Kisberény
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kisberény | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Fonyódi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth Krisztián (független)[1] | ||
Irányítószám | 8693 | ||
Körzethívószám | 85 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 206 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,46 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 38′ 31″, k. h. 17° 39′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 31″, k. h. 17° 39′ 20″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisberény témájú médiaállományokat. |
Kisberény község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kisberény Somogy megye északi részén, a Balatontól 15 km-re délre, a Pogány folyó völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
A település neve először az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő Beren alakban, mivel ekkor a somogyi főesperességnek már plébániája volt itt. Két évszázad múltán, 1536-ban két Kisberény került az adólajstromba. Az egyik Török Bálint birtoka volt, a másikon Peresznei Istvánné, Peresznei Egyed, Lengyel Boldizsár és a Szentmiklósi Pálos Rend osztoztak. A Pannonhalmi Bencés Főapátság 1660. évi dézsmaváltság jegyzéke már Pető László jószágaként tünteti fel a környéket, mely fél évszázaddal később a pribéri Jankovich család tulajdonába került és maradt egészen a XX. század első harmadáig. 1914-ben Jankovich-Bésán József volt itt a földesúr. Ekkor a településhez tartozott Gyula-puszta és Lippa-puszta is.
Kisberényben olyan közeli a zöld erdőség, mely a völgyben fekvő apró települést körülöleli, hogy a kertek vége a rengeteg széléig fut. Jellemző fafajta e vidéken a méhészek kedvelte akác, valamint az enyhe dombokon és a védett völgyekben egyaránt jól terebélyesedő tölgy- és cserfa.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 22,2% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,2%, református 3,2%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 19,6% (23,4% nem nyilatkozott).[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kisberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Kisberény Helységnévtár