Csoma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A keresztnevet lásd a Csoma (keresztnév) szócikkben.
Csoma
Csoma a Kapos völgye felől nézve
Csoma a Kapos völgye felől nézve
Csoma címere
Csoma címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Szüts András Ervin (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7253
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 424 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csoma (Magyarország)
Csoma
Csoma
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 22″, k. h. 18° 03′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 22″, k. h. 18° 03′ 11″
Csoma (Somogy megye)
Csoma
Csoma
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csoma témájú médiaállományokat.

Csoma község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kapos völgyében, Kaposvártól 22 km-re keletre a 61-es főúton. Szomszéd települések: Attala, Szabadi; a legközelebbi város Dombóvár 7 km. Vonattal elérhető a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon, ahol Szabadival közös vasútállomása van.

Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Története[szerkesztés]

Csoma és környéke már ősidők óta lakott hely, amit a határában feltárt rézkori település és temető is bizonyít.

A mai település már az Árpád-korban fennállt. Nevét az oklevelek már 1138-ban említették Cuma alakban írva, mint a dömösi prépostság birtoka. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Az 1542. évi adólajstrom szerint pedig már a pécsi püspökség birtokai közé tartozott. Az 1573-1574. évi török kincstári adójegyzék szerint 9, 1580-ban pedig 8 házból állt. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben Zankó Miklós birtokaként szerepelt, 1703 körül pedig egy összeírás szerint Zankó Miklós és Boldizsár voltak a földesurai. 1715-ben 6 háztartását írták össze. 1726-ban gróf Harrer volt a birtokosa, 1733-tól pedig a Hunyady család, az 1900-as évek elején pedig ifj. gróf Hunyady Ferenc birtoka volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 538 lakosából 534 magyar, 4 német volt. Ebből 529 római katolikus 3 református volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% lengyelnek, 0,5% románnak, 0,2% horvátnak mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 4,3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,4% (21,2% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Csoma mellett egy horgásztó található, valamint a Kapos völgyében, a folyótól délre, a Jókút-forrásnál egy korábbi kápolna helyén 1946-ban felépítették a Jókút-kápolnát, mellette pedig 2009-ben egy kis kálváriát létesítettek, melynek különlegessége, hogy a balesetben elhunyt motorosok emlékére a kálváriakeresztet motoralkatrészek díszítik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csoma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. Csoma Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]