1983

1983 más naptárakban
Gergely-naptár	1983
Ab urbe condita	2736
Bahái naptár	139 – 140
Berber naptár	2933
Bizánci naptár	7491 – 7492
Buddhista naptár	2527
Burmai naptár	1345
Dzsucse-naptár	72
Etióp naptár	1975 – 1976
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2038 – 2039
Shaka Samvat	1905 – 1906
Kali-juga	5084 – 5085
Holocén naptár	11983
Iráni naptár	1361 – 1362
Japán naptár	2643 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4679–4680
Kopt naptár	1699 – 1700
Koreai naptár	4316
Muszlim naptár	1403 – 1404
Örmény naptár	1432 ԹՎ ՌՆԼԲ
Thai szoláris naptár	2526
Zsidó naptár	5743 – 5744

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek

Évek: 1978 – 1979 – 1980 – 1981 – 1982 – 1983 – 1984 – 1985 – 1986 – 1987 – 1988

Események

Január

• január 1. – a korábban kialakított ARPANET számítógépes hálózat helyett bevezetik mindenhol a TCP/IP protokollt, amely a mai internethálózat alapja, ez teszi lehetővé a világméretű hálózat kialakítását és az internet széleskörű elterjedését.
• január 5. – a Varsói Szerződés országainak háromnapos csúcstalálkozója Prágában véget ér.
• január 6. – az Európai Gazdasági Közösség halászati politikája elleni tiltakozásul a brit haditengerészet elfog egy dán halászhajót.
• január 8. – börtönlázadás a New York-i Sing Singben.
• január 17. – Nigéria kétmillió illegális bevándorlót utasít ki (nagy részük ghánai állampolgár).
• január 19. – Klaus Barbie német háborús bűnös letartóztatása Bolíviában.
• január 23. – Björn Borg bejelenti visszavonulását.
• január 24. – a Vörös Brigádok 25 tagját életfogytiglani börtönre ítélik Aldo Moro meggyilkolása miatt.
• január 31. – Nagy Károly újratemetése az aacheni dómban.

Február

• február 7.
  • Irán átfogó támadást indít az iraki csapatok ellen.
  • Egészségügyi okokból felfüggesztik Václav Havel börtönbüntetését.
• február 13. – Színháztűz Torinóban, 64-en vesztik életüket.
• február 14. – A háborús bűnökkel vádolt Aríél Sárón izraeli hadügyminiszter lemondása.
• február 16. – A délkelet-ausztráliai bozóttüzek a legsúlyosabbak az ország történetében, összesen 76-an halnak meg.
• február 20. – Az indiai Asszám államban a helyi választásokat kísérő zavargásokban 3500-an vesztik életüket.
• február 21. – A Duray-per tárgyalását meghatározatlan időre elnapolják. (A nacionalizmussal vádolt Duray Miklós érdekében külföldön – mindenekelőtt Magyarországon – is sokan megmozdulnak.)
• február 23. – Kormányintézkedések az NSZK-ban a savas esők visszaszorítására.
• február 23. Bombamerénylet Rangunban Cson Duhvan Dél-koreai elnök ellen.

Március

• március 1. – a Baleár-szigetek és Madrid autonóm közösséggé válnak.
• március 1. – megtiltják a fókabőrök behozatalát az EGK országaiba.
• március 6. – az NSZK-ban a szövetségi gyűlési választásokon a CDU és a CSU szerez többséget.
• március 8. – Ronald Reagan a Szovjetuniót a „gonosz birodalmának“ titulálja.
• március 11. – Ausztráliában Bob Hawke alakít kormányt.
• március 23. – Ronald Reagan bejelenti az űrfegyverprogramot.
• március 25. – Az ezerforintos bankjegy kibocsátása.
• március 25. - Michael Jackson először mutatja be közönség előtt a moonwalkot 1983-ban a Motown 25: Yesterday, Today, Forever műsorban a Billie Jean előadása közben.

