20. század
Évszázadok | 15. | 16. | 17. | 18. | 19. | 20. | 21. | 22. | 23. | 24. | 25. |
Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek
A 20. század az 1901. január 1-től 2000. december 31-ig terjedő időszak. A 20. századot tekinthetjük az egészségügyi, szociális, tudományos és technikai fejlődés, valamint a nemzetközi egységesülés korszakának, ugyanakkor megjelölhetjük a példátlan méretű háborúk és népirtások koraként is. A 19. században elkezdődött a termelés és a szolgáltatások gépesítése, a globális kommunikációs hálózatok kiépítése, ami egyre gyorsuló iramban folytatódott a 20. században. Ebben az évszázadban tulajdonképpen megváltozott az élet minden területe és az egész emberi társadalom alapvetően átalakult.
A történettudományban használatos a rövid 20. század kifejezés, amely az első világháborútól (1914–1918), illetve az azt lezáró békeszerződésektől (1919–1920) a Szovjetunió vezette szocialista tömb felbomlásáig (1989–1991) terjedő korszakot jelöli.
Lásd még: 2. évezred, Újkor
Tartalomjegyzék
Térképek[szerkesztés]
Események a II. világháború végéig[szerkesztés]
Főbb politikai, gazdasági és természeti események a II. világháború végéig:
Afrika[szerkesztés]
|
Egyéb[szerkesztés]
|
Események a második világháború után[szerkesztés]
Amerika[szerkesztés]
|
Ázsia[szerkesztés]
|
Afrika[szerkesztés]
|
Egyéb[szerkesztés]
|
Egyéb tények[szerkesztés]
A 20. század hat legpusztítóbb háborúja, tömeggyilkossága[szerkesztés]
- II. világháború, Adolf Hitler uralma és a holokauszt (1937–1945), kb. 55 millió halott.
- Mao Ce-tung uralma Kínában (1949–1976), több mint 48 millió halott.
- Kínai polgárháború (1925–1948), több mint 40 millió halott.
- Sztálin uralma (1924–1953), minimum 20 millió halott
- Első világháború (1914–1918), több mint 15 millió halott.
- Oroszországi polgárháború (1917–1921), több mint 8,5 millió halott.
A számadatok némelyike vitatott, a történészi vita és kutatás folyamatos e területen.
A 20. század legnagyobb tettei a béke és az élet védelmében[szerkesztés]
- Mahátma Gandhi erőszakmentesség mozgalma, India békés felszabadulása a 40-es évekre.
- 1979: Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi védőoltás-kampányának eredménye: a himlő végleges felszámolása a Földön.
- 1994: Nelson Mandela mozgalmának békés győzelme Dél-Afrikában, több évtizedes erőszakmentes küzdelem után.
- 1978–2005: II. János Pál pápa több mint száz utazása a háborúk és a szegénység ellen, valamint a vallások közötti megbékélésért.
- Magyarországon: Raoul Wallenberg és több más diplomata embermentő küzdelme Budapesten, a II. világháború poklában, kb. 200 000 ember megmentése
Tudomány és technika[szerkesztés]
- Jelentős fejlődés ment végbe a fizika alapjaiban: megszületett a relativitáselmélet és a kvantummechanika. Ezek vezettek többek között az atombomba, az atomenergia, a Félvezetők és a lézer kifejlesztéséhez.
- Jelentős továbblépés történt az anyag legkisebb alkotórészeinek kutatásában: felfedezték az atommag szerkezetét, majd a nukleonok kvarkszerkezetét.
- A levegőnél nehezebb repülő eszközök, a repülőgép és a sugárhajtás kifejlesztésével a világ „kisebb” lett. Az űrrepülés növelte a tudásunkat a Földről és a világ többi részéről, és lehetővé tette az azonnali kommunikációt a földi irányítású műholdak által.
- A csillagászat területén kidolgozták az ősrobbanás elméletét (kozmológia).
