Érd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Érd
Érdi kutyavár
Érdi kutyavár
Érd címere
Érd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásÉrdi
Jogállás megyei jogú város
Polgármester T. Mészáros András József (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet
Irányítószám 2030
Körzethívószám 23
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 66 892 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség1057,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület60,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Érd (Magyarország)
Érd
Érd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′, k. h. 18° 55′Koordináták: é. sz. 47° 23′, k. h. 18° 55′
Érd (Pest megye)
Érd
Érd
Pozíció Pest megye térképén
Érd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Érd témájú médiaállományokat.

Érd (németül Hanselbeck, horvátul Andzabeg) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, az Érdi járás székhelye. Érd 1978 óta város,[3] 2006 óta megyei jogú város. Érd Pest megye legnagyobb városa, de nem székhelye, így az egyetlen olyan magyarországi város, ami egy megye legnagyobb városaként nem megyeszékhely.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna-parti település Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén. Érdliget és Ófalu a Duna egykori árterületén fekszik.

A várost a Kádár-rendszer idején kerületekre osztották (ez különösen a postai irányítószámok bevezetése előtt volt nagy segítség a lakosságnak), ma már azonban a helyi ember inkább a városrészek neveiről ismeri fel, hol jár (dacára annak, hogy határaikat tekintve a mai városrészek mérete több helyen eltér a rendszerváltáskoritól).

Érd közigazgatási felosztása[4][5]
Ker. sz. (1990) Kerület neve (1990) Városrész neve (2009)
I. Ófalu (Óváros) Ófalu
II. Újfalu (Újváros) Ófalu / Újfalu / városközpont
III. Tisztviselőváros Tisztviselőtelep / városközpont
IV. Sasváros Újtelep
V. Tusculanum Tusculanum
VI. Postásváros Postástelep / Érdliget
VII. Ligetváros (Érdliget) Érdliget
VIII. Kertváros (Diósdliget) Érdliget
IX. Erdőváros Parkváros (Felső-Parkváros) / Vincellér
X. Dombosváros Dombosváros (Alsó-Parkváros) / Fenyves-Parkváros
XI. Munkásváros Fenyves-Parkváros

Közlekedése[szerkesztés]

A korábban a város központján keresztül haladó, nagy forgalmat okozó 6-os és 7-es számú főútvonalak itt találkoznak és ágaznak el. Az elkerülő út 1992-ben készült el. A székesfehérvári (30A) és a pusztaszabolcsi (40A) vasútvonalak öt megállóval nagy hivatásforgalmat bonyolítanak (Tétényliget, korábbi nevén Nagytétény-Érdliget és Érd alsó a 30a-n ; Érdliget és Érd felső, a 30a-n és a 40a-n (a 30a csak Érd felsőn áll meg), „Érd nagyállomás” a 40a-n található). Érd-Parkvárost szeli át a M7-es autópálya. Délen a Diósdnál az M0-s körgyűrűbe torkolló M6-os autópálya, melynek három érdi csomópontja van. Számos helyközi Volánbusz járattal érhetőek el a környező települések, a 699-es, 700-as, 705-ös, 710-es, 712-es, 715-ös, 720-as, 722-es, 724-es, 731-es, 732-es, 734-es, 735-ös, 736-os, 741-es, 742-es, 744-es, 746-os, 755-ös, 756-os, 1120-as és 1134-es járatokkal. A helyi közösségi közlekedést is a Volánbusz szolgáltatja, gyakran átfedéssel a helyközi járatokkal.

Története[szerkesztés]

Őskor, ókor[szerkesztés]

Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A Fundoklia-völgyben tárták fel 1963-64-ben Gáboriné-Csánk Vera, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezetésével a neandervölgyi ember vadásztelepét. A kb. 50 ezer évvel ezelőtt itt megtelepedett ember pattintott kőeszközei alapján az itteni kultúrát a franciaországi mousterienhez sorolták. A mintegy 50 ezer állatcsont és fog feldolgozását Kretzoi Miklós végezte, aki megállapította, hogy a vadászott több mint 30 állatfaj között a barlangi medve elejtése volt jellemző. Rajta kívül kerültek elő gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, gímszarvas, rénszarvas és más fajok maradványai is. Az anyag egy része visszakerült Érdre és a Magyar Földrajzi Múzeum érdi témájú kiállítási termében tekinthető meg.