Április

• április 7. – Az STS–6 küldetésen Story Musgrave és Don Peterson a Challenger űrrepülőgépről végrehajtotta az amerikai Space Shuttle program első űrsétáját.
• április 10. – A „Hajnal I” fedőnevű hadművelet során, az iráni csapatoknak sikerül elfoglalniuk az iraki-iráni határ közelében – iraki kézen lévő – Hajj Umran iráni várost.
• április 13. – Chicagóban Harold Washington fekete ügyvédet választják polgármesternek.
• április 15. – megnyílik a tokiói Disneyland, az első USA-n kívüli Disney-park.
• április 18. – a bejrúti amerikai nagykövetség bombázásánál 63-an vesztik életüket.
• április 24. – az osztrák parlamenti választáson a 13 éve kormányzó SPÖ elveszti abszolút többségét. Bruno Kreisky utódja a kancellári székben Fred Sinowatz.
• április 25. – előrehozott választások Portugáliában, melyet a szocialista párt nyer. Mario Soares lesz a miniszterelnök.

Május

• május 11. – Az első nemzeti tiltakozási nap Chilében a Pinochet-diktatúra ellen.
• május 14. – Az Etna lávafolyamát robbantásokkal terelik új mederbe, két falut mentve meg a pusztulástól.
• május 15. – Mika Špiljak váltja Petar Stambolićot a jugoszláv államelnöki székben.
• május 26. – Honsú északi részén földrengés és cunami pusztít (104 halott).

Június

• június 5. – Hídnak ütközik egy folyami hajó Uljanovszkban, 176 halott.
• június 9. – A brit alsóházi választások a konzervatívok győzelmével zárulnak.
• június 13. – A Pioneer–10 az első űreszköz, amely elhagyja a Nap bolygórendszerét, de még a Naprendszer határain belül van.
• június 15. – A Charta ’77 levelet intéz a Prágában ülésező nemzetközi békekonferencia résztvevőihez, akikkel Václav Havel és a Charta ’77 más képviselői június 23-án személyesen is találkoznak.
• június 16. Feloszlik a Hungária együttes, majd rá 10 napra az együttes 6 tagja, Fenyő Miklós nélkül megalapítja a Dolly Rollt.
• június 18. – Sally Ride az első amerikai nő a világűrben.
• június 22. – Az oroszlányi márkushegyi szénbányában 37-en halnak meg sújtólégrobbanás következtében.
• június 24. – Jasszer Arafat kiutasítása Szíriából.
• június 25. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága (JKSZ KB) programot fogad el a gazdaság szinten tartásáról.
• június 27. – A Magyar Nemzeti Bank forgalomba hozza az 1000 forintos címletű bankjegyet.

Július

• július 1. – Az ausztrál legfelső bíróság leállítja a tasmaniai Franklin-gát építését környezetvédelmi okok miatt.
• július 21. – A Földön mért legalacsonyabb hőmérséklet az Antarktiszon, −89,2 °C.
• július 22.
  • Hondurasi és nicaraguai őrnaszádok lőnek egymásra.
  • Lengyelországban megszüntetik az 1981. december 13-a óta érvényben levő szükségállapotot. Amnesztia a politikai foglyok részére.
• július 25.
  • Tamilellenes pogrom kezdődik Srí Lankán. A 3000 életet követelő vérontás polgárháború kirobbanásához vezet.
  • A JKSZ KB ülése, ahol elfogadják a jugoszláv „gazdasági stabilizáció hosszú távú programját”.

Augusztus

István, a király

• augusztus 4.
  • Olaszország első szocialista miniszterelnöke Bettino Craxi lesz.
  • Thomas Sankara forradalmi vezető lesz Felső-Volta elnöke.
• augusztus 10. – Franciaország Hissene Habré elnök oldalán beavatkozik a csádi polgárháborúba.
• augusztus 18. – Bemutatták az István, a király című rockoperát.
• augusztus 20. – Szarajevóban 12 tagú muzulmán nacionalista csoportot ítélnek el.
• augusztus 21. – Benigno Aquino hazatérő ellenzéki vezetőt meggyilkolják a manilai repülőtéren.

