Noszvaj

	Noszvaj
	A De la Motte-kastély
	; Noszvaj címere
	; Noszvaj címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Járás	Egri
Jogállás	község
Polgármester	Bóta Géza
Irányítószám	3325
Körzethívószám	36
	Népesség
Teljes népesség	1891 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	102,18 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,84 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék
Földrajzi kistáj	Egri-Bükkalja
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Noszvaj Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 56′ 13″, k. h. 20° 28′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 13″, k. h. 20° 28′ 30″
	Noszvaj Pozíció Heves megye térképén
	Noszvaj weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Noszvaj témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Novaj.

Noszvaj község Heves megye Egri járásában, az Egri-Bükkalja területén.

Fekvése[szerkesztés]

A falu és üdülőövezete, Síkfőkút Egertől 10 km-re, a Bükki Nemzeti Park déli határán, a 667 m magas Várhegy lábánál, a Kánya-patak völgyében helyezkedik el.

Megközelítése[szerkesztés]

Eger felől a 2504-es számú alsóbbrendű közúton lehet megközelíteni, amely egyben az Eger-Bogács összekötőút. Mezőkövesd felől pedig a 3-as főútról lekanyarodva a 2509-es számú alsóbbrendű közúton Szomolya irányában, vagy a 2511-es számú alsóbbrendű közúton Bogács felé közlekedve lehet a települést elérni.

Története[szerkesztés]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

A településen több nevezetességet is lehet találni, melyek a következők:

A De la Motte-kastély[szerkesztés]

A noszvaji De la Motte-kastélyt és melléképületét copf stílusban építette 1774 és 1778 között Povolny János. Ma szállodaként működik, néhány terme múzeumként látogatható. A kastélyparkban növénykülönlegességek is találhatók.

A kovácsoltvas kapu oszlopain az Almássyak címerét tartó unikornis áll. A földszinti előtérből nyílt a kápolna, amelyet eredetileg a család tagjai számára építettek, de ide járt a falu kicsiny számú katolikus lakossága is. (Ma már nem használják.) Az előtérből elegáns kétkarú lépcsőn lehet feljutni az emeletre. Az emeleti előtér mennyezetének freskója – Kracker János Lukács alkotása – Aurora diadalmenetét ábrázolja. Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik. A díszterem mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenet látható. Az ajtók és az ablakok eredetiek, tölgyfából készültek barokk stílusban.

A díszteremben lévő eredeti, copf stílusú cserépkályhát Magner Károly készítette. A díszteremből balra indulva előbb a római szobába, majd a madaras szobába juthatunk. Jobbra festetlen termeket látunk. A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb a télikert és a francia őrség egykori épülete.

Galassy-kastély[szerkesztés]

Az 1900-ban, késő eklektikus stílusban épült kastély 1953-ban leégett, 1959-ben építették újjá. Noszvaj és Szomolya között található, Oxigén Hotel**** és ZEN Spa néven jelzik az útba igazító táblák.

Gazdaház, Tájház[szerkesztés]

Az oromfalán olvasható évszám szerint a ház 1889-ben épült a Pataki család számára. Fala helyben fejtett kváderkőből áll. A tájházként berendezett épület egy jómódú gazda életébe enged bepillantást. A ház kőkerítése, díszes kapuoszlopai, az udvari homlokzat kőkeretes ablakai, a rácsos ajtó, a verebce, a bükkaljai népi építkezés tipikus vonásait mutatja.

Az utcai szoba és konyha a 19. század végének helyi lakásberendezési módját őrzi. A hátsó szobában kiállítás mutatja be a hátikosárfonást és a fafaragások, szőttesek mintakincsét.

Pince és Magtár[szerkesztés]

A klasszicista stílusú pince és magtár a 19. században épült.

Református templom[szerkesztés]

A középkori templomot 1564-ben vették át a protestánsok. Ezt 1928-ban bővítették, illetve a régi elemek felhasználásával barokk stílusban újjáépítették, de megmaradt például a faragott gótikus nyílás.

Írásos emlékek szerint a településen már 1248-ban állt egy kis romanikus stílusú templom, amely a 16. század második felében reformátussá vált. A 17. század végén egy ismeretlen festő-asztalos készítette a templom mennyezetét. A mester jól ismerte a középkori jelképrendszert. Reneszánsz és keleti motívumok is keveredtek a tábláin. Az 1928-as átépítés során egyes táblák az egri Dobó István Vármúzeumba kerültek.