Az Óváros feletti Kakukk-hegy folytatását képező Sánc-hegyen, miként neve is mutatja, bronzkori (Kr.e. 1600 körüli) földvár nyomai láthatók, ahol később a rómaiak is őrtornyot tartottak fenn. Kissé távolabb Százhalombatta felé kora vaskori (Kr.e. 650-550 táján épült) ún. hun-halmok néven ismert halomsírmező található. Hunoknak tulajdonítása Luczenbacher János (17961871) régész nevéhez fűződik, aki 1847-ben hét halmot ásatott meg és itteni sikeres munkálkodása emlékére magyarosította nevét Érdyre. Példáján fellelkesedve Érd első helytörténetírója, Kereskényi Gyula (18351911) plébános is végzett ásatást a halmokon. A mai általános régészeti felfogás szerint a sírhalmokba az ún. hallstatti kultúra népessége előkelőinek hamvait helyezték. Bemutatásával a százhalombattai Matrica Múzeum Régészeti Parkja foglalkozik. Az óvárosi Római út a hajdani légiók által járt hadiútra (limes) utal.

Az Árpád-ház idejében[szerkesztés]

Érd mai közigazgatási területét véve alapul, területünkön a honfoglalást követően több falu is kialakult: Érd, Székely, Deszka és Berki. A török időkben ezek közül több elpusztult, elnéptelenedett. Egy részükön vagy közelükben később nagybirtokosaink majorságokat létesítettek.

A mai Érd folyamatosan – bár nemzetiségét tekintve változó lakott magja a mai Óváros volt. Érd első okleveles említése 1243-ból ismert. E szerint Tádé fia János Érd faluban lévő birtokrészét a hozzátartozó szigetnek felével együtt eladta Mihály veszprémi comesnek (ispánnak). Más oklevelekből kiderül, hogy Érden ezen családokon kívül volt még birtoka az ócsai apátságnak, a királyi erdőőröknek és a királyi fegyvernököknek (fegyvergyártóknak). Feltehetően a helység neve vagy az erdő szóból vagy az ér szó d-s kicsinyítőképzős változatából származik. Egy 1278. évi oklevél szerint a fegyvernökök földje ekkor már lakatlan volt. Ezt a Mihály utódjainak számító Berki család szerezte meg. Ez a Dunától távolabbi terület vált a 20. századi Parkváros magjává. Az itteni erdőségekre, tölgyesekre emlékeztet az 1990-ben alkotott városi címer dús lombú fája, míg a sárkányt ledöfő kereszt a helység birtokosának Ákosházi Sárkány Ambrusnak törökellenes harcát, átvitt értelemben az érdieknek mindenféle pogány betolakodó elleni évszázados küzdelmét jelképezi. A kék sáv az áldást és átkot egyaránt jelentő Duna folyam közelségére utal. Az arany korona három ága a helység történetében legjelentősebb szerepet játszó három nagybirtokos családot, az Illésházy grófokat, Batthyány Fülöp herceget és a Károlyi grófi családot jelképezi. A korona kilenc ágcsúcsában a település legősibb magjait láthatjuk: Óváros, Újfalu, Erlakovecz major, Fülöp major, Fekete Sas csárda (Újtelep), Csillag csárda (Érdliget), Kutyavár (Diósdliget), Berki (Vincellért), Ilkamajor (Parkváros).

A török hódoltság alatt[szerkesztés]

A török hódoltsághoz vezető végzetes mohácsi csata évében, 1526-ban válik Érd és kastélya országos hírű hellyé. II. Lajos király a közelgő török had elé vonulva az ősi hadiúton kb. 3 ezer fős kis seregével, először Érden táborozott le. Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi kapitány, zalai főispán, országbíró itteni kúriájában szállt meg július 20-át követően jó pár napig.

Az itteni réven kelt át a Csepel-szigetre búcsút venni feleségétől, Habsburg Máriától. Továbbindulás előtt múlt ki kedvenc fekete lova, amit kísérete baljós jelként értelmezett. Sárkány Ambrus ekkor nem volt itthon, mert a király már korábban Pétervárad ostromlott várának felmentésére küldte. Brodarics István királyi kancellár VII. Kelemen pápához írt levele szerint a király még július 27-én is Érden tartózkodott. A levél alábbi sora jól jellemzi a korabeli állapotokat és az elkeseredett hangulatot, reménytelenséget: " Királynak nincsen semmije, a helyzet teljesen zavaros az emberek gonoszak és széthúznak, az ellenség túlerőben van.... "

A mohácsi csatát követően – ahol elesett Sárkány Ambrus is – a törökök nem vették rögtön birtokba Érdet, csak Székesfehérvár bevétele (1543) után kapcsolták a budai szandzsákhoz. A híres Duna menti hadiút és Buda védelmére miként több más helyen (Ercsi, Adony, Dunaújváros, Dunaföldvár stb.) Érden is kis palánkvárat építettek a 16. században. Ez többször elpusztult, de újra felépítették. A 17. században kibővítették és dzsámit is emeltek benne. Az 19621965 közötti ásatások a palánk kiterjedését 147 méter körülire, míg a dzsámiét 11x10 méteresre tették. A török uralom felszámolásának hadi eseményeiben Érd csatahelyként is fontos szerepet játszott: 1684. július 22-én (még Buda 1686. évi visszavétele előtt) itt verték szét Lotaringiai Károly szövetséges erői Musztafa pasa – Buda visszavívási kísérletekor az ostromgyűrűt dél felől feltörni próbáló – seregét. E csatát művészi alkotás is megörökítette. J. Waldtmann és U. Kraus: Csata Érd mellett 1684-ben című rézkarcán érdekes módon 2 minaret látható és megfigyelhetők a török seregben alkalmazott tevés alakulatok is.

