1931
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
1931 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1931 |
Ab urbe condita | 2684 |
Bahái naptár | 87 – 88 |
Berber naptár | 2881 |
Bizánci naptár | 7439 – 7440 |
Buddhista naptár | 2475 |
Burmai naptár | 1293 |
Dzsucse-naptár | 20 |
Etióp naptár | 1923 – 1924 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1986 – 1987 |
Shaka Samvat | 1853 – 1854 |
Kali-juga | 5032 – 5033 |
Holocén naptár | 11931 |
Iráni naptár | 1309 – 1310 |
Japán naptár | 2591 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4627–4628 |
Kopt naptár | 1647 – 1648 |
Koreai naptár | 4264 |
Muszlim naptár | 1349 – 1350 |
Örmény naptár |
1380 ԹՎ ՌՅՁ |
Thai szoláris naptár | 2474 |
Zsidó naptár | 5691 – 5692 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek
Évek: 1926 – 1927 – 1928 – 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934 – 1935 – 1936
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Január[szerkesztés]
- január 5. – A magyar titkosrendőrség elfogja Révai József (politikus) baloldali írót és politikust, az egykori Vörös Újság alapító főszerkesztőjét, mert kommunista szervezkedés vádjával gyanúsítja.
- január 7. – Zágrábban bombamerényletet követnek, egy raktár ellen. Rövid időn belül ez a harmadik támadás.
- január 15. – Olasz repülőraj szeli át sikeresen az óceánt, megérkezik Rio de Janeiróba
- január 17. – Joseph Goebbels a Frontharcosok Házában tartott beszédében meghirdeti a „Késhegyig menő harcot” a hatalomért.
- január 21. – Az Európai Bizottság utolsó ülésén 3 egyenként 11 tagú bizottság felállításáról döntött. Az első a leszerelés előkészítéséről, a második az európai agrárállamok termésfeleslegeinek elhelyezéséről, a harmadik a mezőgazdasági államok hitelkérdésével fog foglalkozni.
- január 22. – Francia kamara leszavazta a Steeg-kormányt, mert a gabonaár-stabilizációs törvény kiszivárogtatásával tőzsdei manipulációkra adott alkalmat.
- január 24. – Mahatma Gandhit és 30 társát Indiában kiengedik a börtönből.[1]
- január 26. – Bécsben aláírják az osztrák-magyar barátsági és választott bírósági szerződést.
- január 27. – Pierre Laval miniszterelnökségével megalakul az új kormány Franciaországban.
- január 31. – I. Sándor jugoszláv király Zágrábba utazik, ahol felrobbantják a királyhű „Ifjú Jugoszláv” egyesület helyiségét.
Február[szerkesztés]
- február 3. – Új-Zéland körzetét 7,9-es (Richter-skála) erősségű földrengés rázza meg. Sok település, egyebek közt Napier is megsemmisül.
- február 5.
- A Duce ellen tervezett bombamerényletet hiúsítanak meg Olaszországban. Az anarchistát (Giru) letartóztatják.
- A népjóléti minisztériumban lefolyt vizsgálat során 16 fegyelmi eljárást indítottak - számolt be a magyar parlamentben a vizsgálóbiztos.[2]
- február 10. – Új-Delhi lett India fővárosa
- február 14. – Spanyolországban lemond a Dámaso Berenguer vezette kormány.
- február 18. – Spanyolországban Juan Bautista Aznar Cabañas tengernagyot bízzák meg kormányalakítással.
- február 20. – Bécsben két albán anarchista merényletet követ el I. Zogu albán király ellen. A király sértetlen marad, testőre életét veszti.
- február 24. – A magyar nagykövet tiltakozó jegyzéket ad át Jugoszlávia kormányának Belgrádban, a néhány nappal korábban lezajlott zágrábi magyar-ellenes tüntetések, és a magyar konzulátus ellen elkövetett bombamerénylet miatt.
- február 26. – Az olasz-francia flottatárgyalásokon közvetítő szerepet betöltő brit külügyminiszter Rómába érkezik.
- február 27. – Az olasz-francia flottatárgyalásokon Rómában elvi megegyezés születik.
Március[szerkesztés]
- március 21. – Bejelentik a német-osztrák vámunió tervét.
- március 23.