- A mikroelektronika (a tranzisztor felfedezésétől az integrált áramkörig) lehetővé tette a tömegkommunikáció, a távközlés, és mindenféle intelligens alkalmazás használatának rohamos fejlődését. Ezeket az eszközöket széles körben alkalmazni kezdték természettudományokban, például a fizikában felhasználták az állandóan növekvő számítási lehetőségeket (szuperszámítógép).
- A molekuláris biológiában felfedezték a DNS kémiai szerkezetét, a kettős hélixet. A polimeráz-láncreakció technikájának kidolgozásával rendkívül könnyű lett a DNS bázisszekvenciájának elemzése. A Humán Genom Projekt során feltárták a teljes emberi genomot egészen a bázispárok szintjéig, és azonosították az összes emberi gént.
- A mezőgazdaságban a nitrogén alapú műtrágya, illetve a gombaölő- és gyomirtó szerek kifejlesztése jelentősen magasabb terméshozamot eredményezett.
- A futószalag-szerű sorozatgyártás, a tömegtermelés segítségével mind nagyobb mennyiségű olcsó gépi eszköz és iparcikk vált előállíthatóvá. Ez tette lehetővé, hogy az automobil a legelterjedtebb közlekedési eszközzé válhasson.
- A tömegkommunikációs eszközök, mint a rádió, és a televízió a hírközlés és a szórakoztatás soha nem látott fejlődését eredményezték.
- A telefon, később a számítógép és az internet a kommunikációs lehetőségek számát megsokszorozták.
Egészségügy[szerkesztés]
- Az orvostudomány fejlődése számos betegséget jelentősen visszaszorított. Kifejlesztették a fogamzásgátlókat és a szervátültetést. A gyógyszerek óriási ütemben fejlődtek. (Például: antibiotikumok felfedezése.) A DNS-molekula szerkezetének felfedezésével és a molekuláris biológia megjelenésével lehetővé vált a klónozás és a genetikai tervezés.
- Annak ellenére, hogy a modern orvostudomány eredményesebb lett mint valaha, az influenzajárvány (spanyolnátha) 25 millió embert ölt meg 1918–1919 között, és az AIDS, amely számos ember halálát okozta különösen a fejlődő országokban, gyógyíthatatlan maradt (1981–2000 között 22 millió áldozat, amelynek 70%-a fekete-afrikai).
- 1901-1907: Richter Gedeon megalapítja a Sas Patikát, majd felépíti Magyarországon első gyógyszergyárát. A vállalat napjainkban is működik Richter Gedeon Nyrt. néven.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- halálozási ráta a 20. században
Ember és környezete[szerkesztés]
- A kőolaj széles körű felhasználása az iparban – például az erőművekben, kémiai alapanyagként a műanyaggyártásban, vagy az autók és a repülőgépek üzemanyagaként. Az évszázad végén a természetes nyersanyag-források kifogyása. A fúrási technológia fejlesztésével a probléma ideiglenes megoldása. (Kitermelt kőolaj nettó mennyiségének növelése.)
- A levegő, a természetes vizek és a tengerek drámai mértékű ipari szennyezése. Következményei a globális felmelegedés és az ózonlyuk tágulása. Az ENSZ által 1995-ben elkészített Kiotói jegyzőkönyv az üvegházhatást okozó ipari anyagok kibocsátásának fokozatos csökkentéséről. (Az évszázad végéig csak a tagországok egy része ratifikálta.)
- Erdőirtás a fejlődő világban, következménye a biodiverzitás további leépülése.
- A 20. század legsúlyosabb természeti katasztrófái: a kínai Sárga-folyó 1931-es, 1939-es és 1959-es pusztító árvízei összesen kb. 6 millió, az 1970-es bangladesi hurrikán kb. egymillió, a szintén 1970-es perui földrengés kb. 100 000, az 1976-os kínai Hupej-tartományi földrengés mintegy félmillió áldozatot követelt.