Mint ismeretes a törökök a meghódított területek váraiba elsősorban leigázott népek fiait helyezték katonának. Így kerülhettek Érdre nem csak törökök, hanem szerbek is. Néhány családnak Érden török eredetű neve van: Kávrán, Kurán, Deffent, Csibrák, Bandzi stb. A 15 éves háborúban mind Érd, mind Berki elnéptelenedett. A magyar lakosság helyére feltételezések szerint 1630 körül – miként Ercsibe. Tökölre – Érdre a törökök elől menekülő délszlávok költöztek. Kutatások szerint zömük Szarajevó környéki bunyevác, dalmát, horvát volt, jóllehet a helyi lakosság őket is rácoknak nevezte, akárcsak a szerbeket. (Egyházi források később illérként is említi a népcsoportot.) Elkülöníti azonban őket i-ző nyelvjárásuk és katolikus hitük. Néhány családnév körükből: Bilics, Romics, Tokics, Polákovics, Kokics, Jovicza stb.

A magyar földesurak a hódoltságban lévő birtokaikra is fenntartották igényüket. Így papíron Érden a Sárkány családtól 1675-ben házasság révén az Illésházy család vette át a birtokot. (Illésházy Ferenc feleségül vette Sárkány Erzsébetet.) Az Illésházyak inkább a nagyobb biztonságot nyújtó felvidéki Trencsén és Liptó megyei váraikban tartózkodtak, érdi uradalmukat zálogba adták az ercsi Szapáry Péternek. Ő sokat hadakozott a török megszállókkal, személyét a helyiek emlékezete hőssé emelte, mondák szépirodalmi művek örökítették meg. Alakját a helységnek nevet adó 16. századi nevet adó, itt várat építő Hamza béggel hozza össze a Szapáry Péter bosszúja címen ismert történet, noha időben egy évszázad választotta el őket. Az újabb kutatások szerint azonban Hamza leszármazottai kapcsolatba kerülhettek vele. A középkori eredetű kastély ma is meglévő pincerendszerében egy zugot Szapáry török fogsága helyszínének tart a néphagyomány. A források szerint viszont a raboskodás helye a budai vár volt.

A monda szerint Hamza bég kegyetlen módon kínozva, vízen, száraz kenyéren tartva, a hegyen eke elé fogva sanyargatta az elfogott Szapáryt. Barátja, Batthyány Ádám azonban egy török agáért cserébe kiváltotta rabságából. Egyszer (egyes változatok szerint Buda visszavívásakor) fordult a kocka és Hamzát vezették fogolyként Szapáry elé. Ő azonban keresztényi könyörületességből megkegyelmezett neki és szabadon engedte egykori kínzóját. A török, aki félelmében már kiitta méreggyűrűje tartalmát, megrendülve e nagylelkűségen utolsó perceiben még felvette a kereszténységet.

Birtokosok a 18–19. században[szerkesztés]

A török uralom utáni újjáépítésben a Szapáry, majd az Illésházy család játszott meghatározó szerepet Érden.

Illésházy Miklós (1653–1723) 1722-ben váltotta vissza Érdet. Helyi urbáriumban szabályozta a jobbágyterheket. Országosan is ismert, .... kancellárként halála előtt nem sokkal ő írta alá a Pragmatica sanctiót, ami lehetővé tette Mária Terézia trónöröklését.

Illésházy József (17001766) csak rövid ideig volt Érd birtokosa, mert 1735–1752 között ő is elzálogosította azt báró Pongrácz Andrásnak, majd annak lányán keresztül báró Péterffy Jánosnak. A Péterffy család építtette a Kálvária-hegyen lévő Szenvedő Krisztus kápolnát. (1749).

Illésházy János (?-1799) tette a legtöbbet Érd szépítéséért. 1774-ben toronnyal bővítette a még Szapáry idején újjáépített Szent Mihály-templomot és emeletet húzatott az új plébániaházra. A templomkertet szobrokkal (pl. Nepomuki Szent János), keresztekkel ékesítette. Elkészíttette Szent Walburga szobrát és az újjáépített kastélyban egy kis kápolnát alakíttatott ki. Az ő idejében, 1776-ban kapott Érd (feltehetően egy korábbi de megszűnt státusz után) ismét mezővárosi rangot. Fia , Ferenc 10 évesen ismeretlen körülmények között (talán járványban) Érden halt meg és a templomban temették el. (1789).

