Békéscsaba

Békéscsaba
A békéscsabai városháza
Békéscsaba címere Békéscsaba zászlaja
Mottó: Fejlődés és hagyomány
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Békés
Járás	Békéscsabai
Jogállás	megyeszékhely megyei jogú város
Polgármester	Szarvas Péter (független)
Irányítószám	5600, 5623, 5671
Körzethívószám	66
Testvértelepülései	Lista Trencsén Belényes Nagyszalonta Lutherstadt Wittenberg Mikkeli Skoczów Penza Nagybecskerek Székelyudvarhely Ungvár
Népesség
Teljes népesség	59 357 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	310,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	89 m
Terület	193,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Békéscsaba Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 44″, k. h. 21° 05′ 27″46.678888888889, 21.090833333333
Békéscsaba Pozíció Békés megye térképén
Békéscsaba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Békéscsaba témájú médiaállományokat.

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba (szlovákul: Békešská Čaba, németül: Tschabe, románul: Bichișciaba), megyeszékhely, megyei jogú város, Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A Békéscsabai járás és a Viharsarok központja, hazánk 16. legnépesebb városa. Első írásos említése 1332-ből származik. A török időkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett település mára már rendezett külsejű várossá vált. A város méltán híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról. Ugyancsak itt rendezik meg Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját is.

Fekvése

A Tiszántúl déli részén, Békés megye földrajzi középpontjában, a Körös-Maros közén, a Kettős-Körös folyótól 8 km-re délnyugatra fekszik. A város Gyulától 16 kilométerre nyugatra, Orosházától 36 km-re északkeletre található. A román határ (Gyulavarsánd) mintegy 20 kilométerre keleti irányban húzódik. A városnál találkoznak a 44-es és 47-es főutak. A 120-as és 135-ös vasútvonalak metszik a települést.

Átlagos tengerszint feletti magassága 85–90 méter. Alacsonyabb pontjai Jamina, az északnyugati városrész és a déli végek. Magasabb a belváros, a keleti részeken található „hát” elnevezésű részei (például Vandhát). Az Evangélikus Nagytemplom hátsó küszöbét tartják a város egyik legmagasabb pontjának, ez 88,75 méter tengerszint feletti magasságot jelent.

A város nagyjából elnyújtott négyszög alakot vesz fel, ami a déli oldalon kicsit homorú, a délkeleti részen a Lencsési-lakótelep miatt eléggé kinyúlik.

A talaj elsősorban lösz, agyag és folyami hordalék keveréke. A város környékén 21–28 aranykorona értékű földek vannak, nyugat felé javul a minőség, egyre kevesebb agyaggal és több lösszel.

Éghajlata

Békéscsaba az északi mérsékelt övben, azon belül is a kontinentális éghajlati zónában fekszik, viszonylag hideg téllel és meleg nyárral, átlagosnak mondható csapadékviszonyokkal. Itt már elég erős a kontinentális hatás, mivel a város távol fekszik a tengerektől és a medencejelleg is csak erősíti ezt a sajátosságot.

Az évi középhőmérséklet +11 fok körül alakul, ezzel egyike az ország legmelegebb tájainak. A januári középhőmérséklet −1,6 °C, míg a legmelegebb július hónapban +22,6 fokot mutatnak a hőmérők. Az abszolút hidegrekord a városban −29 °C, míg az abszolút magyarországi melegrekordot Békéscsaba tartotta 2001. augusztus 22-től, +41,7 °C-kal, egészen 2007. július 20-ig. Így az évi átlagos abszolút hőingás 70 fok körül alakul, ez országos összehasonlításban is igen sok. Az évi átlagos hőingás 24 °C, a legmagasabb értékek Magyarországon 25 °C körül alakulnak, főleg a Hortobágy és a Nagykunság területén. A tenyészidőszak hőösszege egyike az országban lévő legmagasabbaknak, 3300 °C felett van, ez roppant kedvező a mezőgazdaság számára.

Platánfák

Az első fagyos nap október 23-a környékén, míg az utolsó tavaszi fagy általában április 13-án jelentkezik. A fagyos napok száma átlagosan 96, a téli napoké (a napi átlaghőmérséklet 0 °C alatt marad) 28, a zord napoké (minimum-hőmérséklet −10 °C alatt) 14. Nyári nap (maximum-hőmérséklet 25 °C felett) egy évben átlag 84-szer, hőségnapok (30 °C felett) 23-szor, míg forró napok (35 °C felett) 1 esetben fordulnak elő.

