Veszprém
| Veszprém | |||
 | |||
| Fentről, balról jobbra: a veszprémi vár, a várkapu, városháza, a nagypréposti palota és Szentháromság tér a katedrálissal | |||
| |||
| Becenév: a királynék városa | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Veszprémi | ||
| Jogállás |
megyeszékhely, megyei jogú város | ||
| Polgármester | Porga Gyula (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8200 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 59 754 fő (2018. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 475,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 266 m | ||
| Terület | 126,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Veszprém
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 05′ 34″, k. h. 17° 54′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 34″, k. h. 17° 54′ 49″ | |||
Veszprém
Pozíció Veszprém megye térképén
| |||
| Veszprém weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprém témájú médiaállományokat. | |||
Veszprém (németül Wesprim vagy Weißbrunn, latinul Vesprim, szlovákul Vesprém) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém megye és a Veszprémi járás székhelye. Egyetemi város, a királynék városa.
Tartalomjegyzék
- 1 Fekvése
- 2 Története
- 3 Demográfiai adatok
- 4 Önkormányzat
- 5 Címere
- 6 Városrészek
- 7 Látnivalók
- 8 Gazdaság
- 9 Közlekedés
- 10 Oktatás
- 11 Kulturális élet
- 12 Média
- 13 Internet
- 14 Sportélete
- 15 Híres veszprémiek
- 16 Testvérvárosok
- 17 Képgaléria
- 18 Veszprém a szépirodalomban
- 19 Irodalom
- 20 Jegyzetek
- 21 További információk
- 22 Kapcsolódó szócikkek
Fekvése[szerkesztés]
Idézet a város fekvéséről[szerkesztés]
| ||||||
A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról, északnyugatról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa által határolt, átlagosan 270 m tengerszint feletti magasságú Veszprémi-fennsík területén. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában és a történelem során betöltött társadalmi-gazdasági szerepében, jelentőségében.
Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260-270 méterrel található a tengerszint fölött. A városba érkező első benyomása egy hegyek félkaréjával ölelt (fenn)sík-vidéki város képe, amely aztán a központ felé közeledve markánsan megváltozik. A Séd folyó meanderszerű kanyargásával a fennsíkot feldarabolja, s a városon belül nem ritkán 30–40 méteres szintkülönbségeket alakított ki. Az ilyen módon eldarabolódó területek városrészeket alkotnak, melyeket a Séd és mellékvízfolyásainak mélyvonulatai választanak el. A szintkülönbségek különösen szembetűnőek a Séd-völgy déli és keleti oldalán, ahol az északnyugati szelek munkájának is köszönhetően meredek dolomitsziklák törnek a magasba.
Megközelíthetősége[szerkesztés]
Veszprém Budapest felől közúton az M7-es autópályán, majd Székesfehérvárnál a 8-as főútra letérve érhető el a leggyorsabban. Győr felől a 82-es, Graz-Körmend felől a 8-as, Balatonfüred felől a 73-as úton, Tapolca felől a 77-es főúton közelíthető meg.
Vonattal a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon vagy a Győr–Veszprém-vasútvonalon érhető el. A korábbiakban - főként balatoni turisták által - kedvelt Alsóörs–Veszprém-vasútvonalat felszámolták.
Története[szerkesztés]
A mai Újtelep nevű városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana néven villagazdaságot hoztak létre.
Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már a honfoglalás előtt is állt. Bár a hagyomány szerint Veszprém öt dombra épült, valószínűbb, hogy a völgyekben való megtelepedés időben megelőzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.
A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett, utalva Veszprém természeti adottságaira. Az is lehet azonban, hogy a város neve személynévi eredetű. Ebben az esetben szinte bizonyosan I. István unokaöccséről (Géza lányának gyermekéről), Bezprym lengyel fejedelemről kapta a nevét. Bezprym - miután apja, Boleszláv lengyel király, anyjával együtt elüldözte - Magyarországon telepedett le, ahol több megyére kiterjedő hercegi uradalommal rendelkezhetett, és ennek része lehetett a korabeli veszprémi várispánság is. A kor szokása szerint így a város első ispánjáról, azaz róla kaphatta nevét.[3]
Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város I. István feleségének, Gizellának a kedvenc tartózkodási helye volt; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét.
A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége (1458–1486) jelentette.
A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek, a lakosságot megosztották a reformáció és az ellenreformáció ellentétei. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a Sigbert Heister vezette császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták.