Illésházy István (17621838) Érdnek országos vásártartási jogot szerzett. Fia nem lévén, vele kihalt a család.

Tőle Batthyány Fülöp herceg vásárolta meg Érdet, akinek apai ágon Illésházy Teréz grófnő volt a nagyanyja. Az ő rövid, húsz évnyi birtoklására esik az 1838. évi nagy dunai árvíz. Az elpusztult település helyett alapította a herceg Újvárost, a folyótól kissé távolabb eső területen (Fülöpváros). Ekkortájt épülhetett a fehérvári országút és az Újvárosba vezető út sarkán a Pelikán-fogadó, későbbi Batthyány–Wimpffen–Károlyi-kastély (ma: Magyar Földrajzi Múzeum).

1848-ban Érd, a Lánchíd építésének támogatásával kitűnt görög származású bécsi bankár, Sina György báró tulajdonába került. Fia, Sina Simon – aki apján is túltett mecénási bőkezűségével – a kastélyt 1869-ben neoreneszánsz stílusban átépíttette és jelentősen kibővíttette. Halála (1876) után lánya, Anasztázia gróf Wimpffen Viktorral kötött házassága révén Érd a sváb származású Wimpffen család kezébe került. A Wimpffenek után 1911-ben a Károlyi grófok váltak Érd legnagyobb birtokosaivá. A kastély viszont 1920-ban a katolikus egyház kezébe került. Jezsuita papnevelő (noviciátus), 1928-tól vizitációs apácazárda, 1940-től a front ideérkeztéig pedig az ország első KALOT-népfőiskolája működött falai között. A Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet Országos Titkársága által működtetett iskolában gazdasági, faluvezető-képző és népi kulturális tanfolyamokat tartották. Elismerését jelzi, hogy 1941-ben illetve 1942-ben látogatást tett itt két miniszterelnökünk, Teleki Pál és Bárdossy László is.) A kastélyt a háborúban hadikórházként használták, majd hosszú ideig gazdátlanul kallódott s végül – miután építőelemeit jórészét széthordták – a pótolhatatlan műemléki értéket 1971-ben lebontásra ítélték.

A mai Érd[szerkesztés]

A SzékesfehérvárDéli pályaudvar menetrend szerinti személyvonat Érd felső megállóhelyen (Stadler FLIRT motorvonatból összeállítva

Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni – jórészt erdőből és gyümölcsösből álló – birtokrészüket. A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva” jött létre. A meggondolatlan és gyorsütemű telepítés a háború után még évtizedekig nyomasztó gondok (vízhiány, magas talajvíz, járhatatlan utak stb.) forrásává vált. Jelentősebb gyáripar itt nem alakult ki, csak a hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és a téglagyártás fejlődött tovább korszerűbb formában és kisebb üzemek keletkeztek. (Mezőgép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.)

Érden hagyományosan jellemző gazdasági ág volt a szőlőtermelés és a juhtartás. Fényes Elek statisztikus Magyarország geographiai szótárában 1851-ben így ír Érdről: „Fő gazdasága szőlőhegyében áll, mely igen becses bort terem”. Ez az 1870-es, 80-as évek filoxérajárványai következtében lehanyatlott, helyére az őszibarack-termesztés lépett. Megmaradt emlékei az óvárosi Gyorma (mélyút) falába vájt lyukpincék. A juhászat színterei, a 18-19. századi majorok (Erlakovecz, Fülöp major stb.) a szocialista téeszesedés korában kerültek lebontásra.

A városias jellegű központ kialakulása 1972-ben kezdődött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletkomplexum létesítésével, folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ-Áruházzal, s az utóbbi években nyer valóban színvonalas külsőt a Budai úti üzleti-szolgáltató épületsor felépítésével.

A Termál Szálló 1990. évi felépülésével az Óváros fürdőhellyé vált, ez új turisztikai perspektívát jelentett akkoriban Érd számára, a fürdőt és a hotelt azonban 2015-ben adósságai miatt be kellett záratnia az önkormányzatnak (a hozzá kapcsolódó, közkedvelt artézi kút üzemeltését azonban átvették). Jelenleg az épület árverésének előkészítése folyik.

Az 1910-1980 között üzemelő[6] téglagyár kéményét 2016. augusztus 31-én (a nyilvánosság kizárásával) felrobbantották, a terület kirándulóhellyé alakítását tervezik.