A városban a napfénytartam évi összege általában 1940 óra körül alakul, ez azonban kisebb az országos átlagnál – ez betudható az Erdélyi-szigethegység láncainak, amik kissé módosítják a borultság mértékét. A lehetséges napsütéses órák 44%-ában süt a Nap. A legnaposabb hónap általában a július, míg a legborultabb a december. A borultság évi átlaga 57% körül alakul.

Az ország nagy részében északnyugati, északi a leggyakoribb szélirány, de a Tiszántúlon, így Békéscsabán is az északkeleti irány a leggyakoribb. Ez nagy részben betudható a Duklai-hágó, illetve az Erdélyi-szigethegység hatásának. A szélsebesség évi középértéke 3 m/s, tehát 11 km/h körül alakul, szélcsend az esetek 7%-ban fordul elő.

Békéscsabán az évi átlagos csapadékmennyiség valamivel 550 mm felett van (563 mm), ami nagyjából megfelel az országos átlagnak. A várostól nyugatra csökken a csapadék évi átlaga, Szarvas környékén már az 500 mm-t sem éri el. A csapadékos napok évi átlagos száma körülbelül 120 nap. A téli félév során valamennyi a párolgási együttható pozitív, a nyári félévben pedig negatív. Különösen káros a mezőgazdaságnak a mind gyakrabban előforduló nyári aszály.

A csapadék egy része télen, hó formájában esik. A havas napok száma 20 körül alakul, az országban az átlagos hóvastagság itt az egyik legkisebb, mindössze 4 cm. Ez hátrányos a mezőgazdaságnak.

2012-ben itt mérték a legmagasabb éves napfénytartamot. Ebben az évben 2645 órát sütött a nap a városban.

Békéscsaba éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlaghőmérséklet (°C)	−1,8	0,1	5,9	11,4	16,9	19,9	22,2	21,3	17,2	11,3	5,3	0,6	10,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)	35	37	32	44	57	82	49	51	34	34	54	54	563
Havi napsütéses órák száma	66	74	135	182	228	248	302	280	197	151	72	54	1989
Forrás: Magyarország a XX. században

Békéscsaba déli irányból, a vasútról fényképezve

Története

Fő tér - 1915

A környék az ókor óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A vaskorban a szkíták, szarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott. Csak az 1046-ban lezajlott Vata-féle pogánylázadás után kezdődhetett el komolyabban a feudális államhatalom megszervezése, a kereszténység térítése és a megyeszervezés.

A régészek szerint Csaba legkésőbben a 13. század első felében jött létre, de ez nem jelenti azt, hogy előtte ne lett volna lakott vidék. Az Árpád-kori település a mai városközponttól délre, a Kastély-szőlők területén lehetett. A települést az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben említik először. Neve török eredetű, az azonos személynévből származik. Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város. 1521-ben már valószínűleg állott az Ábránfy család kastélya, írásos emlék 1529-ben említi először. A török háborúk korában a falu eleinte fennmaradt, bár már a tizenöt éves háború során is hatalmas károkat szenvedett el, véglegesen 17. század folyamán, az Oszmán Birodalom ellen folytatott felszabadító harcok során néptelenedett el. A legújabb kori kutatások szerint lakossága nem pusztult el teljesen, hanem inkább elmenekült. A gyulai rácok 1703-ban felégették a falut, így újra néptelenné vált.

1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető községek közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban, és így jutalmul megkapta Békés vármegye jelentékeny részeit. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében: döntően evangélikus szlovák parasztokat telepített le. A telepesek jellemzően Nógrád, Gömör és Hont vármegyéből érkeztek. A tótok betelepülése egészen a 18. század végéig tartott. A város ma is a magyarországi szlovákok egyik kulturális központja.

A sok szabad földnek, valamint a nagy természetes népszaporulatnak köszönhetően 1773–1847 között megháromszorozódott a falu lakossága, meghaladta a 22 ezret. A természetes népszaporulat és népességmozgás mellett Békéscsaba demográfiáját is meghatározták a járványok, például az 1738–1740-es pestisjárvány. Ennek ellenére Fényes Elek nem ok nélkül nevezte „Európa legnagyobb falujának”. A környékbeliek „szörnyű, nagy falunak” nevezték.

Az Élővíz-csatorna a belvárosban

1777-ben az Élővíz-csatorna (Körös-csatorna) kiásása mind a mezőgazdaság, mind a városiasodás, mind az egészségügy területén a fejlődés jelentős lépését jelentette. 1787-ben átadták az újonnan épített postaállomást, és postautat építettek Orosháza–Békéscsaba–Sarkad–Nagyvárad irányába.

