1969
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
1969 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1969 |
Ab urbe condita | 2722 |
Bahái naptár | 125 – 126 |
Berber naptár | 2919 |
Bizánci naptár | 7477 – 7478 |
Buddhista naptár | 2513 |
Burmai naptár | 1331 |
Dzsucse-naptár | 58 |
Etióp naptár | 1961 – 1962 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2024 – 2025 |
Shaka Samvat | 1891 – 1892 |
Kali-juga | 5070 – 5071 |
Holocén naptár | 11969 |
Iráni naptár | 1347 – 1348 |
Japán naptár | 2629 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4665–4666 |
Kopt naptár | 1685 – 1686 |
Koreai naptár | 4302 |
Muszlim naptár | 1388 – 1389 |
Örmény naptár |
1418 ԹՎ ՌՆԺԸ |
Thai szoláris naptár | 2512 |
Zsidó naptár | 5729 – 5730 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek
Évek: 1964 – 1965 – 1966 – 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971 – 1972 – 1973 – 1974
Tartalomjegyzék
- 1 Események
- 2 Az év témái
- 3 Születések
- 4 Halálozások
- 5 Nobel-díjak
- 6 Jegyzetek
- 7 Források
Események[szerkesztés]
- január 1. – Csehszlovákiában érvénybe lép a föderációról szóló törvény. Az államalakulat két egyenjogú ország, a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság szövetségévé alakul át.[1]
- január 16. – Prágában egy 20 éves egyetemista, Jan Palach benzinnel leönti és felgyújtja magát a kommunista rendszer elleni tiltakozásul.[2]
- január 20. – A 17 éves Bauer Sándor Budapesten végiglocsolja benzinnel és meggyújtja a testére csavart nemzeti színű zászlót. Búcsúlevelében ezt írta: „Szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek.”
- január 20. – Elfoglalja hivatalát az 55 éves Richard Nixon, a megválasztott új republikánus párti amerikai elnök. Alelnöke Agnew, a külügyminiszter William Rogers.
- január 25. – Az ülésrendre és technikai kérdésekre vonatkozó viták után kezdetét veszi a Vietnámról szóló párizsi tanácskozások második szakasza.
- január 30. – Műtét utáni szövődményekben meghalt Georges Pire, belga Domonkos-rendi pap, aki 1958-ban a Nobel-békedíjjal tüntettek ki a menekültek érdekében végzett tevékenységéért.
- január 31. – A herendi vasútállomáson helytelen váltóállítás miatt a szombathelyi gyorsvonat belerohan egy indulásra váró katonai szerelvénybe. (Az ütközést követően 11 ember – köztük a 10. gépkocsizó lövészezred tíz katonája – életét veszti, 58-an megsérülnek.)[3]
- február 1. – Kairóban tartják az Arab Liga ülését, melyen a palesztin politikai tömörülések összefoglaló szervezete a Palesztin Nemzeti Tanács is részt vesz. A Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökévé Jasszer Arafatot, az Al Fatah nevű szervezet vezetőjét választják.
- február 11. – Jugoszláviában elfogadják a területvédelmi egységek felállításáról szóló törvényt.
- február 18.
- A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) újra foglalkozik Rákosi Mátyás hazahozatala ügyében és úgy dönt, hogy azt a Központi Bizottság (KB) elél terjeszti.[4]
- Négy arab terrorista Zürichben támadást intéz az El-Al izraeli légitársaság Tel-Avivba induló gépe ellen. Az izraeli kormány 24-én légitámadást hajt végre az Al Fatah két szíriai tábora ellen.
- február 23. – Nixon elnök európai körútra indul; látogatást tesz Brüsszelben, Londonban, Nyugat-Berlinben és a Vatikánban is.
- február 25. – A Központi Kerületi Bíróság a vádlottak távollétében hazatérés megtagadásáért Varga Zoltán labdarúgót ötévi, feleségét két és fél évi szabadságvesztésre, és mindkettőjüket teljes vagyonelkobzásra ítéli.