A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. A város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2500-ról 14 000 főre emelkedett. A város iparosodását a Sédre települt malmok és bőrfeldolgozó manufaktúrák jelentették. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége. A még gyorsabb fejlődés akadálya a városlakóknak a püspöktől való feudális és közigazgatási (megyei főbíró) függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásával szűnt meg teljesen.[4]
Az első magyarországi vasútvonalak elkerülték a várost. Amikor 1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, a püspök és a város vezetői megakadályozták, hogy az a városon haladjon át, így a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez a döntés a város fejlődésére nézve súlyos következményekkel járt: Veszprém céhes ipara és gabonapiaca hanyatlásnak indult, korábbi kereskedelmi szerepe megszűnt. A gazdasági stagnálást a népességnövekedés megállása is tükrözte. A város gazdaságának pangásából való kilábalás érdekében a város és megye társadalma különféle képp kísérletezett. Határozott és anyagi részesedést is vállaló törekvése eredményeként a kiépülő 7. sz főközlekedési út városon való átvezetése ismét bekapcsolta a várost az országos vérkeringésbe.
A fellendülés az 1930-as évekig váratott magára; ekkor a városba számottevő hadiipar települt, ide telepítették a híres "Jutasi altisztképző"-t, katonai repülőteret. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. 1938-ig megépült a Szent István Völgyhíd (helyi néven: viadukt). A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, elsősorban a közlekedési csomópont-jellege miatt. Még a Viadukt középső íve is súlyosan megrongálódott.
A háború után mélyreható változás következett be a város társadalmi szerepében, a társadalmi munkamegosztásban való részvállalásában is. A korábban meghatározóan ellátó-, hivatalnok-, és iskolaváros jellege nagymértékben módosult. Iparosodásával az ipari foglalkozásúak száma és aránya növekedett, ugyanakkor a régi iskolaváros és igazgatási szerepkörök felerősödtek. Egyetemváros lett, s a Bakony és Balaton-felvidék szervező-ellátó településévé vált. Az iparosítás, a kutatóintézetek és egyetem létesítésével párhuzamosan, az 1950-es években folytatódott, aminek következtében a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt.[5]
"Nyilvánvaló, mindezek a változások nagy fokú módosulást eredményeztek a város területében, belterületi terület-felhasználásában, a városterületen lebonyolódó településfunkciókban, azok elhelyezkedésében, szükségleteiben. Magától értetődő, hogy ilyen körülmények között fokozódó ellentmondások, feszültségek keletkeztek a településszerkezetben, zavaró jelenségek tűntek fel a városi funkciók ellátásában. Mindezeket csak tetézte az országosan végbement motorizáció, annak városi és településközi terhelése. A nemzetközileg fellendült üdülő-idegenforgalom a Balaton közelsége miatt felfokozottan, részben tranzit-, részben célforgalmával időnként már szinte elviselhetetlen jelenségeket indukál a városban: a közlekedésben, az intézményellátásban, kereskedelemben, vendéglátásban, a helyi lakosság városi szintű szolgáltatási igényeinek kielégítésében. A felsoroltakat általánosítva és összegezve, Veszprém város a nyolcvanas években fejlődésének arra a színvonalára érkezett, amikor a városfejlődés mennyiségi elemei (népesség, munkahelyek, terület-felhasználás, infrastruktúra) a régi városszerkezet keretei közt már nem létezhettek.
Ilyen körülmények közt ellentmondások sora keletkezik. Ennek feloldása - új városnagyságnak megfelelő lépcsőfokra hágást - új településszerkezetet, valamint fejlesztésének rendszerbe foglalását, megszervezését, megtervezését igényelte".[4] A felsoroltakat általánosítva és összegezve, Veszprém város a nyolcvanas években fejlődésének arra a színvonalára érkezett, amikor a városfejlődés mennyiségi elemei (népesség, munkahelyek, terület-felhasználás, infrastruktúra) a régi városszerkezet keretei közt már nem létezhetnek. Ilyen körülmények közt ellentmondások sora keletkezik. Ennek feloldása - új városnagyságnak megfelelő lépcsőfokra hágást - új településszerkezetet, valamint fejlesztésének rendszerbe foglalását, megszervezését, megtervezését igényli.[5]".
