Somogy megye
Somogy megye | |
Somogy megye címere | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Megyeszékhely | Kaposvár |
Települések száma | 245 |
megyei jogú városok | 1 |
egyéb városok | 15 |
nagyközségek | 2 |
ISO 3166-2 | HU-SO |
Népesség | |
Teljes népesség | 317 947 fő (2011. jan 1.)[1] +/- |
Népsűrűség | 52,42 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 6065,07 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Térkép | |
Somogy megye elhelyezkedése Magyarországon | |
Somogy megye weboldala |
Somogy megye Magyarország egyik megyéje a Dunántúlon. Északról a Balaton és Veszprém megye, nyugatról Zala megye határolja, délről Horvátország, keletről pedig Baranya, Tolna és Fejér megye. Székhelye Kaposvár, második legnagyobb települése pedig a Balaton fővárosának is tartott Siófok.
Hajdanán a területet Somogyország-nak is nevezték. Lehetséges azonban, hogy az ez alatt a név alatt felfogott terület valamivel nagyobb volt, ugyanis kiterjedhetett a mai Szlavónia egy kisebb részére is.[2]
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva.
Lásd még: Somogy megye védett természeti értékeinek listája
Somogy megye jellemző földrajzi pontjai[szerkesztés]
- Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Balatonvilágos (Siófoki járás),
- a megye legdélibb települése Szentborbás (Barcsi járás),
- a megye legkeletibb települése Balatonvilágos (Siófoki járás),
- a megye legnyugatibb települése Őrtilos (Csurgói járás).
- Tengerszint feletti magasság:
- a megye legmagasabb pontja a Szólád, Kötcse és Kereki közötti Almán-tető (316 m).
Történelem[szerkesztés]
Közigazgatási beosztás 1950–1990 között[szerkesztés]
Járások 1950–1983 között[szerkesztés]
Somogy megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt kilenc járás (Barcsi, Csurgói, Igali, Kaposvári, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatádi, Szigetvári és Tabi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Baranya megyéhez a Szigetvári járást, így 1950. február 1-jétől nyolc járás volt Somogy megye területén.
Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén megszűnt az Igali járás, új Siófoki járás alakult, továbbá a Lengyeltóti járás helyét székhelyének áthelyezésével a Fonyódi járás vette át. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Somogy megyében nyolc járás volt (Barcsi, Csurgói, Fonyódi, Kaposvári, Marcali, Nagyatádi, Siófoki és Tabi).
Ezt követően 1983-ig a nyolcból négy járás szűnt meg: a Tabi 1968-ban (egy községét a Fonyódi járáshoz csatolták, a többit a Siófokihoz), a Csurgói 1970-ben (beolvadt a Nagyatádi járásba), a Fonyódi 1974-ben (felosztották a Marcali és a Siófoki járás között), végül a Barcsi 1978-ban (teljes területével az egyidejűleg várossá nyilvánított Barcs városkörnyékévé alakult). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki).
Városok 1950–1983 között[szerkesztés]
Somogy megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Kaposvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Kaposvár attól kezdve a megyéhez tartozott, és jogállása 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.
Egészen 1968-ig Kaposvár maradt a megye egyetlen városa. Ezután viszont 1983-ig további négy település kapta meg a városi rangot: Siófok (1968), Nagyatád (1971), Marcali (1977) és Barcs (1978).
Városkörnyékek 1971‑1983 között[szerkesztés]
Somogy megyében 1983-ig négy város körül alakult városkörnyék: Kaposvár (1973), Marcali és Siófok (1977), végül Barcs (1978) körül. Míg az előbbi három járásszékhely maradt városkörnyékközpontként is, addig a Barcsi járás Barcs várossá nyilvánításával egyidejűleg megszűnt és teljes területével átalakult a Barcsi városkörnyékké.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között[szerkesztés]
1984 elején mind a négy járás (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki) megszűnt, a négy meglévő városkörnyék (Barcsi, Kaposvári, Marcali és Siófoki) mellé ötödikként csatlakozott a Nagyatádi, emellett három városi jogú nagyközség is alakult (Boglárlelle, Csurgó és Tab), melyek nagyközségkörnyék-központok lettek. 1989-ig a városi jogú nagyközségek mindegyike városi rangot kapott: Boglárlelle 1986-ban, Csurgó és Tab pedig 1989-ben. Végül a megye kilencedik városa Fonyód lett, szintén 1989-ben, ez azonban már nem lett városkörnyék-központ.
Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]
Járások 2013-tól[szerkesztés]
Somogy megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
Sorszám | Járás neve | Székhely | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Barcsi járás | Barcs | 26 |
1 |
23 817 |
696,47 |
34
|
2 | Csurgói járás | Csurgó | 18 |
1 |
16 807 |
496,19 |
34
|
3 | Fonyódi járás | Fonyód | 21 |
4 |
34 599 |
645,44 |
54
|
4 | Kaposvári járás | Kaposvár | 78 |
4 |
117 492 |
1 591,36 |
74
|
5 | Marcali járás | Marcali | 37 |
1 |
34 734 |
904,24 |
38
|
6 | Nagyatádi járás | Nagyatád | 18 |
1 |
26 100 |
647,07 |
40
|
7 | Siófoki járás | Siófok | 24 |
3 |
51 761 |
657,05 |
79
|
8 | Tabi járás | Tab | 24 |
1 |
12 786 |
427,24 |
30
|
Kistérségek 2014-ig[szerkesztés]
Somogy megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak voltak:
Kód | Kistérség neve | Központ | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
4410 | Balatonföldvári kistérség | Balatonföldvár | 13 |
1 |
11 475 |
241,73 |
47
|
4401 | Barcsi kistérség | Barcs | 26 |
1 |
23 817 |
696,47 |
34
|
4402 | Csurgói kistérség | Csurgó | 18 |
1 |
16 807 |
496,19 |
34
|
4403 | Fonyódi kistérség | Fonyód | 11 |
3 |
23 616 |
372,82 |
63
|
4411 | Kadarkúti kistérség | Kadarkút | 23 |
2 |
19 885 |
531,96 |
37
|
4404 | Kaposvári kistérség | Kaposvár | 54 |
2 |
97 040 |
1 041,14 |
93
|
4405 | Lengyeltóti kistérség | Lengyeltóti | 10 |
1 |
10 983 |
272,62 |
40
|
4406 | Marcali kistérség | Marcali | 38 |
1 |
35 301 |
922,50 |
38
|
4407 | Nagyatádi kistérség | Nagyatád | 18 |
1 |
26 100 |
647,07 |
40
|
4408 | Siófoki kistérség | Siófok | 11 |
2 |
40 286 |
415,32 |
97
|
4409 | Tabi kistérség | Tab | 24 |
1 |
12 786 |
427,24 |
30
|
Népesség[szerkesztés]
A megye lakossága 317 947 fő. Lakosságának 90%-a magyar, de jelentős a romák és némely településen a horvátok száma is.
Gazdaság[szerkesztés]
A megye mezőgazdaságában jelentős szerepet játszik a Balaton déli partja közelében található a kb. 3500 hektár területű dél-balatoni borvidék. Közel 4000 szőlősgazda 16 hegyközség területén termeli a szőlőt ezen a vidéken, ahol már a római korban is magas színvonalú szőlőtermesztés folyt.
A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)
- MOL Földgázszállító Zrt. (20)
- Törley Pezsgőpincészet Kft. (176)
- Agro-Centrál Bt. (486)
Turizmus[szerkesztés]
A megye fő turisztikai vonzerejét a Balaton déli partjának üdülőtelepülései, a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban gyakorolt falusi vendéglátás, a megyeszerte megtalálható gyógyfürdők és a megyeszékhely, Kaposvár épített öröksége és országos jelentőségű fesztiváljai jelentik. A természetjárók kedvelt célpontjai a megye nagy kiterjedésű erdői, valamint a Dunántúl egyik legszebb tája, a dél-balatoni borvidék.