Szeptember

• szeptember 1. – A Koreai Légitársaság 007-es Boeing-747 járata, 400 km-re letért az útvonaláról, és Szahalin légterébe repült. A szovjet légierő a gépet lelőtte, 269 ember halt meg, diplomáciai bonyodalom alakult ki az USA és a Szovjetunió között.
• szeptember 3. – Szendi József elfoglalja a veszprémi püspöki széket.
• szeptember 9. – Befejezik az EBEÉ soros madridi értekezletét.
• szeptember 15. – Menáhém Begín izraeli miniszterelnök lemondása. Utóda Jicak Samir.
• szeptember 23. – Zavargások törnek ki Új-Kaledóniában.
• szeptember 25. – Az SPD 51,3% szavazattal a mandátumok 58%-át szerzi meg a brémai választásokon és egyedül alakít kormányt.

Október

• október 4. – A Thrust2 nevű sugárhajtású jármű 1019,5 km/h-ra javítja az autók szárazföldi sebességi rekordját
• október 7. – Balázs Dénes kezdeményezésére megnyílik az érdi Magyar Földrajzi Múzeum.
• október 7. ‑ II. János Pál pápa a temesvári esperesség „ad nutum Sanctae Sedis” ordináriusává nevezi ki Kräuter Sebestyént.
• október 9. – Rangunban bombamerényletet követnek el odalátogató dél-koreai politikusok ellen. 4 miniszter is életét veszti.
• október 11. – Megnyílik a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház.
• október 15. - Ezen a napon tartotta az önálló társulattal rendelkező budapesti Katona József Színház első bemutatóját. Csehov drámája, A manó került színre.
• október 22. – 1,3 millióan tiltakoznak az NSZK-ban az atomfegyverkezés ellen.
• október 25. – Amerikai katonai agresszió Grenada ellen.
• október 27. – A NATO–tagállamok védelmi miniszterei – az Atomtervező Csoport kanadai ülésén – döntenek további 1400 atomrobbanófej Európából történő visszavonásáról (Montebellói Határozat).
• október 30. – A 7 éves katonai diktatúra után megtartott első argentin választásokat a Raul Alfonsín vezette Radikális Polgári Unió nyeri.

November

• november 2. – Népszavazás az alkotmányreformról Dél-Afrikában, az ázsiai származásúak és a félvérek politikai jogokat kapnak, melyeket a fekete lakosságtól továbbra is megtagadnak.
• november 3. – Felavatják a Paksi atomerőmű első reaktorblokkját.
• november 5. – A Szépművészeti Múzeumból hét nagy értékű festményt loptak el, közöttük Raffaello Esterházy Madonna c. alkotását.
• november 6. – A törökországi választásokon a Hazafias Párt arat győzelmet, Turgut Özal lesz a miniszterelnök.
• november 10. – A Microsoft kiadja a Windowst, ami az MS-DOS bővítése volt egy grafikus felülettel.
• november 15. – Észak-Ciprus függetlenségi nyilatkozatban rendelkezik a függetlenségéről.
• november 17. – Megalakul Mexikóban a Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg.
• november 22. – A Bundestag engedélyezi az amerikai atomrakéták telepítését az NSZK-ban.
• november 23.
  • Földi indítású manőverező robotrepülőgépek (GLCM) szállítása az Egyesült Királyságba, jelezve a NATO INF eszközök telepítésének kezdetét.
  • Szovjet határozat a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről folyó genfi tárgyalások megszakításáról.
• november 26. – A londoni repülőtéren megtörténik az úgynevezett „Brinks Mat” rablás, amikor elloptak 26 millió fontot érő 6800 aranyrudat.
• november 27. – Egy kolumbiai repülőgép lezuhan Madrid közelében, 181-en vesztik életüket, 11-en túlélik a szerencsétlenséget.