Az előzően idézett igényekre választ adó (és több településrendezési tervet követően elkészített) 1982-ben elfogadott általános rendezési terv a felmerültek rendezésére, s a város távlati fejlődésének lehetőségeire kívánt választ adni. A terv alapján beindított dinamikus fejlesztések új településszerkezeti-, közlekedési rendszert alakító, városrekonstrukciós munkákat indították el. Ez a fejlődési folyamat a rendszerváltozás után megtört, a népességnövekedés megtorpant, majd csökkenésbe állt. A városfeljesztési célok és programok is megváltoztak. Veszprém 1990-ben válhatott megyei jogú várossá. A balatoni térséggel együtt pályázik az Európa kulturális fővárosa 2023 címre.[6]
Demográfiai adatok[szerkesztés]
| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1870 | 14 279 | — |
| 1880 | 14 726 | 0,31% |
| 1890 | 14 807 | 0,05% |
| 1900 | 16 223 | 0,91% |
| 1910 | 16 864 | 0,39% |
| 1920 | 17 513 | 0,38% |
| 1930 | 19 991 | 1,32% |
| 1941 | 24 025 | 1,67% |
| 1949 | 20 682 | −1,87% |
| 1960 | 28 222 | 2,83% |
| 1970 | 40 415 | 3,59% |
| 1980 | 57 249 | 3,48% |
| 1990 | 63 867 | 1,09% |
| 2001 | 62 851 | −0,15% |
| 2011 | 61 721 | −0,18% |
| 2018 | 59 754 | −0,46% |
Népcsoportok[szerkesztés]
A 2011. évi népszámlálás adatai alapján Veszprém 59 459 lakosából 85,0% magyarnak, 5,7% németnek, 0,7% romának, 0,9% pedig egyéb, nem hazai nemzetiségűnek vallotta magát, illetve 14,7% nem kívánt válaszolni a nemzetiségére vonatkozó kérdésre. (A válaszadók több nemzetiséghez tartozónak is vallhatták magukat, ezért az arányok összege nem 100%.)
Vallás[szerkesztés]
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a város lakosai közül 38,9% római katolikus, 2,1% evangélikus, 7,0% református, 0,3% görögkatolikus, 0,0% izraelita, 1,4% egyéb vallású, 20,6% egyházhoz, felekezethez nem tartozó, 29,6% pedig nem kívánt válaszolni a vallására vonatkozó kérdésre.[7]
Önkormányzat[szerkesztés]
.png)
Polgármesterek
- Dióssy László -SZDSZ (1990-2006)
- Debreczenyi János -Fidesz (2006-2010)
- Porga Gyula -Fidesz (2010 óta)
Címere[szerkesztés]
- Lásd még: Veszprém címere
 |
« Mivel Veszprém egészen 1848-ig a püspök (és részben a káptalan) tulajdonában volt, külön címerrel nem túl hosszú ideje rendelkezik. Önálló városi címer elsőként az 1720-as évekből származó pecséteken bukkan fel. A ma is használt címert 1906-ban hozták létre, a korábban a nemesek, illetve a polgárok közössége által használt két külön címer egyesítésével. » |
Városrészek[szerkesztés]
Történelmi előzmények[szerkesztés]
Veszprém a középkor végéig tulajdonképpen egy várhegy környéki - szegeknek nevezett - települések csoportja volt. A szegek, mint korábban önálló települések a török időkben teljesen elpusztultak, így a középkori és újkori városrészek, illetve elnevezésük között folytonosságról nem beszélhetünk. Részletesebb leírásért lásd: Veszprém középkori városrészei. A 19-20. század dinamikus városfejlődési szakaszaiban a korábbi településkezdemények összeépültek. Az ilyen módon megnövekedett és besűrűsödött várostest igazgatási és ellátási (pl. iskola, bolt, stb.) igényei szükségessé tették egy ún. városszerkezeti rendszer létesítését, amelyre a folyamatosan készülő (1960, 1970, 1982) városrendezési tervek tettek javaslatokat (lásd fotón). A 21. század városnövekedési dinamikavesztése miatt ezek helyett inkább a hagyományokra épülő rendszer vált célszerűvé.
| Belváros | Dózsaváros (Temetőhegy, Pajtakert) | Jeruzsálemhegy (Endrődi Sándor lakótelep, Takácskert) |
| Egyetemváros (Nándortelep, Egry József utcai lakótelep, Hóvirágtelep) | Füredidomb | Cholnokyváros |
| Újtelep | Jutasi úti lakótelep | Bakonyalja |
| Jutaspuszta | Szabadságpuszta | Iparváros (Csererdő) |
| Gyulafirátót | Kádárta | |
| További, városrésznek nem minősülő területi egységek: | ||
| Veszprémvölgy | Reptér | Csatár |
 A Szent István völgyhíd (Viadukt), a város jelképe |
 A Cholnoky zöldbeágyazott városrész (KT.1986) |
Látnivalók[szerkesztés]
A várnegyedben[szerkesztés]
|
|
A várnegyeden kívül[szerkesztés]
|
|
|
Gazdaság[szerkesztés]
A rendszerváltozást követő néhány évben Veszprém megsínylette a gazdaság szerkezeti átalakulásának hatásait. A megye legtöbb nehézipari üzemének bezárásával a városban kiépült tudományos–kutatási infrastruktúra jelentős része is válságba került. A munkanélküliségi ráta átlépte a 20%-os küszöböt.
A megoldást tőkeerős vállalatoknak a városba történő telepítése jelentette. Mára a munkanélküliség 5–6% körüli. Lakossági vásárlóerőt tekintve a veszprémi kistérség negyedik az országban (Győr, Székesfehérvár és Budaörs után).
