Sérsekszőlős

	Sérsekszőlős
	; Sérsekszőlős címere
	; Sérsekszőlős címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Tabi
Jogállás	község
Polgármester	Teleki Ákos Zoltán (független)
Irányítószám	8660
Körzethívószám	84
	Népesség
Teljes népesség	145 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	21,8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	6,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Sérsekszőlős Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 45′ 50″, k. h. 18° 00′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 50″, k. h. 18° 00′ 57″
	Sérsekszőlős Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sérsekszőlős témájú médiaállományokat.

Sérsekszőlős község Somogy megyében, a Tabi járásban, Tabtól kb. 4 km-re északra.

Története[szerkesztés]

A mai település területén már a késő avarkorban is éltek emberek: erre bizonyítékul az itt megtalált temető szolgál, ahol egy gyermeksír feltárásakor gyöngyök és ékszerek is előkerültek, valamint egy I. Berengár itáliai király idejéből származó pénzérme is.

A mai falu két részből keletkezett: az egyik korábban Zala községhez tartozott és Szőllőspusztának hívták. Már 1082 táján a Szent László által a veszprémi káptalan részére kiállított megerősítő levélben szerepelt. Nevét onnan kapta, hogy jelentős szőlőterületekkel rendelkezett, több forrás is említi az itt dolgozó királynéi szőlőműveseket. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt, ekkor a szőllőspusztai bor eljutott még Budára és Szegedre is. 1411-ben Csapi András, 1438-tól a Batthyány család, később a fajszi Ányosok birtokába került, majd 1583-tól a Zichy családé lett. Zichy Ádám magyarokat és néhány német családot is telepített be a pusztára, ennek eredményeként 1856 körül már 70 magyar és 8 német lakója volt. Római katolikus temploma 1974-ben épült, freskóit dr. Takács Lajos tabi esperesplébános készítette.

A másik rész, amiből a mai Sérsekszőlős létrejött, Sérsekhegy, eredeti nevén Sársok volt. 1402-ben a Marczali család birtokává vált. Sérsekhegy és Szőllőspuszta 1921-ben egyesült Szőlőssérsek néven, de öt év múlva, hogy könnyebb legyen kimondani, megkapta a mai Sérsekszőlős nevet. Ekkortól kezdve, mivel földet és házhelyeket kezdtek parcellázni megváltással, megindult a lakosság jelentős növekedése.

Az első világháború miatt 35 helyi lakost hívtak be. A 30-as években már 400-hoz közelített a lakók száma. 1932-ben alakult meg a felekezeti népiskola, 1939-ben pedig az ezután 9 évig fennálló tejszövetkezet. Annyi szarvasmarhát tartottak ekkor a faluban, hogy tejfelesleg is keletkezett: ezt a tabi üzembe szállították. 1947-ben 45 német családot telepítettek ki Németországba, helyükre a Felvidékről kitelepített magyarokat költöztettek.

Sérsekszőlős első termelőszövetkezete az 1950-től 1956-ig fennálló Új Gazda volt, ami 1958-ban Augusztus 20. néven alakult újjá, majd 13 évig működött önállóan, amikor is egyesült a zalai Előrével, később pedig a tabival is. 1977-ben megszűnt az általános iskola, azóta Tabra járnak a sérsekszőlősi gyerekek.^[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 2,7% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 3,4%, evangélikus 6,1%, felekezet nélküli 8,1% (23% nem nyilatkozott).^[4]