Község

Községháza a Fejér megyei Káloz faluban

A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.

A község fogalmának két jelentése van. Egyfelől meghatározott területet értünk alatta, tehát a községnek határa, területnagysága, népessége stb. van. Másfelől az e területen működő politikai és közigazgatási intézményrendszert jelenti. Ebben az értelemben tehát a községnek szervei, szervezetei, intézményei, jogai, feladatai, választópolgárai, tisztségviselői stb. vannak.

A községek rendszere területi értelemben általában az adott ország egészét lefedi, bár előfordulnak kivételek (például Németország egyes tartományai, Oroszország egyes régiói, az Amerikai Egyesült Államok legtöbb állama). A községek területnagysága és népességszáma mind az átlagok, mind a szélsőségek tekintetében országonként igen változatos képet mutat. Az egyes országok községrendszerei intézményi értelemben szintén nagyon sokfélék. Ahol helyi (területi) önkormányzati rendszer működik, ott általában ennek területi alapegységét képezik.

A község településföldrajzi szempontból a fentiek értelmében lehet város, falu, város a környező falvakkal vagy falvak csoportja. Magyarországon és Romániában ugyanakkor 1950 óta a városokat nem nevezik községnek, ezért a község szó csak falusi közigazgatási alapegységre vonatkozik.

A község és a falu megkülönböztetése

A községet a falu fogalmától az különbözteti meg, hogy a község jogi és politikai kategória, míg a falu településföldrajzi fogalom. Magyarországon a kettő a közbeszédben gyakran összemosódik, mert a magyar önkormányzati rendszerben a két hagyományos településforma (város és falu) a helyi kormányzás legalsó szintjével (város és község) nagymértékben egybeesik. Ráadásul a városi típusú településeknél az elnevezés is megegyezik (város – város).

A városi és nem-városi jellegű községet néhány más országban is megkülönböztetik, így Romániában és Lengyelországban.

Községek Magyarországon

Magyarországon először az 1871. évi XVIII. törvénycikk (a községek rendezéséről) rögzítette, hogy „minden területnek valamely községhez kell tartoznia”. Ettől kezdve 1950-ig, a tanácsrendszer bevezetéséig az ország teljes területe községekre (helyhatóságokra) volt felosztva, melyek különböző kategóriákba tartoztak (kisközségek, nagyközségek, rendezett tanácsú városok – később megyei városok –, törvényhatósági jogú városok és Budapest). Az első tanácstörvénytől kezdve a jogalkotás a városokat nem nevezte tovább községeknek. Ettől kezdve tehát az ország területe városokra és községekre oszlott. Ezt a rendszert az Alkotmányt módosító 1990. évi LXIII. törvény, illetve az önkormányzati törvény is átörökítette. A korábbi község összefoglaló elnevezés helyét a helyhatóság elnevezés vette át. (A község, összetett szó: a "köz(igazgatási egy)ség" rövidült formája. A magyar nyelvben számos kifejezést találunk arra, amely megőrizte a "köz-" előtagot; ezzel utalva az utótag társadalmi jelentésére. Például: közjog, közhivatal, közgyűlés, közoktatás stb.)

A magyarországi közigazgatási rendszer megkülönbözteti a község és a nagyközség fogalmát. Község olyan település lehet, amelynek legalább 300 lakosa van, más településektől elkülönülő, önálló saját arculata van, és képes önkormányzat alakítására és helyi közügyei ellátására. A nagyközség a községtől csak abban különbözik, hogy lakosainak száma legalább 5000 fő kell legyen. A község, illetve nagyközség élén a polgármester áll. A nagyközség megfelelő fejlettség esetén kérheti várossá nyilvánítását.

Magyarországon 2847 község és nagyközség található, ezek a teljes népesség 35,4%-ának adnak otthont. Ezzel Magyarország közepesen városiasodott országnak számít.

Községtípusok településszám szerint

Települési méretű községek

Ide tartoznak például a magyarországi települések.

Településcsoport méretű községek

Több országban – így Romániában, Szlovéniában, Horvátországban és Lengyelországban – a község a magyarországi megfelelőjétől eltérően több település összevont csoportját jelenti. Így nem működik minden településen helyi önkormányzat, hanem a községekhez tartozó egyes települések a képviselőik útján vesznek részt a közös községi önkormányzat munkájában.

Járásnyi méretű községek

Néhány országban a községek tíznél több, akár több tucatnyi települést is egyesítenek, ami területi szempontból a járásnak felel meg. Ilyen méretű községek találhatóak például Szerbiában, Dániában, Hollandiában vagy Svédországban.

Egyes országok községei

Hollandia

Hollandiában a helyi közigazgatásban nincs különbség város és falu vagy nagyközség között, minden település egyaránt „község” (hollandul gemeente), és mindet - szám szerint 441-et - azonos jogkörök illetnek meg.

Lengyelország

Lengyelországban a közigazgatás és az önkormányzás hagyományos területi alapegysége a község (lengyelül gmina, ami az azonos jelentésű német gemeinde szóból származik). A gmina a magyar községeknél általában jóval nagyobb területet és lakosságot foglal magába, és rendszerint több, gyakran több tíz településből áll. A lengyel községrendszer legfőbb sajátossága azonban az, hogy bár a városok egy kisebb része külön községet alkot, többségük azonban a környező falvakkal közigazgatásilag összetartozik, ezenkívül számos falucsoportból álló község létezik. Ennek megfelelően a lengyel községeknek három fő típusa van: városi községek (307), városi-falusi községek (582) és falusi községek (1589) (2006-ban).

Románia

A magyarországi szóhasználathoz hasonlóan Romániában is csak a falusi közigazgatási egységeket nevezik községnek (románul comună). A jelenleg is fennálló közigazgatási rendszert 1950-ben vezették be. Ekkor a több mint 10 ezer romániai települést kb. négyezer községgé és várossá vonták össze – ügyelve arra, hogy az így keletkezett községek lakossága és területe lehetőleg hasonló (néhány ezer fős) nagyságú legyen. Számos esetben majdnem tucatnyi településből jött létre egy község (például Nyárádszereda, Homoródszentmárton), az aprófalvas hegyvidékeken (például Fehér vagy Krassó-Szörény megyében) pedig egy község akár harmincnál több faluból is összetevődhetett. Így a jelenkori Erdély területén létező 1100 községet és várost kb. 5200 település alkotja.

Szerbia

Szerbia több települést összefogó, legalsó szintű közigazgatási egysége (szerbül opština, magyarul község) általában egy községközpontként működő városból vagy nagyobb faluból és a körülötte fekvő kisebb falvakból áll. A közös önkormányzat a községközpontban működik. A szerbiai községek területük és népességük átlagos nagysága szerint a magyarországi járásokkal, illetve a volt kistérségekkel vethetők össze.

Kapcsolódó szócikkek

• eszmei község

További információk

• A községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvénycikk az 1000 év honlapon (magyar)
• A községekről szóló 1886. évi XXII. törvénycikk az 1000 év honlapon (magyar)
• A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve (2008), Központi Statisztikai Hivatal
• A Magyar Köztársaság Helységnévtára (legfrissebb), Központi Statisztikai Hivatal