Gazdasági és kulturális szempontból is nagy fontosságú volt a Veszprémi Egyetem (ma Pannon Egyetem) szakképzési kínálatának az 1990-es években lezajlott jelentős bővülése.
A gyakran megrendezett minőségi fesztiválok, rendezvények ellenére Veszprémnek vannak még tartalékai a városi idegenforgalom fejlesztésében.
A lakossági infrastruktúra fejlett. Veszprém vízhálózata 1896-ra, elektromos hálózata – a bevezetés szükségességéről folytatott hosszas viták után – 1908-ra épült ki. Ma a villanyszolgáltatás minden, a víz-, telefon- és gázszolgáltatás, valamint a csatornázás a csatári üdülőtelep kivételével valamennyi városrészre kiterjed.
Közlekedés[szerkesztés]
Közúthálózat[szerkesztés]
A Belváros úthálózata középkori eredetű; a Veszprémből kivezető utak többségének mai helye a 18. század végére alakult ki. A legnagyobb, nyugat-keleti irányú forgalom évszázadokon át a vár alatti Hosszú-völgyben (a mai Jókai Mór utcán) haladt. Ez az 1930-as években, a 8-as számú állami közút megépítésével változott meg: az új főút számára a Palotai út (ma Budapest utca)–Kossuth utca–Óvári Ferenc utca–Jeruzsálemhegy–Temetőhegy vonalat jelölték ki. A Jeruzsálemhegy és a Temetőhegy között húzódó Séd-völgy fölé 1936–37-ben épült meg a veszprémiek által csak Viaduktként emlegetett Szent István völgyhíd.
Veszprém vezetői már az 1940-es évek második felében felismerték, hogy az országos főútvonalnak a városon történő átvezetése nem volt helyes döntés. A kicsi Szabadság tér forgalma az 1970-es évek végére országosan a harmadik helyet „érte el” (a budapesti Nyugati tér és a miskolci belvárosi kereszteződés után). A megoldást a körgyűrű több szakaszban történt megépülése jelentette az 1970-es és 1980-as évek fordulóján (Veszprém volt az első magyarországi város, amely köré teljes útgyűrű épült); azóta a 8-as út a város legszélén halad el, így a belváros forgalma lényegesen csökkent. Ezzel lehetővé vált a város saját belső forgalmi rendjének átrendezésére. A város belső forgalmi rendjének rendszerszerű fejlesztésére kialakított terveket a rendszerváltozás után megváltoztatták. Az így folyó fejlesztések azóta - folyamatos vitáktól kísérve - folytatódik.[8]
A 8-as útnak a várostól nyugatra, Márkóig, valamint keletre, Várpalotáig terjedő szakaszát az elmúlt években négysávossá fejlesztették. Tervben van a Veszprémből Dunaújváros felé haladó M8-as autópálya megépítése.
2013. július 1-étől a Tapolcára is menő 7301 jelű összekötő utat 77-es főútként jelölték ki.
Távolsági közlekedés[szerkesztés]
Mint már említettük, az 1872-ben megépült Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal néhány kilométerre elkerülte a várost; ez a következő évtizedekben súlyos gazdasági hátrányokkal járt (ma viszont a gépkocsival közlekedőknek inkább előnyt jelent). 1896-ban a városba vezető szárnyvonalat alakítottak ki, amit 1909-ben meghosszabbítottak a Balaton felé (Alsóörs–Veszprém-vasútvonal); az itt közlekedő szerelvényeknek viszonylag nagy szintkülönbségekkel kellett megküzdeniük, így híresen lassúak voltak. A szárnyvonalat 1969. szeptember 30-án megszüntették. Pótlását helyközi autóbusz-járatok látják el, de az elmúlt időszakban – részben más útvonalon történő – újraépítése is szóba került (Veszprém–Balaton-vasútvonal).
A Székesfehérvár–Szombathely-vonalat 1999–2000-ben villamosították. A „fővonalon” kívül Veszprémből dízelvontatású szerelvények közlekednek Győrbe. A győri vonalnak Veszprémvarsányig a Bakonyba kell felkúsznia, szintén jelentős szintkülönbség leküzdésével. Az átlagsebesség ennek megfelelően itt is nagyon alacsony; de ezért jelentős kárpótlást nyújt, hogy a vonal vadregényes, szép hegyvidéki tájon halad, alagutakkal tűzdelt pályán. A Hajmáskéren át Lepsénybe vivő szárnyvonal a Budapestről a Balaton déli partjára (és tovább) közlekedő vonatokhoz biztosított összeköttetést – 2007. március 3-ig.
A vasútállomást (korábban Jutasi állomás, majd 1969-ig Veszprém külső pályaudvar) 1872. augusztus 9-én adták át a forgalomnak. Az állomás épületét azóta többször is felújították. A vágányokhoz ma már aluljáró vezet.
