1986
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
1986 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1986 |
Ab urbe condita | 2739 |
Bahái naptár | 142 – 143 |
Berber naptár | 2936 |
Bizánci naptár | 7494 – 7495 |
Buddhista naptár | 2530 |
Burmai naptár | 1348 |
Dzsucse-naptár | 75 |
Etióp naptár | 1978 – 1979 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2041 – 2042 |
Shaka Samvat | 1908 – 1909 |
Kali-juga | 5087 – 5088 |
Holocén naptár | 11986 |
Iráni naptár | 1364 – 1365 |
Japán naptár | 2646 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4682–4683 |
Kopt naptár | 1702 – 1703 |
Koreai naptár | 4319 |
Muszlim naptár | 1406 – 1407 |
Örmény naptár |
1435 ԹՎ ՌՆԼԵ |
Thai szoláris naptár | 2529 |
Zsidó naptár | 5746 – 5747 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek
Évek: 1981 – 1982 – 1983 – 1984 – 1985 – 1986 – 1987 – 1988 – 1989 – 1990 – 1991
Tartalomjegyzék
- 1 Események
- 2 Az év témái
- 2.1 Államok vezetőinek listája 1986-ban
- 2.2 1986 a filmművészetben
- 2.3 1986 az irodalomban
- 2.4 1986 a zenében
- 2.5 1986 a sportban
- 2.6 1986 a televízióban
- 2.7 1986 a tudományban
- 2.8 1986 a légi közlekedésben
- 2.9 1986 a vasúti közlekedésben
- 2.10 1986 a jogalkotásban
- 2.11 1986 új világörökségi helyszínei
- 3 Születések
- 4 Halálozások
- 5 Nobel-díjak
- 6 Jegyzetek
- 7 Források
Események[szerkesztés]
Január[szerkesztés]
- január 1. – Portugália és Spanyolország az Európai Gazdasági Közösség tagja lesz.
- január 13. – Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban felkelés robban ki Ali Nasszer Mohammed államfő ellen, az új államfő Ali-Bakr Attasz.
- január 15. – Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár nyilatkozata országa leszerelési programjáról.
- január 19. – Szergej Szokolov szovjet honvédelmi miniszter kijelenti, hogy a Szovjetunió kész kizárólag hagyományos fegyverzetre támaszkodva átszervezni hadseregét, ha a többi atomhatalom is ezt teszi.[forrás?]
- január 20. – Franciaország és Nagy-Britannia megállapodást ír alá a La Manche csatorna alatti vasúti alagút megépítéséről.
- január 28. – Az űrkutatás történetének egyik legsúlyosabb szerencsétlensége: az indítás után 73 másodperccel felrobban a Challenger amerikai űrrepülőgép, a hét utas életét veszti.
- január 30. – A spanyol trónörökös, Fülöp asztúriai herceg eléri a nagykorúságot, és a cortes (parlament) előtt esküt tesz az 1978-as alkotmányra.[1]
Február[szerkesztés]
- február 1. – az Egyesült Államok gazdasági embargót léptet életbe Líbia ellen.
- február 9. – Váratlan sikereket hoz az iráni haderőnek a „Hajnal VIII” hadművelet.
- február 10. – Az iráni csapatok elfoglalják Fao városát, és hídfőt létesítenek a félszigeten.
- február 19. – Megkezdik az első modul-űrállomás, a Mir építését.
- február 25. – március 6. SZKP XXVII. kongresszusa, Mihail Gorbacsovot választják ismét főtitkárrá.
Március[szerkesztés]
- március 1. – Ismeretlen merénylő Stockholmban a nyílt utcán meggyilkolja Olof Palme svéd miniszterelnököt.
