Somogysárd
| Somogysárd | |||
 | |||
| Szentháromság római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fentős Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7435 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1197 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 32,54 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Somogysárd
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 24′ 39″, k. h. 17° 35′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 39″, k. h. 17° 35′ 47″ | |||
Somogysárd
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somogysárd témájú médiaállományokat. | |||
Somogysárd község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Kaposvártól nyugat-északnyugati irányban, a megye középső részén található.
Szomszéd települések: Mezőcsokonya (4 km), Újvárfalva (4 km), Kiskorpád (6 km).
Története[szerkesztés]
A kis települést, mint a Győr nemzetség ősi birtokát az oklevelek először 1364-ben Saard módon írva említik, 1454-től már Sárd írásmóddal szerepel.
Első is ismert birtokosai, a Győr nemzetség szerdahelyi ágából való Szerdahelyi család tagjai voltak. Sárd a nemzetség tagjainak 1346 évi osztozkodásakor Szerdahelyi Dersfi Miklósnak jutott. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék szerint már plebániája is volt. 1408-ban Szerdahelyi Korom János birtoka volt. 1454-ben pedig Szerdahelyi Dancs Pál birtoka volt, aki itteni birtokrészeit Somi Mihálynak és Demeternek vetette zálogba. 1536-ban Szánthai János özvegye, Chokna-Sárdnak pedig Dersffy Miklós özvegye és Sibrik Osvát volt a földesura. 1563-ban a török kincstári fejadódefterben mindössze 1 házzal van felvéve, 1573-1574-ben 5, 1580-ban is csak 3 házból állt. 1660-ban Könczöl Mihály és Somogyi István, 1700-1702 körül a Doby család, 1710 előtt a Simaházyak voltak birtokosai. 1715-ben 14 háztartást írtak benne össze s ekkor Guary Gábor és Doby Mihály, míg 1726-ban Guary Gábor és Póka Miklós birtokában volt.
A valamikor mezővárosi rangban álló település 1752-ben királyi adományként Somssich Antal tulajdonába került. Sárd a 19. század elejétől jogot kapott országos vásárok tartására is. A Somssich család nevéhez fűződik a betyárcsárda megépítése, amely később a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett; az 1755-1758 között felépített római katolikus Szentháromság-templom; a copf-barokk stílusú kastély a héthektáros parkkal, ahol méntelep létesült.
Ismert emberek[szerkesztés]
- Itt született Somssich Pál, gróf (1811-1888), Deák-párti politikus. 1869-1872 között a képviselőház elnöke volt, valamint a kaposvári reálgimnáziumot (ma Táncsics Gimnázium) is megalapította. A gimnázium sokáig az ő nevét viselte.
- Somssich János, gróf (1824-1855), aki alezredesi rangban részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.
Gazdaság[szerkesztés]
A kastély parkjában levő méntelepen eddig az ORFK lovasbázisa keretében a lovas rendőrök képzése, illetve ún. „szolgálati kerethátas” félvér lovak tenyésztése folyt. A rendőrségi méntelepet 2007 nyarán bezárták, így a település lakóinak legalább fele munkanélkülivé vált.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 2,1%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 17,6% (11,5% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
Betyár Csárda[szerkesztés]
Az 1752-ben Somssich Antal által építtetett Betyár Csárda a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett. Az egykori csárdát jelentősen átépítették, majd vendéglőként hasznosították, manapság az épület egyre rosszabb állapotban van, egyáltalán nincs hasznosítva.
Római katolikus templom (Szentháromság)[szerkesztés]
Somogysárd templomát Somssich Antal építtette 1755 és 1758 között, barokk stílusban. A földesúri magántemplom a katolikus sárdi jobbágyok hitéletének is a színtere lett, Somssich nem kívánta felújíttatni a régi kis templomot(Amely helyén jelenleg kegyeleti park van kialakítva). Építője valószínűleg ugyanaz az olasz mester volt, aki a kastélyt is tervezte.[4]
A 18. századi kastély[szerkesztés]
A Somssich-kastély a 18. század közepén épült barokk stílusban, később átépítették neobarokk stílusban. Kertje természetvédelmi terület. Az 1953-ban létrehozott méntelep és a kastély 1993-ban a Belügyminisztérium tulajdonába került. Itt folyt a lovas rendőrök kiképzése 2007-ig, amikor a rendőrség felhagyott a ménteleppel. A kastély azóta szigorúan védett, nem látogatható. A kastély és az istállók állapota a rendőrség időszakában erősen leromlott, egyes gazdasági épületek állapota életveszélyes. A kastélyépület állaga is fokozatosan romlik.
A Somssich-kastély parkja[szerkesztés]
A kastélyhoz tartozó héthektáros parkot téglakerítés határolja, ma természetvédelmi terület. Első fáit 1876-ban ültették.
A bejárat közelében találjuk a hatalmas, négy métert is megközelítő kerületű páfrányfenyőt. Ekkora termetű példányok nagyon ritkák Magyarországon. Szép a kettős lucfenyő fasor, és nem kerülhetik el a figyelmet az évszázados ezüst hársak sem. A fiatalabb fák főként fenyőfélék; található itt jegenyefenyő, négy formázott hatalmas tiszafa, simafenyő és hamis ciprus is.
Szent Rókus-kápolna[szerkesztés]
A kis, sárga kápolna a falu délkeleti részén áll, mellette egy kőkereszt látható.
Szilveszteri nyúlfuttatás[szerkesztés]
1993 óta minden év szilveszterén megrendezik az idők során országos hírnévre szert tett nyúlfuttatást, amelynek lényege, hogy a benevezők nyulainak a helyi focipályán kell végigfutniuk, és az nyer, akié először teljesíti a távot. A verseny nehézsége, hogy a nyulak legtöbbször nem akarnak maguktól futni, ezért valahogyan ösztönözni kell őket, de fizikailag segíteni tilos őket.[5][6]
Képek[szerkesztés]
A kastély
A Szent Rókus-kápolna
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Somogysárd Helységnévtár
- ↑ Somogysárd. Írta: Szántó László, Szerk.: Bősze Sándor. Száz magyar falu könyvesháza. Bp., 2002. 131-137.
- ↑ Nyúl Úr és a többiek. kapos.hu, 2009. december 21. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
- ↑ A XXIV. somogysárdi nyúltrappról jelentjük. kapos.hu, 2016. december 31. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