1977-ben a 11. Honi Légvédelmi Rakétadandár harcálláspontja Érdre költözött. A dandár előbb ezred szintre alakult át, majd 2000-ben felszámolásra került, és a helyőrség megszűnt. Az objektum egyes részeit, a mai napig őrzik.[7]

Politika[szerkesztés]

Polgármesterek

Megjegyzés: A választójogi törvény módosítása értelmében 2014-től az önkormányzati ciklusok 5 évesek.

Országgyűlési képviselők (Pest 8. OEVK 1990–2014; 1. OEVK 2014-)

Gazdaság[szerkesztés]

A város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett bonyolódik le.

A gazdálkodó szervezetek száma meghaladja az 5200-at, ebből a társas vállalkozások elérik a 2000-et.

Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végzik főként kis- és középvállalkozások keretében. A helyi vállalkozók a népszerű tevékenységformák (élelmiszer-, ruha-, cipő-, mobiltelefon-kereskedelem) mellett őrzik a régi mesterségeket (kádár, népművész, keramikus, kulacskészítő) és megjelentek a bioboltok, bioéttermek is.

Az Érdre látogatót jelenleg közel 25 étterem és cukrászda, valamint több szálláslehetőség (fogadó, panzió, kemping) is fogadja.

A lakásszám meghaladja a 20 000-et és mivel az épülő lakások száma nagyobb a megszűnő, bontásra kerülő lakásokénál, a lakásszám évről évre nő.[8]

Címere[szerkesztés]

A címer motívumai a település történelmének régmúltját idézik fel. A címerpajzs vízszintesen elválasztva két mezőre oszlik. A téglalap alakú, arany színezetű felső mezőben egy ötkaréjos zöld fa látható, mely a tervezők szerint az Árpád-kori Erdő/Erdu nevére és királyi erdőőr lakóira utal. (Más vélemény szerint az Érd név a vízfolyás, patak jelentésű "ér" főnév -d képzős származéka.)

A zöld lombsátor közepén egy aranyló korona helyezkedik el, három ága a település történetében kiemelkedő szerepet játszó ákosházi Sárkány, Batthyány és Illésházy családokra emlékeztet, míg a koronaágak szirmai Érd kilenc ősi településmagját szimbolizálják.

A címerpajzs kék színű alsó mezeje a település életében hajdan sokkal nagyobb jelentőségű Dunát (rév, kikötő, vízimalmok) jelképezi. Középen egy kerekre görbült vörös sárkány a hurkot formáló farkával latin keresztet döf a saját torkába. Horváth Lajos szavai szerint ez "utalás arra, hogy a Sárkány család tagjai a 15–16. században a Zsigmond király által alapított Sárkányos-rend vitézei voltak, mely rendnek feladata a török elleni küzdelem, végső soron az országunkat rontó gonosz elleni küzdelem volt."[9]

Demográfiai adatok[szerkesztés]

A város népessége a 20. század kezdete óta folyamatosan nagy ütemben növekszik. 1990 és 2011 között mintegy 20 ezer fővel, közel másfélszeresére nőtt.

A következő ábra bemutatja, miként változott Érd lakosainak száma 1870-től:

Demográfusok prognózisai szerint, ha Érdre a jövőben is ekkora lesz a migráció akkor 2030-ra közel 90.000 lakossal is rendelkezhet.[forrás?]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,3% németnek, 0,7% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,1%, református 9,1%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 22,6% (34% nem nyilatkozott).[10]

Látnivalók[szerkesztés]

Kakukk-hegy[szerkesztés]

A Kakukk-hegy az ország azon ritka területeinek egyike, amelyen a bevezetőben ismertetett löszerdős sztyepp a szó szoros értelmében, erdő-gyep mozaik formájában maradt fenn. Ezt azért fontos kiemelni, mert a hazai lösztájakon löszerdős sztyepnek leggyakrabban csak egy-egy fátlan alkotója, a löszpusztagyep vagy a löszlegelő, található. A kakukk-hegyi lösznövényzet nem elszigetelt terület, hanem az érd-Százhalombattai Sánc-hegy további értékes lösznövényzet-maradványaival – sánc, tumulusok, magaspart, százhalombattai Téglagyári-löszvölgyrendszer és téglagyár lejtői – a mezsgyék, illetve a felhagyott és részben regenerálódott lösznövényzetű kisparcellák révén kapcsolatban van. A növényzet fennmaradásának kulcsa, hogy ez az ökológiai folyosókon keresztül megvalósuló kapcsolat a jövőben is meglegyen. Ezért szükséges lenne a Sánc-hegy jelenleg nem védett vagy eltérő szintű oltalom alatt álló lösznövényzetfoltjainak egységes védelme is. A Kakukk-hegyet 2007. áprilisában az ország 200. természetvédelmi területévé nyilvánították.[11]

Az Érdi-magaspart[szerkesztés]

"Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu ill. a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Ófalu fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet.