- A 20. században a Föld átlaghőmérséklete 13,91 fok volt.[3]
Ember okozta ökológiai katasztrófák a 20. században[szerkesztés]
- Londoni szmog, 1952
- Aral-tó szennyezése és kiszárítása, Szovjet Közép-Ázsia, 1960-as évektől
- Bhopáli vegyi üzem katasztrófája, India, 1984
- Csernobil, Ukrajna, 1986
- Exxon Valdez tankhajó katasztrófája, Alaszka, 1989
- Öbölháború: Perzsa-öböl elszennyezése, 1991
- Trópusi rablóvadászat (szafari, orvvadászat)
- Savas esők miatti erdőpusztulás
- Az amazóniai és más trópusi esőerdők nagyarányú irtása
Társadalom[szerkesztés]
Fejlett világ
- A női egyenjogúság kivívása a század folyamán.
- Fogyasztói társadalom kialakulása. Az olyan találmányok, mint a mosógép vagy a villanyvilágítás, megnövelték az emberek szabadidejének minőségét és mennyiségét.
- Az autó vezető szimbóluma a modern társadalomnak, az autó stílusa a különböző életformák védjegye lett. A gépkocsi-forgalom igényeit a városok tervezésénél is figyelembe vették.
- A sport fontos részévé vált az életnek, már aktivitásnak, nem privilégiumnak számít. Sportot nézni, később televízióban is, népszerű időtöltés lett. A 20. századi olimpiai játékok közül valamennyit sikeresen megtartották, a két világháború időszaka és 1984 kivételével.
Harmadik világ
- Az európai-amerikai civilizáció a Föld minden pontjára elért. Hatása sokszor csak felszíni, csak az elit csoportoknak hozott jobb életszínvonalat. A hagyományos közösségi önellátó életforma felbomlása és a tömeges városokba özönlés (nyomornegyedek) a többség számára inkább az életszínvonal romlását eredményezte Afrika, Ázsia és Latin-Amerika jelentős részén.
- Az évszázad során folyamatos éhínségek és a járványok. A 20. század első felében ezek elsősorban az ázsiai országokat sújtották (Kína, Indokína). A 70-es évektől ezekben az országokban nagyarányú fejlődés vette kezdetét. Az életszínvonal Japánban, majd az évszázad végére más távol-keleti országokban is megközelítette az európai országokét. Fekete-Afrikában ugyanakkor a növekvő aszály és a háborúk nyomán tovább fokozódott a nyomor. A 80-as években például Etiópiában, a 90-es évek végén pedig a közép-afrikai országokban követelte milliók életét az éhínség.
Vallás[szerkesztés]
- 1978. november 18-án a történelem talán legnagyobb tömeges öngyilkossága történt.[4] Guyanában, a venezuelai határ közelében a Népek Temploma (People’s Temple) szekta vezetője Jim Jones több mint kilencszáz hívőjét kényszeríti kollektív öngyilkosságra.
Kultúra[szerkesztés]
- A modern művészet olyan irányzatokat szült, mint az expresszionizmus, a szürrealizmus, a hiperrealizmus, a képzőművészetben a kubizmus, op art, land art és pop-art, a zenében a dzsessz, a beat és a rock.
- A mozi és a média nagy befolyást gyakorolt a divatra és a szokásokra az élet minden területén. Mivel a legtöbb film és zene az Egyesült Államokból származott, az amerikai kultúra gyorsan terjedt a világban.
A 20. század legnépszerűbb zenei előadói[szerkesztés]
Toplista az eladott albumok száma alapján.