December

• december 13. – Törökországban – a választások után – megalakul a polgári kormány.
• december 17. – Egy madridi diszkótűzben 83-an vesztik életüket.
• december 18. – Megkezdődik a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kivonulása Libanonból. Jasszer Arafat is elhagyja az országot.
• december 20. – Guineában súlyos földrengésben több százan vesztik életüket.
• december 27. – II. János Pál pápa felkeresi merénylőjét, a Rebibbia börtönben, hogy megbocsásson neki.
• december 31.
  • Nigériában Muhammadu Buhari tábornok vezette katonai puccs megdönti Shehu Shagari kormányát.
  • Brunei elnyeri teljes függetlenségét.

Az év témái

1983 a filmművészetben

• Bódy Gábor: A kutya éji dala
• Mario Camus: Méhkas
• Jacques Deray: A kívülálló
• Dobray György: Vérszerződés
• Erdős Pál: Adj király katonát
• Federico Fellini: És a hajó megy
• Gazdag Gyula: Elveszett illúziók
• Gulyás testvérek: Ne sápadj!
• Fukazava Sicsiró: Narajama balladája
• Karel Kachyńa: Nővérkék
• Kardos Ferenc: Mennyei seregek
• Elem Germanovics Klimov: Búcsú Matyorától
• Adrian Lyne: Flashdance
• Jiří Menzel: Hóvirágünnep
• Sándor Pál: Szerencsés Dániel
• Szomjas György: Könnyű testi sértés
• Szurdi Miklós: Hatásvadászok
• Alain Tanner: A fehér városban
• François Truffaut: Végre vasárnap
• Monty Python: Az élet értelme
• Tony Scott: Az éhség
• Nagisa Ōshima: Boldog karácsonyt, Mr. Lawrence!

1983 az irodalomban

• Somlyó György – Részletek egy megírhatatlan versesregényből, Magvető

1983 a zenében

• Cseh Tamás – Bereményi Géza: Frontátvonulás
• Depeche Mode: Construction Time Again
• Dire Straits: ExtendedancEPlay
• Halász Judit: Helikoffer
• Iron Maiden: Piece of Mind
• István, a király – rockopera
• Johnny Cash 11 Grammy-díjas amerikai zenész, ikon a Budapest Sportcsarnokban, április 25-én.
• Kovács Kati: Érj utol
• Metallica: Kill ’Em All
• Mike Oldfield: Crises
• Mötley Crüe: Shout at the Devil
• Neoton Família: Pago Pago
• Pink Floyd: The Final Cut
• Pink Floyd: Works
• Robert Plant: The Principle of Moments
• The Rolling Stones: Undercover
• Tolcsvay László: Várd ki az időt!
• Van Halen: 1984
• Wham: Fantastic
• Megjelenik Agnetha Fältskog az ABBA egykori énekesnőjének legelső angol szólóalbuma Wrap your arms around me címmel. A The heat is on és a Can't shake loose című dalok Amerikában nagy sikernek örvendtek, a Shame és a Mr. Persuasion pedig Európában.
• Megalakul a Bon Jovi amerikai rockegyüttes
• Megjelenik Bonnie Tyler: Faster Than The Speed Of Night című lemeze, amelyből napi 60 ezer darabot adtak el világszerte és az 1983-as év legnagyobb példányszámban eladott albuma lett, többek között a Total Eclipse Of The Heart című dalnak köszönhetően.
• Megjelent Madonna debütáló albuma Madonna címmel, a legnagyobb slágerek róla: Everybody, Burning Up, Holiday, Lucky Star, Borderline.
• Megalakul a Red Hot Chili Peppers
• Megalakul az Aurora magyar punk rock együttes
• A Karthago együttes a Requiem c. dal angol verziójával megnyeri a Villach-i zenei fesztivált.
• David Bowie: Let's Dance