A helyközi autóbusz-közlekedésről az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. gondoskodik. Az autóbusz-pályaudvar a Belváros keleti szélén, a Jutasi úton található. Nemrég került sor a felújítására, sokak szerint mégis túlzottan zsúfolt és forgalmas, amire a város valamely külső részére való átköltöztetése jelenthetne megoldást.
A Veszprém melletti Szentkirályszabadja egykori katonai repülőteréről a Honvédség a két település javára lemondott. Ha a repteret sikerül a polgári légiforgalom számára átalakítani, az minden bizonnyal jelentős gazdasági előnyöket hoz a város számára. A létesítményt a két önkormányzat 2006 szeptemberében egy szakmai befektetőnek értékesítette.
Helyi tömegközlekedés[szerkesztés]
A helyi tömegközlekedést Veszprémben az önkormányzati tulajdonú V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft. autóbuszjáratai biztosítják. A városban az 1960-as években indult meg az autóbusz-közlekedés. Jelenleg 18 vonalon összesen 52 jármű áll az utasok rendelkezésére.
Oktatás[szerkesztés]
Felsőoktatás[szerkesztés]
Veszprém volt az első magyarországi város, ahol egyetemi rangú felsőoktatási intézményt alapítottak (Káptalani Főiskola), ahol a diákok jogot, teológiát és a hét szabad művészetet (azaz bölcsészetet) hallgathattak, itt képezték a kor diplomatáit. 1276-ban azonban Csák Péter seregei elpusztították az intézményt, amely már nem épült újjá. Veszprém 1949-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem egyik karának a városba telepítésével nyerte vissza egyetemi városi rangját. Az intézmény 1951-ben vált önállóvá; jelenleg Pannon Egyetemnek hívják. Az egyetemnek ma öt kara van, és több, mint 10 ezer hallgató tanul a modern filológiai és társadalomtudományi, a gazdaságtudományi, a mérnöki, az informatikai és a mezőgazdaságtudományi szakok valamelyikén.
A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola elődje, a Papnevelő Intézet 1711-ben jött létre. Az 1991 óta ezen a néven működő, hittanári, lelkipásztori és szociális munkás képzést kínáló intézménynek a 2003/2004-es tanévben 269 hallgatója volt.
Középfokú oktatás[szerkesztés]
A Lovassy László Gimnázium a piaristák által 1711-ben alapított gimnázium jogutódja, mai nevét 1950-től viseli. Hosszú ideig a várban, a piarista templom és rendház szomszédságában működött. A statisztikák szerint Magyarország legszínvonalasabb gimnáziumai közé tartozó intézményben tanult többek között Batsányi János költő, Cholnoky Jenő földrajztudós, Zichy Mihály festő, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és Kiss Balázs olimpiai bajnok kalapácsvető; illetve itt tanított Brusznyai Árpád, az 1956-os forradalom veszprémi mártírja.
További középiskolák a városban:
- Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola és Diákotthon [2]
- Gastroker Alapítványi Vendéglátóipari, Kereskedelmi Szakközépiskola és szakiskola.[3]
- Ipari Szakközépiskola és Gimnázium [4]
- Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola [5]
- Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium [6]
- Merkantil Alapítvány Kereskedelmi Szakközépiskola
- Padányi Katolikus Gyakorlóiskola [7]
- Veszprémi SZC Séf Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája [8]
- Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium [9]
- Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola [10]
- Vetési Albert Gimnázium [11]
Veszprémben rendezték meg a 3. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát 1961-ben, valamint a VIII. Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát 1996-ban.
Kulturális élet[szerkesztés]
Színházak[szerkesztés]
A veszprémi színjátszás története két évszázadra nyúlik vissza. 1814-ből származik az első ismert helyi színlap, amely egy Kotzebue rémdráma előadásáról tudósítja a városi közönséget. 1905-ben alakult meg a városi Színpártoló Egyesület, amely szorgalmazta egy önálló színházépület megépítését.
Veszprémi Petőfi Színháznak hívják ma a Medgyaszay István által tervezett szecessziós stílusú színházat – amely korában az első vasbeton-szerkezeteket alkalmazó színházépület volt az országban – 1908. szeptember 17-én avatták fel, 1920 óta viseli Petőfi Sándor nevét. A színházi szervezethez tartozik, illetve része a Latinovits Zoltánról elnevezett Játékszín is.
Pannon Várszínház néven 2005-ben egy második - elsősorban kortárs darabokat előadó - színház jött létre a királynék városában. Kezdetben kisebb méretű előadásokat tartottak, melynek helyszínéül a Csermák Antal Zeneiskola szolgált. Az egyre növekvő érdeklődés következtében a színház ma már a régi Séd Filmszínházban működik, ahol egy időben több száz érdeklődő tekintheti meg a zenés darabokat, a komolyabb és könnyedebb musicaleket, előadásokat.
