Kőröshegy
Kőröshegy | |||
A Szent Kereszt-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Siófoki | ||
Jogállás | Község | ||
Polgármester | Marczali Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 8617; 8323 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1330 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 63,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21,39 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 50′, k. h. 17° 54′Koordináták: é. sz. 46° 50′, k. h. 17° 54′ | |||
Kőröshegy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőröshegy témájú médiaállományokat. |
Kőröshegy község Somogy megyében, a Siófoki járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Balaton déli partjától 3 km-re, egy völgyben fekszik. Mára összeépült Balatonföldvárral a község nyugati végén, míg észak felé Szántód 1 km-re terül el a falu határától. Déli irányban Kereki a szomszédos település 2 km távolságra, Siófok 18 km északkeletre, a megyeszékhely Kaposvár 61 km délre fekszik.
Kőröshegy és környéke a Somogy megyei dombvidékhez tartozik, közelebbről a Külső-Somogyi dombság egyik völgye a Kőröshegyi-völgy. Keleti oldalán; a Malom-árok teraszához alkalmazkodva a Balatonföldvár-Andocsi-hát, a Balaton-árok, a Jaba és a Kis-Koppány tábladarab közt helyezkedik el. Hossza: kb. 15 km, átlagos szélessége: 300–400 m. Tengerszint feletti magassága: 106 m-312 m (Gyugy-tető) közötti.
A település a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]
Nevének eredete[szerkesztés]
- A legnagyobb valószínűség szerint a kőrisfáról kapta nevét. Ez a fafaj ennek a területnek jellemző fája. A középkori határleírásokban Kreuris tue (azaz Kőristő), mint határjel szerepel. A „-hegy” utótag Somogyban csak dombot jelent, Kőröshegyet félkörben dombok veszik körül.
- Darnay Kajetán szerint egy szittya király neve volt Kőrös, akinek országa Ázsiában terült el. Népe magával hozta ezt a nevet, és elhelyezte Magyarország számtalan helyére.
- Népi etimológia szerint: mivel a falut körös-körül hegy veszi körbe, erről kapta a nevét.
- Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-os írásában Kereszthegynek nevezi.
- Tikos István helyi plébános 1819-ben „Keren”-nek és Kereszthegynek is említi.
Az évszázadok során számtalan formában írták nevét az oklevelek és a térképek, de lényegében mindenütt megmaradt a Kőröshegy név.
Története[szerkesztés]
A vidék már az őskortól lakott volt. Ezt régészeti leletek is tanúsítják. Első okleveles említése 1082-ből származik, melyben I. (Szent) László a veszprémi káptalan birtokai közé sorolta, még a tihanyi apátság alapító levele a pannonhalmi apátság Szent Benedek-rend birtokai közé sorolta. Ezt III. Sándor pápa 1175-ben, majd II. Orbán pápa is 1187-ben megerősítette. III. Ince pápa 1215-ben Somogy vármegye egy részét, közte Kőröshegyet is anyagiak tekintetében a pannonhalmi apátságnak, egyházi szempontból a veszprémi püspökségnek rendelte alá.
IV. Béla idejében, Albeus mester összeírta a jobbágyokat, így név szerint is ismerjtek a község akkori jobbágyai. 1376-ban a pannonhalmi rend somogyi jószágkormányzóságának székhelye volt.
1386-tól Mária királynő birtokai között szerepelt, majd királyi birtok lett. Luxemburgi Zsigmond 1396-ban Péczelnembéli Marcali Miklósnak és testvérének adományozta a falut a közelben lévő Fejérkő (Kereki) várral együtt. A 15. században a Báthoriak, majd a törökverő Perky Lajos szlavóniai lovaskapitány birtokolta.
Kőröshegy a középkor végén mezőváros volt. 1532-ben a török megjelenése előtt még 12 ferences élt a 2000 négyzetméteres kolostorban. (Romjai az általános iskola udvarában vannak.) A török alatt a ferencesek elhagyták itteni kolostorukat, a templom megrongálódott, és hol török iskolaként, hol istállóként működött.
A török hódoltság alatt a törökkoppányi szandzsák egyik nahie székhelye volt. Az ekkor Kőrösvárosnak nevezett faluban 1563-ban harminc, 1580-ban harmincöt adófizetőt számláltak. Száz év múlva, amikor a törököt kiűzték a területről, már csak tizennyolc adózóportáról volt tudomás. Már a hódoltság idején 1617-ben volt a falunak református lelkésze és tanítója is. A törökök zaklatása elől a XVII. század közepén a falu lakossága a Gyugy-puszta melletti Diós-völgybe és a Diós-oldalba menekült. E század végére visszaszivárgott – a nagyrészt református – lakosság a faluba. Itt; 1671-ben újra felépítette az elpusztult templomát.
A török kiűzése után a 17. századtól a Széchenyiek birtoka lett. A török 1683-ban hagyta el Kőröshegyet, de már 1688-ban Széchenyi György egervári és pölöskei főkapitány, Szent György várának örökös ura, egy levelében említést tesz „…Kőröshegy nevű kastély és faluhelyünkről…”. Az akkori kastély még csak földszintes volt. A ma is álló kastélyt egyemeletes késő barokk stílusban 1780 körül építették. A Széchenyieknek jelentős szerep jutott a falu újjáépítésében. A 18. század folyamán az erősen megrongálódott és elhagyatott katolikus templomot fokozatosan újjáépítették, önálló plébániát hoztak létre 1759-ben. A templomot évtizedeken át közösen használták reformátusok és katolikusok, amelyet a földesúr 1749-ig engedélyezett. A reformátusok II. József idején 1784-ben építették templomukat, majd 1794-ben hozzá fatornyot. A ma is fennálló református templomot pedig 1813-1818 között építették fel.