- március 6. – A jugoszláv államelnökség és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) elnökségének közös határozata szerint Koszovóban működnek az irredenta erők, Albánia pedig beavatkozik a nagyalbán nacionalizmus szellemében.[2]
- március 13. – A Giotto elnevezésű európai űrszonda 596 kilométerre megközelíti a Halley-üstökös magját.[3]
- március 24–28. – Prágában XVII. kongresszusán Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) kénytelen szembenézni a növekvő gazdasági nehézségekkel, és ha vonakodva is, de irányítási és szervezési reformokra szánja el magát.[4]
Április[szerkesztés]
- április 5. – Iszlám szélsőségesek bombamerényletet hajtanak végre a nyugat-berlini La Belle szórakozóhelyen: 1 halott, 250 sebesült.
- április 15. – A nyugat-berlini bombamerénylet ürügyén Ronald Reagan amerikai elnök elrendeli a líbiai Tripoli és Bengázi városok bombázását.
- április 26. – A világtörténelem legsúlyosabb atomkatasztrófája békeidőben: felrobban a Csernobili atomerőmű egyik reaktora.
Május[szerkesztés]
- május 15. – Sinan Hasani váltja Radovan Vlajkovićot a jugoszláv államelnöki székben.[5]
- május 16. – Jugoszláviában Branko Mikulić alakít kormányt.[6][7]
- május 22. – A prištinai bíróság börtönbüntetésre ítél 27 albánt, akik a Koszovói Marxisták-Leninisták szervezet tagjai.[2]
- május 23–24. – A csehszlovákiai képviselő-testületi választások ismét csaknem „100%-os sikert” hoznak.[4]
- május 29–30. – Az Észak-atlanti Tanács a kanadai Halifaxban tartott miniszteri ülésén a külügyminiszterek nyilatkozatot adnak ki, amelyben felszólítják a Szovjetuniót, hogy csatlakozzék hozzájuk „bátor, új lépések” megtételében a béke, biztonság és a termékeny kelet–nyugati párbeszéd elősegítése céljából. A miniszterek létrehozzák a Hagyományos Fegyverek Korlátozásával foglalkozó Magas Szintű Alkalmi Erőket.
Június[szerkesztés]
- június 24. – Megkezdi sugárzását a Danubius Rádió, Magyarország első kereskedelmi rádiója.
- június 25–28. – A JKSZ XIII. kongresszusa, melyen megállapítják, hogy egyre erősebbek az antiszocialista tendenciák, fel kell lépni a társadalmi és a gazdasági dezintegráció ellen. (A kongresszus megerősíti a szocialista önigazgatás elvét.)[2]
Július[szerkesztés]
- július 9. – A RAF – autójába rejtett pokolgéppel – megöli Karl Heinz Beckurtst, a Siemens igazgatósági tagját.
- július 10. – Fonyódi otthonában gyógyszer-túladagolás által lesz öngyilkos Magyarország első szépségkirálynője, a 17 éves Molnár Csilla.
Augusztus[szerkesztés]
- augusztus 21. – A kameruni Nyos-tó limnikus kitörése megöl több mint 1700 embert.
- augusztus 29. – A Fekete-tengeren elsüllyed egy szovjet luxushajó, az Admiral Nahimov miután összeütközött a Pjotr Vasszev nevű teherhajóval. 426 ember vesztette életét.
Szeptember[szerkesztés]
- szeptember 22. – Stockholmban – a záróokmány aláírásával – befejeződik az Európai biztonság- és bizalomépítési, valamint leszerelési konferencia (CDE).
Október[szerkesztés]
- október 10. – Gerold von Braunmühl német külügyminisztériumi osztályvezetőt lakása előtt lelövi a Vörös Hadsereg Frakció.
- október 15. – Moszkva hat ezreddel (1 páncélos, 2 gépesített lövész, 3 légvédelmi) kezdi meg nyolcezer szovjet katona kivonását Afganisztánból. (A szovjet vezetés így kívánta kifejezni, hogy a Szovjetunió az afgán probléma politikai megoldását akarja.)
November[szerkesztés]
- november 4. – Megnyílik a soron következő EBEÉ konferencia Bécsben.
- november 10. – Aláírják a McDonald’s éttermi hálózat magyarországi kialakításáról szóló szerződést.
