Kaposfő
| Kaposfő | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sztányi Tibor József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7523 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1637 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 57,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kaposfő
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 21′ 38″, k. h. 17° 39′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 38″, k. h. 17° 39′ 44″ | |||
Kaposfő
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Kaposfő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposfő témájú médiaállományokat. | |||
Kaposfő (1942-ig Szomajom) község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Somogy megye középső részében, Kaposvártól 10 km-re nyugatra, a 61-es főút és a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett fekszik.
A község földrajzi fekvése gazdasági szempontból kedvező. Földje termékeny. Talaja a Kapos folyótól északra barna erdei talaj, délre pedig szürke erdei talaj, futóhomokkal keverve. Területe általában síkság, csak az északi részen emelkednek alacsonyabb dombok. A déli része mélyen fekvő mocsaras lapály, amelyben a Kapos vonul végig. Kaposfőt szinte csak a Cingető-patak választja el Kaposmérőtől.
Története[szerkesztés]
Kaposfő, régi nevén Szomajom Árpád-kori település, mely eredetileg somogyi királyi várbirtok volt. Nevét 1275-ben már említették az oklevelekben; ekkor a somogyi vár jobbágyai lakták. 1364-ben Zomaym, 1397-ben Zomyan, 1446-ban Zomayon alakban írva említették az oklevelek, ekkor néhai Mérey László itteni birtokait a Szákosfalvi, a Mérei Kalacsa és a Fecske családok örökölték. 1448-ban az Osztopáni Perneszi családot iktatták néhai Ozorai Pipó itteni birtokába, de ugyanekkor a Szákosfalvi család is jogot formált rá. 1453-ban osztopáni Perneszy Pál alnádor nyert rá új adományt V. László királytól. 1490-ben Osztopáni Perneszi Imre, Poki Péter és Antal királyi udvarnokok Mérei Virágos János itteni birtokait nyerték adományul Mátyás királytól. 1536-ban Mérey Mihály, Dencs Imre, 1550-ben Mérey Mihály, 1598-1599-ben Mérey György birtoka volt. Az 1571 évi török kincstári adólajstrom szerint 24 házból állt. 1626-1627-ben még a Mérey családé volt, 1660-ban azonban már Pethő László bírtoka volt. 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna, Babócsay Ferencné birtokában volt. 1715-ben 12 háztartását írták össze, ekkor a gróf Esterházy családé lett. Két temploma közül a római katolikus 1855-ben, míg a református templom a türelmi rendelet következtében, 1787-88 között épült, Dezső János lelkipásztorsága idején. 1855-ben nagy kolerajárvány volt a településen, csupán a reformátusok közül 51-en estek áldozatául.
Ide tartozott Alsókaposfő-, Felsőkaposfő- és Póstelek-puszta is.
Kaposfő[szerkesztés]
A két Kaposfő-puszta helyén épült a középkorban a kaposfői monostor, melyet Mayos és Sándor nevű nemesek 1252 körül alapítottak. A monostor főnöke kivételesen a prépost címét viselte. 1452-1453-ban a kaposfői prépost több telket Perneszi Pálnak adott el, aki 1454-ben Viszlói László özvegyétől is vett itt részeket. 1726-ban puszta, és a herceg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.
Póstelek[szerkesztés]
Póstelek a középkorban falu volt, nevét 1483-ban Poosthelek, 1485-ben Postheleke alakban írták, ekkor a Szentiványi család is birtokos volt itt. 1767-ben még jobbágyfalu volt és Szily Ádám, Wlassics János és Bakó özvegye voltak a földesurai.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 10,2% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 9,3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 11,2% (16,8% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - 1855-ben épült.
- Református temploma - 1787-1788 között épült.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- ↑ Kaposfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Kaposfő Helységnévtár
