1960
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
1960 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1960 |
Ab urbe condita | 2713 |
Bahái naptár | 116 – 117 |
Berber naptár | 2910 |
Bizánci naptár | 7468 – 7469 |
Buddhista naptár | 2504 |
Burmai naptár | 1322 |
Dzsucse-naptár | 49 |
Etióp naptár | 1952 – 1953 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2015 – 2016 |
Shaka Samvat | 1882 – 1883 |
Kali-juga | 5061 – 5062 |
Holocén naptár | 11960 |
Iráni naptár | 1338 – 1339 |
Japán naptár | 2620 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4656–4657 |
Kopt naptár | 1676 – 1677 |
Koreai naptár | 4293 |
Muszlim naptár | 1379 – 1380 |
Örmény naptár |
1409 ԹՎ ՌՆԹ |
Thai szoláris naptár | 2503 |
Zsidó naptár | 5720 – 5721 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek
Évek: 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963 – 1964 – 1965
Tartalomjegyzék
- 1 Események
- 2 Az év témái
- 2.1 Kiemelt témák és évfordulós emlékévek 1960-ban
- 2.2 Államok vezetőinek listája 1960-ban
- 2.3 1960 a tudományban
- 2.4 1960 a légi közlekedésben
- 2.5 1960 a vasúti közlekedésben
- 2.6 1960 a filmművészetben
- 2.7 1960 az irodalomban
- 2.8 1960 a zenében
- 2.9 1960 a sportban
- 2.10 1960 a televízióban
- 2.11 1960 a jogalkotásban
- 3 Születések
- 4 Halálozások
- 5 Nobel-díjasok
- 6 Jegyzetek
- 7 Források
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- január 13–14. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottságának ülésén elfogadják az ország új területi felosztásának tervezetét. (A nemzetgyűlés április 9-én hagyja jóvá a tervezetet, melynek értelmében az ország 10 kerületre és 108 járásra oszlik.)[1]
- március 15.
- április 7–8. – A CSKP KB elfogadja az új, szocialista alkotmány tervezetét.[1]
- április 21. – Brazília új fővárosa Brazíliaváros lesz.
- április 23. – Tenger alatti telefonkábelt építenek ki Lengyelország és Dánia között.[2]
- április 27. – Togo független köztársaság lesz.
- május 1. – A szovjetek lelőnek egy U–2-es típusú amerikai kémrepülőgépet a Szovjetunió fölött, a hidegháború részeként nemzetközi politikai- és médiabotrány kerekedik az esetből.
- május 19. – A francia, brit és amerikai külügyminiszter jelentést tesz az Észak-atlanti Tanácsnak arról, hogy a párizsi csúcsértekezletet – amelyen a Szovjetunió is részt vett – 16-án feloszlatták.
- május 22. – A Richter-skála szerinti 9,5-ös földrengés rázza meg Chilét.
- május 25. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a nemzeti bizottságokról és jogkörük kiszélesítéséről.[1]
- június 12. – Csehszlovákiában a nemzetgyűlési választásokon a Nemzeti Front jelöltjei a szavazatok 99,86%-át kapják.[1]
- június 24. – A részt vevő államok felbontják a formálissá vált Balkán-paktumot.[3]
- június 27. – A szocialista államok kivonulnak az ENSZ Tízhatalmi Leszerelési Bizottság üléséről.
- június 30. – A mai Kongói Demokratikus Köztársaság elnyeri függetlenségét Belgiumtól és Kongó-Kinshasa néven önálló állammá válik.
- július 5–7. – A CSKP országos konferenciáján kinyilvánítják a szocializmus győzelmét Csehszlovákiában.[1]
- július 11.