1807 és 1824 között felépült az ország legnagyobb evangélikus temploma, a mai Kossuth téren álló evangélikus nagytemplom.

1831. július 25-től itt is sok emberéletet követelt az egész országban pusztító kolerajárvány, augusztus végéig 2019 fő halt meg. Közös sírhelyük a Széchenyi ligetben, egy domb alatt található.

1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott. 1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa között volt, népessége elérte a 22 000 főt. Ettől függetlenül még mindig egy nagyra nőtt falura hasonlított kis házaival, zsúfolt, sáros utcáival.

A Csabán élő szlovákok 1848-ban szép példáját adták a hazaszeretetnek, hiszen kétezer nemzetőrt állítottak ki, akik Nagybecskerek határában állomásoztak, bár végül nem kerültek bevetésre. Anyagiak terén is lelkesen járultak hozzá a lakosok a szabadságharchoz: gabonával, takarmánnyal, arany- és ezüstékszerekkel segítették a kormányt.

1858-ra megépült az Arad-Szolnok vasútvonal, mely felgyorsította a fejlődést. Megindult az iparosodás, új, kőből épített polgárias épületek váltották fel a falusi vályogházakat. . A város egyik legfontosabb személyisége Áchim L. András volt, aki pártot alapított parasztokból, és éveken át a város parlamenti képviselője volt.

1885-ben fejezte be Zsigmondy Béla a Kossuth téren az artézi kút fúrását: ekkortól van a városnak egészséges ivóvize. 1888 tavaszán a megáradt Körös Doboz felől áttörte a gátat és elárasztotta az egész határt. A város legmagasabb pontját, az evangélikus nagytemplom hátsó küszöbét az Élővíz-csatorna 1 cm-rel haladta meg (88,75 méterrel a tengerszint felett tetőzött). Csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült a várost megmenteni a pusztulástól. Megelőzésül építették meg egy év múlva körgátat.

Az evangélikus Rudolf Főgimnázium

A város 1855-ben magán algimnáziumként induló, 1859-től evangélikus algimnáziumként működő iskolája 1899 szeptemberétől nyerte el a nyolcosztályos főgimnáziumi státuszt. A korabeli helyesírás szerint Rudolf főgimnázium épülete, Alpár Ignác tervei alapján, Wagner József és társai kivitelezésében határidőre, 1899. augusztus 15-re készült el.

A város a híres-hírhedt Viharsarok egyik központja, ahol a század elejére az anyagi egyenlőtlenségek, a szűkkörű választójog és egyebek miatt igen nagy elégedetlenség alakult ki a parasztság és a munkásság körében. A nemzetközi munkásmozgalom hatásáa 1891-ben a városban is meg akarták ünnepelni május 1-ét, a tüntetést azonban betiltották. A csendőrök végül tüzet nyitottak a tüntetőkre., Az elégedetlenség a környék több más városában is megmozdulásokat eredményezett, ill. kiemelkedett a század végére az ún. agrármozgalom.

1911. május 11-én lőtte le Zsilinszky Gábor, Bajcsy-Zsilinszky Endre testvére egy vitában Áchim L. Andrást, a radikális reformokat követelő, lobbanékony természetű képviselőt, a pártalapító (Magyarországi Parasztpárt) parasztvezért, aki halálosan megsebesült.

A 2008. június 4-én átadott Trianon-emlékmű

Az első világháború sok szenvedést hozott. A város fiai a híres 101. gyalogezredben és a 4.sz gyalogezredben harcoltak, a keleti fronton, illetve az olasz fronton. Döntő érdemeik voltak a Kőrösmező környéki sikeres védelmi hadműveletekben, majd részt vettek a gorlicei áttörésben is. A harcoknak több, mint 963 békéscsabai áldozata volt. Méltó emlékművük a Hősök temetőjében és a központban, a Szabadság téren áll. 1919 és 1920 között Békéscsaba előbb a Tanácsköztársaság diktatúráját, majd a román megszállás nehézségeit viselte. A trianoni békeszerződés után Magyarország elveszítette legnagyobb tiszántúli városait, többek közt Aradot, Temesvárt és Nagyváradot, így Békéscsaba egyike lett azoknak a városoknak, amelyeknek át kellett venniük ezek szerepét. A diktátumra való emlékezésként 2008. június 4-én a békéscsabaiak egy Trianon-emlékművet emeltek, ahol egy angol bárddal felszerelt francia guillotine csap bele Nagy-Magyarországba, ezzel is szimbolizálva a nyugati nagyhatalmak akkori szándékait.

