Drávagárdony
Drávagárdony | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Barcsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Berta Sándor | ||
Irányítószám | 7977 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 156 fő (2015. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 26,79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,27 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 56′ 39″, k. h. 17° 36′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 39″, k. h. 17° 36′ 17″ | |||
Drávagárdony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávagárdony témájú médiaállományokat. |
Drávagárdony (horvátul Gardonja[2]) község Somogy megyében, a Barcsi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Barcstól délkeletre, a Dráva mellett, Potony és Drávatamási közt fekvő település.
Keresztülszeli a községet az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut. Érdekesség, hogy a térségben amúgy jobbára a Dráva töltésén vezető útvonal itt több kilométeren keresztül eltávolodik a folyótól, északi irányba.[3]
Története[szerkesztés]
Drávagárdony nevét 1483-1490 között említette először oklevél Gardon néven, birtokosa ekkor a Pok nemzetségből származó Meggyesaljai Mórocz család volt.
1483-ban Meggyesaljai Mórocz László itteni birtokait Korotnai Jánosnak engedte át. 1490-ben a Meggyesaljai család birtoka.
Az 1550-1599 évi adólajstromok szerint a pécsi püspökség birtoka volt.
Az 1554 évi török kincstári adólajstromban csak 8 házzal volt említve, de 1565-1566-os fejadólajstromban 17, az 1571 éviben pedig már 36 házzal volt felváve. A pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint ekkor a Zrínyi család birtoka volt. 1692-ben Babócsay István birtoka volt. Az 1715-ös összeíráskor 5 háztartását írták össze.
1726-1733 között Bakó Farkas, 1757-ben László és Ádám, 1767-ben csak Ádám, 1776-ban pedig Bakó Mihály volt a földesura. A Bakó család itteni birtokai házasság révén kerültek Thassy Károly birtokába. A 20. század elején Thassy Elemér volt itt a nagyobb birtokos.
A helybeli temetőben a török hódoltság alatt egy halom emelkedett, mely a Pécs és Verőcze közötti vonalon felállított őrállomások egyike volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.
1910-ben 381 lakosából 370 magyar, 3 német, 7 horvát volt. Ebből 67 római katolikus, 312 református, 2 izraelita volt.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 17,1% cigánynak, 0,7% szerbnek mondta magát (21,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,9%, református 18,6%, felekezet nélküli 15% (28,6% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A település ártéri erdői és rétjei, a Duna–Dráva Nemzeti Park kezelésében.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
- ↑ http://eurovelo13.hu/13-vasfuggony-utvonal/horvat-magyar-hatarszakasz/3-utvonal/
- ↑ Drávagárdony Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Kisfilm a YouTube-on a Duna-Dráva-Nemzeti Parkról:[1]