- A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja a „szocialista” alkotmányt, s az ország hivatalos elnevezése Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változik.[1]
- Viliam Široký vezetésével megkezdi működését az új csehszlovák kormány.[1]
- július 17. – A grünwaldi csata 550 éves évfordulója alkalmából felavatják a Grünwald-emlékművet, Jerzy Bandura alkotását.[2]
- július 19–25. – A lengyel kormány tiltakozó jegyzéket nyújt át a NATO-országok kormányainak Nyugat-Németország revansista politikájáról.[2]
- augusztus 1. – A Dahomey Köztársaság (a mai Benin) kikiáltása.
- augusztus 16. – Ciprus függetlenné válik Nagy-Britanniától.
- szeptember 21. – Kuba nemzetgyűlése – a San José-i értekezleten elhangzottakra, vagyis az orosz befolyás elősegítésének vádjára válaszul – kiadja az „első havannai nyilatkozatát”.[4]
- szeptember 23. – Nyikita Hruscsov vezetésével szovjet küldöttség érkezik New Yorkba az ENSZ 15. közgyűlésére.
- szeptember 24. – Csehszlovákia, Ausztria és a két német állam, az NSZK és az NDK képviselői béketalálkozót rendeznek a németek által 1942-ben elpusztított Lidicében.[1]
- október 1. – Nigéria függetlenné válása.[5]
- október 10. – Lengyelország, Csehszlovákia, az NDK és a Szovjetunió közös jegyzékben tiltakozik a nyugatnémet militarizmus ellen, felszólítva minden nemzetet és államot arra, hogy ne engedélyezzék, hogy a Bundeswehrt nukleáris fegyverekkel lássák el.[2]
- október 12–13. – A Nyikita Hruscsov-féle „cipőfilippika” az ENSZ New Yorkban tartott, 15. közgyűlésén. (Számos korabeli forrás szerint, miután a Fülöp-szigetek küldötte bírálta a Szovjetuniót, Hruscsov sértetten lerángatta az emelvényről, dühös szónoklatot tartott, miközben nyomatékul cipőjével verte az asztalt. A botrányos szónoklat miatt a szovjet küldöttséget több ezer dolláros büntetés megfizetésére kötelezték. Állítólag a világ minden tévécsatornája élőben közvetítette az eseményt, azonban a cipős jelenetről semmiféle fénykép vagy felvétel nem maradt – bár maga Hruscsov is szerepeltette emlékirataiban, a cipőlevétel esetlegesen legenda vagy szándékosan keltett politikai PR-esemény.)[6]
- november 1. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) úgy dönt, hogy ha – a krasznodari száműzetésben lévő – Rákosi Mátyás engedély nélkül elhagyja a számára kijelölt lakóhelyet, önálló levelezést folytat, engedély nélkül kapcsolatokat tart fenn, akkor fegyelmi eljárást kell indítani ellene. Egyben a testület felfüggeszti párttagsága gyakorlásának jogait.[7]
- november 10. – Moszkvában csúcsértekezletet tart 81 szocialista ország vezetője, amin jóváhagyják a békés egymás mellett élés hruscsovi koncepcióját, valamint elítélik a jugoszláv modellt, mint „a modern revizionizmus koncentrált kifejezőjét”. (A konferencia december 1-jével zárult.)[3]
- november 17. – Eisenhower amerikai elnök megadja az Egyesült Államokba exportált lengyel áruk számára a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.[8]
- november 28. – Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.
- november 29–december 8. – Magyar katonai küldöttség – Tóth Lajos vezérőrnagy, megbízott vezérkari főnök vezetésével – tárgyal Moszkvában.
- december 14. – A 18 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada által aláírt OEEC–egyezményt felváltja az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) létrehozó egyezmény.
- december 16. – A lengyel kőszéntermelés első ízben haladja meg az évi 100 millió tonnát.[8]
- december 24. – A román alkotmány 19. cikkelyének módosításával a korábbi Magyar Autonóm Tartomány egy részét a többségében román lakosú Brassó megyéhez csatolják.