Az első világháború után Békéscsaba rendes tanácsú várossá vált, a trianoni határok egy új régióközponttá tették, gyors fejlődésnek indult. A századfordulón alakult ipari üzemek megerősödtek, a mezőgazdaság megtartotta korábbi jó pozícióit. Szolgáltatóipara régióközponthoz méltó szintre emelkedett.

A második világháború idején 1944-ben két tragikus esemény is megrázta a várost. Június 24. és 26. között több mint 3000 zsidót indítottak útnak Auschwitz felé, akiknek alig 20%-a tért vissza a háború után; szeptember 21-én pedig a brit és amerikai légierő több száz nehézbombázója bombázta a vasútállomást és környékét, 93 ember halálát okozva. A bombázás következtében a vasútállomás és környéke szinte teljesen megsemmisült, több más épület megrongálódott. Emiatt a mai napig foghíjas az állomásépülettel szemben álló tér, az egykori Kakas Szálló helyén. Még több légitámadás is érte a várost, így az összes elhunytak száma 170 fő. A magyar légvédelem összesen kb. 15-20 támadó gépet tudott lelőni. Október 6-án a Szovjetunió Vörös Hadserege elfoglalta, majd megszállta a várost.

A háború után a békéscsabai németeket is kitelepítették, összesen 324 főt. 1947-ben kezdődött a magyar-csehszlovák lakosságcsere, ennek során főleg csallóközi felvidéki magyarokat telepítettek be az itt élő szlovákok (tótok) helyére. Főleg Révkomárom, Gúta, Losonc és Érsekújvár térségéből érkezett sok áttelepített. A város 1941-ben még 52 000 főt számlált, 1949-re ez a szám 43 000-re esett vissza, ezzel a magyar városok közül arányaiban Békéscsaba szenvedte el a második világháború egyik legnagyobb emberveszteségét. Ez többek között annak volt köszönhető, hogy míg Csabát 5500 ember hagyta el az áttelepítések következtében, addig helyettük csak 1700 új betelepített érkezett.

Az Angyalos-kút

Az 1950-es megyerendezés során Békéscsabát Békés megye megyeszékhelyévé nyilvánították. 1956-ban a városban állomásozó honvédségi alakulatok a forradalom mellé álltak, október 23-án a Békéscsabán állomásozó hadosztály katonái levették a Rákosi-címert a sapkájukról. Október 26-án tüntetés zajlott a település központjában, kinyomtatták a 16 pontot. Október 27-én a rendőrség is a tüntetők oldalára állt. A békéscsabai városi – majd megyei – forradalmi bizottság elnökének Fekete Pált választották. Egy napra rá, 28-án betiltották a pártbizottság lapját, a Viharsarok Népét, helyette a forradalmi Kossuth Népe, majd november 1-jétől a Független Újság jelent meg három napig. A településen az időszak során végig rend uralkodott, kilengések nem történtek. Október 30-án néhány városi ÁVH-st őrizetbe vettek. November 4-én az országba beözönlő, harckocsikkal megerősített szovjet csapatok Békéscsabát is megszállták. A városban több helyen is lőtték a szovjet páncélosokat és katonákat, az ellenállás fészkei a forradalmi tanács épülete, valamint a Petőfi utcai Általános Iskola voltak. Több szovjet katona, két rendőr és egy civil vesztette életét. A viszonttűzben egy ember halt meg, emlékét ma emléktábla őrzi a Szabadság téren. November 10-én letartóztatták Fekete Pált, erre a hírre sztrájkok robbantak ki. December 6-án a forradalom budapesti hősei iránti tiszteletadás jelszavával tömeges, néma tüntetés volt a városban, ami az 56-os események utolsó mozzanata volt a településen.

Csabagyöngye Kulturális Központ

A kibontakozó szocializmus idején a várost Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlesztették a tervgazdálkodás keretében. Huszonöt év alatt a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett, és a lélekszám növekedéséből származó lakáshiányt döntően a paneles építéssel elégítették ki. A hatvanas évektől kezdődően megkezdődött a tervszerű iparosítás, felfutott a baromfifeldolgozás és a nyomdaipar is. Ezenkívül forgácsoló szerszámgépgyár, hajtómű- és felvonógyár, konzervgyár, hűtőház létesült. Ekkor jött létre több kis üzem összevonásából a Kner Nyomda is. A megye gépiparának jelentős bázisa lett a Mezőgép. A hetvenes években épült a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagy gabonatárolója. A nyolcvanas évekre a város lakosságának már több mint fele az iparban dolgozott. Az 1990-es években, a rendszerváltás után az ipar válságba került, sok termelőüzem bezárt, vagy csak csökkentett kapacitással dolgozott tovább, és rengetegen elveszítették az állásukat. Ez elsősorban az egykori KGST-országok túlfejlesztett kapacitása miatt történhetett, amely a piaci körülmények között életképtelennek bizonyult.