- március 1. – Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa Csatorday Károlyt, Magyarország állandó ENSZ-képviselőjét választja a testület soros elnökévé.[5]
- március 2. – A szovjet–kínai határon, az Usszuri folyó mentén több napos tűzharc alakul ki a szovjet és a kínai határőrök között.[5]
- március 4–7. – Prágában a szakszervezetek VII, kongresszusán még megpróbálnak szembeszállni az erősödő „konszolidációs” és „normalizációs” nyomással.[6]
- március 6. – Az MSZMP Központi Bizottságában többen fenntartásokkal élnek Rákosi hazatérésével kapcsolatban, ezért a testület csak elvben járul hozzá a hazaköltözéshez, a konkrét időpont kijelölését a PB-re bízza.[4]
- március 11–15. – A JKSZ IX. kongresszusa, ahol elfogadják a párt új szervezeti szabályzatát, amivel növelik a tagpártok önállóságát.[7]
- március 14. – Újabb szovjet–kínai határincidens robban ki az Usszuri-folyó Csenpao (Damanszkij)-szigeténél.[5]
- március 17. – A politikai elégedetlenség nyílt lázadásba megy át Pakisztánban. Új kormány alakul, amely a hónap végén ostromállapotot vezet be.
- március 28. – A stockholmi jégkorong világbajnokságon a csehszlovák válogatott legyőzi a szovjet csapatot. A sikert szovjetellenes megmozdulások követik Csehszlovákiában.[8]
- március 29. – Madridban rendezik az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét. A 16 induló ország dalai közül négy is (a brit, a francia, a holland és a spanyol) azonos pontszámmal végez az első helyen. Amszterdam kapja a rendezés jogát a következő, 1970-es évre.
- március 31. – Kádár János és Fock Jenő miniszterelnök levelet intéz a CSKP KB-hoz és a csehszlovák kormányhoz. (Kifejezésre juttatják, hogy „a párt és az ország” a szocializmus csehszlovákiai vívmányainak sorsa feletti aggodalommal figyeli a fejleményeket.)[5]
- április 17. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága ülésén leváltják Alexander Dubček, helyette Gustáv Husák lesz az első titkár.[9]
- május 18. – Jugoszláviában Mitja Ribičič alakít kormányt.[10]
- május 28. – Létrehozzák a Földközi-tengeri Azonnal Bevethető NATO Haditengerészeti Köteléket (NAVOC–FORMED).
- május 29–30. – A CSKP KB meghatározza a „konszolidáció” fő célkitűzéseit. (A legfontosabb a párt egységének és vezető szerepének helyreállítása.)[11]
- július 7. – A BKV megszünteti az ülőkalauzos rendszert.
- július 7. – Kanadában a francia nyelvet az angollal egyenjogúnak ismerik el.
- Megjelenik a Chevrolet Camaro ZL-1
- július 19. – John Fairfax kikötött a floridai Fort Lauderdale-ben, miután elsőként átevezett az Atlanti-óceánon.
- július 20. – Az Apollo–11 űrhajósai leszállnak a Holdra, Neil Armstrong az első ember a Holdon.
- július 22. – A spanyol parlament jóváhagyja Franco döntését, hogy az utódja János Károly, XIII. Alfonz spanyol király unokája legyen.[12]
- július 23. – János Károly elnyeri Spanyolország hercege címet, aki aláírja az örökösödési törvényt, és a cortes elé járul, hogy esküt tegyen az állam vezetőjének a Nemzeti front eszméire, valamint a királyság minden alapvető eszméjére.[13]
- augusztus 19–21. – A megszállás első évfordulóján Prágában és más csehszlovák városokban tömegtüntetések zajlanak, amelyeket a belügyiek erőszakkal oszlatnak szét.[14]
- augusztus 20. – Az első tisztavatás a Parlament előtt (>>2007).