1983 a tudományban

• január 1. – Az ARPANET hivatalosan átáll az internetprotokoll használatára, létrejön az internet
• Az Interneten használni kezdik a Domain Name Systemet, azaz a tartományi névfeloldó rendszert, mely mára a világ legnagyobb, osztott adatbázisává nőtte ki magát.
• január 22. – Az Apple televíziós reklámjának bemutatása

1983 a sportban

• május 4. – A Magyar Kupa Népstadionban rendezett döntőjén az Újpest FC 3-2-re győz a Kispest Honvéd ellen.
• Nelson Piquet nyeri a Formula–1-es világbajnokságot a Brabham csapattal.
• A Győri Rába ETO nyeri az NB1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe.

1983 a televízióban

• Ebben az évben készült el a Garfield az élet sűrűjében (Garfield és barátai - A nagy találkozás) (Garfield on the Town)

Születések

• január 1. – Melaine Walker, jamaicai atléta
• január 6. – Békés Márton, magyar történész
• január 8. – Gór-Nagy Miklós, világbajnok magyar vízilabdázó
• január 12. – Matjaž Markič, szlovén úszó
• január 11. – Adrian Sutil német autóversenyző
• január 20. – Germaine Mason, jamaicai-brit magasugró († 2017)
• január 21. – Moritz Volz, német labdarúgó
• január 29. – Sileshi Sihine, etióp atléta
• február 7. – Christian Klien, Formula–1-es autóversenyző
• február 9. – Keith Beavers, kanadai úszó
• február 10. – Bábel Klára, zongora- és hárfaművész
• február 18. – Jermaine Jenas, angol labdarúgó
• február 21. – Előd Álmos, színész
• február 23. – Mido, egyiptomi labdarúgó
• február 27. – Duje Draganja, horvát úszó
• február 28.
  • Sara Nordenstam, norvég úszónő
  • Tim Redwine, amerikai színész
• március 3. – Maite Perroni, mexikói színésznő
• március 9. – Nwamiko Madden, kanadai színész
• március 10. – Cseh-Németh István, magyar amerikai futballjátékos
• március 13. – Máté István Hunor, magyar származású osztrák úszó
• március 15.
  • Florencia Bertotti, argentin színésznő
  • Kerényi Miklós Máté, magyar színész, énekes
• március 20. – Michael Cassidy, amerikai színész
• március 23. – Carlos Alzate, kolumbiai kerékpározó
• március 26. – Juan van Deventer, dél-afrikai sprinter
• március 27. – Julija Golubcsikova, orosz atléta (rúdugró)
• március 30. – James Goddard, angol úszó
• március 31. – Vlaszios Marasz görög tornász
• április 1.
  • Matthew Linville, amerikai színész
  • Matt Lanter, amerikai színész
• április 2. – Mohammad Rubel Rana, bangladesi úszó
• április 3. – Iváncsik Tamás kézilabdázó
• április 4. – Paolo Pizzo, olasz párbajtőrvívó
• április 7. – Sztanyiszlav Csisztov, orosz jégkorongozó
• április 9. – Ryan Clark, ausztrál színész
• április 10. – Ryan Merriman, amerikai színész
• április 13. – Idora Hegel, horvát műkorcsolyázó
• április 17. – FankaDeli (Kőházy Ferenc), magyar rapper, hangmérnök, rádiós műsorvezető
• április 18. – Huszti Szabolcs, magyar labdarúgó
• április 22. – Cristopher Sacchin, olasz műugró
• április 25. – Konstantin Tupikov, lengyel műkorcsolyázó
• április 29.
  • Sam Jones III, amerikai színész
  • Semih Şentürk, török labdarúgó
• május 1. – Alain Bernard francia úszó
• május 3. – Fülöp Márton, magyar labdarúgó, kapus († 2015)
• május 9. – Alan Campbell, angol evezős
• május 13.
  • Görbicz Anita, magyar kézilabdázó
  • Grégory Lemarchal francia énekes († 2007)
• május 14. – Bodnár Attila, magyar amerikai futball játékos
• május 15.
