Beleg
Beleg | |||
Használaton kívüli vízház a belegi vasútállomásnál | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Nagyatádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tamás Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 7543 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 601 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 33,3 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 18′ 56″, k. h. 17° 24′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 56″, k. h. 17° 24′ 38″ | |||
Beleg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Beleg témájú médiaállományokat. |
Beleg község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett található.
Története[szerkesztés]
Beleg határában, a pusztaréti-dűlőben egy ősi földvár nyomai még a 20. század elején láthatók voltak. Ezt a várat „török várnak” nevezik, bár a vidék már az őskorban is lakott volt, majd később a római korban itt vezetett el a római hadiút. 1855-ben egy bronztáblát is találtak itt, amelyre Vespasianus császárnak egy hadirendelete volt vésve. A táblát a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították.
A település nevét 1493-ban említette először oklevél, mint a vránai perjelség birtokát. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Török János, 1598-1599-ben Zrinyi György volt a falu földesura. 1554-ben a török adólajstromban a település neve Bilok alakban fordult elő, 7 házzal. A török megszállás alatt elpusztult, de 1713-ban újratelepült. 1715 és 1726 között őrgróf Turinetti Herkules József Lajos birtoka volt, majd 1733-tól a Festetics család volt a falu birtokosa. A 19. század közepén a család egyik tagja, Festetics Antal építtette az itt álló kastélyt is. A 20. század elején gróf Festetics Pál birtoka volt.
1855-ben a lakosság fele része kolerajárvány áldozata lett, majd 1886-ban a község kétharmada leégett.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 24,7% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,1%, református 11,1%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,2%, felekezet nélküli 10,1% (9,2% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- 1772-ben, barokk stílusban épült református temploma műemléki védelem alatt áll.[4]
- Római katolikus templom
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- ↑ Beleg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Beleg Helységnévtár
- ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. december 31.)