Paloznak

	Paloznak
	Paloznak látképe
	; Paloznak címere
	; Paloznak címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Balatonfüredi
Jogállás	község
Polgármester	Czeglédy Ákos (független)
Irányítószám	8229
Körzethívószám	87
	Népesség
Teljes népesség	428 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	48,07 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Paloznak Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 56′ 30″
	Paloznak Pozíció Veszprém megye térképén
	Paloznak weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Paloznak témájú médiaállományokat.

Paloznak község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Első írásos említése a Veszprémvölgyi Monostor Adománylevelében található a 970-es évekből, régészeti leletek alapján 5000 éve lakott település. A falu lélekszáma 412 fő (2008). A Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért Paloznak 1998-ban Hild-díjat kapott. A két meghatározó tevékenység a borászat és a turizmus, de jellemző még a halászat is erre a területre.

Fekvése[szerkesztés]

Paloznak a Balaton északi-partján a Bakony déli lábánál található. Nyugatról Csopakkal határos, kelet felől Lovastól 2 km-re található. A legközelebbi nagyobb város Balatonfüred. Megközelíthető a 71-es főúton Alsóörs, illetve Csopak felől, valamint az úgynevezett római úton Lovas, és Csopak felől. Északon Veszprémfajsszal határos. Bár a vasút a falu határában halad el, vasútállomása nincsen. Rendszeres buszjáratok közlekednek mind Balatonfüred, mind Veszprém felől. A hegyoldalban található a Hampaszkút és az abból eredő ér, amelynek vize a falutól délkeletre található Vöröspart mocsarába ömlik. Szintén a Vöröspartba torkollik a Lovas felől érkező Séd. Kisebb vízfolyásként még szót kell ejteni a Csopak határától nem messze folyó Igmándi-érről is. A fentiekben már említett Vöröspart a falu keleti határán található lápos és sekély vizű terület. Élővilága igen gazdag: sok madár, hüllő, hal, kisemlős, és kétéltűfaj él itt. Vizét egy patak vezeti a Balatonba.

Növényzete, éghajlata[szerkesztés]

A falu időjárását befolyásolja a Balaton közelsége, a helyi mikroklíma nagymértékben eltér a fennsík éghajlatától: a terület szélvédett, enyhe klímájú. A falu talaját az agyagos homok és a vörös színű kötött márga, valamint a vörös homokkő határozza meg. Az erdőkben tölgy, bükk és fenyő található, megterem az őszi-, a sárgabarack, füge és a szőlő. Paloznakra jellemző fafajta a mandula. Több helyen találkozni vele. Előforduló lágy szárú növények: hóvirág, borágó, tavaszi kankalin, téltemető.

A falu történelme[szerkesztés]

A tájon mintegy ötezer évvel ezelőtt már megjelentek különféle embercsoportok. Az őskori emberek a Tódi-dülő vízforrásainak közelében földbe ásott lakásokban laktak, melyek nyomait és újkőkori cserépedények maradványait találták meg a régészek. Kitűnő éghajlata miatt folyamatosan lakott terület volt az ókorban is. Paloznak határában két római kori tanyagazdaság (villa rustica) maradványai kerültek elő. A falu nevének etimológiája szláv eredetű lakosságra utal: a „loznik” szó szőlőskertet jelent, a „po loznik” szláv nyelven annyit tesz, hogy „a szőlőskertek” alatt. A honfoglalás idején az Árpád-ház uralta a környék birtokait, ebből az időből 1914-ben egy lovassír maradványai kerültek elő. Az első ismert magánoklevél 1079-ből Guden vitéz végrendelete, melyben László király vitéze Paloznakon fekvő javait királyi engedéllyel a veszprémi egyházra hagyja.^[3]

„	Tudja meg a kiváló gondosságú László király és a hit minden követője, hogy én, Guden, aki sokáig fáradtam uramnak, a királynak szolgálatában és munkájában, hogy az ő engedelmével és beleegyezésével lelkem váltságára Szent Mihálynak adtam minden tudott vagy elrejtett kincsemet, amim csak Paloznakon volt, tudniillik egy egyházat, minden javával a kanonokok hatalma alá, ezenkívül öt mansio szolgát, két ekét, tizenegy szőlőt, húsz ökröt, háromszáz juhot, réteket, szántókat, gyümölcsfákat, erdőt. Ezt, amit Szent Mihálynak adtam, nem a püspök, hanem a kanonokok szolgálatára adtam, hogy ebből évente felüdülésük legyen, és lelkemről megemlékezzenek. De főként azt hozom minden ember tudomására, hogy a király ebben az ügyben szabad rendelkezést engedélyezett nekem a dömösi kúriában, amikor télidőben a németek megsemmisítésére készült. Ennek az elhatározásomnak és intézkedésemnek tanúi Gurcu esztergomi ispán, Erneus fia Szella, Márton prépost, Suni dékán, Tefil bíró, Péter a veje, Gellért mester, Ábrahám, Uchuga, Mihály pap, Ezicius és egész Magyarország többi előkelői. Én, szegény, főként azt kérem az én uramtól, hogy emlékezzék meg szolgálatomról, és halálom után ne semmisítse meg azt, amit életemben megengedett.	”
– Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, A veszprémi káptalan magánlevéltára, 1079. Paloznak 2.