A város a 2000-es évekre már túljutott a mélyponton. Új beruházók is érkeztek, elkészült a város bevásárlóközpontja, a Csaba Center, amely Magyarország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye 80 000 m² bruttó alapterülettel. Felújították a strandfürdőt, megépült az elkerülőút, a négysávos, gyorsforgalmi autóút Gyula felé, és átadták a repülőteret. Megújult a város sétálóutcája, két tere, új épületbe költözhetett az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium is. A 2000-es évek végén is nagy beruházások zajlottak, többek között a Budapest Bank új bankműveleti központot épített, illetve a Tondach Magyarország Rt. felfuttatta a tégla- és cserépgyártást, 8,5 milliárd forintos beruházási értékben új gyáregységet telepített az egykori Jaminai Téglagyár területén.

Népesség

Lakosságszám
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	27 624	—
1880	29 490	0,65%
1890	30 979	0,49%
1900	33 976	0,92%
1910	38 143	1,16%
1920	42 014	0,97%
1930	47 412	1,21%
1941	50 325	0,54%
1949	44 053	−1,66%
1960	51 798	1,47%
1970	58 654	1,24%
1980	68 044	1,48%
1990	67 157	−0,13%
2001	67 968	0,11%
2011	62 050	−0,91%
2018	59 357	−0,63%

Békéscsaba a középkorban egy kis falu volt Csaba néven, a mai városterületen 13 falu terült el. A török kori pusztulás után teljesen újra kellett telepíteni a várost. A lakosság létszáma lényegesen gyorsabban emelkedett az országos átlagnál, egészen az 1900-as évekig. Ezután az országos átlagnak megfelelő volt a trend, az 50 000-es határt 1941-ben lépte át a népesség. A háborús veszteségeket, kitelepítéseket csak 1960-ra heverte ki a város, mikorra ismét elérte a fél százezer főt a lélekszáma. 1960–1980 között intenzíven emelkedett a lakosságszám az iparosítás miatt, az igényeket döntően paneles építéssel elégítették ki. 1980–2001 között lényegében stagnál a népesség, majd 2001 után indult meg a város népességének csökkenése, ma már kevesebben laknak Békéscsabán, mint 1980-ban. A legtöbben 1980-ban éltek a városban, 68 044-en. A csökkenés mértéke kisebb az országos átlagnál a kedvezőbb vándorlási különbözetnek köszönhetően.

Békéscsaba lakónépessége 2011. január 1-jén 62 050 fő volt, ami Békés megye össznépességének 17,2%-át tette ki. Békéscsaba, Békés megye legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 320 ember volt. Békéscsaba népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 25% volt. A nemek aránya Békéscsabán kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 171 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 71,3, a nőknél 77,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 7,4%-a, mintegy 4 618 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül szlovák, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak vallók túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még az evangélikus és a református.

Etnikai összetétel

Jelentős nemzetiségi csoportok
Nemzetiség	Népesség (2011)
Szlovák	2 513
Cigány	441
Román	396
Német	387
Lengyel	68

Békéscsaba hagyományosan a szlovákság egyik nagy múltú központja volt, azonban mára a város elvesztette szlovák (a népnyelv szerint: tót) jellegét.

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 67 968 fő volt, ebből a válaszadók 65 944 fő volt, 63 782 fő magyarnak, míg 287 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 4 078 fő szlovák, 425 fő német és 293 fő román etnikumnak vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 62 050 fő volt, ebből a válaszadók 57 318 fő volt, 52 700 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a cigányok (441 fő), és a lengyelek (68 fő) száma nőtt. A németek (387 fő) száma kismértékben csökkent, míg a román (396 fő) nemzetiségűnek vallók kismértékben nőtt. A szlováknak vallók száma (2 513 fő) majdhogynem meg feleződött, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Békéscsabán él a legtöbb magát lengyelnek és orosznak (66 fő), valló nemzetiségi.