- Michael Jackson (750 millió)
- Beatles (380 millió)
- Elvis Presley (350 millió)
- ABBA (260 millió)
- Cliff Richard (260 millió)
A huszadik század legnagyobb bevételű filmjei[szerkesztés]
- Titanic (1997)
- Csillagok háborúja (1977)
- Csillagok háborúja I: Baljós árnyak (1999)
- E.T., A földönkívüli (1982)
- Jurassic Park (1993)
A legkedvezőbb kritikákat kapott filmek[szerkesztés]
- Patyomkin páncélos (1925)
- Aranypolgár (1941)
- Psycho (1960)
- Óz, a csodák csodája (1939)
- 2001: Űrodüsszeia (1968)
- A keresztapa (1972)
- Az élet csodaszép (1946)
- Metropolis (1927)
Rekordidő óta futó tévésorozatok az USA-ban[szerkesztés]
- Today Show (1952–)
- Sesame Street (1969–)
- A Simpson család (1989–)
- Coronation Street (1960–)
- Sábado Gigante (1962–)
- Gunsmoke (1955–1975)
- Saturday Night Live (1975–)
- Law & Order (1990–)
Jelentős személyek[szerkesztés]
Politikai vezetők[szerkesztés]
- lásd még: az államok vezetőinek listája
- Európa
- II. Miklós orosz cár
- II. Vilmos császár, Németország
- Konrad Adenauer, Németország (NSZK)
- Kemal Atatürk, Törökország
- Edvard Beneš, Csehszlovákia
- Leonyid Brezsnyev, Szovjetunió
- Winston Churchill, Egyesült Királyság
- Francisco Franco, Spanyolország
- Charles de Gaulle, Franciaország
- Władysław Gomułka, Lengyelország
- Mihail Gorbacsov, Szovjetunió
- Ferenc József, Osztrák–Magyar Monarchia
- Václav Havel, Csehország
- Adolf Hitler, Németország
- Horthy Miklós, Magyarország
- Nyikita Hruscsov, Szovjetunió
- Borisz Jelcin, Oroszország
- Urho Kekkonen, Finnország
- Vlagyimir Iljics Lenin, Oroszország
- Benito Mussolini, Olaszország
- Nagy Imre, Magyarország
- Olof Palme, Svédország
- Gerhard Schröder, Németország
- Joszif Sztálin, Szovjetunió
- Margaret Thatcher, Egyesült Királyság
- Josip Broz Tito, Jugoszlávia
- Lev Davidovics Trockij, Oroszország
- Lech Wałęsa, Lengyelország
Tudósok[szerkesztés]
- Niels Bohr (atomfizikus)
- James Chadwick (atomfizikus)
- Noam Chomsky (nyelvészet)
- Francis Crick (molekuláris biológus, a DNS szerkezetének egyik felfedezője)
- Marie Curie (atomtudós)
- Richard Dawkins (evolúcióbiológus)
- Albert Einstein (relativitás elmélet)
- Mircea Eliade (vallástörténet)
- Enrico Fermi (atomfizikus)
- Sir Alexander Fleming (mikrobiológus)
- Sigmund Freud (pszichológia)
- Kurt Gödel (matematikus)
- Martin Heidegger (filozófia)
- Carl Gustav Jung (pszichológus)
- Claude Lévi-Strauss (kulturális antropológus)
- Bronisław Malinowski (etnológia)
- Lise Meitner (fizikus)
- John Forbes Nash (közgazdász)
- Neumann János (a modern számítógép atyja)
- Robert Oppenheimer (atomtudós)
- Max Planck (kvantumfizika)
- Ernest Rutherford (atomfizika)
- Szent-Györgyi Albert (biológus)
- Szilárd Leó(atomfizikus, biológus)
- Teller Ede (atomfizikus)
- James D. Watson (biokémikus, a DNS szerkezetének egyik felfedezője)
- Ludwig Wittgenstein (filozófus)
Közgazdaság és üzlet[szerkesztés]
Felfedezők[szerkesztés]
A repülés úttörői[szerkesztés]
Katonai vezetők[szerkesztés]
- Charles de Gaulle
- Dwight D. Eisenhower