A magas partfalak védelmében együttesen fordulnak elő a keleti pusztai, sztyeppei növényfajok és a jégkorszak után hazánkba délről bevándorolt mediterrán növények." Az Érdi-magaspartot 1985-ben védetté nyilvánították.[12]

Fundoklia-völgy[szerkesztés]

Érd-Parkváros tájképileg legszebb része a szarmata mészkőbe bevágódott karsztos aszóvölgy, a Fundoklia. Az M7-es autópályától északra 1962 végén a völgyfő közelében véletlenül bukkant felszínre az érdi paleolitikus telep", mely a "mounstérien műveltség, tágabb értelemben a neandervölgyi ember kultúrájának világhírű magyarországi lelőhelye".

A Fundoklia-völgyben és környékén mintegy 25 védett növényfaj fordul elő és több védett gyíkfajnak és cickányfélének nyújt menedéket, de az erdei sikló is előfordul.

A terület 1999 tavaszán helyi védettséget kapott.[13]

Harangjáték[szerkesztés]

1993-ban, Érd első okleveles említésének 750. évfordulóján adták át. A harangjáték 12 harangja 45 dallamot szólaltat meg.[14]

Szent Mihály-templom[szerkesztés]

A 15. századi romokon újjáépülő templomot 1723-ban áldották meg. Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben. A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják.

A templomhajó padlósíkja mintegy 2 m-rel mélyebben fekszik, mint a torony bejárati szintje. A templomhajóba lépcsősor vezet le.

Napjainkra a copf főoltár, a barokk mellékoltárok és a kőből faragott keresztelő medence őrződtek meg a templom régi berendezési tárgyai közül.[15]

A minaret

Minaret[szerkesztés]

"A római hadi út nyomvonala mellett emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. században épült dzsámi minaretje. A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják."

A dzsámi alapterülete 10x11 m-es volt. A 19. században a kupola leomlott villámcsapás következtében, amit 1971-re állítottak helyre, addig a helyiek „csonka” minaretnek is hívták.

A műemlék a Magyar Állam tulajdona, kezelője Érd Önkormányzata, nyitvatartásáról a Szepes Gyula Művelődési Központ gondoskodik. Megtekinthető: május 1-jétől október 1-jéig, hétfő kivételével naponta 14-től 18 óráig. Ettől eltérő időpontú látogatás a művelődési központban történő előzetes bejelentkezéssel lehetséges. A kopott lépcsők, a világítás hiánya óvatosságra int minden látogatót. A körerkélyen egyszerre 3-5 főnél több nem tartózkodhat.[16]

II. Lajos emlékmű[szerkesztés]

1926-ban a mohácsi csata 400 éves évfordulójára állították. A római korból származó oroszlánnal díszített emlékmű II. Lajos magyar király érdi tartózkodását örökíti meg.[17]

Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolnája[szerkesztés]

18. századi barokk kápolna, Kereskényi Gyula 1886-ban készült könyve szerint 1734-ben épült a nagy pestis alkalmával.

"A négyzetes alaprajzú kápolna kosáríves apszissal záródik. Oldalfalán 1-1 ablak került elhelyezésre. Faszerkezetű harangtornyát kecses sisak díszíti. A kápolna hajóját és az oltárát diadalív tagolja, térlefedésre csehsüveg boltozatot építettek. Főhomlokzatát az oromfalba illesztett, kosáríves falfülkébe helyezett sérült Szentháromság-szobor díszíti."[18]

Magyar Földrajzi Múzeum[szerkesztés]

Balázs Dénes szobra

A város központjában található az "egykori híres "Pelikánnak" nevezett vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria klasszicista stílusjegyeket viselő épületegyüttese. Sem pontos építési idejét, sem tervezőjét nem ismerjük, csak feltételezéseink vannak az építészeti formajegyek alapján, hogy Hild József alkotása lehet."

A Budáról Székesfehérvár felé vezető forgalmas országút mellé 1820 és 40 között építették fel a vendégfogadó főépületét és a különálló kiszolgáló épületszárnyakat (a két istállóként működő oldalszárnyat és a középen elhelyezkedő kocsiszínt).

1910-től néhány évig tiszttartók lakják. 1923-tól a Szent István Polgári Fiúiskola működött a főépületben. 1942-ben a Községi Elöljáróság költözött Ófaluból a kúria épületébe. A 19. század végén az Alsó utcai, majd a 20. század elején Felső utcai oldalszárny, eredetileg istálló, épületei átalakultak polgári lakóépületté. A főépület 1979-ig Tanácsházaként szolgált, majd annak folyamatos kiköltözése után "1983-tól a Magyar Földrajzi Múzeum lelt otthonra az öreg falak között."[19]

Kutyavár[szerkesztés]

A Kutyavár Érd legrégebbi, 15. századi gótikus építménye. A legenda szerint Hunyadi Mátyás építtette vadászkutyái és azok gondozói, a kutyapecérek számára. Ma már csak romjai láthatóak. Nem tudni, valóban Mátyás király építtette-e, vagy az Elbenyi testvérek.