- Francia, olasz és csehszlovák tiltakozás a tervezett német-osztrák vámunió kapcsán, amely szerintük nemzetközi egyezményeket sért.
- Indiában kivégzi a brit kormány a felszabadítási mozgalom három vezetőjét (Bhagat Singh, Shivaram Rajguru, Sukhdev Thapar).
- március 27. – A Steinherz Rudolf-gyilkosság
- március 31. – Földrengés pusztít Közép-Amerikában, a nicaraguai főváros Managua körzetében. Közel 2000 halott.
Április[szerkesztés]
- április 12. – A spanyol választásokat a köztársasági pártok döntő fölénnyel megnyerik
- április 14. – Spanyolországban megbukik a monarchia, Madridban kikiáltják a Második Spanyol Köztársaságot és Niceto Alcalá-Zamora vezetésével megalakul az ideiglenes kormány. (XIII. Alfonz spanyol király elhagyja az országot, aki végül Olaszországban telepedik le.)[3]
- április 15. – Az Alfonz herceg cirkáló Marseille-be, száműzetésének első állomására szállítja a trónfosztott XIII. Alfonz királyt. (Nem mond le a trónról, egyszerűen csak átmenetileg felfüggeszti a tevékenységet.)[3]
- április 22. – Ausztria, Nagy-Britannia, Dánia, Németország, Olaszország, Svédország valamint az Egyesült Államok elismeri a Spanyol Köztársaságot.
Május[szerkesztés]
- május 11.
- A bécsi Creditanstalt bejelenti a csődöt – az európai pénzügyi válság kezdete.[4]
- Jugoszláviában életbe lép a dinár stabilizációjáról szóló törvény. (Az állami deflációs politika kezdete.)[5]
- május 15. – XI. Piusz pápa kiadja a „Quadragesimo anno” kezdetű enciklikát.
- május 19. – Aláírják a magyar-olasz kereskedelmi szerződést.
Június[szerkesztés]
- június 13. – Először rendezik meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat.
- június 15. – Aláírják a szovjet-lengyel barátsági szerződést és kereskedelmi együttműködést.
Július[szerkesztés]
- július 13.
- Németországban a kormány bankzárlatot léptet életbe.[4]
- Háromnapos bankzárlatot rendel el a magyar kormány. (Előbb július 23-áig, majd augusztus 14-éig korlátozták a betétkifizetéseket.)[4]
- július 15. – Endresz György és Magyar Sándor átrepüli a Csendes-óceánt.
- július 29. – A német kormány megállapodásra jut az angol, és amerikai bankok képviselőivel, akik nem mondják fel német kölcsöneiket.
Augusztus[szerkesztés]
- augusztus 4. – Az Országgyűlés elfogadja azt a törvényt, amely alapján a pénzügyminiszter az államháztartás egyensúlyának garantálása érdekében a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendeleteket hozhatott.[4]
- augusztus 19.
- Francia kölcsön Magyarországnak, amely megmenti az összeomlástól az országot.
- Lemond Bethlen István miniszterelnök és kormánya.[4]
- augusztus 24. – A kormányzó Károlyi Gyula külügyminisztert nevezi ki miniszterelnökké.[4]
- augusztus 31. – A magyar kabinet elrendeli az állami alkalmazottak fizetésének csökkentését.[4]
Szeptember[szerkesztés]
- szeptember 3. – A Jugoszláv Királyságban bevezetik az ún. oktrojált alkotmányt. (Kinyilvánítja ugyan a polgári jogokat, de tilos pártok szervezése területi és vallási alapon. Az országgyűlés kétkamarás, a szenátus felét a király nevezi ki. A választások nem tilosak.)[6]
- szeptember 13. – Robbantásos merénylet a biatorbágyi vasúti viaduktnál. (A merénylettel először a kommunistákat vádolják, ezért 19-én bevezetik a statáriumot, amely 1932. október 10-éig tartott.)
- szeptember 18. – Japán csapatok megkezdik Mandzsúria elfoglalását.
- szeptember 29. – A magyar kormány kötelezővé teszi az ötezer pengőt meghaladó külföldi tartozások és követelések bejelentését a Nemzeti Banknál.[4]
Október[szerkesztés]
- október 17. – A Szovjetunióban egy megjelent állásfoglalás értelmében teljesen megszüntetik a magán-kereskedelmet.
