Sárvár

	Sárvár
	A Nádasdy-vár
; Sárvár címere	; Sárvár zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Járás	Sárvári
Jogállás	város
Polgármester	Kondora István (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	9600
Körzethívószám	95
Testvértelepülései	Lista Steinheim an der Murr
	Népesség
Teljes népesség	15 072 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	228,88 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	64,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Sárvár Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 15′ 15″, k. h. 16° 56′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 15″, k. h. 16° 56′ 08″
	Sárvár Pozíció Vas megye térképén
	Sárvár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvár témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a magyarországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Sajósárvár.

Sárvár város Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, a Sárvári járás székhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 7. legnépszerűbb települése.

Fekvése[szerkesztés]

Vasútállomása a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon

Nádasdy Ferenc híd a Rába felett a 84-es főúton

Szombathelytől 25 km-re keletre, Celldömölktől 18 km-re nyugatra fekszik a Rába két partján, a Gyöngyös-patak torkolatától délre a Kemeneshát határán.

A 84-es főúton Sopron és a Balaton felől is megközelíthető. Szombathely felől a 88-as főúton érhető el. Mindkét főút immár elkerüli a települést. Vasútállomása a 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mellett van. 1913 és 1974 között a Zalabér–Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal kötötte össze északra Bükkel és onnan Kőszeggel, illetve délre Zalabérrel is.

A mai város úgy jött létre, hogy 1902-ben Sárvárhoz csatolták Vármellék és Tizenháromváros községeket, 1912-ben Sárt és Péntekfalut, majd 1968-ban még Rábasömjént is.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a Gyöngyös-patak mellékén, mocsaras helyen épített erősségre utal; ez eredetileg földvár volt.

Története[szerkesztés]

Már az őskorban lakott hely volt, amit neolitikus edénytöredékek, bronzeszközök és temetők leletei bizonyítanak. Földvárpuszta majornál késő bronzkori földvár maradványait tárták fel.

Kr. u. 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést mai Sárvártól északra, a Gyöngyös torkolatának közelében, ahol a borostyánút átkelt a Rábán. Korábban az átkelőhelyen kelta település állt; az ő erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. Az út védelmére épített római erőd maradványait a Gyöngyös-patak keleti oldalán, az Óvár nevű helyen találták meg.

A Karoling-kori lakosság 9. századi temetőjét a Végmalomnál tárták fel.

A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat, amit először 1192-ben említenek. A vár az 1280-as évekig királyi tulajdon volt, majd a feudális anarchia idején a Kőszegi család birtokába került.

1327-ben Köcski Sándor foglalta vissza Károly Róbertnek a Németújváriaktól, és a király 1328-ban kiváltságokat adományozott a mai belváros területén állt Sársziget lakóinak.

1390-ben Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozta, majd miután azok hűtlenné váltak, 1403-ban megostromolta, és visszafoglalta tőlük. 1405-ben a lázadó Ludányiak fosztották ki a várost. 1409-ben Ozorai Pipó lett Sárvár birtokosa, majd 1424-ben a Kanizsaiak visszaszerezték úgy, hogy elcserélték Simontornyára. 1444-ben a vár a Rozgonyiaké lett, és a Kanizsaiak 1454-ben eredménytelen ostrom után csak árulással tudták visszafoglalni. 1532-ben a török sikertelenül ostromolta; eközben száz sárvári esett el a mezőváros és a vár védelmében. Kanizsai Orsolya 1534-ben (vagy 1535-ben) feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, és a hozomány részeként Sárvár is a Nádasdy család tulajdona lett.

A művelt humanista Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban:

1534-ben iskolát alapított,
1537-ben pedig nyomdát.

A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost nevezte ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv.

1556-ban itt halt meg, s a vár földjében nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén.

A vár ura volt Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” – az ő özvegye volt Báthori Erzsébet, akit csejtei rémtettekkel rágalmaztak meg.

