Eörsi István
Eörsi István | |
Eörsi István | |
Élete | |
Született |
1931. június 16. Budapest |
Elhunyt |
2005. október 13. (74 évesen) Budapest |
Nemzetiség | magyar |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Eörsi István témájú médiaállományokat. |
Eörsi István, eredeti nevén Schleiffer Ede (Budapest, 1931. június 16. – Budapest, 2005. október 13.) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista.
Eörsi Mátyás politikus nagybátyja, Lukács György tanítványa, majd fordítója.[1]
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
Schleiffer Pál és Eörsi Teréz gyermekeként látott napvilágot, közel egy évtizeddel az 1922. szeptember 19-én született tudós jogász bátyja, Eörsi Gyula után.[2] Testvéréhez hasonlóan fiatalon sztálinista nézeteket vallott, s Sztálin halála alkalmából dicsőítő verset is írt. 1953-tól már reformer gondolkodású lett, Nagy Imre követője volt. Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, főként újságírói tevékenységével.
1956 decemberében nyolc év börtönre ítélték, de 1960. augusztus 20-án amnesztiát kapott. 1967-ig főképp fordításokból élt, ám ekkortól az Élet és Irodalomnál szerződést kapott.
1977–1982-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja volt, de ellenzéki magatartása miatt elbocsátották. Attól kezdve szabad foglalkozású író volt. 1983–1986 között Nyugat-Berlinben élt. 1989-ben visszatért Kaposvárra. A rendszerváltást követően az SZDSZ tagja volt 2004-ig, amikor a párt politikája elleni tiltakozásból kilépett. Az Élet és Irodalom, a Beszélő és a Magyar Narancs című újságok rendszeres szerzője volt.
Válogatott bibliográfia[szerkesztés]
- Fiatal szemmel. Versek (Szépirodalmi, 1953)
- Ütni az ördögöt (Magvető, 1956) Elkobozva, 1957.
- Változatok egy közhelyre (Magvető, 1968)
- Tragikomédiák (Magvető, 1969)
- Különremény (Szépirodalmi, 1972) Elkobozva, a kinyomtatott példányok a nyolcvanas évek közepén kerültek elő
- Széchenyi és az árnyak; Magvető, Bp., 1974
- Ruhapróba. Válogatott műfordítások; Európa, Bp., 1975
- A nemek és az igenek. Válogatott versek (Magvető, 1976)
- Lonci narancssárgában (Szépirodalmi, 1976)
- Ruhapróba. Válogatott műfordítások (Európa, 1976)
- Történetek egy hideg faházban. Írások a hűség és hűtlenség tárgyköréből (Szépirodalmi, 1978)
- Ürügyeim (Magvető, 1979)
- Bohóc a hídon; in: Bohók és bohócok. Öt új magyar egyfelvonásos; NPI, Bp., 1979 (Színjátszók kiskönyvtára)
- A derűlátás esélyei (Szépirodalmi, 1981)
- Jönnek a bájos tények (Szépirodalmi, 1983)
- A Maradjhű-utcában (Szépirodalmi, 1985)
- Az utolsó szó jogán. Esszé / Az interjú. Abszurd dokumentumjáték; AB Független Kiadó, Bp., 1985
- Kilenc dráma (Szépirodalmi, 1988)
- Emlékezés a régi szép időkre (Katalizátor Iroda, (szamizdat), (1988), Napra-forgó, (legális, második kiadás) 1989)
- Bedobom a törülközőt. Publicisztikai írások (Napra-forgó, 1989)
- Az interjú. Rádióra alkalmazott abszurd dokumentumjáték; rádióra alk., rend. Berényi Gábor; Háttér, Bp., 1989 (Háttér füzetek; MR füzetek)
- Nem vagyok kikerics (Szépirodalmi, 1990)
- Jönnek a bájos tények; Cserépfalvi, Bp., 1991 (cenzúrátlanított kiad.)
- A kalap és a villamos. Gyermekversek; T-Twins, Bp., 1992
- A kompromisszum. Komédia kilenc beszélgetésben; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1992
- A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra. Hat dráma (Pátria könyvek, 1992)
- Sírkő és kakaó; in: Válogatás színjátszóknak; összeáll. Kamenár Éva; Národné osvetové centrum, Bratislava, 1993 (Záujmová umelecká cinnost')
- Üzenet mélyvörös levélpapíron. Esszék és publicisztikai írások (Pesti Szalon, 1993)
- Én és az Isten. Versek (Pesti Szalon, 1994)
- Időm Gombroviczcsal (Pesti Szalon, é. n. (1994)
- A csomó. Elbeszélések (Pesti Szalon, é. n. (1995)
- Az ötlábú bárány. Publicisztikai írások (Pesti Szalon, é. n. (1996)
- A szabadság titokzatos bája. Esszék, kritikák, portrék 1967–1997. (Palatinus, 1997)
- Időm Gombrowiczcsal. Naplónapló; 2. jav. kiad.; Pesti Szalon, Bp., 1997
- Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve (Palatinus, 1998)
- Szögek. Összegyűjtött versek 1952–2000 (Palatinus, 2000)
- Versdokumentumok, magyarázatokkal 1949–1956 (Palatinus, 2001)
- Ismerős úr a csúszdán. Publicisztikai írások (Noran, 2002)
- Zárt térben Önéletrajzi regény (Noran, 2003)
- A fogadás. 18 dráma (Noran, 2004)
- Kérdések, barátaimnak. Versek (Noran, 2004)
- Kérdések, barátaimnak. Versek; Noran, Bp., 2004
- Halpagár. Gyermekversek (Noran, 2005)
- dr. Noha. Történetek (Noran, 2005)
- Emlékezés a régi szép időkre. Börtönkönyv; Noran, Bp., 2006
- Időm Gombrowiczcsal 1-2.; 2. jav. kiad.; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2009
Fontosabb szerkesztés[szerkesztés]
- Lukács György: Megélt gondolkodás – Életrajz magnószalagon (Magvető, 1989)
Elismerései[szerkesztés]
- 1952: József Attila-díj
- 1983: Frankfurter Autorenstiftung-díj
- 1988: osztrák műfordítói díj
- 1989: Déry Tibor-díj
- 1990: Színikritikusok Díja
- 1991: a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje
- 1993: Parnasszus-különdíj
- 1993: Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) különdíja
- 1996: Soros Alapítvány életmű-díj
- 2005: Kossuth-díj
Irodalom[szerkesztés]
- Vágvölgyi B. András: Eörsi István (Kalligram, 2003)
- Időnk Eörsivel; összeáll., szerk. Kis János és Kőrössi P. József; Noran, Bp., 2007 + DVD
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Eörsi István életműve
- Eörsi István a PORT.hu-n (magyarul)
|
- 1931-ben született személyek
- 2005-ben elhunyt személyek
- Budapesten született személyek
- Magyar írók
- Magyar költők
- Magyar műfordítók
- Magyar újságírók
- Magyar színházi dramaturgok
- Zsidó származású magyarok
- Az SZDSZ korábbi tagjai
- József Attila-díjasok
- Kossuth-díjasok
- Politikai foglyok
- Déry Tibor-díjasok
- Nevet változtatott személyek
- A kommunizmus üldözöttei Magyarországon
- Szép Ernő-díjasok
- Shakespeare-fordítók