- november 11. – Megkezdi működését a Dunai Vasmű új kokszolóműve
- november 12. – A monori találkozón is részt vevő írók levélben kérik az MSZMP KB-től a Tiszatáj című folyóirat újraengedélyezését.
December[szerkesztés]
- december 3. – Átadják az új vasúti Tisza-hidat Szentes és Csongrád között.
- december 4. – A CSKP KB döntést hoz a gazdasági reform bevezetéséről.[4]
- december 11. – A NATO–tagországok külügyminiszterei kiadják a Brüsszeli Nyilatkozatot a hagyományos fegyverek korlátozásáról.
- A Halley-üstökös ekkor járt a legutóbb a Föld közelében.
- Budapesten üzembe helyezik az újjáépített budavári Siklót.
Az év témái[szerkesztés]
Államok vezetőinek listája 1986-ban[szerkesztés]
1986 a filmművészetben[szerkesztés]
Néhány fontosabb, 1986-ban készült vagy bemutatott film:
- Julien Temple: Abszolút kezdők
- Jim Henson: Fantasztikus labirintus
- John G. Avildsen: Karate kölyök 2.
- George Lucas és Willard Huyck: Howard, a kacsa
- James Cameron: A bolygó neve: Halál
- Tony Scott: Top Gun
1986 az irodalomban[szerkesztés]
- Isaac Asimov: Alapítvány és Föld
- Somlyó György: Philoktétész sebe (tanulmányok) Szépirodalmi
1986 a zenében[szerkesztés]
- február 25. – Los Angelesben a 28. Grammy-díjátadón a We are the World (Michael Jackson és Lionel Richie szerzeménye) megkapja az Év daláért járó Grammy - díjat, ezen kívül még 3-at (év felvétele, duóban vagy együttesben előadott legjobb popdal, legjobb zenei videó kategóriában szintén) A We are the World-öt egyszerre sugározza a világ legtöbb rádiója áprilisban, Nagypénteken.
- július 27. – Budapesten fellép a Queen együttes.
- október 9. – Londonban bemutatják az Operaház fantomját.
- szeptember 12. – A Disney World Epcot Centerében Michael Jackson Captain EO című 17 perces 3D-s űrfantáziafilmjének premierje (producer: George Lucas, rendező: Francis Ford Coppola, 30 millió dolláros költséggel: a legdrágább film percre lebontva); Két új dal készült hozzá: Another part of me és a We are here to change the World.
- november 26. – A Cream együttes utolsó koncertjét tartja a Royal Albert Hallban.
- Megalakul a svéd Roxette.
- Feloszlik a Trio együttes.
- Megalakul az Ossian együttes
- Megalakul az Egészséges Fejbőr együttes.
- Megalakul a magyar Napoleon Boulevard együttes.
- Megjelenik az első magyar heavy metal album a Pokolgép együttes Totális metál című albuma.
Albumok[szerkesztés]
- Első Emelet: 3. album
- Bonnie Tyler: Secret Dreams and Forbidden Fire (producer Jim Steinman)
- C. C. Catch: Catch The Catch és a Welcome To The Heartbreak Hotel
- Depeche Mode: Black Celebration
- Accept: Russian Roulette
- Enya: Enya (The Celts)
- Eros Ramazzotti : Nuovi eroi
- Iron Maiden: Somewhere in Time
- Janet Jackson: Control
- Katona Klári: Éjszakai üzenet
- Kovács Kati: Kívánságműsor
- Madonna: True Blue
- Modern Talking: Ready For Romance és az In The Middle Of Nowhere
- Napoleon Boulevard: I.