1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, és a vár a Draskovichoké lett, akik alatt hanyatlásnak indult, ahogy hadi jelentőségét apránként elvesztette. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, 1809. június 2-án pedig, a napóleoni háborúk folyamán a város francia kézre került, az idegen csapatok novemberig maradtak itt.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Elegyes Mezőváros Vas Várm. földes Ura Szily, Brentánó, és a’ Génuai Köz. Társaság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Gyöngyös vizénél, Szombathelyhez 4 mértföldnyire. Hajdan Nádasdy Grófoknak lakó helyek vala Vára, ’s könyvnyomtató ház is vala itten; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, néha a’ vízáradás ártalmas vidékjének." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Az új fellendülés akkor kezdődött, amikor 1803-ban az Este-Modenai család vette meg az uradalmat. A várat igényeiknek megfelelően átépítették. A várost 1871-ben fosztották meg város címétől; ugyanebben az évben érte el a vasút. Elektromos energiát 1897-től kapott az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését:

1895-ben cukorgyárat,
1904-ben műselyemgyárat építettek;

fellendült a kisipar és a kiskereskedelem, nőtt a lakosság.

A 20. század elején az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították azokat az oktatási intézményeket, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött. 1909-ben avatták fel a kórházat. Az első világháború után a település fejlődése megállt, majd a műselyemgyár bezárása után sok lakos kivándorolt Franciaországba, illetve Belgiumba.

A második világháború után új üzem kezdett itt működni, a Baromfifeldolgozó Vállalat, majd 1957 után újabb üzemeket telepítettek Sárvárra. A kőolajkutatók 1961-ben olaj helyett gyógyvizet találtak; ezután a fejlesztésben egyre nagyobb szerepet kapott a gyógy-idegenforgalom. 1968 óta Sárvár ismét város. 1978-ban költözött a Nádasdy-várba Sárvár művelődési központja.

A cukorgyárban 1998-ban állították le a termelést. A városban 1995-től kezdve ipari parkot építenek ki.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Lakosságszám^[3]
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1960	12 435	—
1970	12 626	0,15%
1980	15 112	1,80%
1990	15 836	0,47%
2001	15 519	−0,18%
2011	14 777	−0,49%
2018	15 072	0,28%

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 1,3% németnek. 1,3% cigánynak mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 1,6%, evangélikus 5,2%, felekezet nélküli 4,8% (26,2% nem nyilatkozott).^[4]

Turizmus[szerkesztés]

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 447 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 7. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Csehország (97 ezer), Ausztria (96 ezer) és Németország (32 ezer).^[5]

Látnivalók[szerkesztés]

Nádasdy-vár

A Nádasdy-vár elődje 13. századi. Több átépítés után a 17. században a Nádasdyak építették ki reneszánsz várkastéllyá. Legnagyobb látványossága a díszterem, aminek freskóit 1653-ban és 1769-ben festették.
Szent László királynak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű; 1645-ben a Nádasdyak építtették át. A Rákóczi-szabadságharcban a templom elpusztult, és 1732-ben barokk stílusban építették újjá. 1830-ban klasszicizálták, utoljára 1926-ban építették át. Előtte áll az 1701-ben készült Krisztus-oszlop.
A Szent László-templom közelében áll a város első, 1535-ben alapított iskolája. Az emeletet 1830-ban húzták rá. Itt tanított Gárdonyi Géza is.
Az egykori Sár község római katolikus templomát Szent Miklósnak szentelték. A templomot 1454-ben említik először. 1830-ban és 1868-ban átalakították, 20. századi átépítéskor neogótikus külsőt kapott. A templom mellé temették Tinódi Lantos Sebestyént, 1556-ban.
A hegyközség kálváriatemplomát 1758-ban építették; 1800-ban kapta mai formáját a két toronnyal.
Evangélikus templomát 1836-ban építették klasszicista stílusban.
Református templomát 1998-ban szentelték fel.^[6]
Gyógy- és Wellnessfürdő: a termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a fürdőt a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta.
Hatvany-Deutsch-kastély (más néven Cukorgyári-kastély) az egykori cukorgyár mellett egy ősparkban áll. Az épületet báró Hatvany Béla építtette 1898–99-ben. Tervezője Schannen Ernő budapesti műépítész volt. Jelenleg üres, eladás alatt áll, nem látogatható.
A csaknem tíz hektár területű arborétumot 1802-ben alapították. Nemesítő telepén 520 négyzetméteres növényház és mintegy ezer négyzetméteres tenyészkert segíti az erdészeti növénynemesítést.
Az Xbox konzol nyitányára elkészült egységeket a főként a Flextronics sárvári üzemében gyártották.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Események, rendezvények[szerkesztés]