A 2008-as évben a színház elindította játékszíni előadásait is, melyeket a Dubniczay-palotában tekinthetnek meg a színházkedvelők. Az előadások mellett a színház részt vesz a kulturális élet további szervezésében, hiszen a Pannon Várszínház a rendezője a Veszprémi Tavaszi Fesztivál, valamint az A Tánc Fesztiválja nevű rendezvényeknek.
Természetesen nem csak az idősebb és ifjúsági korosztály szórakozhat a színházi előadásokon. Az egészen kicsi gyermekek a Kabóca Bábszínház bábelőadásait látogathatják.
Múzeumok, kiállítások[szerkesztés]
- Laczkó Dezső Múzeum
- Bakonyi Ház
- Vármúzeum
- Gizella Királyné Múzeum
- Magyar Építőipari Múzeum
- Vass László Gyűjtemény
- Csikász Galéria
Fesztiválok[szerkesztés]
Gizella-Napok[szerkesztés]
A Gizella-napok Művészeti Fesztivál rendezvénysorozatot a Veszprém történetében is jelentős szerepet betöltött első királynénk emlékére a Városi Művelődési Központ rendezi meg minden év májusában, a Gizella névnaphoz kapcsolódva.
Veszprémi Nyári Fesztivál[szerkesztés]
A Gizella Napokhoz hasonlóan a Művelődési Központ szervezésében, 2001 óta rendezik meg augusztus első heteiben. Számos különböző műfajnak, így többek között kamara-, színpadi és templomi zenének, táncnak, valamint irodalmi és népművészeti programoknak ad otthont.
A Nyári Fesztivál része még a Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál, amelyen négy földrészről érkezett énekkarok mutatják be tudásukat és mérkőznek meg egymással.
Veszprémi Ünnepi Játékok[szerkesztés]
2004 óta szintén augusztus elején a várban koncertek sora vár az érdeklődőkre. Az elmúlt öt év során világszerte ismert művészeket is fogadott az Ünnepi Játékok fesztiválja.
Veszprémi utcazene fesztivál[szerkesztés]
A 2000 óta létező Veszprémi Utcazene Fesztivál olyan többnapos rendezvény, amelynek keretében amatőr előadók egymással versengve mutatják meg zenei tudásukat. Az utóbbi években már neves sztárzenészek és énekesek is felléptek a fesztivál színpadjain.
További fesztiválok[szerkesztés]
- "Tavaszi Játékok" Nemzetközi Gyermek - és Ifjúsági Művészeti és Sport Fesztivál (a SZÉPORSZÁG Rendezvényiroda szervezésében)
- Veszprémi Tavaszi Fesztivál
- A Tánc Fesztiválja, Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó (a Pannon Várszínház rendezésében)
- Veszprémi Tavaszi Fesztivál (a Pannon Várszínház rendezésében)
- Kabóciádé Gyermekfesztivál (a Kabóca Bábszínház rendezésében)
- Cell-Cup Nemzetközi Kézilabda és Kulturális Fesztivál
- Kamera Hungária Televíziós Műsorfesztivál (2008-tól ismét)
- Pannonfíling Filmfesztivál
- "Veszprémi Játékok - Gyerek Sziget" Nemzetközi Gyermek - és Ifjúsági összművészeti Fesztivál (a GYERMEKMOSOLY Alapítvány és a SZÉPORSZÁG Rendezvényiroda szervezésében)
- Angol Nyelvű Drámafesztivál (a Pannon Egyetem Angol-Amerikai Intézete és a veszprémi Amerikai Kuckó rendezésében, a veszprémi Petőfi Színház támogatásával)
- Rozé, Rizling és Jazz Napok
Finnugor kulturális főváros[szerkesztés]
A 2015 elején benyújtott pályázat alapján a város – Iszkaszentgyörggyel megosztva – elnyerte a 2016. év Finnugor Kulturális Fővárosa címet.[9]
Európa kulturális főváros[szerkesztés]
2018 elején benyújtott pályázat alapján 2023-ban Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa[10]
Média[szerkesztés]
Televízió[szerkesztés]
Rádió[szerkesztés]
Újság[szerkesztés]
Internet[szerkesztés]
- vehir.hu
- veszport.hu
- OFF Média
Sportélete[szerkesztés]
Kézilabda[szerkesztés]
Veszprém legkedveltebb sportja a kézilabda. A város csapata, az Telekom Veszprém KC Magyarország legsikeresebb kézilabda csapata, és nemzetközi szinten is elismert. A csapat 21-szeres magyar bajnok, 22-szeres Magyar Kupa-győztes, 2-szeres EHF Kupagyőztesek Európa Kupája győztes, 2-szeres EHF Bajnokok Ligája ezüstérmes. Székhelye a Veszprém Aréna komplexum, ahol 5000 néző előtt játsszák meccseiket. Veszprémben kerül megrendezésre a Cell-Cup Nemzetközi Kézilabda és Kulturális Fesztivál is, ahol az Európából, valamint a világ további országaiból érkező több száz ifjúsági és felnőtt női, illetve férfi csapat mérkőzik meg minden évben.