- szeptember 25–29. – A CSKP KB ülésén visszavonják a pártvezetés „szovjetellenes” határozatait, és illegálissá nyilvánítják a CSKP XIV. kongresszusát.[15]
- szeptember 29. – A csehszlovák köztársasági elnök kinevezi az Oldřich Černík vezette új szövetségi kormányt.[16]
- október 1. – Neuwerk-sziget Alsó-Szászországból Hamburg tartomány fennhatósága alá kerül.
- október 3. – Elkészül Kelet-Berlinben a berlini tévétorony, Európa egyik legmagasabb épülete.
- október 15. – Meggyilkolják Abdi Rasid Ali Sermarke szomáliai elnököt. Hat nappal később a katonaság és a rendőrség puccsot hajt végre.
- október15–16. – A csehszlovák szövetségi gyűlés érvényteleníti az 1968-as nemzetgyűlés „szocialistaellenes” határozatait.[17]
- október 23. – Mohammed Sziad Barre vezérőrnagy kikiáltja a Szomáli Demokratikus Köztársaságot.
- november 19. – Leszállnak a Holdra az Apollo–12 űrhajósai, Charles Conrad és Alan Bean.
- november 19. – A Malév egyik Tu-134 típusú repülőgépe Isztambulban a vizes pályán túlfut a leszállópályán, és súlyos balesetet szenved.
- november 25. – John Lennon, a Beatles együttes tagja visszaküldi 1965-ben kapott kitüntetését a II. Erzsébet brit királynőnek, tiltakozásul Nagy-Britannia biafrai politikája és az Amerikai Egyesült Államok vietnámi beavatkozását támogató kormánypolitikája ellen.
- december 8–10. – Először ülésezik a Modern Társadalom Kihívásainak Bizottsága (CCMS).
- december 31. – Budapesten Rákosi Mátyás nyugdíjazása ügyében eljárni igyekvő Bíró Ferencet – Rákosi fivérét – rendőri figyelmeztetésben részesítik.[4]
Az év témái[szerkesztés]
Államok vezetőinek listája 1969-ben[szerkesztés]
1969 a filmművészetben[szerkesztés]
- június. - Levetítik az utolsó Star Trek - TOS részt.
- szeptember 22. - megtörténik a Frank Mannata igaz története c. bűnügyi film premierje
- november 10. – Megkezdődik a Szezám utca (Sesame Street) sugárzása Amerikában.
1969 az irodalomban[szerkesztés]
- Graham Greene: Utazások nagynénémmel
- Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd avagy a gyermekek keresztes hadjárata
1969 a zenében[szerkesztés]
- július 3. Brian Jones, a Rolling Stones együttes gitárosának halála.
- augusztus 15. – 18 – Woodstocki fesztivál az Egyesült Államokban.
Külföldi lemezek[szerkesztés]
Fontosabb magyar albumok[szerkesztés]
Fontosabb külföldi albumok[szerkesztés]
- Elvis Presley: From Elvis in Memphis
- Jefferson Airplane: Volunteers
- The Beatles: Abbey Road
- Santana: Santana
- Johnny Cash: Live at San Quentin
- Cream: Goodbye
- Crosby, Stills & Nash: Crosby, Stills & Nash
- Deep Purple: The Book of Taliesyn, Deep Purple, Concerto for Group and Orchestra
- Bob Dylan: Nashville Skyline
- The Doors: The Soft Parade
- Blind Faith: Blind Faith
- Led Zeppelin: Led Zeppelin, Led Zeppelin II
- King Crimson: In the Court of the Crimson King
- Jethro Tull: Stand Up
- Pink Floyd: Ummagumma
- The Rolling Stones: Let It Bleed
- The Who: Tommy
- David Bowie: David Bowie
1969 a tudományban[szerkesztés]
- március 21. megindul a magyar televízió színes kísérleti adása.
1969 a légi közlekedésben[szerkesztés]
1969 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]
1969 a sportban[szerkesztés]
- Jackie Stewart megszerzi pályafutása első Formula–1-es világbajnoki címét a Matra csapattal.
- Műkorcsolya-világbajnokság Colorado Springsben. Almássy Zsuzsa egyéni műkorcsolyázásban bronzérmet nyer.
