Segesd (Magyarország)

	Segesd
	; Segesd címere
	; Segesd címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Péntek László (független)
Irányítószám	7562
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	2502 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	33,56 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	73,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Segesd Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 21′ 08″, k. h. 17° 20′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 08″, k. h. 17° 20′ 41″
	Segesd Pozíció Somogy megye térképén
	Segesd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Segesd témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a Somogy megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Segesd (egyértelműsítő lap).

Segesd község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Belső-Somogy több mint ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközsége Segesd. Itt ered a Drávát tápláló Rinya-patak egyik ága.

Közlekedés[szerkesztés]

A 68-as főút és a Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonal^[3] mentén fekszik, Nagyatádtól 13 km-re.

Bővebben: Segesd megállóhely és Felsőbogátpuszta megállóhely

Története[szerkesztés]

A feltárások szerint a kelta, illetve a római korban már lakott volt. A régészek több jó állapotban levő kelta cserépedényt találtak. Több száz római kori pénzérmét tártak fel, ami azt bizonyítja, hogy pénzverő hely volt. Találgatások szerint letelepedtek az avarok, de a honfoglaláskor valószínűleg elvesztek a bizonyítékok.

Régebben két település volt: Alsósegesd és Felsősegesd. Nevét 1193-ban említették először Sequest alakban írva, később Segest, Següsd formában is szerepelt. Királyi, királynéi birtok volt, élén az ispánnal. A vár és a város a királynék állandó udvartartásának székhelye volt, maga IV. Béla király is többször hosszabban időzött itt. 1241-ben a tatárok elől Dalmáciába menekülő IV. Béla feleségével és István fiával itt pihent meg. A vármegye legkorábbi ferences kolostorát is itt alapították 1294-ben. Segesd városi kiváltságait 1414-ben elveszítette, de jelentősége a 16. században is megmaradt: ezt bizonyítja, hogy a török adószedők 80 házat írtak össze. A törökök kiűzése után a Széchényi család birtoka volt.

Segesd kivilágított temploma kiváló útjelzője a dél-somogyi tájra igyekvőknek. Belső-Somogy nagy történelmi hagyományokkal rendelkező központja maga is ilyen szerepet tölt be a térségben, miután meghatározó gazdasági és kulturális szerepet tölt be Nagyatád vonzáskörzetében. Böhönyét elhagyva változatos tájon vezet az út Segesdre, erre a több mint ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközségre, amelynek környéke pazar látnivalókat rejteget a kíváncsi turisták számára. Elérnek ide a Rinya patakok völgyei, és itt ered a Drávát tápláló Segesdi-Rinya. Segesd jelentős természetvédelmi értéke a kastélypark, a községet övező tájat pedig három lankás domb teszi változatossá.

2011. június 4-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.^[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 6,5% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,2%, református 5,8%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 11,6% (13,5% nem nyilatkozott).^[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

A település gyönyörű látványossága az 1777-ben épült ferences templom és a kolostor, amelyben idősebb Dorfmeister István munkája is látható, a 275 éve épült kegykápolna és a fésűs beépítésű Felsőhegy. A kegykápolna a szent forrás mellé épült, ma is neves zarándokhely.
A 19. században épült a Széchenyi-kastély. Ma a kastélyban szociális otthon működik. Jelentős természetvédelmi érték a kastélypark.
Árpád-házi Szent Margit Helytörténeti Múzeum és Könyvtár (egykori malom)

Képek[szerkesztés]

A kastély
A kastély
Szentháromság-szobor
Harangtorony
Régi malom, ma múzeum
Szentkút és kápolna
A templom

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.
↑ Trianon - táblaavatás összefoglaló. Rovás Info.. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 8.)
↑ Segesd Helységnévtár