Ordacsehi

	Ordacsehi
	; Ordacsehi címere
	; Ordacsehi címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Fonyódi
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Gyula (független)
Irányítószám	8635
Körzethívószám	85
	Népesség
Teljes népesség	766 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	32,8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	22,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ordacsehi Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 44′ 38″, k. h. 17° 37′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 38″, k. h. 17° 37′ 28″
	Ordacsehi Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ordacsehi témájú médiaállományokat.

Ordacsehi egy község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Balatonboglártól délnyugatra, Fonyódtól keletre található, a két város közötti útszakaszról leágazva közelíthető meg. Területén áthalad az M7-es autópálya, aminek a faluba külön lehajtója is van. A település a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[3]

Története[szerkesztés]

A mai település 1939-ben jött létre Orda és Csehi (Balatoncsehi) egyesítésével.

Orda neve ősi török eredetű, jelentése horda, míg Csehi neve a cseh népnévből származik. Orda első írásos említése 1230-ból, Csehié 1333-ból maradt fenn. Ekkor már mindkét falu plébániás hely volt. A török időkben két vár is állt a közelben: a Kisvár és a Zardavár, ezek a törökök kiűzése után újra benépesültek. Csehi templomát 1763-ban építtette a Bosnyák család, majd 1832-ben késő barokk stílusban átépítették. A 19. századi vízrendezés során az addig a Balaton partján álló települések távolabb kerültek a parttól.

Az 1939-es egyesítéskor számos vita zajlott az új település nevéről. Először Balatoncsehi, majd Csehiorda lett, és csak a második világháború után kapta meg a mai Ordacsehi elnevezést. 1970-ben egy addig Ordacsehihez tartozó 500 méteres Balaton-parti szakaszt Fonyód és Balatonboglár osztott fel egymás között.

Lakói sokáig főként mezőgazdaságból éltek, de mára az állattenyésztés szinte teljesen megszűnt, és a növénytermesztés is csak keveseknek biztosít megélhetést. A többség a környező falvakban és városokban nyújtott turisztikai szolgáltatásokból él, Ordacsehi lassan alvó- és üdülőfaluvá változik.^[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 6,9% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 6,8%, evangélikus 2%, felekezet nélküli 8,6% (16,8% nem nyilatkozott).^[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Késő barokk templom. Az eredeti templomot a Bosnyák család építtette 1763-ban, 1832-ben nyerte el mai formáját. A nyugati homlokzaton egy elfalazott fülke mögött 1778-ból származó kriptalejárat található, ennek felirata: „FELSŐPATAKI BOSNYÁK CSALÁD SÍRBOLTJA”.^[6]
Szent Vendel-szobor (műemlék, 1836)^[7]
Ordacsehi kisvár maradványai. „Ordacsehi mellett a Kisvári dűlőben, a legelőn még ma is jól láthatók egy kisebb erődítmény néhol 1 m magas maradványai. Az eredetileg palánkkal övezett várban egy négy saroktornyos téglaépítmény, castellum (?) állt. A várból – az 1984-ben folytatott turkálások, beásások révén – nagy számban kerültek elő jellegzetes XVI. századi fazék, bögre, kályhaszem töredékek” (Kanyar József)
Csehivölgyi pincevendéglő, a borút állomása^[4]
Hagyományosan az Ordacsehiben termesztett csabagyöngye szőlőből készül Európa első újbora.^[8]^[9]