Fenyőerdő[szerkesztés]

Érd-Parkvárosban a Borostyán utcából közelíthető meg a magas mészkőfallal körülvett kertben a védett erdőség, melynek telepített állományát az erdeifenyő (Pinus silvestris) uralja. Az erősen meszes, karsztos felszínen a csekély termőképességű talajon is jól megél az erdeifenyő.

Beliczay-sziget[szerkesztés]

Beliczay-sziget

Az Érd keleti határait felölelő, a Dunához illeszkedő partszegély mintegy 9 km hosszúságban és 2–3 km szélességben elterülő alacsony térszínű, ártéri üledékekkel borított tája Érd-Ófalutól Hárosig terjed enyhén ívelt alakban. Valaha, a miocén kor végén a Pannon-tenger egyik sekély vizű öble foglalta el ezt a területet. Ebből az időszakból maradtak fenn a felszínen Diósd környékén is homokos, kavicsos, agyagos üledékek. Az Érd-Tétényi-öblözet kialakulását tektonikai okok magyarázzák. A terület a pleisztocén végén annyira megsüllyedt, hogy a Duna ágai kelet felől erre helyeződtek át.[20]

Érd önkormányzata[szerkesztés]

A települési önkormányzatok saját ügyeikben önálló döntési joggal rendelkező, közvetlenül választott közjogi testületek, melyek a közfeladatok ellátásában vesznek részt. A helyi önkormányzatok működésének alapjait az országgyűlés 1990-ben az Alkotmányban fektette le, biztosítva a helyi önkormányzatok három legfontosabb jogát: az autonómiához valójogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, továbbá az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.

Érdet az Országgyűlés 82/2005. (XI.10.) számú határozatával nyilvánította megyei jogú várossá. A település ténylegesen a 2006. évi önkormányzati választások kitűzésének napjától, azaz 2006. július 11-étől megyei jogú város.

Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhelye: Érd, Alsó u. 1-3. Az önkormányzat működési területe: Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe.

Az önkormányzat szervei: a képviselő-testület (közgyűlés) a bizottságok a polgármester a részönkormányzatok testületei a képviselő-testület hivatala.

Az önkormányzat feladatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint:

A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

Az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók.

A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

Média a városban[szerkesztés]

2014 februárjában alakult meg az Érd Médiacentrum, amely önkormányzati fenntartású intézményként irányítja a város médiumait. Főszerkesztője Fekete Zoltán.

Érd TV[szerkesztés]

A városi televízió igen kezdetleges arculattal és technikaiközéleti eltséggel, a városi közgyűlés élő közvetítésével indult 2005. október 20-án 09 óra 10 perckor[21] (bár a tesztadások már nyáron elkezdődtek). Ezt megelőzően a százhalombattai Halom TV számolt be a város fontosabb eseményeiről. A Telekom hálózatán kezdettől fogva, a Digi kábeltévén[22] 2016. június 23. óta fogható az egész járás területén. Potenciális nézőszáma 2007-ben kb. 40 ezer fő volt,[23] ma azonban már meghaladja a 100 ezret, de egyes adásai az interneten is elérhetőek. Nettó adásideje nagyjából napi 10-11 óra. Műsorismertetése az Érdmost 2018 végi vérfrissítése óta csak az Érdi Újságban érhető el.

Érd FM[szerkesztés]

A magát "a térség kedvenc rádiója"-ként fémjelző adó 101,3 MHz-en fogható Érd vonzáskörzetében a hajdani Rádió Junior, majd Rádió6 frekvenciáján. Formálisan egyidőben indult magával a médiacentrummal, 2014. február 23-án éjfélkor. Főleg mainstream könnyűzenét, városi és (az MTI-től átvett) országos híreket, magazinműsorokat sugároz napi 24 órában. A médiacentrum weboldalán is hallgatható, műsorai visszakereshetők.

ÉrdMost[szerkesztés]

Érd hivatalos hírportálja, amely 2014 novemberében indult ezen a néven (korábban rövid ideig erdmediacentrum.hu weblapon volt elérhető). Elsőszámú tájékozódási pont az érdiek számára, innen tudhatják meg, mi történt is mi fog történni a városban. Helyi hírek, programok, közüzemi és utazási információk, állásajánlatok, fotógalériák, valamint a tévé és rádió felvett adásai gazdagítják az oldal kínálatát.[2]

Érdi Újság[szerkesztés]

Nem az Érd Médiacentrum tagja, de hivatalosan az önkormányzat megrendelésére készül, 2014 óta a Maraton (Mediaworks) kiadásában. 1990 óta jelenik meg, 1998 óta ingyen. A Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány 476 tagjának egyike. Jelenleg az egyetlen ingyenes közéleti hetilap a városban. Egyes interjúi leközlés után az Érdmoston is megjelennek.