- Öttusa-világbajnokság Budapesten. Balczó András egyéniben világbajnoki címet szerez, a magyar csapat ezüstérmes.
- Ritmikus sportgimnasztika-világbajnokság Várnában.
- Súlyemelő-világbajnokság Varsóban. Földi Imre, Bakos Károly és Tóth Géza aranyérmet szerez.
- Vívó-világbajnokság Havannában. A magyar csapat két ezüst- és három bronzérmet nyer.
- Atlétika-Európa-bajnokság Athénban. Németh Angéla gerelyhajításban aranyérmet nyer.
- Birkózó-Európa-bajnokság Szófiában. A második helyezett Bajkó Károly a magyar csapat egyetlen érmét nyeri el.
- Cselgáncs-Európa-bajnokság Oostendében. A magyar csapatból Pulai János és Ipacs László bronzérmes.
- Evezős-Európa-bajnokság Klagenfurtban. A magyar csapat egy ezüstérmet nyer.
- Kajak–kenu-Európa-bajnokság Moszkvában. A magyar csapat négy arany-, három ezüst- és öt bronzérmet szerez.
- Műkorcsolya-Európa-bajnokság Garmisch-Partenkirchenben.
- Ökölvívó-Európa-bajnokság Bukarestben. Gedó György és Orbán László aranyérmet nyer.
- Tenisz-Európa-bajnokság Torinóban. Férfi egyesben Baranyi Szabolcs megszerzi a sportág első magyar bajnoki címét.
Kiírás | Győztes | Ezüstérmes | Bronzérmes |
---|---|---|---|
NB1 | Újpesti Dózsa | Honvéd | Ferencváros |
Magyar Kupa | Újpesti Dózsa | Honvéd | - |
Bajnokcsapatok Európa Kupája |
AC Milan | Ajax | - |
Kupagyőztesek Európa Kupája |
ŠK Slovan Bratislava | FC Barcelona | - |
Vásárvárosok Kupája |
Newcastle United FC | Újpesti Dózsa | – |
1969 a jogalkotásban[szerkesztés]
Születések[szerkesztés]
- január 2. – Tommy Morrison amerikai ökölvívó, korábbi WBO-bajnok († 2013)
- január 3. – Michael Schumacher német autóversenyző, Forma–1-es világbajnok
- január 5. - Marilyn Manson amerikai énekes,zenész,producer születése
- január 14. – Dave Grohl amerikai rockzenész és dalszövegíró
- január 16. – Per Yngve Ohlin svéd énekes († 1991)
- január 20. – Molnár Csilla szépségkirálynő († 1986)
- február 24. – Holecz Károly magyarországi szlovén író, újságíró
- február 28. – Robert Sean Leonard, amerikai színész
- március 3. – Bátorfi Csilla magyar asztaliteniszezőnő
- március 10. – Szabó József olimpiai bajnok úszó
- március 13. – Hevér Gábor magyar színész
- március 22. – Andreas Pietschmann német színész
- március 27. – Pauley Perrette, amerikai színésznő
- március 28. – Szíj Melinda énekesnő
- április 2. – Pados Gyula, magyar operatőr
- április 19. – Polgár Zsuzsa sakkozó
- április 21. – Toby Stephens angol színész
- május 3. – Hajós András énekes, zenész
- május 10. – Dennis Bergkamp holland labdarúgó
- május 14. – Cate Blanchett ausztrál színésznő
- május 16. – David Boreanaz, amerikai színész
- május 31. – Csősz Imre olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok cselgáncsozó
- június 3. – Keleti Andrea táncművész
- június 11. – Peter Dinklage, amerikai színész
- június 15. – Oliver Kahn, a német válogatott és a Bayern München labdarúgócsapatának kapusa
- július 8. – Sugizo japán zenész, az X Japan, Luna Sea és Juno Reactor együttesek gitárosa
- július 10. – Gale Harold, amerikai színész
- július 24. – Kangyal Balázs, magyar jégkorongozó
- augusztus 12. – Tanita Tikaram brit énekesnő
- augusztus 18. – Christian Slater amerikai színész
- augusztus 22. – Szabó Gabi magyar színésznő
- szeptember 17. – Keith Flint brit popzenész, a Prodigy énekese
- szeptember 19. – Jóhann Jóhannsson izlandi zeneszerző († 2018)
- október 15. – Dominic West angol színész
- október 25. – Oleg Szelenko orosz labdarúgó, az 1994-es labdarúgó-világbajnokság gólkirálya