  • Szabó Bence, magyar autóversenyző
  • Bácsi Péter, magyar birkózó
• május 24. – Ricky Mabe, amerikai színész
• június 1. – Daniel Popescu, román tornász
• június 3. – Armando Costa, angolai kosárlabdázó
• június 24. – Juan Luis Barrios, mexikói sprinter
• június 30. – Tan Ruiwu, horvát asztaliteniszező
• július 6. – Gregory Smith, kanadai-amerikai színész
• július 8. – Ari-Pekka Nurmenkari, finn műkorcsolyázó
• július 12. – Yarelys Barrios, kubai atléta
• július 13.
  • Kristof Beyens, belga atléta
  • Liu Hsziang olimpiai és világbajnok kínai atléta
• július 18. – George Bovell, trinidadi úszó
• július 23. – Aaron Peirsol, amerikai úszó
• augusztus 6. – Robin van Persie, holland labdarúgó
• augusztus 11. – Chris Hemsworth, ausztrál színész
• augusztus 12. – Klaas-Jan Huntelaar, holland labdarúgó
• augusztus 14. – Mila Kunis, amerikai színésznő
• augusztus 20. – Andrew Garfield brit-amerikai színész
• augusztus 22. – Véghelyi Balázs, magyar költő, író, zenész
• augusztus 23. – Egri Bálint magyar színművész
• augusztus 28. – Dobai Bálint, magyar költő
• augusztus 31. – Tóth Balázs, magyar tékvandós
• szeptember 1.
  • Jesse Head, amerikai színész
  • Balogh Tamás, magyar válogatott rögbis
• szeptember 2. – Young Talkmore Nyongani, zimbabwei atléta
• szeptember 7. – Annette Dytrt német műkorcsolyázó
• szeptember 10.
  • Molnár András, magyar kosárlabdázó
  • Filip Bandžak, cseh operaénekes, bariton
• szeptember 14. – Amy Winehouse, angol énekesnő († 2011)
• szeptember 19. – Kirsty Coventry, zimbabwei úszónő
• szeptember 21. – Maggie Grace, amerikai színésznő
• szeptember 21. – Joseph Mazzello, amerikai színész
• szeptember 25. – Varga Dániel magyar olimpiai és világbajnok vízilabdázó
• szeptember 26. – Ricardo Quaresma, portugál labdarúgó
• szeptember 29. – Adam Zolotin, amerikai színész
• október 2. – Alexei Bell, kubai baseball játékos
• október 10. – Juan Pedro Gutierrez Llanas, kolumbiai műugró
• október 14. – Murat Szujumagambetov, kazah labdarúgó
• október 19. – Brenton Rickard, ausztrál úszó
• október 20. – Alim Gadanov, orosz judós
• október 21. – Hrvoje Čustić, a horvát NK Zadar labdarúgója († 2008)
• október 23. – Katie McGrath ír színésznő és modell
• október 27. – Elina Siirala finn énekesnő
• november 1. – Václav Svěrkoš, cseh labdarúgó
• november 2. – Răzvan Şelariu, román tornász
• november 7. – Makszim Zsalmagambetov, kazah labdarúgó
• november 8. – Chris Rankin, új-zélandi születésű angol színész
• november 11.
  • Philipp Lahm, német labdarúgó
  • Miho Bošković, horvát vízilabdázó
• november 12. – Galambos Dorina, énekesnő
• november 14. – Adriana Olteanu, román kézilabdázó
• november 15.
  • Veli-Matti Lindström, finn síugró
  • Fernando Verdasco, spanyol teniszező
• november 17.
  • Harry Lloyd, angol színész
  • Virgil Hodge, Saint Kitts és Nevis-i atléta
• november 18.
  • Ilja Medvegyev, orosz úszó
  • Michael Dawson, angol labdarúgó
• november 22. – Huszár Erika, rövidpályás gyorskorcsolyázó
• november 24. – Gwilym Lee, brit filmszínész
• november 30. – Vlagyiszlav Poljakov, kazah úszó
• december 4. – Roman Zaretski, izraeli jégtáncos
• december 5. – Annamay Pierse, amerikai úszónő
• december 10.
  • Patrick Flueger, amerikai színész
  • Rafael Martínez, spanyol tornász
• december 28. – Flavia Cazziolato, brazil úszónő

