Dombrád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dombrád
Dombrád - Nature.jpg
Dombrád címere
Dombrád címere
Dombrád zászlaja
Dombrád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállás város
Polgármester Kozmáné Kasza Veronika (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4492
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 4015 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség76,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület51,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dombrád (Magyarország)
Dombrád
Dombrád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 45″, k. h. 21° 55′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 45″, k. h. 21° 55′ 38″
Dombrád (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Dombrád
Dombrád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Dombrád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombrád témájú médiaállományokat.

Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, a Tisza mellett fekvő település.

Beszterec 12 km, Tiszatelek 14 km, Vasmegyer 17 km, Kemecse 23,5 km távolságra található.

Megközelíthető[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Árpád-kori település, 1067-ben említi először oklevél.

Dombrád és Óntelek 19. századi egyesüléséből alakult ki. A 13. században a Hont-Pázmány nemzetség birtoka, majd a Kállayak, 1386-tól az ónodi Cudarok kezén volt.

A 15. század közepétől a Várdaiak kisvárdai uradalmához tartozott, amelyet 1611-től a leányági örökösök között osztottak meg.

A 20. század elejére kialakult túlnépesedés következményeként erőteljes volt az Amerikába vándorlás (1930-ig 111 lakos).

1951-1953 között 400 fővárosi értelmiségit, köztük a haláltáborból megmenekült zsidókat telepítettek ki a falu kuláknak nevezett nagygazdáihoz, s Hortobágy után a második legnagyobb gulágként (Gulag, kényszermunkatáborok a volt Szovjetunióban) emlegetett falu.

1988. december 31-ig hozzátartozott Újdombrád község is.

1999-ben Magyarország legvirágosabb települése, Európa második legvirágosabb faluja címmel tüntették ki. 2000. július 1-jén városi rangot kapott.[3]

A több évszázados tiszai révátkelő helyén 1923-ban Dombrád és Cigánd között faszerkezetű pontonhidat, majd kompátkelő helyet létesítettek, amely 1990-ig biztosította a közlekedést a Rétköz és a Bodrogköz között.

Lebontása után a Tiszakanyárnál épített vasbeton híd vette át ezt a feladatot.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Hortus Hungaricus Web Site. [2008. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 28.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Dombrádi táj


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]