Taszár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Taszár
Taszár vasútállomás
Taszár vasútállomás
Taszár címere
Taszár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Pataki Sándor (független)[1]
Irányítószám 7261
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 1915 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség111,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Taszár (Magyarország)
Taszár
Taszár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 34″, k. h. 17° 54′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 34″, k. h. 17° 54′ 21″
Taszár (Somogy megye)
Taszár
Taszár
Pozíció Somogy megye térképén
Taszár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Taszár témájú médiaállományokat.

Taszár község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól 8-km-re keletre fekszik, a 61-es főút mentén. A főútvonalon könnyen megközelíthető, naponta 21 autóbuszjárat érinti. Taszár vasútállomása a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon 3 km-re fekszik a község központjától.

Története[szerkesztés]

A Taszár szó szláv eredetű, eredeti jelentése famunkát, illetve ácsmunkát végezni. Ha minden áron magyarra akarnánk lefordítani, ácsok falva lenne a jelentése. Az első levéltári adatunk Taszárról Szent István idejéből való, aki előírta, hogy minden tíz falunak kötelezően templomot kell építenie. Ilyen templommal rendelkező falu volt Taszár is, s ebből származik megkülönböztető neve, Egyházas-Taszár.

A török kiűzése után megszűnt Taszár többféle elnevezése – Egyházastaszár, Kistaszár, Nagytaszár, Vámostaszár – megmaradt a mindmáig használatos név: Taszár. Ekkor Taszárnak lélekszáma 45 volt, földjei elvadultak, medvék, kóbor farkasok uralják a környéket, temploma elpusztult.

1738-ban kezdték meg az – eredetileg a 15. században épült – templom ismételt felépítését, melynek befejezése 1748-ban ért véget. 1807-től Taszár és környéke, mint hitbizományi birtok a piarista rend kezelése alatt állt mindaddig, míg a magyar állam a nagybirtok rendszerrel a hitbizományokat is megszüntette és államosította. A magyar falvakra jellemző településszerkezetet és építkezési módot az 1950-es években átépített katonai reptér és lakótelep gyökeresen megváltoztatta. A honvédségi objektumok a település jelentős részét foglalják el. Ez elsősorban a reptér és a laktanya beépítését jelenti. A hagyományos falvakra jellemző házak mellett megépültek a reptéren és laktanyában szolgálatot teljesítő katonák 2-3 emeletes, zömmel lapos tetős tömbházai. A taszári reptér kialakítását egyébként a nagyváros közelsége, vezetőinek korszerű gondolkodása indította el még az 1920-as évek végén. Kaposvár város vezetősége felismerte a gyorsaságban rejlő lehetőségeket, és határozatot hozott, amely értelmében 1928 januárjától a város bérbe vette a piarista gazdaság taszári területét reptér létesítése céljából.[3] A munkálatok másfél év leforgása alatt készültek el. A próbarepüléseket követő kiigazítások után a reptér rendszeres forgalmat 1930. május 1-től fogva látott el. A reptér akkori műszaki állapota megfelelt az európai színvonalnak, s üzemi ideje a jó időjáráshoz alkalmazkodott. Első üzemi időszaka 1930 május elsejétől szeptember 21-ig tartott.[4] Két rendszeres járat működött Budapest – Kaposvár, illetve Kaposvár – Pécs irányában. 1931-ben a Budapest-Kaposvár járat menetideje 75 perc volt, míg a Kaposvár-Pécs járaté 22 perc. A viteldíj Pestre 20 pengő volt, míg Pécsre 8. Első üzemi esztendejében a forgalom 114 személyszállító repülőgépből állt.[5] A repülőgépek az utasokon kívül gyors teherforgalomban részt vettek. A repülés és a reptér népszerűsítése céljából 1930. szeptember 6-án repülőnapot tartottak 12 hazai gyártású sportrepülőgép látványos bemutatójával, amelyre a környékről, s Kaposvárról mintegy 10 000 főnyi nézőközönség volt kíváncsi.[4] 1932-ben a gazdasági válság hatásai miatt csak későn, július 16-án indult meg a forgalom, s 1934-ben is csak nyáron indult el a forgalom ezúttal az időjárási körülmények miatt.[6] A harmincas évek második felében a járatok megszűntek, s a repteret épületeivel, műszaki berendezéseivel együtt átvette a honvédség s innentől fogva repülőtér a katonaság egyik fontos légibázisa lett.

A község 1995-ben a nemzetközi és hazai érdeklődés középpontjába került. A délszláv válság miatt Taszár az IFOR majd később az SFOR csapatok logisztikai bázisa lett. 2003-ban pedig a taszári bázison történt az iraki önkéntesek kiképzése.

Taszár útjai és járdái szilárd burkolatúak. Az általános iskolában 300 fő gyermek tanul, modern nyelvi labor, számítástechnika terem segíti a diákok és tanárok munkáját. A község modern felszereltségű orvosi és fogorvosi rendelővel rendelkezik.

A községben 2013-ig zárt-láncú, 18 csatornás kábeltévé rendszer működött, a lakások 98%-ban információs tévécsatorna fogható. 2002-től informatikai csomópontként működik a Teleház információs iroda a településen, melynek szolgáltatásai kiterjednek a község területén működő, mezőgazdasági, ipari vállalkozókra. Egyben lehetőséget biztosítanak a felnövekvő ifjúság és az idősebb korosztály részére, hogy az internetre csatlakozhassanak ismeretszerzés céljából.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44%, református 4,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 19,9% (29,7% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

Taszár Repülőtér.jpg
  • Repülőmúzeum
  • Turulmadár-emlékmű: „Minden magyar repülő emlékére, ki e helyről védte a hazát”
  • 18. századi templom
  • Gagarin-szobor

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Taszár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Dömjén József: Somogy megye Trianon után. Bp., 1930.
  4. a b Somogyi Újság, 1930. szeptember 10.
  5. Új-Somogy, 1932. július 15.
  6. Új Somogy, 1934. július 18.
  7. Taszár Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]