Paloznak nevének első említése a veszprémi apácakolostor adománylevelében található. Az 1400-as évekre a falu legnagyobb birtokosa a veszprémi Szent Mihály egyházból kivált káptalan lett. A török hódoltság ideje alatt Paloznak – más Balaton-felvidéki falvaktól eltérően – nem néptelenedett el. A reformáció ideje alatt a gyülekezet a régi katolikus templomot foglalta el, és 1749-ig a birtokában tartotta, majd a XVII. század végén a Csopak-Kövesd-Paloznak református anyaegyház saját templom építésébe fogott Csopakon. A filoxéra-vész Paloznakot sem kímélte, 1888-ra minden szőlő elpusztult. A szőlők újratelepítése 1900-as évek elején megindult.

Paloznak Árpád-kori római katolikus temploma

Paloznaki utcarészlet

Paloznak nyáron, háttérben a Balaton

Paloznak 1961-ben az Alsóörs-Lovas-Paloznak közös tanács részeként elvesztette önállóságát, a közös tanács székhelye Alsóörs lett. A döntés elégedetlenséget szült, s ennek következtében 1969-ben Paloznak Csopakkal alkotott közös tanácsot. 1974-ben megszűnt a paloznaki általános iskola, a paloznaki diákok ezután Csopakra jártak iskolába. 1990-től Paloznak ismét önálló lett, saját polgármesterrel és képviselő-testülettel. A faluban 1992-től Falunapokat tartanak. Az 1993-ban elkészült faluházat Antall József miniszterelnök avatta fel, emlékét mellszobor őrzi a templom mellett. Ugyancsak ekkortájt újították fel a Polgármesteri Hivatalt, a falu csatornát, gázhálózatot kapott, az évtized végén modern játszótér épült. 1998-ban – első kisközségként – Paloznak Hild-díjat kapott. Paloznak Lovassal együttműködve körjegyzőséget hozott létre. 2010-ig a Balaton Riviera Turisztikai Egyesület tagja.

Címer[szerkesztés]

Paloznak község címere függőleges és vízszintes felezéssel négy egyenlő mezőre osztott, alul csúcsos ívelt vonalakkal határolt címerpajzs. A heraldikai jobb felső kék mezőben szürkés lábazatú és sötétbarna tetejű fehér harangtorony - a református harangláb - található, a heraldikai jobb alsó zöld mezőben aranyokker szőlőfürt a szőlészet meghatározó jelentőségére utal, a heraldikai bal felső fehér mezőben három zöld stilizált hegy a Kishegyet, a Nagyhegyet, illetve a Csákányhegyet jelképezi, a heraldikai bal alsó fehér mezőben fehér tarajú kék stilizált hullámok a Balaton közelségét jelzik.

Közlekedés[szerkesztés]

Közút: a Paloznakon áthaladó római útról közvetlenül elérhető Csopak és Lovas. A falu déli határában halad a 71-es számú főút, amin keresztül eljuthatunk Balatonfüredre vagy Balatonalmádiba, illetve Csopak érintésével Veszprémbe. Az autóbuszjáratok hasonló útvonalon közlekednek.
Vasút: a két legközelebbi vasúti megállóhely Alsóörsön és Csopakon található.
Hajó: menetrend szerint indulnak hajók Alsóörsről és Csopakról
A balatoni kerékpárkörút Paloznak falu határában halad.^[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 6,9% németnek mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 15,6%, evangélikus 3,1%, felekezeten kívüli 7,3% (15,4% nem nyilatkozott).^[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg

Czeglédy Ákos (független) – 1998 óta

Korábban

Balogh Lajos (független) – 1990-1998 közt

Paloznak díszpolgárai[szerkesztés]

Szendi György tanító posztumusz (1999)
Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke (2000)
Karl Joseph Rauber pápai nuncius (2000)
Márffy István (2000)
Dr. Csontos Gyula plébános posztumusz (2001)
vitéz Ajtós József László esperes plébános (2002)
Dr. Vörösmarty Dániel professzor (2003)
Makk Károly filmrendező (2005)
Haumann Péter színművész (2006)
Ponori Thewrewk Aurél csillagász(2009)
Rusorán Péter olimpiai bajnok vízilabdázó, edző (2010)
Prazsák Józsefné