- december 27. – Az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap és több európai ország nemzeti bankja pénzügyi segítséget ígér a jugoszláv kereskedelmi és valutareformhoz.[3]
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- az év folyamán
- Az SI mértékegységrendszer bevezetése.
- Ghánában kikiáltják a köztársaságot, amelynek első elnöke Kwame Nkrumah.[9]
Az év témái[szerkesztés]
Kiemelt témák és évfordulós emlékévek 1960-ban[szerkesztés]
Kiemelt emlékévek[szerkesztés]
- május 7. – Wrocławban központi ünnepséget tartanak abból az alkalomból, hogy az ország nyugati és északi területei 15 éve szabadultak fel a német megszállás alól.[2]
Évszázados évfordulók[szerkesztés]
- április 24. – A wieliczkai kősóbánya fennállásának ezeréves évfordulóját ünnepli.[2]
Államok vezetőinek listája 1960-ban[szerkesztés]
1960 a tudományban[szerkesztés]
- Január: Az USA vízre bocsájtja a haditechnika egy újabb csúcsteljesítményét, a világ első atom-tengeralattjáróját
- Február: Az első francia kísérleti atomrobbantás; a Szahara területén, négyre nő az ismert atomfegyverrel rendelkező országok száma (a SzU, Nagy-Britannia és USA után)
- A 9867-61 számú kormányrendelet bevezeti Magyarországon a hagyományos, a délkör negyvenmilliomod részére hivatkozó méterdefiníció helyett az újabbat, mely szerint „A méter olyan hosszúság, amely a 86-os tömegszámú kriptonatom 2 p10 és 5 d5 szintjei közötti átmenetnek megfelelő sugárzás vákuumban mért hullámhosszának 1650763,73-szorosával egyenlő".[10]
1960 a légi közlekedésben[szerkesztés]
1960 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
- szeptember 30. – Megszűnik a Bácsalmás – Ólegyen vasút.
- október 31. – Véglegesen bezárják a Bácsalmás és Csikéria közötti vasútvonalat.
1960 a filmművészetben[szerkesztés]
1960 az irodalomban[szerkesztés]
- Kodolányi János: Vízválasztó című regénye
- Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon, dráma
- Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! című regénye.
1960 a zenében[szerkesztés]
- A csökkenő eladások miatt leállítják a világ egyik legnevesebb elektromos gitárjának, a Gibson Les Paulnak a gyártását.
- Megalakul a The Beatles
1960 a sportban[szerkesztés]
- február 18. - február 28. VIII. Téli olimpiai játékok – Squaw Valley, USA. 30 ország részvételével.
- május 13. – A Dhaulagiri hegycsúcs (tszf. 8167 m) első megmászása.
- augusztus 25. - szeptember 11. XVII. Nyári olimpiai játékok – Róma, Olaszország. 83 ország részvételével.
- A Újpesti Dózsa nyeri az NB1-et. Ez a klub kilencedik bajnoki címe.
1960 a televízióban[szerkesztés]
- december 9. – Útjára indul a Coronation Street című brit szappanopera, a világ egyik leghosszabb ideje futó sorozata.
1960 a jogalkotásban[szerkesztés]
- január 22. – A magyar kormány megalkotja a szennyvízbírság, valamint a szennyvíz-bevezetési díj jogrendszerét, amivel a vizek káros szennyezését szankcionálták.[11]
Születések[szerkesztés]
- január 4. – Michael Stipe, amerikai énekes (R.E.M.)