Nemzetiségi eloszlás
Időszak							Egyéb/Nem válaszolt	Összesen
2001	91,84%	6%	0,42%	0,43%	0,63%	0,05%	0,63%	100%
2011	84,93%	4,05%	0,71%	0,64%	0,62%	0,11%	8,94%	100%

Vallás

A lakosság vallási összetétele

Békéscsaba kezdetben szinte teljesen evangélikus volt, azonban az áttelepítéseknek, valamint a nagyszámú beköltözésnek köszönhetően mára már megfordultak az arányok. Szerepet játszott ebben az is, hogy a környező települések, illetve a környék döntően nem lutheránus, Békéscsaba szigetként áll a térségben. A várostól északra fekvő területek jellemzően református többségűek, kelet-dél felé katolikus az uralkodó irányzat, csupán nyugat felé, a 44-es számú főút mellett fekvő nagyobb települések evangélikus többségűek. Ennek köszönhetően ma már az egyik legheterogénebb vallási szerkezetű várossá vált a magyar települések között. A városban mind a négy történelmi egyháznak áll temploma: 3 evangélikus , két katolikus, egy-egy református és görögkeleti , 2004 óta működik az új zsinagóga is.

A lakosság felekezeti megoszlása: római katolikus: 17,2%, evangélikus: 12,9%, református: 7,1%, görögkatolikus: 0,2%, egyéb:1,9%, nem tartozik vallási közösséghez:33,3%, nem válaszolt: 27,2%.

Közigazgatás

Városi jelképek és szimbólumok

A város zászlaja a magyar trikolórral a kolbászfesztivál idején

Rovásos helynévtábla Békéscsaba bevezető útján

Békéscsaba címere aránylag szokatlan a mai magyar városok között, ugyanis két olyan elem is található benne, aminek ma már nem sok köze van a településhez. A nagyjából ovális alakú belső részben egy oroszlán áll, ami két búzaszálat tart. Az oroszlán a megye jelképe, míg a búza egyértelmű utalás a megye és város kiemelkedően jó adottságú földjeire, ahol igen nagy arányban termelnek búzát. Az oroszlán alatt egy hal „úszik a vízben”, ami a hajdan itt kanyargó Fehér-Körösnek állít emléket. Ez az egyik olyan elem, amely ma már szorosan nem kapcsolódik a városhoz. Mivel a folyónak új medret ástak Szanazug és Békés között, ezért az jóval távolabb került a várostól, és a vízi élővilág ma már csak helyenként jellemzi az Élővíz-csatornát. Az oválist mindkét oldalról stilizált levelek veszik körül bordó-sárga, illetve kék-szürke (heraldikailag vörös-arany és kék-ezüst) színben. E fölött egy lovagi páncél fejvértje látszik, amin egy korona található. A korona fölött van a másik olyan elem, ami ma már nem teljesen igaz a városra: a szőlő. A 19. században még igen sok szőlő termett a város körül, Stark Adolf itt nemesítette a Csabagyöngye fajtát. A szőlőtőkék nagy része azonban áldozatul esett a filoxérának, majd a nagyüzemi mezőgazdasági művelésnek. Ma már elvétve található szőlő a város közigazgatási határán belül.

Békéscsaba zászlaja a város címerével ellátott lobogó.

A városnak 2001 óta van saját logója, amit egyre gyakrabban használnak különböző kiadványokon, reklámanyagokon. A város saját leírása szerint feladata a város emblematikus megjelenése. A két evangélikus templom egymás melletti stilizált ábrázolása a város legjellemzőbb formai eleme. A logó elválaszthatatlan részét képezi a Békéscsaba felirat, amelynek betűtípusa kizárólag Trajan Bold lehet.

A városnak 2000 ősze óta van hivatalos jelmondata, ami a következőképpen hangzik: „Fejlődés és hagyomány”. A mondat megalkotói és a város szerint ez jelképezi a rendszerváltozás óta eltelt időszak Békéscsabáját.

Politika

Békéscsaba városa az országgyűlési választásokon egymagában alkotja a Békés megyei első számú választókörzetet, így elmondható, hogy az I. választókörzet minden alkalommal reprezentálja is a város lakóinak politikai irányultságát. A mintegy 58 000 békéscsabai szavazó általában hasonlóan az országos trendhez szavazott a múltban, rendszerint kis különbséggel nyertek a jelöltek. Ezért az országgyűlési választásokon egy tipikusan „billegő körzetnek” számít. A városban a rendszerváltás óta mindig a későbbi kormánypárti jelöltek győztek.

