Kisgyalán
| Kisgyalán | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Járás | Kaposvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Horváth Zoltán (független)[1] |
| Irányítószám | 7279 |
| Körzethívószám | 82 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 194 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 19,87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,41 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisgyalán
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 25′ 26″, k. h. 17° 58′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 26″, k. h. 17° 58′ 33″ | |
Kisgyalán
Pozíció Somogy megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyalán témájú médiaállományokat. | |
Kisgyalán község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A mai helyén az 1700-as évek elején alakul ki Kisgyalán község Somogy megye dombos keleti részén. Határos községek Büssü, Gölle, Fonó, Zimány. A falu határát északon a „Hársasi út”, keleten a „Nagyárok”, délen a Gázlói-víz, nyugaton a Kerekesi árok határolja. A falu határa lankás, dombos jó termő anyagos föld, ami meghatározza a lakosság foglalkozását.
Története[szerkesztés]
Gyalán Árpád-kori település. Nevét 1250-ben említette először oklevél a Szák nemzetség Gyaláni ágával kapcsolatban. Az e nemzetségből való I. Konrád 1240-ben Mária királyné pohárnokmestere volt, és ő vitte hírül IV. Béla királynak V. István születését. A Jó hírnek örvendő apa, IV. Béla király I. Konrádnak Podár Veszprém megyében levő falut adta jutalmul, majd 1250-ben megvette I. Konrádnak a rokonának, az utód nélkül elhalt Herrandnak a birtokai közül a Komárom megyei Terjént, a Somogy megyei Gyalánt és Várong felét is. 1346-ban I. Konrád fia, I. János lakhelyeként Gyalán, vagy Várong volt említve és mint tolnamegyei nemes szerepelt az oklevelekben.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Gyalán, magyar falu, Somogy vármegyében, 316 katholikus, 7 zsidó lakossal, katholikus fiókszentegyházzal. Fekete földje gazdag termékenységü. Ezelőtti birtokosa buzért is termesztett, de rég megszünt. Földesura Festetics Antal. Utolsó posta Kaposvár. | ” |
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 458 magyar lakosa volt. Ebből 450 római katolikus, 2 református, 6 izraelita volt.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 3% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,9% (15,8% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Festetics-kastély (Gázlópusztán található, nem látogatható magánterület)
- 1781-ben épült, csaknem kör alaprajzú római katolikus templom, műemlék[4]
Képek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája
- Karácsonyi János: Magyar nemzetségek
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kisgyalán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Kisgyalán Helységnévtár
- ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. február 18.)
