Ságvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ságvár
Ságvár.jpg
Ságvár címere
Ságvár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállás község
Polgármester Kecskés Gábor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8654
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 1807 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ságvár (Magyarország)
Ságvár
Ságvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 16″, k. h. 18° 06′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 16″, k. h. 18° 06′ 05″
Ságvár (Somogy megye)
Ságvár
Ságvár
Pozíció Somogy megye térképén
Ságvár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ságvár témájú médiaállományokat.

Ságvár község Somogy megyében, a Siófoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Siófoktól – az M7-es autópályától – 5 km-re fekszik a Szekszárd felé vezető 65-ös főút mellett.

Története[szerkesztés]

Ságvár területén több korból is értékes leleteket találtak a régészek. A legkorábbiak tanúsága szerint itt már a kőkorszakban is települések voltak, 17 000 évvel ezelőtt rénszarvasvadászok éltek itt. Származnak leletek a bronz- és a rézkorból is, az első írásban is említett település pedig a kelta eredetű Tricciana volt. A római időkben fontos közlekedési csomópont helyezkedett el a mai Ságvár közelében: itt keresztezte egymást az Arrabonát és Sopianaét összekötő, valamint a mai Keszthely és Adony közötti út. Az egykori, közel 1 km hosszú, 2,5 m széles római kori várfalból ma már csak néhány méternyi látszik, a református templom előtti romkertben. Az erőd a 4. században leégett, a rómaiakat lassan más népek váltották fel. Egyes vélemények szerint a hunok, mások szerint a 9. század végén ide érkező magyarok egyik törzsét Ság vezette, róla kapta a nevét a település.

A középkori Ság falu a mai településtől délnyugatra feküdt, lakói a 11-12. században egy kabar törzs tagjai voltak. 1038 és 1095 között a falu a pannonhalmi apátság birtoka volt, 1106-ban Álmos hercegé, később a dömösi monostoré. 1211-ben Ság neve szerepelt a tihanyi apátság összeírásában is, 1431 és 1447 között pedig a székesfehérvári őrkanonok és a johanita lovagok tulajdona volt. Ságvár néven (Sagwar írásmóddal) először 1460-ban jelent meg, ekkor Gáni Kristóf birtoka volt. 1536-ban a település 17 telekkel rendelkezett és a fehérvári káptalan tulajdonában állt, majd a török megszállás idején az endrédi náhije részét képezte. Vára több harc színhelye volt, a Tömlöc-hegy pedig onnan kapta nevét, hogy a törökök börtönt építettek ott. 1558-ban a tihanyi vár kapitánya, Takaró Mihály azt jelentette, hogy július 7-én „az terekek egy szentegyházat erősítettek meg. Rájuk üték... megvettem tőlük a tornyot.”

1531-ben Török Bálint pártfogásával a megmaradt magyar lakosság a református hitre tért át. 1571-ben a település a török kincstár adólajstromában szerepelt 48 házzal, később 52-vel. 1646-ban egy feljegyzés eklézsiáját már virágzó egyházként említi. 1715-ben új templomot építettek maguknak, ami helyett 1746-ban újabbat és erősebbet emeltek, de 1814-ben ezt is lebontották, mivel megsüllyedt, majd ezekben az években építették fel ma is álló templomukat. A katolikus templom a 18. század közepén készült el.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, amikor Jellasics a Sió környékén harcolt, a közelben tanyázott, majd Kossuth Lajos toborzói is Ságvár mellett gyülekeztek. 1864-ben Ságvárnak 224 háza volt. 1920-ban, a Nagyatádi Szabó István-féle földreform idején a veszprémi káptalan birtokából mintegy 120 holdat osztottak szét, a Rákóczi utcában pedig további házhelyeket. 1945-ben, amikor még mindig a veszprémi káptalan volt a falu legnagyobb birtokosa, 1660-an éltek itt.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% horvátnak, 2,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,2%, református 15,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9,3% (31,8% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (Munkás Szent József), 1756-ban épült[5]
  • Református templom (1819-ben épült), udvarán romkert[6]
  • Nepomuki Szent János-szobor, 1830-ban készült[7]
  • I. világháborús emlékmű
  • II. világháborús emlékmű
  • Aliréti vadászház[8]
  • A falu közelében, az erdőben, egy löszös talajú dombban található a Betyár-barlang.[9]
  • A ságvári szőlőhegy nevezetessége az úgynevezett Lyukas-domb: egy domb, amibe alagutat fúrtak.[10]

Képek[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ságvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ságvár története a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  4. Ságvár Helységnévtár
  5. A katolikus templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  6. A református templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  7. A Nepomuki-szobor a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  8. Az aliréti vadászház a somogyturizmus.hu oldalon
  9. Geoláda a Betyár-barlangnál. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
  10. Geoláda a Lyukas-dombnál. (Hozzáférés: 2014. december 3.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]