Drávatamási
Drávatamási | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Barcsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sabacz József (független)[1] | ||
Irányítószám | 7979 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 410 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 47,46 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,45 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 17° 34′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 17° 34′ 18″ | |||
Drávatamási weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávatamási témájú médiaállományokat. |
Drávatamási (horvátul Tomašin[3]) község Somogy megyében, a Barcsi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Barcstól délkeletre, majdnem közvetlenül a Dráva partján, Drávapálfalva és Drávagárdony közt fekvő település, néhány száz méterre északra a magyar-horvát országhatártól.
A falu határában húzódik, sőt a településen is áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek itt ér véget a Barcsról induló 2. számú etapja, és itt kezdődik a Drávasztáráig tartó 3. etap.[4]
Története[szerkesztés]
Drávatamási nevét 1468-ban említette először oklevél, ekkor Batthyány Péter fia, Benedek, nyerte új adományként.
1483-ban már Korotnai János birtokaként említették, 1490-ben pedig már a Meggyesaljai Mórocz családot említették birtokosaként. 1550-ben az adólajstromban Zennessy Ferenc szerepelt földesuraként.
Az 1554 évi török kincstári adójegyzék szerint 9, az 1565-1566 évi szerint 12, 1571-ben pedig 17 házból állt.
1598-1599-ben Batthyány Kristóf birtoka, 1692-ben pedig a Daby és a Géczy családok birtoka volt. 1726-ban Madarász László, 1757-ben Bakó László és Ádám, majd 1776-ban Bakó Mihály volt a földesura. A 19. század közepén a Bakó család itteni birtokai házasság révén Thassy Károlyra szálltak, aki 1856-ban volt Tamási birtokosa, tőle Gyula, majd pedig Elemér örökölte. A Bakó család építtette a községbeli régi kúriát is, melyet 1900-ban Thassy Elemérné alakíttatott át.
1910-ben 670 lakosából 658 magyar, 4 horvát volt. Ebből 547 római katolikus, 119 református, 4 evangélikus volt.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 49,7%-a magyarnak, 6% cigánynak, 13,5% horvátnak, 0,5% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (45,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 4,7%, felekezet nélküli 1,8% (57,8% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom
- Tájház
- a falu határában fekvő ártéri erdők és rétek, a Duna–Dráva Nemzeti Park kezelésében
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- ↑ Drávatamási települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
- ↑ http://eurovelo13.hu/13-vasfuggony-utvonal/horvat-magyar-hatarszakasz/3-utvonal/
- ↑ Drávatamási Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Kisfilm a YouToubeon a Duna-Dráva-Nemzeti Parkról:[1]