Labdarúgás[szerkesztés]
Veszprém városának labdarúgócsapata a Veszprém FC. A csapat 1988-ban érte el legnagyobb sikerét, amikor az NB II bajnokaként feljutott az élvonalba, ahol öt évig szerepelt.[forrás?] A VFC az 1992/93-as idényben az utolsó helyen végzett, így kikerült az NB I-ből; a csapat később meg is szűnt. 2006/07-ben a Veszprém FC új szakosztályt nyitott és zömében az ifjúsági csapat játékosaival megnyerte a megyei 2. osztályt. A csapat nevezett az NB III-ba. A 2007/08-as idény végén a VFC az NB III - Bakony csoport 6. helyén állt. 2008/09-ben a VFC a Magyar Kupa 3. fordulójában 2-1-re legyőzte az NB I-es Zalaegerszegi TE csapatát, így bejutott a legjobb 32 közé.[forrás?] A 2013–2014-es idénytől az NB III Nyugati csoportjában szerepel.
A futsalt az 1. Futsal Club Veszprém csapata képviseli.
Floorball[szerkesztés]
Amerikai futball[szerkesztés]
Kerékpársport[szerkesztés]
Híres veszprémiek[szerkesztés]
- Itt alakult 1969 decemberében a Cserhát Művész Kör.[11]
A városban születtek[szerkesztés]
|
|
Magyarázat
- Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Nemzetközi Nagy perjelség Málta (Szent Erzsébet Komenda)
A városban éltek[szerkesztés]
|
|
Testvérvárosok[szerkesztés]
Veszprém jelenlegi testvérvárosai:
Nyitra, Szlovákia
Bottrop, Németország
Gladsaxe, Dánia.svg/22px-Flag_of_Belgium_(civil).svg.png)
Ottignies-Louvain-la-Neuve, Belgium- Passau, Németország
Rovaniemi, Finnország
Sepsiszentgyörgy, Románia
Tartu, Észtország
Tirat-Carmel, Izrael
Žamberk, Csehország- Senftenberg, Németország, 1996
.svg){kind=small}
Városok, amelyekkel korábban volt testvérvárosi kapcsolat, de ez mára megszűnt:
Žamberk kivételével valamennyi jelenlegi és volt testvérvárosról utca van elnevezve Veszprémben.
Képgaléria[szerkesztés]
Veszprém légi fotója
A városháza előtt
A káptalani kereszt
Vár utca
A várkút
Vár a Buhim-völgyből
A Szent Imre templom
A Vár-hegy oldalról
Az Óváros tér
Lépcső a belvárosban
A Sziklay János utca
Lépcső a Jeruzsálemhegyre
A veszprémvölgyi apácakolostorrom
Az Eötvös Károly Könyvtár főhomlokzata
A Regina Mundi-templom az Iskola utca felől
A Regina Mundi-templom tornya
A Regina Mundi-templom bejárata
Az Óvári Ferenc út látképe
Brusznyai Árpád-emlékmű a Színházkertben
Az Árpád-házi Szent Margit templom a várkapu felől nézve
Veszprém belvárosa légi felvételen
Veszprém Aréna Sport- és rendezvénycsarnok
Veszprémvölgyi jezsuita apácakolostor
Séd völgye Veszprémben légi fotón
Veszprém a szépirodalomban[szerkesztés]
- Veszprém a helyszíne Örkény István Páratlan rendőrbravúr című egyperces novellájának.
- Dr. Sziklay János: Veszprém Város az irodalomban és művészetben. Kiadja: Dr. Óvári Ferenc felsőházi tag, Veszprém Megyei Város Díszpolgára. Veszprém, 1932.
Irodalom[szerkesztés]
Településismereti alap-irodalom[szerkesztés]
- Korompay György: Veszprém. Műszaki Kiadó (több kiadásban, Városképek-Műemlékek sorozat), Budapest, 1957. ETO 908_439.
- Regenye Judit: Ősrégészet Veszprémben (Őskori település a város alatt) - VM MÚzeumok Igazgatósága, 2006. - ISBN 963 7208 89 5.
- Gutheil Jenő: A középkori Veszprém vármegye. Levéltár Kiadványai 1. Veszprém, 1979.