Épített örökség: a kulturális turizmus lehetőségei[szerkesztés]
Nevezetességek Dél-Dunántúl turisztikai régióban:
- Egyetemi város, püspökségi központ, Somogy megye székhelye. Figyelemre méltó létesítménye a Pannon Lovasakadémia. A Csiky Gergely Színház a Dunántúl egyik kivételes szépségű szecessziós épülete. Kaposvár belvárosa építészeti szempontból Európában egyedülálló, mert 220-nál is több eklektikus és szecessziós épület áll itt, sehol máshol nincs ennyi ilyen kis területen. A kaposszentjakabi városrészben állnak az 1061-ben alapított apátság romjai.
- A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménynek, a népi építészetet bemutató falumúzeumnak köszönhetően 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott település. A Zselici Természetvédelmi Terület része.
- A Kaposmérő és Bárdudvarnok közt található Kassai-völgy a lovasíjászat központja, ahol ahol a 9. századi harcmodort idézik fel korhű jelmezekben. Évente két alkalommal itt gyűlnek össze a világ lovasíjászai. A helyszínen 160 éves kazah jurtát állítottak ki. Az íjkészítés mellett lovasíjász bemutatókra, rendhagyó történelemórákra is sor kerül a völgyben.
- A 17. századtól búcsújáróhely. A jezsuita rendet követő Ferences rend 1721-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt 3 szobor ma is láthatóak a templom főoltárán. 1725-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot 1747-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét a Szűz Mária szobrot, Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária múzeum kiállítási anyagaként megtekinthető.
- A Krisna-völgy a Balatontól 30 km-re, Kaposvár irányában fekvő biofarm, vallási központ és idegenforgalmi látványosság mintegy 260 ha területen. Dísztavak, ligetek, arborétumok - több száz növény- és állatfajjal, biokertészet, méhészet és templom tekinthető meg. A Völgyben százötven Krisna-hívő szerzetes lakik, ők ökogazdálkodás révén, védikus életmóddal, önfenntartásra törekedve élnek itt.
- A falu határában a szántóföld közepén áll a híres Árpád-kori romtemplom, a Pusztatemplom.
- Irodalmi jelentőségű hely, mely Berzsenyi Dániel, a „niklai remete” emlékét őrzi. A Berzsenyi-kúria ma múzeum, a költő életét, munkásságát mutatja be. Az udvarban még áll az a gesztenyefa, melyet maga Berzsenyi Dániel ültetett. Berzsenyi sírhelye ugyancsak Niklán tekinthető meg.
- Ugyancsak irodalmi emlékhely, itt született 1900. január 25-én Fekete István író, akinek 2004. augusztus 14-én hamvait is itt temették újra felesége kezdeményezésére, mert – mint fia idézte – „…egyedül Göllén érezte jól magát…” Szülőháza ma emlékmúzeum.
A Zselic dombvidéke
Nevezetességek Balaton régióban:
- Fő látnivalója a bencés monostor. A történelmi hagyomány szerint Géza fejedelem halálakor Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A Kupa-várhegyen végzett ásatások, amelyek során a vár teljes belső területét feltárták, azonban egyértelműen bizonyították, hogy a Kupa-várhegy nem lehetett Koppány székhelye. A feltárás során kiderült, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal. 1991-ben nyitották meg a látogatók előtt.
További műemlékek:
Múzeumok:
- Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
- Zichy Mihály Emlékmúzeum, Zala
- Somogyfajszi Őskohó Múzeum
- Kunffy Lajos Emlékmúzeum, Somogytúr
- József Attila Emlékmúzeum, Balatonszárszó
- Latinovits Zoltán Emlékkiállítás, Balatonszemes
Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus[szerkesztés]
Gyógyfürdők a megyében:
- Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő - Nagyatád: A Széchenyi tér parkjában épült létesítmény, 1997-ben újították fel. A fedett térben 32, 38 és 42 fokos vizű gyógymedencék és kádfürdők használhatóak. A gyógyvíz reumatikus illetve ízületi panaszok kezelésére, törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati problémák gyógyítására szolgál.
- Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő - Kaposvár: „Virágfürdő” fantázianéven szerepel. 1960-ban találták meg vízét és 1969-ben nyitották meg a létesítményt. Alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz táplálja medencéit magas bróm, jód illetve fluorid-ion tartalommal, főleg mozgásszervi panaszokat, reumatikus betegségeket trombózis utáni állapotot, izomhúzódásokat, izomgyengeséget, csonttöréseket, porcsérüléseket kezelnek vele. Alkalmas baleseti sérülések utókezeléshez és nőgyógyászati bántalmak ápolásához is. [1]
- Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ - Barcs: 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos víze 1317 m mélységből jut a felszínre, főleg mozgásszervi panaszok és gyulladások kezelésére alkalmas. [2]
- Igali Gyógyfürdő - Siófok- Igal: A fürdő 1964 óta működik, 2001-ben kapta meg a gyógyfürdő minősítést, alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévize jódos víz. Mozgásszervi betegségeket, sérülések után fennmaradt keringési zavarokat, ízületi és nőgyógyászati problémákat, urológiai betegségeket, időskorú potenciazavarokat ápolnak vele. [3]
- Csokonyavisontai Gyógy- és Strandfürdő - Csokonyavisonta: alkáli-hidrogén-karbonátos, magas jodid-, fluorid- és metakovasav-tartalmú vize 1943-ban olajkutatás során jutott a felszínre. A gyógyvizet savtúltengés, emésztési zavarok, funkcionális epebántalmak, székrekedés, elfajulásos gerincbántalmak, nőgyógyászati idült panaszok, vesebetegségek és mozgásszervi problémák kezelésére ajánlják.[3]
Lásd még:
Települései[szerkesztés]
A megyére aprófalvas településszerkezet jellemző.
Városok[szerkesztés]
(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján)[4]
Sorsz. | Település | Lakónépesség | Járás |
---|---|---|---|
1. | Kaposvár | 61 920 fő (2018. jan 1.)[5] +/- | Kaposvári járás |
2. | Siófok | 25 461 fő (2018. jan 1.)[6] +/- | Siófoki járás |
3. | Marcali | 11 169 fő (2018. jan 1.)[7] +/- | Marcali járás |
4. | Barcs | 10 501 fő (2018. jan 1.)[8] +/- | Barcsi járás |
5. | Nagyatád | 10 212 fő (2018. jan 1.)[9] +/- | Nagyatádi járás |
6. | Balatonboglár | 5528 fő (2018. jan 1.)[10] +/- | Fonyódi járás |
7. | Csurgó | 4741 fő (2018. jan 1.)[11] +/- | Csurgói járás |
8. | Fonyód | 4829 fő (2018. jan 1.)[12] +/- | Fonyódi járás |
9. | Balatonlelle | 5193 fő (2018. jan 1.)[13] +/- | Fonyódi járás |
10. | Tab | 4286 fő (2018. jan 1.)[14] +/- | Tabi járás |
11. | Nagybajom | 3334 fő (2018. jan 1.)[15] +/- | Kaposvári járás |
12. | Lengyeltóti | 2847 fő (2018. jan 1.)[16] +/- | Fonyódi járás |
13. | Kadarkút | 2399 fő (2018. jan 1.)[17] +/- | Kaposvári járás |
14. | Zamárdi | 2410 fő (2018. jan 1.)[18] +/- | Siófoki járás |
15. | Balatonföldvár | 2145 fő (2018. jan 1.)[19] +/- | Siófoki járás |
16. | Igal | 1304 fő (2018. jan 1.)[20] +/- | Kaposvári járás |
Községek, nagyközségek[szerkesztés]
Testvérmegye[szerkesztés]
Somogy megye 1997-ben kötött „testvérmegyei” megállapodást a kínai Kanszu tartománnyal, az együttműködést 2016-ban megújították.[21]
Források[szerkesztés]
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
- ↑ Csorba Csaba: Árpád örökében, Magyar Könyvklub – Helikon 1996. ISBN 963 548 415 1, 8. old.
- ↑ A csokonyavisontai fürdő honlapja
- ↑ Magyarország Helységnévtára, 2012 (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ További lehetőségeket keres Somogy és Gansu. Kaposvár Most, 2016. július 2. (Hozzáférés: 2016. július 2.)
További információk[szerkesztés]
- A Somogy Megyei Önkormányzat honlapja
- Somogy megyei információs portál
- 2007-es KSH-adatok
- Szentiványi Árpád: Somogyország - fényképek - Hetedhéthatár
- Somogy.lap.hu - linkgyűjtemény
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|