Az 1990-es országgyűlési választáson az MDF, az 1994-esen az MSZP, az 1998-ason a Fidesz, a 2002-es és 2006-os választásokon az MSZP, míg a 2010-es és a 2014-es választásokon a Fidesz jelöltje lett a befutó.

Az önkormányzati választásokon más volt a helyzet, Csabán rendszerint az országos átlagnál jobban szerepelt az SZDSZ, illetve az FKGP is. A közgyűlés 1990-2010 között 27 fős volt, ebből tizenhatan a körzetből jutottak be, tizenegyen pedig kompenzációs listán. 1990-től 2006-ig Pap János (SZDSZ) volt a polgármester. A 2006-os önkormányzati választáson Vantara Gyula (Fidesz) győzött, ő 2014-ig irányította a várost. 2014-ben némi meglepetésre a független színekben induló Szarvas Péter lett a polgármester, ezúttal már öt évre.

A közgyűlésben 2006 óta igen erős a jobboldali többség. Csupán egy körzetben, Gerlán tudott nyerni kormánypárti politikus, a többi 15-ben ellenzéki siker született. Így a közgyűlésben 15 fős a Fidesz–KDNP–Vállalkozók Pártja frakció, 7 főt delegál az MSZP (mind kompenzációs listáról), 3 főt az SZDSZ (1 körzeti, 2 listás eredmény) illetve egy-egy hely jutott az MDF és az Együtt Békéscsabáért Egyesület listavezetőinek.

A 2014-es választások

A 2014-es választások során a 2010-es választások alatt 18 fősre (17 képviselő+polgármester) szűkült közgyűlésben Szarvas Péter polgármester egyszerre két helyet is megszerzett: polgármester, valamint a 2. számú települési egyéni választókerület képviselője is lett, így összesen 17 tagú lett Békéscsaba közgyűlése. A 12 választókerületből 10 lett Fidesz-KDNP-s, 1 független, 1 pedig MSZP-EGYÜTT-DK-MLP-s képviselőjű körzet. Kompenzációs listáról 1 FIDESZ-KDNP-s, 2 MSZP-s, 1 Jobbikos és 1 LMP-s képviselő jutott be, így a következő 5 évben az alábbi arányok fognak érvényesülni a közgyűlésben:

• Fidesz-KDNP: 11 fő
• MSZP-EGYÜTT 2014-DK-MLP: 3 fő
• Jobbik: 1 fő
• LMP: 1 fő
• független: 1 fő

Városrészei

Békéscsaba városrészei

Békéscsabának hivatalosan hat különálló városrésze van az önkormányzat beosztása alapján, ezek nagy részben összhangban vannak a természeti-társadalmi és történelmi adottságokkal. A hat városrész közül három teljesen különálló, a törzsterülettől távolabb fekvő terület, míg a másik három zárt beépítésű, egységes terület. A legnagyobb és legfontosabb Békéscsaba belvárosa, ahol a népesség és a közintézmények zöme tömörül. Szintén nagy jelentőségű népességszám szerint a Lencsési lakótelep, amely Békéscsaba délkeleti részén helyezkedik el. Erzsébethely vagy ahogy a csabaiak hívják „Jamina” a város nyugati részén helyezkedik el, a vasúttól nyugati irányban, döntően kertvárosias, földszintes házaival. Mezőmegyer északi irányban, míg Gerla keletre, Fényes pedig délkeletre helyezkedik el a város törzsterületétől. Közös bennük, hogy mindegyik kisebb mértékben városiasodott, kevésbé fejlett részei a megyeszékhelynek.