Kertváros[szerkesztés]

Kéthetente megjelenő ingyenes lokalista-kulturális folyóirat programajánlókkal, életmódtanácsokkal.

Érden is elérhető a földfelszíni médiumok közül a

  • Halom TV (1990-ben indult),
  • az óbudai Főnix TV kulturális csatorna (2000-),
  • és a Lakihegy Rádió, amely 2014 óta battai-szigetszentmiklósi váltott műsorral jelentkezik. (Ebbe olvadt bele a Rádió 6.)

Megszűnt sajtótermékek[szerkesztés]

  • Érdi Lap (jobboldali ingyenes hetilap, 2003-2015)
  • Érdi Tükör (hetilap, 1998-2002)
  • Érdekes (folyóirat)
  • Rádió Érd 87.8 (2011-2018)
  • Rádió Junior (2002-2007)
  • Rádió 6 (2007-2014)

Érd sportélete[szerkesztés]

Egyesületek[szerkesztés]

  • Budapesti Honvéd: érdi utánpótlás vízilabda szakosztály
  • ÉJC: Érdi Judo Club
  • ÉTC: vívó szakosztály, akrobatikus torna szakosztály, cheerleader szakosztály, balett szakosztály
  • ÉSWS: shaolin whusu szakosztály, akrobatikus torna szakosztály
  • Delta: röplabda szakosztály
  • Érdi VSE: kézilabda szakosztály, kosárlabda szakosztály, úszó szakosztály, szinkron úszó szakosztály, foci szakosztály, jégkorong szakosztály, jégkorcsolya szakosztály, floorball szakosztály
  • Treff: kézilabda szakosztály
  • Masters SE: akrobatikus rock'n'roll szakosztály
  • BKG-VMG DSE: kosárlabda szakosztály

Testvérvárosok[szerkesztés]

Ismert emberek, akik a városhoz kötődnek[szerkesztés]

Érd nevezetes szülöttei[szerkesztés]

Érdet lakhelyükül választó hírességek[szerkesztés]

Érd nevezetes halottai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Érd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Érd története a KSH online helységnévtárában
  4. Érd átnézeti térképe, 1990: http://www.csukalib.hu/images/terkep/t002.jpg
  5. Érd közigazgatási térképe, 2009: http://www.csukalib.hu/images/terkep/t054.jpg
  6. Történetek képekkel: Érdi téglagyár romjai. tortenetekkepekkel.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
  7. http://kameraaltal.blog.hu/2012/07/31/legvedelmi-raketadandar-erd-hap
  8. Érd Megyei Jogú Város honlapja, Érd számokban (forrás). [2009. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 15.)
  9. Érd Megyei Jogú Város honlapja, Címertan (forrás). [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  10. Érd Helységnévtár
  11. Érd Megyei Jogú Város honlapja, Kakukk-hegy (forrás). [2009. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  12. Érd Megyei Jogú Város honlapja, Érdi-magaspart (forrás). [2009. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  13. Érd Megyei Jogú Város honlapja, Fundoklia-völgy (forrás). [2008. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  14. Érd Megyei Jogú Város honlapja, Harangjáték (forrás). [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  15. Érd Megyei Jogú Város honlapja, Szent-Mihály templom (forrás). [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  16. Érd Megyei Jogú Város honlapja, Minaret (forrás). [2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  17. Érd Megyei Jogú Város honlapja, II. Lajos emlékmű (forrás). [2008. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  18. Érd Megyei Jogú város honlapja, Szt. Sebestyén, Rozália és Rókus kápolnája (forrás). [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  19. Érd Megyei Jogú Város honlapja, MAgyar Földrajzi Múzeum (forrás). [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  20. Érdcenter.hu (forrás)
  21. http://erdmost.hu/2015/10/20/tiz-eves-az-erd-tv/ ÉrdMost.hu: Tízéves az Érd TV
  22. http://erdmost.hu/2016/06/27/erd-tv-a-digi-halozatan/
  23. https://emasa.hu/cikk.php?id=2783 Archiválva 2018. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Az érdi médiáról – emasa.hu
  24. Archivált másolat. [2012. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  25. a b c [1]

További információk[szerkesztés]

Kereskényi Gyula:Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata. Székesfehérvár, 1874. (Ismertetés Reform 276-ik szám)MEK online.