„Paloznakért” kitüntetés[szerkesztés]

2001. id. Tislér Géza református lelkész
2001. Léber Károly polgárőrség vezetője a Közrendvédelmi alapítvány elnöke
2002. Prazsák Józsefné Paloznak Jövőjéért Közalapítvány elnöke
2002. Bartl Gézáné nyugalmazott óvónő
2003. Paloznaki Hímzőkör
2003. Kováts Imre Paloznaki Hírmondó tipográfia és nyomdai előkészítés
2004. Dr. Bóka István országgyűlési képviselő, Balatonfüred polgármestere
2004. Rajnai Árpádné asszonyklub
2005. Király Pince Paloznak
2005. Dr. Garbai László a Paloznak Jövőjéért Közalapítvány kuratóriumi tagja
2006. Keller József volt önkormányzati képviselő a római katolikus egyház világi elnöke
2007. Héhn Gyula nyugalmazott iskolaigazgató
2007. Rajnai Árpád volt alpolgármester
2008. Szuper Miklósné a Paloznaki Hímzőkör vezetője
2009. Steinbach István évtizedes kiemelkedő közösségi munkájáért
2009. Jutasi Sándorné zászlóanya
2010. Török Imre évtizedes kiemelkedő közösségi munkájáért
2010. Nagy Mihályné könyvtáros
2011. Bakonyi Györgyné nyugdíjasklub vezető
2011. Szilassy Albertné védőnő
2012. Paloznaki Kórus, a községben működő énekkar tagjai
2013. Dr. Balogh Emil
2013. Tóth Gáborné
2014. Simon Györgyné
2014. Szántiné Váradi Zsuzsanna

Paloznak nevezetességei[szerkesztés]

Építészet[szerkesztés]

Harangláb Paloznakon

A paloznaki Tájház egyik szobája

Paloznak legfőbb idegenforgalmi vonzereje a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos falusi hangulat. A falu 1998-ban Hild-érmet kapott azért, mert a település fejlesztése a hagyományos értékek megőrzése mellett történt. Paloznak nevezetes épületei közé tartozik az Árpád-kori katolikus templom gótikus részleteivel, a református harangláb, a népi építészet hagyományos stílusjegyeit őrző egykori Diószegi-ház, a Pongrácz-kastély.

Antall József-emléktábla (Polgármesteri Hivatal)
Antall József-szobor (templomkert)
Árpád-kori római katolikus templom
Hampaszkút
Hősök kútja, '48-as emléktábla
Játszótér
Kálvária
Kossuth-emléktábla (Kossuth u.)
Millenniumi park
Népi parasztházak,
Makk-ház,
Olaszrizling-tanösvény,
Pongrácz-kastély
Református Harangláb
Sárkányos-kút
Szent Donát-szobor
Szent László király szobra
Tájház. A népi építészet stílusjegyeit őrzi, egykoron Diószegi-háznak is nevezték, a falu egyik fő nevezetessége, melyben állandó néprajzi kiállítás működik és tekinthető meg.
Vincellérházak
Viráglány-szobor
Szőlő-szobor

Rendezvények[szerkesztés]

Paloznaki rendezvénynaptár

A Tájház a Fő utcában

A Tájház udvara

Paloznakon az Önkormányzat és a helyi szervezetek (PaCi,^[6] a „Paloznak Jövőjéért” Közalapítvány^[7]) segítségével számos kulturális és sportrendezvényt szerveznek a falu és a térség lakosai számára.

Szüret-elő: minden év szeptember első hétvégéjén rendezik, 2008 óta.^[8]
Paloznaki Falunapok: minden év szeptember utolsó hétvégéjén rendezik meg.^[9]
Libanap, Márton naphoz kapcsolódó libasütés és újbor mustra.^[10]^[11]
Paloznaki Hímzőkör kiállításai a Faluház nagytermében, ahol más kisebb rendezvényeket is tartanak.
Boda Balázs és Oláh Kati művész-házaspár galériája és kiállítása.
Disznóvágás, minden év január-február havában megrendezett falusi mulatság.^[12]
Paloznaki Jazzpiknik (minden év augusztus elején)

Kiadványok[szerkesztés]

Paloznaki Hírmondó, havonta megjelenő, a falu életéről szóló újság.

Irodalom[szerkesztés]

Lakosok[szerkesztés]

A falu lakosságának 98,3%-a magyar nemzetiségű, németnek 2,6% vallja magát. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok 63,6%-a római katolikus, 24,6%-a református, 1,7%-a evangélikus vallású, nem tartozik egyházhoz vagy nem válaszolt a kérdésre 9%.