Lakócsa
Lakócsa | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Barcsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Matyók József (független)[1] | ||
Irányítószám | 7918 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 554 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,21 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,32 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 53′ 48″, k. h. 17° 41′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 48″, k. h. 17° 41′ 26″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakócsa témájú médiaállományokat. |
Lakócsa község (horvátul Lukovišće, Lukovišče)[3][4] Somogy megyében, a Barcsi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Lakócsa a Dráva közelében fekszik, Barcstól délkeleti, Szigetvártól déli, Sellyétől pedig nyugati irányban, mindhárom várostól megközelítőleg azonos, körülbelül 15-15 kilométeres távolságra.
Szomszédai észak-északkelet felől Teklafalu és Endrőc, kelet felől Drávafok, délről Felsőszentmárton, délnyugatról Szentborbás, nyugatról Tótújfalu, északnyugati irányból pedig Potony.
Közúton a 6-os főút felől legegyszerűbb Szigetvárnál letérve megközelíteni a települést, ahova a sellyei országútról Teklafalu után, jobbra letérve juthatunk el, de megközelíthető a falu Daránynál letérve, Kastélyosdombón és Potonyon keresztül is.
Somogy megye egyik legdélebbi fekvésű települése, csak Szentborbás fekszik délebbre nála.
Története[szerkesztés]
Lakócsa nevét az 1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzék említette először Lankofcse alakban.
1571-ben csak 5 házat írtak benne össze a török adószedők. 1660-ban a Pannonhalmi Bencés Főapátsági dézsmaváltságjegyzékében is említve volt, mely szerint a székesfehérvári custodia birtoka volt. 1715-ben a zselicszentjakabi apátság birtoka volt és ekkor 9 háztartását írták össze benne. Az apátságé volt egészen 1748-ig, ekkor a kamara birtokába került. 1863-ban nagy tűzvész pusztított itt, melyben a település fele része leégett. A 20. század elején a közalapítványi uradalomnak volt itt nagyobb birtoka és ekkor Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.
1910-ben 1303 lakosából 364 magyar, 4 német, 924 horvát volt, ebből 1227 római katolikus, 56 református és 19 izraelita volt. 2011-ben 535-en éltek a faluban, ekkor már csak a lakók alig több mint egyharmada vallotta magát horvát nemzetiségűnek.[5]
2012-ben felújították a Szentborbás-Lakócsa-Drávafok 5,2 km-es útszakaszt, amelyet 2012. július 31-én adtak át a forgalomnak.[6]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 22,6% cigánynak, 34,6% horvátnak, 0,6% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 1,3%, felekezet nélküli 4,7% (28,6% nem nyilatkozott).[7]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - 1723-ban épült
- Horvát Nemzetiségi Tájház
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lakócsa települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ (horvátul) Folia onomastica croatica 14/2005. Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj, PDF
- ↑ (horvátul) Hrvatska znanstvena bibliografija Sanja Vulić: Kajkavski govori podravskih Hrvata u Mađarskoj
- ↑ A 2011-es népszámlálás adatai. KSH. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
- ↑ Újabb útfelújítás az Ormánságban: most Drávafok mellett aszfaltoztak
- ↑ Lakócsa Helységnévtár