1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Kőröshegyről többen is beálltak honvédnek. A falun áthaladó Jelasics bán seregének utódvéd csapatait háborgatták, illetve a helyi pincékbe csalogatták, ott leitatták őket, és többeket megöltek közülük. A 19. század folyamán a falu iparosodott, vízimalmok működtek, téglagyár épült, és tovább folytatódott a hagyományos céh szervezeti keretben működő híres pintér és kádár céhek működése.
1862-ben óriási tűzvész pusztított a faluban, melyben leégett 43 ház, a református templomtorony, paplak és tanítói lakás. Nyolc év alatt azonban mindent újjáépítettek.
1924-1932 között gróf Széchenyi Zsigmond is birtokos volt itt.
Napjainkban szőlőjéről, boráról nevezetes község.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 2,8% németnek mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51%, református 17%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 12,6% (17% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom (15. század második fele) Gótikus stílusban építette: Báthory István országbíró. A templom teljes hossza kívülről 33,7 m. Az aránylag hosszú szentélye 14,5 m, szélessége 7,7 m. A hajó 16,1 m hosszú és 8,9 m széles. A templom nyugati kapuja fölött kerek ablak az ún. rózsaablak vagy Szent Katalin kereke található, melyben egy középső hatszöget kőrácsos halhólyagmintával díszítettek. Kívülről, a templom déli oldalán öt, a délnyugati és a délkeleti sarkán egy-egy, az apsis három oldalánál is egy-egy támpillér helyezkedik el. A templom déli oldalán, a támasztópillérek között hat gótikus ablak található, melyeknek magassága 4,5 m, szélessége 1,2 m. A templomot többször is renoválták, (1906, 1969-1970) legutóbb 2002-ben
- Református templom (17. század eleje) Miután a török elhagyta a falut, a templomot leromboltatta és felégette. A ma is fennálló templomot 1813 tavaszán kezdték építeni, 1818 augusztusában készült el. Renoválása 1987-ben és újabban 2004-ben történt.
- Az Öreg-hegy oldalán megépült pinceváros helyi különlegesség.
- A Széchenyi-kastélyt Széchenyi György, a pölöskei és egervári végházak főkapitánya építtette 1680 körül. Erre az épületre vagy ennek helyére épült a jelenlegi késői barokk kastély 1780 körül. Leghíresebb lakója a vadász-író Széchenyi Zsigmond 1923-tól, nyolc éven keresztül , 1931 őszéig lakott a kastélyban. Itt született meg első máig is nagy sikerű műve – első vadászexpedíciójának élményéből – a Csui. (1930) Kőröshegyről az Ünnepnapok című művében ír.
- Népi parasztházak találhatók: Petőfi Sándor utca 65. szám alatt (épült: 1869), Petőfi Sándor utca 92. szám alatt, (épült: 1850 körül) és a Kossuth Lajos utcában 86. szám alatt. A fehérre meszelt, oromfalas, nádtetős parasztházak legattraktívabb része az oszlopos, boltíves tornác.
- Dézsma pince (Borkút utca végén) A középkor óta használták bortárolásra. Jelenleg nem látogatható.
- A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja.
Híres emberek[szerkesztés]
- Széchenyi Zsigmond vadász-író, aki 1923-1931 között élt Kőröshegyen. Itt írta meg híres könyvét a Csuit (1930).
- Kozma Sándor (Kőröshegy, 1825 – Budapest, 1897) a magyar királyi államügyészség megteremtője, első államügyésze.
- Gaál György (Ireg (ma: Iregszemcse), 1814 – Kőröshegy, 1896) református lelkész, 1848-ban részt vett a szabadságharcban, annak leverése után Kufsteinben raboskodott, onnan szabadulva Kőröshegy református lelkésze volt.
- Csepelyi Rudolf (Kőröshegy, 1920. július 25. – Melbourne, 2000. július) író, költő, újságíró.
- Orsós Ottó, eredeti neve Orován Ottó (Budapest, 1911. június 24. – Balatonfüred, 1939. szeptember 1.) növénykutató, a kőröshegyi „régi” temetőben lett eltemetve.
- Vépi Péter (született: Kőröshegy 1949. október 20.) olimpiai ezüstérmes labdarúgó.
- Ferdős Dávid (Fördős Dávid) (szenci) (Mezőlak 1787. december 27. – 1866. november 11.) református lelkész, tanár, költő, 1818-tól tizenegy évig kőröshegyi református lelkész volt.
- Fördős Lajos (Gyönk, 1817. június 7. – Kecskemét, 1884. május 5.) református lelkész, főesperes, író, költő
Testvérvárosa[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kőröshegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
- ↑ Kőröshegy Helységnévtár
Források[szerkesztés]
Kiadványok[szerkesztés]
- Kőröshegy-Műemlékek Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtár 325. szám (1988)
- Reöthy Ferenc: Kőröshegy Kőröshegy Község Elöljáróságának kiadványa (Kőröshegy, 1990)
- Bunovácz Dezső (szerk.): Magyarország régiói – Dél-Dunántúl – Somogy megye (Ceba Kiadó, 2004)
Említése különböző leírásokból[szerkesztés]
- Széchenyi Zsigmond: Ünnepnapok
- Cs. Szabó László: Balatoni képeslapok – Kőröshegy. In: Nyugat, 1940/9. sz.
További információk[szerkesztés]
- Képek a Kőröshegynél épülő viaduktról
- Régi képeslapok Kőröshegyről
- Légi felvételek a viaduktról és az építkezésről