Vörs

	Vörs
	; Vörs címere
	; Vörs címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Marcali
Jogállás	község
Polgármester	Deák Tamás (független)
Irányítószám	8711
Körzethívószám	85
	Népesség
Teljes népesség	479 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	21,59 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	22,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Vörs Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 39′ 54″, k. h. 17° 16′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 54″, k. h. 17° 16′ 11″
	Vörs Pozíció Somogy megye térképén
	Vörs weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vörs témájú médiaállományokat.

Vörs egy község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vörs Somogy megye északnyugati csücskében, Keszthelytől és Hévíztől 12-17, Zalakarostól 20 kilométerre található. Vonattal a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el.

Története[szerkesztés]

Vörs Árpád-kori település. Nevét 1293–1364 között említették először oklevelek mint a Hahót nemzetség Buzád ágának birtokát. 1496-ban a Csányi családnak volt itt földesúri joga. Az 1536. évi adólajstromban Wers írásmóddal szerepel. 1563-ban a török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 1573–1574-ben pedig csak 4 házból állt. Birtokosai 1583-ban Csányi Bernát, 1598–1599-ben János, 1626–1627-ben Bakó Farkas, 1660-ban pedig Sárkány Miklósné voltak. 1703 körül pedig már Festetics Pál birtokában találjuk. 1715-ben csak 8 háztartást írtak benne össze. 1726–1733-ban Festetics Kristóf, 1767-ben Csányi Ferenc, Imre és Györgyné, 1776-ban pedig Csányi Ferenc és Imre birtoka volt, a 19. század elején pedig gróf Festetics György és Sallér Judit, a 20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a nagyobb birtokosa.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 1005 lakosából 1004 magyar, ebből 987 római katolikus, 11 izraelita volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 6,6% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 1,2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,5% (29,9% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Avar–magyar temetőjét, amelyet az avar–magyar kontinuitás egyik bizonyítékaként tartják számon, Költő László régész tárta fel.
Szent Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom,^[4] benne 1948 óta berendezik a híres betlehemet, amely manapság a világ legnagyobb templomon belüli betleheme, ezért ezernyi turista keresi fel minden évben.^[5]
Festetics-kastély
Talpasház (tájház)
Tűzoltó Múzeum

Vörs az irodalomban[szerkesztés]

Vörs az egyik helyszíne Lipták Gábor A feltámadt betyár című, s a balatonfüredi író Amiről a vizek beszélnek című novelláskötetében szereplő novellájának.