Kercseliget

	Kercseliget
	Kercseliget temploma
	; Kercseliget címere
	; Kercseliget címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Mecseki János (FIDESZ-KDNP)
Jegyző	Kaposvölgyiné dr. Hangyál Margit
Irányítószám	7256
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	371 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	19,52 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	19,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kercseliget Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 18° 03′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 18° 03′ 52″
	Kercseliget Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kercseliget témájú médiaállományokat.

Kercseliget (németül Gertslek) község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kercseliget 3 megye határán fekszik (Somogy-Tolna-Baranya). A település külterületén található hármashatárpontot kopjafa is jelzi. Egykori zsáktelepülés mivoltát a mai időkre elvesztette, mivel elkészült a már régóta tervben lévő összekötő út (2 km) Kercseliget és Jágónak között.

Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[3]

Története[szerkesztés]

Első okleveles említésekor, 1332-ben egyházas hely volt. A középkori település a török támadások következtében elnéptelenedett és csak a 18. században népesült be újra. A 18. század közepén gróf Niczky Kristóf (Niczky Christophorus) tárnokmester vásárolta meg. Később az 1700-as években említik ismét, mint puszta. A 18. században a Madarász és Hunyady, majd 1859-től a Maár és Pallavicini családoknak voltak itt birtokaik. Az 1700-as években beköltözött német telepesek, kertecske, ligetecske néven illették a települést. Ebből alakulhatott ki mai neve. Más források szerint a település neve a Kercse magyar személynévből származtatható. A település egyetlen műemléképülete az 1800-as évek elején épült, klasszicista stílusú Maár-kastély. A szintén jelentős építészeti értéket képviselő katolikus templomot 1770-ben emelték és az 1895-ös átépítés során nyerte el mai formáját. Korábban téglagyár, valamint, heti nagy állatvásár (vásártér) is működött a településen.

A Maár-kastélyban az államosítás után, mint annyi sok hasonló épületben, volt bérlakás, kultúrház, posta, pinceklub és párthelyiség, valamint könyvtár is. 1998-ban adta el a Községi Közös Tanács egy kft-nek, azóta sajnos cserélődnek a tulajdonosok. Több befektető visszalépett, meglátva a bozóttá vált 2 hektárnyi, egykor csoda szép parkot. Jelenleg teljesen elhagyottan, pusztuló állapotban van. A faluban 80%-os a munkanélküliség, de ha megjavulna a kastély állapota, az új munkahelyeket adhatna a falu lakosainak. Termálvíz is van a kastélypark alatt. A kastély, a strand és a melegvíz eltarthatná a kúria új gazdáit és a községet is.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 14% cigánynak, 0,3% horvátnak, 1,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 10,6%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 17,6% (11,7% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Maár-kastély
Római katolikus templom
Kercseligethez tartozó Bükkpusztán is található egy kisebb Maár kastély
A községben Kercseligeti Gyöngyszemek néven roma folklór hagyományőrző együttes működik.
Egy híres kercseligeti idősekből álló népi hagyományőrző énekkar, időnként jágónaki és nagyberki tagokkal kiegészülve