- október 28. – Benkő Géza színész, rendező († 2017)
- november 6. – Mincza-Nébald Ildikó, magyar vívó
- november 7. – Nagy Enikő magyar színésznő
- november 10. – Abby Travis amerikai basszusgitáros, színésznő
- november 10. – Ellen Pompeo, amerikai színésznő
- november 11. – Jens Lehmann, német labdarúgó, kapus
- november 13. – Gerard Butler, skót színész
- november 22. – Marjane Satrapi, iráni származású illusztrátor, képregényszerző
- december 27. – Rajkai Zoltán, színész
- december 28. – Linus Torvalds programozó, a Linux atyja
Halálozások[szerkesztés]
- február 23. – Konrád Ignác, festő- és szobrászművész (* 1894)
- február 26. – Karl Jaspers, filozófus (* 1883)
- március 18. – Ágoston Julián Imre ciszterci szerzetes, író, költő (* 1909)
- március 26. – B. Traven, német nyelven alkotó író. Személyének kilétét máig homály fedi. Életpályájáról semmit sem tudni
- március 28. – Dwight D. Eisenhower, az Amerikai Egyesült Államok elnöke (* 1890)
- április 26. – Uesiba Morihei, az aikidó alapítója (* 1883)
- május 8. – Remington Kellogg, amerikai természettudós, paleontológus és a Smithsonian Intézet igazgatója (* 1892)
- május 16. – Eckhardt Sándor irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1890)
- május 30. – Benedek Marcell, író és műfordító (* 1885)
- június 12. – Tersánszky Józsi Jenő, Kossuth-díjas író (* 1888)
- június 17. – Sinka István, író, költő (* 1897)
- július 5. – Walter Gropius, német mérnök, a Bauhaus iskola alapítója (* 1883)
- július 19. – Ángyán János, belgyógyász, egyetemi tanár (* 1886)
- augusztus 10. – Kodolányi János, író (* 1899)
- augusztus 17. – Ludwig Mies van der Rohe, építész (* 1886)
- augusztus 21. – Vályi-Nagy Tibor, orvos (* 1912)
- augusztus 31. – Rocky Marciano, nehézsúlyú ökölvívó (* 1923)
- szeptember 2. – Ho Si Minh, vietnámi vezető (* 1890)
- október 15. – Homonnai Márton, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1906)
- október 18. – Buza László, nemzetközi jogász, egyetemi tanár (* 1885)
- október 21. – Jack Kerouac, amerikai író (* 1922)
- november 21. – Harrer Ferenc várospolitikus, miniszter, jogász (* 1874)
- november 26. – Lőrincz Márton, olimpiai bajnok birkózó (* 1911)
- december 2. – Kliment Jefremovics Vorosilov, szovjet marsall (* 1881)
Nobel-díjak[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 155. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 155. o.
- ↑ Tíz katona életét követelte a vonatbaleset (magyar nyelven). VEOL, a Veszprém megyei hírportál, 2016. február 2. (Hozzáférés: 2017. november 15.)
- ↑ a b c Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 45. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ a b c d Magyar kronológia 1918–2000. 1969. március (magyar nyelven). magyarkronologia. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 1.)
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 155. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 155. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 155. o.
- ↑ Matz 285. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 155. o.
- ↑ Nagy Gábor: Síron túl. In.: HVG. XL. évfolyam, 2018/35. (2042.) szám, 37. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 143. oldal
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 155. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 155. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 155. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 155. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
- ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6