- Omega: A föld árnyékos oldalán
- Omega: Fekete pillangó
- Paul Simon: Graceland
- Peter Gabriel: So
- Queen: A Kind of Magic
- Queen: Live Magic
- Rebbie Jackson: Reaction
- Szörényi Levente: Végtelen úton
- Tina Turner: Break Every Rule
- Van Halen: 5150
- Metallica: Master of Puppets
- Europe: The Final Countdown
- Roxette: Pearls of Passion
- Sepultura: Morbid Visions
- Slayer: Reign in Blood
- Edda: Edda 6
- Pokolgép: Totális metál
1986 a sportban[szerkesztés]
- május 31.–június 29. Labdarúgó világbajnokság Mexikóban – világbajnok: Argentína második alkalommal.
- 1986-os junior atlétikai világbajnokság Athénban.
- március 24. – a Hungaroring versenypálya átadása.
- május 8-18. – Renóban rendezték meg a 4. Amatőr ökölvívó-világbajnokságot.
- augusztus 10. – Az első Magyar Forma–1 nagydíj megrendezése, a verseny győztese Nelson Piquet.
- Alain Prost nyerte a Forma-1-es világbajnoki címet a McLaren csapat színeiben.
- A Bp. Honvéd SE nyeri az NB1-et. Ez a klub 9. bajnoki címe.
1986 a televízióban[szerkesztés]
- Véget ér a nagy sikerű Knight Rider sorozat az Egyesült Államokban.
1986 a tudományban[szerkesztés]
- január 24. – a Voyager–2 107 ezer km-re közelítette meg az Uránuszt
1986 a légi közlekedésben[szerkesztés]
1986 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
1986 a jogalkotásban[szerkesztés]
1986 új világörökségi helyszínei[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- január 1. – Colin Morgan brit színész
- január 4. – Andro Bušlje horvát vízilabdázó
- január 5. – Roman Novotný cseh atléta
- január 6. – Alex Turner angol énekes, zenész és dalszövegíró, az Arctic Monkeys nevű zenekar frontembere
- január 26. – Thiago Pereira brazil úszó
- január 29. – Baranya Dávid magyar táncművész
- január 31.
- Walter Dix amerikai futó
- Csin Kaj kínai műugró
- Ivan Blagov azeri műkorcsolyázó
- február 4. – Alekszej Kravcsenko orosz műugró
- február 5. – Jānis Strenga olimpiai ezüstérmes lett bobos
- február 14.
- Aschwin Wildeboer spanyol úszó
- Tiffany Thornton amerikai színésznő, énekesnő
- február 15. – Mohammed Othman H Shaween szaudi sprinter
- február 21. – Erdei Ádám magyar kosárlabdázó
- február 22. – Feczesin Róbert magyar labdarúgó
- február 25. – James és Oliver Phelps angol színészek
- március 6. – Eli Marienthal amerikai színész
- március 14. – Jamie Bell angol színész
- március 17. – Silke Spiegelburg német atléta (rúdugró)
- március 20. – Hamar Ádám magyar labdarúgó
- március 24. – Gulyás László, magyar labdarúgó
- március 28. – Lady Gaga amerikai énekesnő
- március 31. – Benjamin Swain angol műugró
- április 2. – Ibrahim Afellay marokkói származású holland labdarúgó
- április 7. – Michael Ranseder osztrák motorversenyző
- április 9. – Mirna Jukić, osztrák úszónő
- április 10. – Olivia Borlee, belga atléta
- április 12. – Bogdányi Titanilla, magyar szinkronszínésznő
- április 16. – Paul di Resta brit autóversenyző
- április 17. – Romain Grosjean francia autóversenyző
- április 19. – Clemens Brummer német műkorcsolyázó
- április 27. – Gyinara Szafina, tatár származású orosz teniszezőnő
- május 2. – James Kirk kanadai színész
- május 6. – Tyler Hynes kanadai színész
- május 7.
- Mark Furze ausztrál színész
- Matt Helders brit zenész, az Arctic Monkeys gitárosa
- május 10. – David Abwo nigériai labdarúgó
- május 11. – Nicholas Bovell trinidadi úszó
- május 13.