- január 8. – Balogh Pálma, világbajnok sportlövő
- február 17. – Obersovszky Péter, magyar újságíró, szerkesztő, műsorvezető († 2015)
- március 10. – Aécio Neves brazil politikus, közgazdász, Minas Gerais állam volt kormányzója
- február 13. – Pierluigi Collina, olasz játékvezető (labdarúgás)
- február 18. – Greta Scacchi, olasz-ausztrál színésznő
- március 14. – Bács Tamás, magyar egyiptológus
- március 16. – Kaszás Attila, magyar színész († 2007)
- március 17. – Szegedi Csaba, festőművész
- március 21. – Ayrton Senna, brazil autóversenyző, Formula–1-es világbajnok († 1994)
- március 25. - Steve Norman, angol zenész, a Spandau Ballet szakszofonosa
- április 4. – Hugo Weaving, ausztrál színész
- április 6. – Kamondi Zoltán, magyar filmrendező († 2016)
- április 15. – Fülöp belga király, II. Albert belga király fia és Belgium királya
- április 16. – Pierre Littbarski, világbajnok német labdarúgó
- április 16. – Rafael Benitez, spanyol labdarúgóedző
- április 26. – Roger Taylor angol zenész, a Duran Duran dobosa
- május 8. – Igor Presznyakov, orosz gitárművész, zenész, énekes
- május 10. – Bono, ír rockénekes, zeneszerző, szövegíró
- május 14. – Gyurácz József magyar ornitológus, főiskolai tanár
- június 1. – Vlagyimir Jevgenyjevics Krutov kétszeres olimpiai bajnok szovjet-orosz jégkorongozó († 2012)
- június 2. - Tony Hadley, angol pop énekes, dalszövegíró, rádió műsorvezető, a Spandau Ballet frontembere
- június 20. - Nigel John Taylor, angol basszusgitáros (Duran Duran)
- augusztus 7. – David Duchovny, amerikai színész
- augusztus 14. – Sarah Brightman, brit énekesnő
- augusztus 17. – Sean Penn, amerikai színész
- augusztus 31. Haszan Naszr Alláh, a libanoni Hezbollah vezetője
- szeptember 9. – Hugh Grant, angol színész
- szeptember 10. – Colin Firth Oscar- és Golden Globe-díjas angol színész
- szeptember 14. – Róth Antal magyar labdarúgó, edző
- szeptember 14. - Melissa Leo, Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő
- szeptember 17. – Damon Hill, brit autóversenyző, Formula–1-es világbajnok
- szeptember 23. – Kőszegi Ákos színész
- október 6. – Yves Leterme, flamand miniszterelnök
- október 7. – Szaniszló Ferenc magyar újságíró, riporter
- október 8. – Craig Mello a molekuláris orvostudomány amerikai professzora
- október 18. – Jean-Claude Van Damme, belga színész
- október 30. – Diego Armando Maradona, volt argentin válogatott labdarúgó
- november 9. – Andreas Brehme, világbajnok német labdarúgó
- november 14. – Prukner László labdarúgó, vezetőedző
- november 18. – Kim Wilde, angol popénekesnő
- november 18. – Elizabeth Perkins, amerikai színésznő
- november 23. – Font Sándor, magyar politikus
- november 25. – Amy Grant, amerikai gospel énekesnő
- november 25. – ifj. John Fitzgerald Kennedy, amerikai jogász, John Fitzgerald Kennedy fia († 1999)
- november 27. – Julija Volodimirivna Timosenko, ukrán politikus
- december 2. – Herendi Gábor, Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, producer, forgatókönyvíró
- december 3. – Daryl Hannah, amerikai színésznő
- december 10. – Kenneth Branagh, északír színész, rendező
Halálozások[szerkesztés]
- január 4. – Albert Camus, Nobel-díjas francia író (* 1913. november 7.)
