Somogysámson

	Somogysámson
	A polgármesteri hivatal
	; Somogysámson címere
	; Somogysámson címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Marcali
Jogállás	község
Polgármester	Farkas János (független)
Irányítószám	8733
Körzethívószám	85
	Népesség
Teljes népesség	731 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	33,12 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	21,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Somogysámson Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 35′ 19″, k. h. 17° 17′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 19″, k. h. 17° 17′ 50″
	Somogysámson Pozíció Somogy megye térképén
	Somogysámson weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Somogysámson témájú médiaállományokat.

Somogysámson egy község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Somogysámson Somogy megye északnyugati sarkában, a Marcali-hát nyugati oldalán, Balatonszentgyörgytől 10 km-re délre, Marcalitól 11 km-re nyugatra, Somogyzsitfától északra, Sávolytól keletre, Holládtól délre található. A település könnyen elérhető az M7-es autópálya 175-ös holládi lejárójától pár percre (5,6 km), de a községbe több irányból is érkezhet a gépjárművel közlekedő. A falu tömegközlekedési eszközzel is megközelíthető. A vonattal érkezőnek Balatonszentgyörgyön kell az ott várakozó buszjáratra átszállni.

A település a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[3]

Története[szerkesztés]

Eredetileg középkori település, neve írott forrásban első ízben a Bertalan veszprémi püspök és a szentmártoni apát között 1533. szeptember 11-én kötött egyezséglevélben fordul elő, amikor már kápolnája is volt. Az 1536. évi adólajstrom szerint a kői prépostság volt a földesura, de 1550-ben már elpusztult helységként rögzítették. Az 1563. évi török kincstári adólajstrom szerint csak 3, 1580-ban 5 házból állt, majd 1715-ben 9 háztartást írtak benne össze. Az 1726-1776. években az óbudai prépostság birtokaként a nagyszombati kollégium fenntartására fordították. 1782-től a pesti papnevelő intézet birtoka volt.

A közigazgatásban is fontos szerepet töltött be, 1950-ig körjegyzőség működött itt. 1950-től a rendszerváltásig Községi Közös Tanács székhelye, társközségei Somogyzsitfa és Csákány községek voltak. 1994-től önálló település, 2011. január 1-jétől körjegyzőségben áll Somogyzsitfa és Csákány községekkel, mely körjegyzőség központja Somogyzsitfa.

A kedvező természeti adottságok - jó termőföld, lankás domboldalak, mély fekvésű legelők - jó lehetőséget nyújtanak mind a növénytermesztéshez, mind az állattenyésztéshez. A község lakói mindig földművelésből és állattenyésztésből éltek. A kedvező földrajzi fekvés, a Balaton, Zalakaros, Hévíz közelsége, a községhez tartozó szőlőhegy idillje, a szép falusi környezet mind hozzájárul ahhoz, hogy az idelátogatók jól érezzék magukat és kellemes emlékekkel legyenek gazdagabbak. A település hosszan húzódik a Fő utca két oldalán. Ebben az utcában találhatók a nevezetesebb épületek, közintézmények.

Urunk mennybemenetele római katolikus templom

A római katolikus templomot, amelynek alapja a török előtti idők emlékét őrzi, 1741-ben felújították, 1773-ban szentelték fel. Az 1781-ben eldőlt tornyot csak évtizedekkel később tudták újjáépíteni. 1844-ben készült el a főoltárkép. 1987-ben a templomot szigetelték, majd 1996-ban a szobrait felújították. A templom kertjében található a két világháború 88 hősi halottjának emlékműve.

A jelenlegi plébánia területén két nevezetes parókia működött. Beke vagy Büki község egykori plébánosa országosan ismert pap volt, aki 1414-ben elkísérte Zsigmond királyt a konstanzi zsinatra. A település 1536-ban még megvolt, de kevéssel utána elpusztult. 1760-ban még álltak a templom falai. Ennek a régi településnek az északkeleti részén működött a jeruzsálemi Szent Sír Kanonokrend prépostsága. Kismarót Somogysámsonnal egybeépült, középkori plébániája 1542-ben még működött.

A templom és a plébánia épületegyüttesének déli szomszédja az 1964-ben épült általános iskola, mely felújított állapotában méltó helyen áll a község egyik büszkesége, az 1989-1992-ben épült, Nagy Ervin tervezte Makovecz-stílusú faluház mellett. A többi építmény is említésre méltó. Szépek a parasztházak, az út menti emlékkeresztek, a Grátz Antal tervezte orvosi rendelő, az önkormányzat hivatala és a Böki-hegy borospincéi.

A községben több fontos, a környezeti kultúrát javító fejlesztésnek örülhetett a lakosság az elmúlt években. Jelentős összeget fordítottak a víz vastartalmának csökkentésére, a higiénikus szemétszállítás megoldására, a távbeszélő-hálózat korszerűsítésére, bővítésére, de a legnagyobb horderejű változást a vezetékes gáz megjelenése hozta. Hosszas szervezőmunka és a lakosság áldozatvállalása eredményeként 1998. november 25-én örülhettek a sámsoniak a fellobbanó gázlángnak. A 2000-es évtől kezdődően kábeltévé-szolgáltatás is van a településen. 2003-ban készült el és került átadásra a rendőrség helyi körzeti megbízotti irodája. 2004-ben teljes felújításra került az 1958-ban épült óvodaépület. A több kisebb-nagyobb fejlesztési elképzelés mellett nem mondanak le a sámsoniak a falu alatt húzódó természeti kincs, a termál-, illetve gyógyvíz hasznosításáról sem, amely 1850 méter mélységben vár arra, hogy felszínre kerülve új lehetőséget nyújtson a község és környéke lakóinak.

1998. október óta címere is van Somogysámsonnak. A Deák-Varga József által tervezett jelkép két fő motívuma, a bástya és a tölgyfa arra utal, hogy valaha két vára is volt a községnek, illetve tölgyerdők vették körül a falut.^[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 35,3% cigánynak, 3,9% németnek mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,2%, református 0,7%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 12,8% (13,4% nem nyilatkozott).^[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

A településen országosan védett műemlékek nincsenek, helyi értékvédelem alatt viszont több épület is áll: a templom,^[6] a parókia^[7] és a napközi konyha épülete.^[8]