Halálozások

• január 24. – George Cukor amerikai filmrendező (* 1899)
• január 27. – Louis de Funès színész (* 1914)
• február 1. – Szász Péter, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg (* 1927)
• február 2. – Bánhalmi Ferenc atléta, rövidtávfutó, sportvezető (* 1923)
• február 16. – Kazimiera Iłłakowiczówna lengyel költő, író, dramaturg, műfordító (* 1892)
• február 25. – Tennessee Williams, amerikai író, költő (* 1911)
• március 3. – Arthur Koestler, magyar származású író (* 1905)
• március 18. – II. Umbertó, utolsó olasz király (* 1904)
• március 28. – Pálos Ádám László orvos, belgyógyász, hematológus, az MTA tagja (* 1912)
• április 4. – Gloria Swanson, amerikai színésznő (* 1897)
• április 11. – Johan Béla egészségpolitikus, orvos, patológus, mikrobiológus, az MTA tagja (* 1889)
• április 15. – Illyés Gyula, író, költő, műfordító (* 1902)
• április 20. – Mezey Mária színésznő (* 1909)
• április 30. – Muddy Waters, amerikai blueszenész (* 1913)
• május 7. – Romhányi József, író (* 1921)
• május 10. – Kazal László színész (* 1911)
• június 1. – Anna Seghers (Netty Reiling), német írónő (* 1900)
• június 8. – Miško Kranjec, magyarországi születésű szlovén népiíró (* 1908)
• június 14. – Könczei Ádám magyar néprajzkutató (* 1928)
• július 1. – Molnár István, olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1913)
• július 2. – Budai László olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő jobbszélsője (* 1928)
• július 24. – Bezsilla László, entomológus (* 1903)
• augusztus 6. – Klaus Nomi, német dalszerző, énekes (* 1944)
• augusztus 19. – Krompecher István orvos, anatómus, hisztológus, az MTA tagja, a magyarországi csont- és porcszövettani kutatások iskolateremtő egyénisége (* 1905)
• augusztus 29. – Jobba Gabi, színész (* 1947)
• szeptember 13. – Palotai Boris, író (* 1904)
• szeptember 25. – III. Lipót belga király (Szász–Coburg–Gothai-ház) (* 1901)
• szeptember 27. – Ben Carruthers amerikai színész (* 1936)
• október 16. – Asztalos Lajos magyar politikus (* 1920)
• október 20. – Kézdi Árpád építőmérnök, az MTA tagja, a talajmechanika és a geotechnika kiemelkedő tudósa (* 1919)
• november 7. – Germaine Tailleferre (er. Germaine Taillefesse), francia zeneszerző, a Hatok egyetlen női tagja (* 1892)
• november 7. – Mátrai László állami díjas filozófus, könyvtáros, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. (* 1909)
• november 9. – Kozma László villamosmérnök, az MTA tagja, a 20. századi távközlés- és számítástechnika kiemelkedő tudósa (* 1902)
• december 21. – Vértesy József, olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1901)
• december 25. – Joan Miró, festő (* 1893)

Nobel-díjak

Fizikai	Subrahmanyan Chandrasekhar, William Alfred Fowler
Kémiai	Henry Taube
Orvosi-fiziológiai	Barbara McClintock
Irodalmi	William Golding
Béke	Lech Wałęsa
Közgazdasági	Gerard Debreu

Forrás

• ↑ Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, [Budapest] (1994). ISBN 963-8185-90-2 
• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6