Hagyományosan október utolsó szombatján rendezik meg a Simon-Júdás vásárt. Az eseményre piactérré alakul a város főutcája a csatlakozó utcákkal.
Diákírók és Diákköltők Találkozója
Nemzetközi Folklórnapok
Nádasdy Történelmi Fesztivál

Híres emberek[szerkesztés]

Itt építette ki főúri és kultúraszervező központját az 1530-as években Nádasdy Tamás.
Itt tevékenykedett 1534-től 1543-ig Sylvester János nyelvtaníró és bibliafordító.
Itt tevékenykedett 1541 és 1543 között Abádi Benedek nyomdász, a magyarországi első magyar nyelvű könyv kinyomtatója.
Itt tevékenykedett az 1550-es években Szegedi Körös Gáspár (Caspar Fraxinus Zegedinus) orvosdoktor.
Itt halt meg 1556-ban Tinódi Lantos Sebestyén, a magyar epikus költészet jelentős alakja
Itt született 1564-ben Beythe András botanikus.
Itt született 1612-ben Vitnyédy István Zrínyi Miklós a költő és hadvezér közeli barátja és ügyvédje.
Itt született 1870-ben Vass József kalocsai nagyprépost, kereszténypárti politikus, a Bethlen-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere
Itt tanított 1883/84-ben Gárdonyi Géza.
Itt született 1885-ben Rudas László marxista-leninista filozófus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
Itt született 1892-ben (†1957) Komondy Zoltán gépészmérnök, műegyetemi tanár.
Itt született 1910-ben (†1983) Burka Sándor klarinét és tárogatószólista.
Itt született 1916-ban (†2004) Majláth Mária színésznő
Itt született 1918-ban Urbán Ernő Kossuth-díjas író.
Itt született 1918-ban Zimonyi Róbert (1918-2004) magyar olimpiai bronzérmes és amerikai aranyérmes evezős kormányos.
Itt halt meg 1921-ben III. Lajos bajor király, országának utolsó uralkodója.
Itt született 1923-ban Fülöp Kálmán dalszövegíró, költő, színész.
Itt élt ifjúkorában (1930-tól 1932-ig) Kónya Lajos Kossuth-díjas költő
Itt született és alkotott Németh Mihály (1926-2018) szobrászművész.
Itt töltötte gyermekéveit Kabos László komikus, színművész.
Itt született 1931-ben (†1966) Horváth István Károly klasszika-filológus, egyetemi oktató, műfordító.
Itt született 1937-ben Fendrik István sugárbiológus.
Itt született 1948-ban Hegedűs Csaba olimpiai aranyérmes kötött fogású birkózó.
Itt született 1953-ban Horváth Károly színész, bábszínész, díszlettervező
Itt született 1954-ben Lakner Tamás hegedűművész, zenetanár.
Itt született 1966-ban Stekovics Gáspár képzőművész, fotográfus.
Itt született 1968-ban Illés Béla labdarúgó.
Itt született 1969-ben Fodor László Kossuth-díjas dzsesszzenész, zenepedagógus.
Itt született 1977-ben Rezes Judit Jászai Mari-díjas színésznő, a Budapesti Katona József Színház tagja.
Itt született Horváth József (1952-1998), aki Dániel Attila néven publikált, posztumusz kötetének címe: Idegmuzsika, megjelent 1999-ben. Zsédenyben nevelkedett, már kisiskolás korában tanárai elismerően beszéltek tehetségéről. Politikai nézetei miatt a kádári rendszerben elítélték és 12 hónapot töltött a fiatalkorúak börtönében. Az 1968-as lázadó fiatalok között szerepelt a versei miatt.
Itt született 1984-ben Savanyu Gergely színművész, a Soproni Petőfi Színház, korábban a Szegedi Nemzeti Színház tagja.
Itt született 1984-ben Stieber Zoltán labdarúgó.

Iskolák[szerkesztés]

Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola barabas.sulinet.hu
Nádasdy Tamás Általános Iskola nadasdyiskola.hu
Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola gardonyisarvar.fw.hu
Szent László Katolikus Általános Iskola szlki.hu
Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola stg.sarvar.hu