November[szerkesztés]
- november 8.
- Parlamenti választások a Jugoszláv Királyságban, amelyet az ellenzék bojkottál.[7]
- Tomáš Masaryk csehszlovák elnök egymillió koronás ajándékából megalakul a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, közismert nevén a Masaryk Akadémia.[8]
December[szerkesztés]
- december 5. – Sztálin miniszterelnökének rendeletére Moszkvában felrobbantották a Megváltó Krisztus-székesegyházat.
Az év témái[szerkesztés]
Államok vezetőinek listája 1931-ben[szerkesztés]
1931 a tudományban[szerkesztés]
1931 a légi közlekedésben[szerkesztés]
1931 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
1931 a filmművészetben[szerkesztés]
- Február 14. – Ezen a napon mutatták be a Lugosi Béla által játszott Dracula filmet.
1931 az irodalomban[szerkesztés]
- József Attila: Döntsd a tőkét, ne siránkozz
- Kuncz Aladár: Fekete kolostor
- Radnóti Miklós – Újmódi pásztorok éneke
- május – Károlyi Mihály befejezi a Tiétek a föld című röpiratát.[9]
- november 29., Debrecen: Az Ady Társaság előadói estje a Déri Múzeumban öt népi íróval (Illyés Gyula, Németh László, Erdélyi József, Szabó Lőrinc, Kodolányi János).
1931 a zenében[szerkesztés]
- Erdélyi táncok (Bartók) megírásának időpontja
1931 a sportban[szerkesztés]
1931 a jogalkotásban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- január 5. – Alfred Brendel osztrák zongorista
- január 6. – Ferenczi Imre folklórkutató, a történettudományok (néprajz) kandidátusa († 1989)
- január 12. – Palásthy György Balázs Béla-díjas magyar filmrendező († 2012)
- január 19. – Schubert Éva Kossuth-díjas magyar színésznő († 2017)
- január 29. – Mádl Ferenc jogász, politikus, köztársasági elnök († 2011)
- február 8. – James Dean amerikai filmszínész († 1955)
- február 17. – Kondor Béla, kétszeres Munkácsy-díjas magyar festőművész, grafikus († 1972)
- február 18. – Toni Morrison irodalmi Nobel-díjas író, szerkesztő és egyetemi tanár az Egyesült Államokban
- február 21. – Huzsvár László a Nagybecskereki egyházmegye első püspöke († 2016)
- február 24. – Dominic Chianese olasz származású amerikai színész, énekes, zenész
- március 20. – Avar István Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2014)
- március 22. – William Shatner amerikai színész
- március 26. – Leonard Nimoy amerikai színész († 2015)
- március 30. – Szokolay Sándor, Kossuth-díjas magyar zeneszerző († 2013)
- április 2. – Hevesi István, olimpiai bajnok vízilabdázó
- április 4. – Hacser Józsa kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2014)
- április 2. – Alexandru T. Balaban román kémikus, matematikus, az MTA tagja
- április 19. – Ember Mária, magyar író, újságíró, műkritikus († 2001)
- április 23. – Petro Vasziljovics Balabujev ukrán repülőmérnök, repülőgép-tervező († 2007)
- április 27. – Igor Ojsztrah, hegedűművész
- április 29. – Hédervári Péter, geológus, amatőr csillagász, író, újságíró († 1984)
- május 1. – Jánky Béla költő, műfordító, ifjúsági szerző, közíró, szerkesztő († 2009)
- május 4. – Balla Demeter Kossuth-díjas magyar fotográfus, a nemzet művésze († 2017)
- május 8. – Hofer Miklós, magyar építész († 2011)
- május 10. – Szurcsik János, magyar festőművész
- május 10. – Ettore Scola, olasz filmrendező és forgatókönyvíró († 2016)
- május 14. – Huszárik Zoltán, magyar filmrendező, grafikus († 1981)
- május 29. – Hoffmann Tamás magyar etnográfus, muzeológus († 2007)
- június 3. – Raúl Castro, kubai katonatiszt, politikus
- június 14. – Abody Béla, magyar író († 1990)
- június 16. – Eörsi István, magyar író († 2005)
- június 24. – Bárány Árpád, olimpiai bajnok magyar vívó
- június 27. – Martinus Veltman Nobel-díjas holland fizikus
- július 9. – Krencsey Marianne, magyar színművésznő († 2016)
