Bőszénfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bőszénfa
Bőszénfa látképe a 67-es út mellől.jpg
Bőszénfa címere
Bőszénfa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Nyitrai István (független)[1]
Irányítószám 7475
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 522 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bőszénfa (Magyarország)
Bőszénfa
Bőszénfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 51′ 00″
Bőszénfa (Somogy megye)
Bőszénfa
Bőszénfa
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőszénfa témájú médiaállományokat.

Bőszénfa (németül: Besinge) község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól 14 km-re délre található a 67-es főút mellett. A falu legnagyobb része a 67-es úttal párhuzamos, attól keletre húzódó völgyben fekszik, a főút csak a település kis részén halad át.

Története[szerkesztés]

Bőszénfa Árpád-kori település. Azoknak a falvaknak egyike, amelyeket még Szent István király adományozott a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak.

Nevét Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240-es években készített összeírása említette először Bozais alakban írva. A tatárjárás előtti időkben az apátság kanászai lakták. Középkori neve Bajszinfalva volt. 1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, valamint Szerdahelyi Dersfi Márton a zselicszentjakabi apátsággal szemben jogot tartottak a helységre. 1570-ben a török megszállás alatt, a török kincstári adólajstromban 10 házzal jegyezték fel. 1626-1627-ben Imrefy Farkas birtoka volt, az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben pedig Imrefy Farkasné szerepel földesuraként. Az 1715-ben végzett összeíráskor 6 háztartását írták össze, az 1703-1715 évi összeírások szerint már Festetics Pál birtoka volt és a Festetics családé maradt a későbbiekben is. A gróf Festetics család építtette az itteni kastélyt is.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 984 lakosából 397 magyar, 586 német volt. Ebből 960 római katolikus, 19 református, 5 izraelita volt.

Bőszénfához tartoztak egykor Kisbőszénfa- és Szenttamás-puszták és Rókamalom-major is.

Szenttamás[szerkesztés]

Szenttamás a középkorban jelentékeny falu volt. 1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, továbbá Szerdahelyi Dersfi Márton, 1489-ben Szerdahelyi István, 1626-ban Imrefy Farkas, 1660-ban pedig Imrefy Farkasné birtoka volt. 1733-ban viszont már csak puszta és Festetics Kristófé.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% horvátnak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,8%, református 4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9,2% (15% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom[4] (Az első templom 1777-ben épült, de helyére gróf Festetics Pál 1902-ben újat emeltetett.)
  • A 19. és 20. század fordulóján épült, ma műemléki védelem alatt álló mezőgazdasági épületegyüttes (magtár és istálló)[5]
  • A Surján-patak völgyében végigvezető turistaút mellett a Kaposvári Egyetem szarvasfarmjának elkerített területei láthatók, mely gazdasági jelentősége mellett a látogatók számára is érdekes: különféle szarvasokat, vaddisznókat, szamarakat és időnként egyéb állatokat is meg lehet figyelni a területen.[6][7]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Bőszénfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bőszénfa Helységnévtár
  4. Bőszénfa római katolikus temploma. Nagyvőfély.hu. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  5. A műemlékegyüttes a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2012. május 12.)
  6. A szarvasfarm honlapja. [2012. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 12.)
  7. Geoláda a szarvasfarmnál (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2012. május 12.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]