Görgeteg (Magyarország)
| Görgeteg | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Nagyatádi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fadgyas Attila József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7553 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1093 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 33,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 33,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Görgeteg
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 08′ 55″, k. h. 17° 26′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 55″, k. h. 17° 26′ 14″ | |||
Görgeteg
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Görgeteg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Görgeteg témájú médiaállományokat. | |||
Görgeteg község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Görgeteg Somogy megye déli részén, a Barcstól Balatonkeresztúrig vezető 68-as főút mentén fekszik, közeli szomszédja Lábod (7 km), de nincs nagy távolságra a két város, Nagyatád (16 km) és Barcs (20 km) sem. Közigazgatási területéhez tartozik Rinyatamási, ahol gróf Széchenyi Aladár felépítette a ma is álló vadászkastélyt.
Története[szerkesztés]
Görgeteg nevét 1360-ban említette először oklevél Gurgeteg alakban írva, majd 1436-ban Gergetheg írásmóddal fordul elő; mint a veszprémi püspökség birtoka.
Az 1536 évi adólajstrom szerint Pekry Lajos, 1550-ben Alya Mátyás volt a birtokosa. Az 1565-1566 évi török kincstári adóösszeírásban 16 házzal szerepelt. 1598-1599-ben is a veszprémi püspökség volt a birtokosa. 1660-ban a pannonhalmi főapátság dézsmajegyzéke szerint Sümeg várának tartozéka volt. 1715-ben 13 háztartását írták össze, ekkor gróf Volkra János veszprémi püspök volt a birtokosa. 1895-ben a veszprémi püspökség az itteni birtokait kisebb részletekben eladta helybeli gazdáknak. 1872-ben egy nagy tűzvészben az egész helység leégett.
A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.
1910-ben 918 lakosából 916 magyar volt. Ebből 331 római katolikus, 574 református, 8 izraelita volt.
A 80-as évek elején hozzácsatolták a vele egybeépült Kuntelepet.
A községhez tartozott Rinyatamási-puszta is, melynek a helyén egykor Tamási falu feküdt.
2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[3]
Tamási[szerkesztés]
Tamási faluról 1407-ből maradtak fenn adatok. Az 1554 évi defterben Szenttamás helység néven említették. 1598-1599-ben Székely Mihály volt a földesura. 1856-ban már csak mint puszta volt említve és a Somssich családé volt, a 20. század elején pedig gróf Széchenyi Aladárnak volt itt nagyobb birtoka és kényelmes úrilaka.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
/0/8cc4dcc95af8a249205fcfe63f40610da30e5d2c.png)
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 19,2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,9% németnek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,2%, református 8,2%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 2,4% (19,8% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
Képek[szerkesztés]
Híres görgetegiek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Görgeteg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
- ↑ Görgeteg Helységnévtár
Külső hivatkozások[szerkesztés]