- július 14. – Boross László magyar biokémikus, egyetemi tanár († 2012)
- július 16. – Toró Tibor romániai magyar fizikus, az MTA tagja († 2010)
- július 22. – Guido de Marco máltai jogász, politikus, köztársasági elnök († 2010)
- augusztus 17. – Ruha István hegedűművész († 2004)
- augusztus 26. – Markovits Kálmán, kétszeres olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 2009)
- szeptember 9. – Latinovits Zoltán Kossuth-díjas magyar színész († 1976)
- szeptember 21. – Larry Hagman amerikai színész (Dallas) († 2012)
- szeptember 25. – O’sváth György közgazdász, jogász, politikus († 2017)
- október 1. – Lovas István magyar magfizikus, részecskefizikus, a Debreceni Egyetem nyugalmazott tanára, akadémikus († 2014)
- október 7. – Desmond Tutu, Béke-Nobel-díjas dél-afrikai egyházfi
- október 22. – Ecser Károly, Európa-bajnok magyar súlyemelő († 2005)
- október 26. – Szakonyi Károly, Kossuth-díjas magyar író, drámaíró
- november 17. – Andrásfalvy Bertalan, Széchenyi-díjas magyar etnográfus
- november 26. – Adolfo Pérez Esquivel, Nobel-békedíjas argentin építész, szobrász, polgárjogi harcos
- december 4. – Herhoff György magyar géplakatos, az 1956-os forradalom békásmegyeri hősi halottja. († 1956)
- december 5. – Zimányi József magyar fizikus, akadémikus születése († 2006)
- december 5. – Galambos Erzsi, Kossuth-díjas magyar színművésznő
- december 12. – Kratochwill Mimi művészettörténész
- december 18. – Gyurkovics Tibor, magyar költő, író († 2008)
- december 28. – Gáll István, író († 1982)
- december 31. – Giorgio Ardisson, olasz színész († 2014)
Halálozások[szerkesztés]
- január 3. – Joseph Joffre francia tábornok, akadémikus (* 1852)
- január 13. – Kandó Kálmán tervezőmérnök (* 1869)
- február 13. – Bassa Iván magyarországi szlovén író, politikai vezető (* 1875)
- március 2. – Klupathy Jenő fizikus, az MTA tagja, a gyakorlati fizika kiemelkedő alakja(* 1861)
- március 5. – Horváth Ödön költő, író, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (* 1854)
- március 7. – Akseli Gallen-Kallela finn festőművész, építész, iparművész (* 1865)
- március 21. – Zygmunt Puławski lengyel mérnök, repülőgéptervező (* 1901)
- június 19. – Börtsök Samu festőművész (* 1881)
- július 27. – Auguste-Henri Forel svájci pszichiáter, elmegyógyász, entomológus (* 1848)
- szeptember 21. – Hegedűs Gyula színész (* 1870)
- szeptember 24. - Lenhardt János, hegedű- és hárfa-készítő hangszerész (* 1880)
- október 12. – Fasching Antal földmérő mérnök (* 1879).
- október 19. – Szentgyörgyi István színész, rendező (* 1842)
- december 5. – Komáromy András történész, levéltáros, az MTA tagja (* 1861)
- december 6. – Böckh Hugó geológus (* 1874)
Nobel-díjasok[szerkesztés]
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | nem adták ki |
Kémiai | Carl Bosch, Friedrich Bergius |
Orvosi-fiziológiai | Otto Heinrich Warburg |
Irodalmi | Erik Axel Karlfeldt |
Béke | Jane Addams, Nicholas Murray Butler |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pesti Hírlap 1932 évi Nagy Naptára / 44. oldal
- ↑ Pesti Hírlap 1932 évi Nagy Naptára / 34. oldal
- ↑ a b Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 124. oldal
- ↑ a b c d e f g h Babus Endre: A két válságperiódus néhány fontos eseménye. In.: HVG. 2013/51-52. szám, 20. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 165. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 165. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 165. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 137. o.
- ↑ Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 43. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
Források[szerkesztés]
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)