- Alexander Rybak norvég hegedűművész, énekes, a 2009-es Eurovíziós Dalverseny győztese
- Robert Pattinson angol színész
- május 17. – Tom Beeri, izraeli úszó
- május 24. – Jaskó Bálint magyar színész
- május 28. – Joseph Cross amerikai színész
- május 30. – Csontos Zoltán magyar labdarúgó
- június 3.
- Tomáš Verner cseh műkorcsolyázó
- Rafael Nadal spanyol teniszező
- Gil Stovall amerikai úszó
- Micah Kogo kenyai atléta
- június 4. – Shane Kippel kanadai színész
- június 5. – Amanda Crew kanadai színésznő
- június 12. – Stanislava Komarova orosz úszónő
- június 13. – Mary-Kate és Ashley Olsen amerikai színésznő-ikrek
- június 16. – Žarko Šešum szerb válogatott kézilabda-játékos, az MKB Veszprém KC átlövője
- Fernando Muslera uruguayi labdarúgó
- június 17. – Alfredo Despaigne kubai baseball játékos
- június 18.
- Meaghan Rath kanadai színésznő
- Richard Gasquet francia teniszező
- június 26. – Takács Nikolas magyar énekes
- június 27. – Przemysław Domański lengyel műkorcsolyázó
- július 1. – Hári Richárd színész
- július 2.
- Lindsay Lohan amerikai színésznő
- Simon Szabolcs, magyar labdarúgó
- július 3. – Thomas Bouhail, francia tornász
- július 8. – Csáki János, magyar úszó
- július 14. – Yorick de Bruijn holland műugró
- július 16. – Hegyi Ádám, magyar jégkorongozó
- július 17.
- Brando Eaton amerikai színész
- Fritz Attila magyar labdarúgó
- július 23. – Jakab János, magyar asztaliteniszező
- július 24. – Andrej Vlagyimirovics Lutaj orosz műkorcsolyázó
- július 26. – Angela Morosanu, román atléta
- július 28. – Nickiesha Wilson, jamaicai atléta
- július 31.
- Jevgenyij Malkin, orosz születésű amerikai jégkorongozó
- Szöllősi Szabolcs, magyar gyorskorcsolyázó[8]
- Kelemen Zoltán, román műkorcsolyázó
- augusztus 3. – Daniel Akpeyi, nigériai labdarúgó
- augusztus 7. – Paul Biedermann, német úszó
- augusztus 13. – Jamal Othman svájci műkorcsolyázó
- augusztus 14. – Széles Izabella énekesnő
- augusztus 16. – Shawn Pyfrom amerikai színész
- augusztus 20. – Manuel Pamić horvát labdarúgó
- augusztus 21.
- Usain Bolt, jamaicai sprinter
- Szakamoto Koki, japán tornász
- augusztus 23. – Hidvégi Vid magyar tornász
- augusztus 27. – Bene Barnabás magyar atléta
- augusztus 31. – Alexandr Kazakov fehérorosz műkorcsolyázó
- szeptember 1. – Gaël Monfils francia teniszező
- szeptember 2. – Efrén Vázquez, spanyol motorversenyző
- szeptember 5. – Heejin Chang, dél-koreai úszónő
- szeptember 14. – A.J. Trauth amerikai színész
- szeptember 16. – Kugler Attila magyar kajakozó
- szeptember 17. – Paolo De Ceglie olasz labdarúgó
- szeptember 22. – Sergei Dobrin orosz műkorcsolyázó
- szeptember 24. – Radnai György labdarúgó
- szeptember 25. – Steve Forrest amerikai zenész
- szeptember 26. – Abdelhafid Benchabla, algériai ökölvívó
- szeptember 28. – Engin Öztürk, török színész
- szeptember 29. – Joao Luis Cardoso Matias, angolai úszó
- október 1.
