Dunántúl
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (németül: Transdanubien) Magyarország nyugati területének elnevezése. Északon, nyugaton és délen az országhatár, míg keleten a Duna folyó jelöli ki határait.
A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra oszlik, ezek egyike a Dunántúl. Ebben az értelemben magába foglalja a három dunántúli régiót, összesen kilenc megyét (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Somogy, Tolna). Legnépesebb települése Pécs.
Tartalomjegyzék
Tájegységek[szerkesztés]
Nem önálló tájegység. A Dunántúl tagoltsága miatt - Magyarország földrajzi kistájainak katasztere szerint - Magyarország hat földrajzi nagytájából négy teljes egészében annak területén fekszik, kettő pedig érinti azt.
A teljes egészében a Dunántúlon fekvő földrajzi nagytájak:
A Dunántúlt érintő földrajzi nagytájak és azok Dunántúlra átnyúló középtájai:
A Dunántúlon tehát alföldi, dombvidéki és hegyvidéki tájak egyaránt megtalálhatók.
Régiók[szerkesztés]
A Dunántúl a Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl statisztikai régiót teljesen, míg a Közép-Magyarországinak és a Dél-Alföldinek csak a nyugati csücskét foglalja magában (Buda és környéke, illetve Gemenc).
Vizei[szerkesztés]
Tavak[szerkesztés]
Folyók[szerkesztés]
A Dunántúlt északról és keletről a Duna határolja. A Dunántúl valamennyi folyója közvetlenül vagy közvetve a Dunába folyik. A Dunántúl vízrajzánál számolni kell a természeti és a civilizációs tényezők egymásra hatásával legalább a római kortól, de lehet, hogy már korábban.
Közvetlenül a Dunába torkolló folyók/csatorna
A Rába mellékfolyói
A Sió-csatornába torkolló folyók:
A Dráva mellékfolyója:
Víztározók[szerkesztés]
Nemzeti Parkok[szerkesztés]
- Balaton-felvidéki Nemzeti Park
- Duna–Ipoly Nemzeti Park
- Duna–Dráva Nemzeti Park
- Fertő–Hanság Nemzeti Park
- Őrségi Nemzeti Park
Natúrparkok[szerkesztés]
A 2004. évi, a környezet- és természetvédelmi törvényeket módosító LXXVI. tv.10. § p. pontja szerint: Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely a jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre."
- Irottkő Natúrpark Az Írottkő Natúrpark honlapja
Turizmus[szerkesztés]
A Dunántúl négy turisztikai régióra van osztva. A statisztikai régióktól eltérően a Balaton és környéke külön turisztikai régiót alkot, a másik három nagy turisztikai régió a balatoni területeket leszámítva megközelítőleg fedi a statisztikai régiók területét.
A négy turisztikai régió:
- Balaton turisztikai régió
- Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
- Közép-Dunántúl turisztikai régió
- Dél-Dunántúl turisztikai régió
Látnivalók turisztikai régió szerint[szerkesztés]
A Balaton és környéke Budapest mellett Magyarország legnépszerűbb turisztikai területe. Fő turisztikai látnivalója a Balaton partja, a fürdőzési és vitorlázási lehetőségek sokaságával. A Balaton körül egyaránt találhatóak műemlékekben gazdag történelmi települések (Tihany, Keszthely), különleges természeti értékek (a világörökség részét képező termálvizes Hévízi-tó és a tapolcai tavasbarlang), romantikus kastélyok és várromok (Nagyvázsony, sümegi vár, Szigliget), borvidékek (Balatonfelvidék, dél-balatoni borvidék), skanzenek (Szántódi uradalmi majorság), kisvasutak (Balatonfenyves). Sok turistát vonz ide az országos hírű művészeti fesztivál, a Művészetek Völgye.
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
A nyugat-dunántúli turisztikai régió fő látnivalói a műemlékek sokasága (Győr, Sopron, Szombathely, Kőszeg és a világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság), a kisvárosok és falvak középkori templomai (Ják, Lébény) és barokk kastélyai (Fertőd, Nagycenk), az arborétumok (Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Sárvár ) a nagy kiterjedésű, a védett erdőségek, a világörökséghez tartozó Fertő tó és a különleges természeti környezetben található egyéb kirándulóhelyek (fertőrákosi kőfejtő, nagycenki múzeumvasút). Különleges népművészeti látnivalót jelent az őrségi falvak máig megőrzött népi építészete, a pityerszeri skanzen Szalafőn és a romantikus göcseji települések. A régióra jellemző a nagy múltra visszatekintő borkultúra.
Közép-Dunántúl turisztikai régió
A régió fő turisztikai látnivalóit a műemlékekben gazdag Székesfehérvár, Veszprém, Pápa és Várpalota, a Velencei-tó és kirándulóövezete, valamint a Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Gerecse) tájai jelentik. Sok turista keresi fel a tatai várat és Öreg-tavat, a zirci arborétumot, a romantikus cseszneki várromot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest és a bábolnai állami ménest is.
Dél-Dunántúl turisztikai régió
A turisztikai régió egyik legfőbb látnivalója Pécs városa, a mediterrán hangulatú utcáival, ókeresztény sírkamráival (világörökségi helyszín), középkori és török kori emlékeivel, különleges múzeumaival. Kaposvár városa szintén sok látnivalót tartogat, hiszen a belvárosa építészeti szempontból Európában egyedülálló, mert több mint 300 eklektikus és szecessziós épület áll itt, sehol máshol nincs ennyi ilyen kis területen. A régióban megtalálhatóak a látványos történelmi emlékek és várak (mohácsi történelmi emlékhely, szigetvári vár, siklósi vár, Pécsvárad, Magyaregregy), a nevezetes népművészeti értékek (a Sárköz falvai), a borvidékek (Szekszárd, Villány), a kisvasutak (Mesztegnyő, Kaszó) és a különleges kulturális központok is (kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu). A természetjárók kedvelt célpontjai az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, valamint a régió nagy kiterjedésű erdői (Zselic, Gemenc, Gyulaj, Mecsek).
