Igal
Igal | |||
Gyógyfürdő | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Obbás Gyula (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7275 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1305 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 200 m | ||
Terület | 36,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 31′ 51″, k. h. 17° 56′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 51″, k. h. 17° 56′ 19″ | |||
Igal weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Igal témájú médiaállományokat. |
Igal város Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Kaposvárt Szántóddal összekötő út mentén, Kaposvártól 24, a Balatontól 40 km-re helyezkedik el. A települést szántóföldek, szőlők, erdők, dombságok ölelik körül. Északi határán húzódik végig - kelet-nyugati irányban - a Somogy-Tolnai-dombság, amely Igalnál éri el a legmagasabb pontját, a 301 méter magas Csúcsos-dombon.
Története[szerkesztés]
1211-ben egy oklevélben Igal villának nevezték, 1272-ben pedig már faluként szerepelt. 1448-ban már előfordult egy olyan oklevél, amely Igalt oppidumként, vagyis mezővárosként említette. 1462-ben Mátyás királytól kiváltságlevelet kapott és engedélyt arra, hogy évente négy alkalommal országos vásárt rendezzen. 1687-ben Esterházy Pál nádor feljegyzésében az szerepelt, hogy a mezővárost sikerült visszahódítani a törököktől, viszont a település megtorpant a fejlődésben, csökkent a lakossága. 1707 februárjában Rákóczi kuruc serege egyik súlyos vereségét itt szenvedte el. 1856-ban kolerajárvány tizedelte meg a lakosságot.
A napjainkban termálfürdőjének is köszönhetően fejlődő település 2009. július 1. óta város.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,2% németnek, 6% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 4,9%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 10,9% (25,1% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Igali Gyógyfürdő: A fürdő 1964 óta működik, 2001-ben kapta meg a gyógyfürdő, 2016-ban a gyógyhely[4] minősítést, alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíze jódos víz. Mozgásszervi betegségeket, sérülések után fennmaradt keringési zavarokat, ízületi és nőgyógyászati problémákat, urológiai betegségeket, időskorú potenciazavarokat ápolnak vele.
- Baumgartner-ház
- Római katolikus templom (Szent Anna)
- Kálvária
- Igali-tározó, horgásztó és árvízvédelmi tározó
Érdekesség[szerkesztés]
- Igal nevét viseli 1991 óta egy 8,83 km átmérőjű becsapódási kráter a Marson (Igal-kráter).[5]
- Magyarország egyik geológiai egységét, a dinári–bükki övet igal–bükki pásztának nevezik.
- Igal lakossága a várossá avatás évében 1292 volt, így hazánk egyik legkisebb lélekszámú városa.
A település híres szülöttei[szerkesztés]
- Kétszery József (1809–1889) színész, színigazgató
- Nyíri Tamás (1920–1994) római katolikus pap, teológus, Széchenyi-díjas filozófus
Képek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Igal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Igal Helységnévtár
- ↑ Gyógyhely minősítést kapott Igal. Kaposvár Most, 2016. október 10. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
- ↑ Planetary Names, Igal
Források[szerkesztés]
- Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009.) - (gyógyfürdő fejezet)
További információk[szerkesztés]
- Igal Önkormányzatának honlapja
- Térkép Kalauz – Igal
- Falvak.hu
- Légi felvételek Igalról
- Igal a Szálláskínálón[halott link]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|