- Yediel Canton spanyol műkorcsolyázó
- Marek Łyszczarz lengyel tornász
- október 2. – Adam Vojtěch cseh ügyvéd, demokrata párti politikus, egészségügyi miniszter
- október 4. – Rusznyák Szilárd magyar jégkorongozó
- október 9. – Juan Esteban Arango, kolumbiai kerékpározó
- október 10. – Fekete Dávid, magyar énekes
- október 13. – Carlos Banteaux Suarez, kubai ökölvívó
- október 14. – Gercsák Balázs, magyar úszó
- október 16. – Craig Pickering, angol atléta
- október 17. – Yannick Ponsero francia műkorcsolyázó
- október 22. – Kyle Gallner amerikai színész
- október 30. – Thomas Morgenstern, osztrák síugró
- október 31. – Brent Corrigan amerikai modell és melegpornószínész
- november 5. – Matthew Goss ausztrál kerékpáros
- november 7. – Jérémy Cadot olimpiai ezüstérmes francia tőrvívó
- november 9. – Nagy Réka, magyar úszónő
- november 10. – Josh Peck amerikai színész
- november 11. – Robert Alfonso Acea, kubai ökölvívó
- november 17. – Alexis Vastine francia olimpiai bronzérmes ökölvívó († 2015)
- november 18. – Erik Bukowski német vízilabdázó
- november 25. – Katie Cassidy amerikai színésznő
- november 26. – Trevor Morgan amerikai színész (a Jurassic Park III. Eric Kirby-je)
- november 29.
- Elter Olivér magyar lemezlovas
- Nashwan Al-Harazi, jemeni tornász
- november 30. – Lize-Mari Retief, dél-afrikai úszónő
- december 11. – Hüffner Adrián, magyar jégkorongozó
- december 12. – Kiss Péter magyar hegymászó († 2013)
- december 13.
- Alekszandr Carevics, belorusz tornász[9]
- Mathieu Gnanligo Fousseni, benini atléta
- december 19. – Augusto Castro, kolumbiai kerékpározó
- december 23. – Dzsudzsák Balázs magyar labdarúgó
- december 30. – Max Walker, kanadai színész
- december 31. – Jailma Lima, brazil atléta
Halálozások[szerkesztés]
- január 4. – Phil Lynott ír énekes és zeneszerző, a Thin Lizzy együttes frontembere (* 1949)
- január 10. – Jaroslav Seifert cseh Nobel-díjas költő (* 1901)
- január 24.
- L. Ron Hubbard, amerikai író, a Szcientológia Egyház alapítója (* 1911)
- Szondi Lipót, idegorvos, pszichiáter (* 1893)
- január 26. – Hincz Gyula, festőművész, grafikus (* 1904)
- január 30. – Sebes Gusztáv labdarúgó, megbecsült edző, az Aranycsapat mesteredzője (* 1906)
- február 2. – Alva Myrdal svéd Nobel Békedíjas svéd diplomata. (* 1902)
- február 5. – Mikes Éva magyar táncdalénekes (* 1938)
- február 10. – Novák József tanár, régész, múzeumigazgató (* 1910)
- február 11. – Frank Herbert amerikai sci-fi-író, A Dűne-ciklus szerzője (* 1920)
- február 23. – Mérei Ferenc, pszichológus, pedagógus (* 1909)
- február 28. – Olof Palme svéd miniszterelnök (merénylet áldozata) (* 1927)
- március 6. – Bodrogi Tibor etnográfus (* 1924)
- március 6. – Pelle István kétszeres olimpiai bajnok tornász ( 1907)
- április 2. – Andics Erzsébet, történész, kommunista politikus (* 1902)
- április 4. – Kaszab Zoltán entomológus, talajbiológus, az MTA tagja, 1970–1985 között a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója (* 1915)
- április 10. – Martyn Ferenc szobrász, festő, grafikus, keramikus (* 1899)
- április 13. – Major Tamás színész (* 1910)
- április 30. – Zsofinyecz Mihály politikus, miniszter (* 1906)
- május 3. – Bálint Endre Kossuth-díjas festő (* 1914)
- május 25. – Dajka Margit színésznő (* 1907)
- június 14. – Jorge Luis Borges argentin író (* 1899)
- június 19. – Coluche francia színész, humorista (* 1944)
