Somogyszob

	Somogyszob
	Római katolikus templom
	; Somogyszob címere
	; Somogyszob címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Eller János (független)
Irányítószám	7563
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	1563 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	38,17 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	40,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Somogyszob Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 17′ 36″, k. h. 17° 17′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 36″, k. h. 17° 17′ 42″
	Somogyszob Pozíció Somogy megye térképén
	Somogyszob weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyszob témájú médiaállományokat.

Somogyszob község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Somogy megye szívében található település. Erdőkkel övezett, természeti adottságokban bővelkedő területen fekszik. Délkeleti irányban Nagyatád várost (8 km-re), északkeleti irányban pedig Segesd települést (8 km-re) találhatjuk.

Somogyszob vasúti csomópont: Itt ágazik ki a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalból a Somogyszob–Balatonszentgyörgy- és a Nagyatád–Somogyszob-vasútvonal.^[3]

Története[szerkesztés]

Somogyszob eredetileg az Árpádok korában a királynéi Següsd vármegyéhez tartozott. 1295-ben László comesnek adományozták. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel. 1331-ben Zoob, 1366-ban Poss alakban fordul elő. 1437-ben említik a plébániáját. 1484-ben Szobi Péter fia, Mihály Batthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak és Gerebeni Lászlónak zálogosította el. 1550-ben Várday Zsigmond volt a földesura.

1586-88-ban a harcokban kitűnt török katonák voltak a hűbérbirtokosai. Az 1626-27. évi adólajstrom szerint az esztergomi káptalan volt a földesura, 1660-ban szintén azok birtokában volt. 1715-ben gróf Nádasdy Tamás tulajdona. 1726-ban az esztergomi főkáptalan volt a birtokosa. A helység lakói a hódoltság végén evangélikusok és reformátusok voltak. A kuruc szabadságharc idején a császári zsoldban álló rác egységek elpusztították a falut. A lakosok ismét az erdőbe, mocsarakba menekültek, mint hajdan a törökök egy-egy pusztításakor. A reformátusoknak itt prédikátoruk és iskolamesterük volt. A templomot közösen használták. A templom sárral tapasztott szalmával fedett volt. Ezt 1744-ben a vármegye bezárta, és 1747-ben a katolikusoknak adta. 1774-ben 243 református 139 evangélikus és 79 katolikus élt a községben. A segesdi ferencesek filiája volt. 1779-81-ben építették a katolikus barokk templomot. A reformátusok pedig 1788-ban építették új templomukat.

Az 1715-ös országos összeírás szerint az adózók száma 8 fő. 1720-ban a lakosság 200-300 fő között volt. Az 1784/85. évi népszámlálás szerint 671 fő. Az 1828. összeírás szerint az adózók száma 152, jobbágygazda 46 fő. at.hAz 1848-as jobbágyfelszabadításkor 38 jobbágy-, 6 zsellér-háztartás, 37 jobbágytelek és 31 zsellértelek szabadult fel. Az úrbérrendezés ideje 1848 volt. Földbirtokos az esztergomi káptalan volt. Az 1850. évi februári császári közigazgatási beosztás szerint a csurgói járás községe 969 fővel. Az 1870-es népszámláláskor 143 házban 1375 lakos élt, s ekkor a marcali járáshoz tartozott 1872-ben a nagyatádi járás felsősegesdi körjegyzőségének a községe volt 1901-ig Ekkor Szob székhellyel Bolhás tartozik hozzá, s körjegyzőség székhelye lett. 1907-ben a község neve Somogyszob, ugyanezen körjegyzőség székhelye. 1880-ban, 195 házban 1593 lakos, 1900-ban 1800 lakos, 1910-ben 1777 lakos, 1914-ben pedig 1950 lakos élt. Az első világháborútól fokozatosan emelkedett a lakosság létszáma. (A község pecsétjében lombos fa látható.)

1925-ben a község 8314 kataszteri hold területéből 2862 hold a szántó, 745 hold a rét és 3707 hold volt az erdő. A községben Karl Hohenlohe hercegnek 5556 kataszteri hold földbirtoka volt, melyből 1600 holdat bérbe adott. Ugyanekkor a községben az egy hold alatti szántóföld nélküli birtokból 103 volt, melyek együttes területe 35 hold volt. Az ugyanakkora területű de szántófölddel is rendelkező birtokok száma 11, ezeknek összterülete 10 hold volt. Az 1-5 hold területű földbirtokokból 120 volt Somogyszobon.

A II. világháború előtt a községben 30 iparos és 13 kereskedő élt. A község történetében 1945. március 30-án fejeződött be a világháború.

A község határához tartozik Kisbaráti-puszta, mely korábbi írásos emlékekben Barad alakban fordult elő. 1382-ben a segesdi kerülethez tartozott, és Erzsébet királyné birtoka volt. 1396-ban kővágóőrsi Kis György adománybirtoka. 1403-ban Anthimi Jánosé, 1405-ben a Batthyány családé volt. Az 1571. évi török adólajstromban szerepelt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 5,5% cigánynak, 0,6% horvátnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 12%, evangélikus 1%, felekezet nélküli 6,7% (21% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Somogyszob község látnivalói közé tartozik az evangélikus, katolikus és református templom. A legrégebbi irat az 1333-ból származó pápai tizedjegyzék, mely említést tesz a katolikusok plébániájáról. A török hódoltság idején a lakosság a katolikus templomban is református istentiszteleteket tartott. Ez a templom elpusztult, mely helyébe újat építettek, amit 1746-ban Padányi Bíró Márton püspök a katolikusoknak adott. Ekkor a reformátusok saját templom felállításának érdekében Budára, majd Bécsbe mentek, mely eredményeképpen egy imaház felépítését sikerült elérniük. A református templomot csak 1837-ben kezdték építeni. A katolikusok a fatemplom helyén 1775-ben kezdtek el építkezni.
A Vilma-háza Somogyszob egyik büszkesége, a település legrégibb épségben fennmaradt lakóépülete, amit 2003-ban rekonstruáltak. A nagy udvart fakerítés övezi. Az épületben eredeti állapotában láthatjuk a füstös konyhát, amit régi használati tárgyakkal rendeztek be. A látogatók itt megismerhetik több régi, kemencében sült étel készítését. A két szoba egyikét régi népi bútorokkal és tárgyakkal rendezték be, a másikat pedig műhelynek. A látogatók ebben – előre egyeztetett időpontokban – megismerhetik a szövés, korongozás stb. technikáit. A védett épület a somogyszobi önkormányzat tulajdona.
Az általános iskola a község központjában egy nagyon szép parkosított területen áll. Mögötte alakították ki a szabadidőparkot tóval, pihenővel és sétányokkal.
Az önkormányzat épülete mellett díszkút áll (télen nem működik).
A kaszói elágazásnál található Klubok Háza falát több kerámia-dombormű díszíti. Az épület parkjában látható Szent Mihály szobra.
Somogyszob közvetlen közelében található a turizmusáról híres Kaszó. Üdülőközpontjában medence, vadászház és faházak is vannak. A települést az idénytől függően vadászok és turisták keresik fel. Határában van hazánk egyik legrégebben (1942 óta) védett természetvédelmi területe, a Baláta-tó; egyebek között az aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) húsevő (rovaremésztő) növény természetes élőhelye. A kirándulók az erdőben lovagolhatnak vagy felülhetnek a kanyargó kisvasútra.