- Dr. Lukcsics P.-Dr. Pfeifer J.: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Egyházmegyei Könyvnyomda 1933. (Reprint 1997.: ISBN 963-04-9513-9)
- Hungler József: A török kori Veszprém. VM. Levéltár Kiadványai 4. Veszprém, 1986. ISBN 963-01-7246-1
- Balassa László–Kralovánszky Alán: Veszprém. (többszöri kiadás) Panoráma Kiadó (Medicina), 2006. ISBN 963-243-923-6.
- Kiss Tamás: Változások és aktualitások Veszprém városépítészetében - Területfejlesztés 1986/2. p.: 91-109 - VÁTI szakfolyóirata, táskaszám: 86 127.
- Kiss Tamás: Az elmúlt negyven év városépítési gyakorlata (Veszprémi MUT-konferencia: a főépítész bevezető előadása) Városépítés 1986/6. p. 14-18. HU ISSN 0505-0294
- Kiss Tamás: Komplex rekonstrukció a veszprémi Várnegyed megmentésére - MTA-VEAB, 1986. - KT_ARCHÍV_VeML
- Kiss Tamás: Az urbanizáció (városodás, városiasodás) jellegzetességei Veszprém megyében – Veszprém Megye Kézikönyve fejezeteként - ISBN 963-9089-001-0
- Kiss Tamás: Rekviem a Belvárosért (Riportbeszélgetés a veszprémi városközpont rekonstrukciójáról) - A 2013. május 8-án tartott lakossági/közéleti fórum anyaga> ill. internet-blog)
- Géczi János: Nyom. Esszé a városról. Palatinus Kiadó, Budapest. 2010. = www.geczijanoseoldal.hu = http://www.geczijanos.eoldal.hu/cikkek/dolgozoszoba-_naplo_-essze_-vers-es-regeny_-megjelent-fejezetek_/nyom-1_-jelenkor_-2009_-november-1181---1194_
- Géczi János: Szélbe burkolt város; Művészetek Háza, Veszprém, 2014 (Vár ucca műhely könyvek)
További főbb településismereti irodalom[szerkesztés]
- Géczi János (szerk.): A Séd völgye Veszprémben. Kiadó: Bősze Ferenc, 2000, Veszprém. ISBN 963-440-019-1.
- Kiss Tamás: Veszprém Nyugati Séd völgy – Vadaspark. Tájak-Korok-Múzeumok sorozat 324.kötete. Veszprém 1988.
- Kiss Tamás (szerk.): A veszprémi völgyhíd ötvenéves. Az építési és történeti kutatások eredményei. Kiadó: Veszprémi Városi Tanács, 1988, Veszprém. ISBN 963-7199-16-0.
- Kiss Tamás: Veszprém Megyeház-Színház-Múzeum. Tájak-Korok-Múzeumok sorozat 369. kötete. Veszprém 1990. ISBN 963-555-680-2
- Lakó István: Veszprém város ipari fejlődése a felszabadulásig. Veszprém V. Tanács JÓTANÁCS c. közlönye. Veszprém, 1983/2. p. 36-38.
- Dr. Csiszár Miklósné (szerk.): Múltidéző. Kiadó: Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 1999, Veszprém. ISBN 963-7199-691.
- Dr. Csiszár Miklósné (szerk.): Pillanatképek a 19. századi Veszprémből. Kiadó: Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 2005, Veszprém. ISBN 963-9510-05-X.
- Dr. Sziklay János: Veszprém Város az irodalomban és művészetben. Kiadja: Dr. Óvári Ferenc felsőházi tag, Veszprém Megyei Város Díszpolgára. Veszprém, 1932.
- Szelényi Károly: Veszprém. Magyar Képek Kiadó, 2000, Veszprém–Budapest. ISBN 963-8210-75-3.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Veszprém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
- ↑ Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 963 281 221 2
- ↑ a b Kiss T.: Változások és aktualitások
- ↑ a b Kiss T.: Változások és aktualitások...
- ↑ A balatoni térséggel együttműködve pályázna az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre Veszprém. hirado.hu, 2017. március 22. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ A városra vonatkozó 2011. évi népszámlálási adatok a www.ksh.hu portálon
- ↑ Rekviem a...
- ↑ Két magyar település viselheti 2016-ban a Finnugor Kulturális Főváros címet Melano, 2015-07-31.
- ↑ [1] 444.hu 2018-12-14.
- ↑ A Cserhát Művész Kör bemutatása. (Hozzáférés: 2017. május 12.)
További információk[szerkesztés]
- Veszprém hivatalos oldala
- Veszprém vezető napilapjának online kiadása
- Veszprém.lapozz.hu - linkgyűjtemény
- Veszprém az eSzállás honlapján
- Légifotók Veszprémről
- Légifotók Veszprémről - 2015
- Veszprém anno - képgaléria
- Veszprém télen
- Veszprém ortofotó galériája
- Veszprém a funiq.hu oldalán
- V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft. weboldala
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