- január 12. – Nevil Shute, angol író (* 1899)
- január 24. – Edwin Fischer, svájci zongorista (* 1886)
- február 2. – Huszka Jenő, zeneszerző (* 1875)
- február 3. – Fred Buscaglione, olasz színész, énekes (* 1921)
- február 10. – Aloysius Stepinac, katolikus prelátus (* 1898)
- február 11. – Dohnányi Ernő, karmester (* 1877)
- február 22. – Apáthi Imre, rendező (* 1909)
- február 29. – Walter Yust, amerikai enciklopédiaszerkesztő (* 1894)
- március 1. – Gellért Endre, főrendező (* 1914)
- március 2. – Stanisław Taczak, lengyel tábornok (* 1874)
- március 17. – Mattis Teutsch János, festő, szobrász, grafikus (* 1884)
- április 1. – Tuanku Abdul Rahman ibni Almarhum Tuanku Muhammad, maláj király (* 1895)
- április 17. – Eddie Cochran, amerikai énekes (* 1938)
- április 24. – Max von Laue, Nobel-díjas német fizikus (* 1879)
- május 6. – Ábrahám Pál, operettszerző (* 1892)
- május 8. – J. H. C. Whitehead, brit matematikus (* 1904)
- május 30. – Borisz Leonyidovics Paszternak, Nobel-díjas orosz költő, író (* 1890)
- május 31. – Walther Funk, német nemzetiszocialista politikus (* 1890)
- június 25. – Tommy Corcoran, amerikai baseballjátékos (* 1869)
- június 27. – Lottie Dod, angol atléta (* 1871)
- június 28. – Esterházy Móric, magyar arisztokrata, politikus, miniszterelnök (* 1881)
- július 15. – Set Persson, svéd kommunista politikus (* 1897)
- július 16. – Albert Kesselring, II. világháborús német tábornok (* 1885)
- július 27. – Ethel Lilian Voynich, író, zeneszerző, aktivista (* 1864)
- augusztus 29. – Vicki Baum, osztrák író (* 1888)
- augusztus 30. – Szőnyi István, festőművész (* 1894)
- szeptember 1. – Hiszamuddin Alam Sah ibni Almarhum Szultán Alaeddin Szulejmán Sah, maláj király (* 1898)
- szeptember 6. – Piller György, kétszeres olimpiai bajnok vívó (* 1899)
- szeptember 7. – Wilhelm Pieck, az NDK elnöke (* 1876)
- szeptember 9. – Jussi Björling, svéd tenor (* 1911)
- szeptember 13. – Weiner Leó, zeneszerző (* 1885)
- október 3. – Timár József, színművész (* 1902)
- október 16. – Valdemar Langlet svéd író, újságíró, nyelvész, 1944-ben a Svéd Vöröskereszt budapesti főmegbízottjaként az embermentő akciók egyik irányítója. (* 1872)
- november 2. – Dimitrisz Mitropulosz, görög karmester zeneszerző, zongorista (* 1896)
- november 5. – Mack Sennett, kanadai filmproducer és -rendező (* 1880)
- november 5. – Johnny Horton, amerikai countryénekes (* 1925)
- november 16. – Clark Gable, amerikai filmszínész (* 1901)
- december 26. – Watsuji Tetsuro, japán filozófus (* 1889)
Nobel-díjasok[szerkesztés]
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Donald Arthur Glaser |
Kémiai | Willard Frank Libby |
Orvosi-fiziológiai | Sir Frank Macfarlane Burnet, Peter Brian Medawar |
Irodalmi | Saint-John Perse |
Béke | Albert John Luthuli |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 152. o.
- ↑ a b c d e f g Baló–Lipovecz Lengyelország, 190. o.
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 171. o.
- ↑ Fencsik László et al.: Politikai kisszótár. 3. bőv. kiad., Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1976, ISBN 963-09-0718-6, 136. oldal
- ↑ Bencze I., dr. et al. 361. o.
- ↑ Hruscsov cipője az asztalra kerül
- ↑ Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 44. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ a b Baló–Lipovecz Lengyelország, 191. o.
- ↑ Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. köt., 1945–1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó, Budapest, 1997. 230. p. (ISBN 963-8153-90-3)
- ↑ Kovács László: Bay Zoltán, a kísérleti fizikus. 2000/6. (július). Hiv. beill.: 2011. 08. 05.
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 67. o, Kiadó: História folyóirat.
Források[szerkesztés]
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
- ↑ Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, [Budapest] (1994). ISBN 963-8185-90-2