- Douglas Haig
- Douglas MacArthur
- Bernard Montgomery
- Chester Nimitz
- George Patton
- Erwin Rommel
Vallási vezetők[szerkesztés]
Művészek[szerkesztés]
- Cziffra György
- Michelangelo Antonioni
- Bartók Béla
- Ingmar Bergman
- Marc Chagall
- Csontváry Kosztka Tivadar
- Salvador Dalí
- Marcel Duchamp
- M. C. Escher
- Federico Fellini
- George Gershwin
- Terry Gilliam
- Walter Gropius
- Alfred Hitchcock
- Frida Kahlo
- Vaszilij Kandinszkij
- Paul Klee
- Gustav Klimt
- Akira Kuroszava
- Kurtág György
- Henri Matisse
- Georges Méliès
- Jiří Menzel
- Joan Miró
- Amedeo Modigliani
- Piet Mondrian
- Pablo Picasso
- Jackson Pollock
- Maurice Ravel
- Egon Schiele
- Dmitrij Sosztakovics
- Steven Spielberg
- Igor Sztravinszkij
- François Truffaut
- Vangelis (Vangélisz Papathanaszíu)
- Victor Vasarely
- Andy Warhol
Híres előadóművészek[szerkesztés]
- Louis Armstrong
- Agnetha Fältskog
- Anni-Frid Lyngstad
- Benny Andersson
- Björn Ulvaeus
- Josephine Baker
- Ingrid Bergman
- Tina Turner
- David Bowie
- Marlon Brando
- Maria Callas
- Charlie Chaplin
- Marlene Dietrich
- Jimi Hendrix
- Billie Holiday
- Michael Jackson
- Kabos Gyula
- Buster Keaton
- Latinovits Zoltán
- John Lennon
- Madonna
- Sophia Loren
- Bob Marley
- Freddie Mercury
- Marilyn Monroe
- Jim Morrison
- Robert De Niro
- David Ojsztrah
- Bulat Okudzsava
- Édith Piaf
- Elvis Presley
- Rácz Aladár
- Julia Roberts
- Tarkan
- Liv Ullmann
- Vlagyimir Viszockij
- Brigitte Bardot
- Enrico Caruso
- Greta Garbo
- Kraftwerk
- Jean Marais
- Marx fivérek
- Bon Scott
Írók és költők[szerkesztés]
- Ady Endre
- Csingiz Ajtmatov
- Sólem Aléchem
- Isaac Asimov
- Samuel Beckett
- Simone de Beauvoir
- Bertolt Brecht
- Jorge Luis Borges
- André Breton
- Mihail Bulgakov
- Albert Camus
- Agatha Christie
- Umberto Eco
- T. S. Eliot
- Paul Éluard
- Federico García Lorca
- Gabriel García Márquez
- Allen Ginsberg
- Jaroslav Hašek
- Ernest Hemingway
- Eugène Ionesco
- James Joyce
- József Attila
- Franz Kafka
- Níkosz Kazandzákisz
- Jack Kerouac
- Stephen King
- Stanisław Lem
- Jack London
- Thomas Mann
- Alan Alexander Milne
- Móricz Zsigmond
- Seán O’Casey
- George Orwell
- Pilinszky János
- Luigi Pirandello
- Marcel Proust
- Ayn Rand
- Rainer Maria Rilke
- Jean-Paul Sartre
- Antoine de Saint-Exupéry
- George Bernard Shaw
- Rabindranáth Tagore
- J. R. R. Tolkien
- Elie Wiesel
- Virginia Woolf
- William Butler Yeats
Sportolók[szerkesztés]
- Muhammad Ali
- Martina Navratilova
- Pelé
- Puskás Ferenc
- Papp Laci
- Magic Johnson
- Michael Jordan
- Wayne Gretzky
- Mike Tyson
- Juan Manuel Fangio
- Diego Armando Maradona
- Ayrton Senna da Silva
- Alain Prost
Hírhedt emberek[szerkesztés]
- Adolf Hitler
- Mao Ce-tung
- Joszif Sztálin
- Oszáma bin Láden
- Joseph Goebbels
- Pol Pot
- Charles Manson
- Nicolae Ceaușescu
- Benito Mussolini
- Rákosi Mátyás
- Ted Bundy (Theodore Robert 'Ted' Bundy) sorozatgyilkos
Évek és évtizedek[szerkesztés]
Megjegyzés: A huszadik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.