- június 20. – Szepes Béla síelő, olimpikon gerelyvető, karikaturista (* 1903)
- június 24. – Jesse Marcel, az Az Amerikai Egyesült Államok Légierejének őrnagya, a roswelli eset egyik szemtanúja (* 1907)
- június 30. – Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek (* 1910)
- július 10. – Molnár Csilla szépségkirálynő (* 1969)
- július 25. – Illés Endre író, műfordító (* 1902)
- augusztus 18. – Benjámin László költő, szerkesztő (* 1915)
- augusztus 31. – Urho Kekkonen Finnország köztársasági elnöke (* 1900)
- szeptember 8. – Hatlaczky Ferenc, olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó, építészmérnök (* 1934)
- szeptember 12. – Jacques Henri Lartigue, francia festő, amatőr fotográfus (* 1894)
- szeptember 14. – Galambos Lajos, író, dramaturg (* 1929)
- szeptember 15. – Jaroslav Burgr, világbajnoki ezüstérmes csehszlovák válogatott labdarúgó (* 1906)
- szeptember 20. – Ladányi Mihály, költő (* 1934)
- szeptember 20. – Tápai Antal, szobrászművész (* 1902)
- szeptember 24. – Kellér Dezső, író, humorista (* 1905)
- szeptember 27. – Cliff Burton, zenész, a Metallica basszusgitárosa (* 1962)
- szeptember 27. – Ruttkai Éva, színésznő (* 1927)
- szeptember 28. – Ircsik József, festőművész (* 1932)
- október 12. – Fényes Szabolcs zeneszerző (* 1912)
- október 22. – Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar biokémikus (* 1893)
- november 8. – Vjacseszlav Mihajlovics Molotov, szovjet kommunista diplomata, politikus, az SZKP PB tagja, külügyminiszter, miniszterelnök (* 1890)
- november 18. – Bárdos Lajos, Kossuth-, Erkel Ferenc- és Bartók Béla-díjas magyar zeneszerző, karnagy (* 1899)
- november 18. – Gia Marie Carangi, Amerika első szupermodellje (* 1960)
- november 23. – Máriássy Judit, magyar József Attila-díjas forgatókönyvíró, újságíró (* 1924)
- november 26. – Radványi Géza, filmrendező (* 1907)
- november 29. – Cary Grant (Archibald Alexander Leach), brit születésű amerikai színész (* 1904)
- november 29. – Kerti Károly, Munkácsy Mihály-díjas magyar grafikusművész (* 1917)
- december 14. – Páger Antal, Kossuth-díjas színművész (* 1899)
- december 20. – Greguss Zoltán színész (* 1904)
- december 20. – Kádár László Gábor egri érsek (* 1927)
- december 29. – Andrej Tarkovszkij, szovjet-orosz filmrendező (* 1932)
- december 29. – Harold Macmillan, brit miniszterelnök (* 1894)
Nobel-díjak[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Isabelle Bricard: Európai uralkodócsaládok. [Budapest]: Gabo. 2001. 157. o. ISBN 963-9237-86-8
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 174. o.
- ↑ Nádori Attila et al: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. kötet: GÉP–GYÓ. Budapest: Kossuth. 2012. 83. o. ISBN 978-963-09-6804-1
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 157. o.
- ↑ Matz 284. o.
- ↑ Matz 285. o.
- ↑ Baló–Lipovecz88 A világ országai, 308. o.
- ↑ sportnavigator.nl Archiválva 2012. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2008. december 21.
- ↑ sports-reference.com URL hozzáférés – 2008. december 22.
Források[szerkesztés]
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György – Lipovecz Iván: Tények könyve ’92. [Budapest]: Ráció Kiadó Kft. 1992.
- ↑ Baló–Lipovecz88: Baló György – Lipovecz Iván: Tények könyve ’88. [Budapest]: Computerworld Informatikai Kft.–Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1987. ISBN 963 11 5580 3