Gazdaság

Az István Malom épülete

Békéscsabán – hasonlóan más alföldi városokhoz – az élelmiszeripar dominált egészen az 1970-es évek elejéig. A Osztrák–Magyar Monarchia idején a magyarországi malomipar egyik központja volt (István-Malom), de a szintén a 19. században alapított Jaminai Téglagyárnak köszönhetően az ország egyik vezető tégla- és cserépipari városává nőtte ki magát. Szintén ebben az időben kezdődött meg Békéscsaba nyomdászvárossá válása, ami a mai napig is meghatározó jelenség. A két világháború között általánosságban jelentős fejlődés nem történt, a második világháború azonban már súlyos károkat okozott a termelőeszközökben. A háború utáni újjáépítést követően egy darabig nem történt érdemi változás, azonban a 70-es években az 1968. január 1-jén bevezetett, központilag elhatározott új gazdasági mechanizmus iparfejlesztési koncepciója jegyében a megyeszékhelyt is iparosították. Azonban ez már nem történt olyan intenzíven, mint az '50-es évek Rákosi rendszerében, a belváros történelmi részét is épségben meghagyták, így máig megőrzött valamit egykori mezővárosi hangulatából. A rendszerváltás után a termelőüzemek döntő többsége csődbe ment, vagy erősen csökkentett kapacitással dolgozott tovább. Egyedüli kivételt talán a nyomdaipar jelentett, ami a mai napig megőrizte versenyképességét, sőt, számos fejlesztés és új beruházás is történt ebben az ágazatban. 2008 áprilisától az országban egyedül Békéscsabán nyílik mód a külföldről behozott használt autók eredetiségét bevizsgálni. Manapság a szolgáltatószektorok részesedése a legnagyobb a gazdaságban, míg az ipar és mezőgazdaság jelentősége fokozatosan csökkenőben van. A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta valamennyivel jobb az országos átlagnál. A város vezetői többször próbáltak nagy, termelőüzemeket a Viharsarok fővárosába csábítani, de rendszeres az elutasítás, mivel gyakorlatilag Békés megye az utolsó, amelyet még nem kapcsoltak be az országos autópálya-hálózatba. Egy 2008-ban publikált felmérés szerint a város tőkevonzás tekintetében a középmezőny alján található, a 23 megyei jogú város közül a 14.

A város meghatározó gazdasági szereplői

• Konzervipar (Hűtőház, Konzervgyár felszámolás alá került 1999-ben azóta csak részegységei üzemelnek,a hűtőház 2010 óta termelő tevékenységet nem folytat)
• Tésztagyártás (a konzervgyár felszámolával egyidejűleg megszűnt)
• Tégla- és cserépgyártás (Jamina-Tondach), Európa legmodernebb és legnagyobb tetőcserép- és kerámia gyára)
• Frühwald Beton és Építőanyaggyártó Kft.
• Nyomdaipar (Kner, Mondi, Hungária, Javipa)
• Elektronikai ipar és autóipar (Hirschmann Car Communication Kft.)
• Gépipar (Linamar Hungária)
• Vasúti gépipar (MÁV-Gépészet)
• Kolbászgyártás (Csabahús Kft.)
• Baromfifeldolgozás (Jelenleg is tárgyalások folynak a Barnevál újraindításáról)
• Malomipar (István-Malom) megszűnt
• Budapest Bank Bankműveleti Központ
• Almáskerti Ipari Park
• Inkubátorház
• Csomagolóanyag-gyártás (Mondi Consumer Flexibles) legnagyobb kelet-európai gyára.

Közlekedés

Békéscsaba sétálóutcája, az Andrássy út

Minden város életében kulcsszerepe van a közlekedés minőségének. Békéscsabán ez a vasúti és autóbuszközlekedést jelenti, mivel ez a két közlekedési eszköz ki tudja szolgálni a város igényeit.

Távolsági és helyközi közlekedés

• A távolsági és helyközi közlekedést Békéscsabán és környezetében a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ és a MÁV végzi. A város távolsági közlekedése átlagosnak mondható, nem jellemzik se kiugró pozitívumok, se jelentősebb negatívumok.
• A közlekedés minőségi feltételeiben a közlekedési pályák fejlesztése jelenthet javulást (a Békéscsaba–Szeged vasúti pálya, valamint a 44-es és 47-es utak korszerűsítése).
• A légi közlekedésbe való bekapcsolódásban történt a legnagyobb előrelépés, a békéscsabai repülőtér felújításával, átépítésével. Bár döntően csak kisgépek tudnak itt le-, illetve felszállni, a forgalom a megnyitás óta emelkedő tendenciát mutat.
• A környező települések egy részével (Kondoros, Békés, Gyula) kiépített kerékpárutak kötik össze.

Közúti közlekedés

Békéscsaba a 44-es és 47-es főútvonalak találkozópontja. A 44-es számú elsőrendú főút Kecskemét–Szarvas–Békéscsaba–Gyula–országhatár, míg a 47-es másodrendű főút Debrecen–Berettyóújfalu–Szeghalom–Békéscsaba–Orosháza–Hódmezővásárhely–Szeged irányába biztosít megfelelő kapcsolatot. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok futnak be a városba, illetve indulnak ki onnan. A két számjegyű főútvonalak jó állapotban vannak, kivéve a 47-es számú főút Békéscsaba és Mezőberény közötti szakaszát. Megfelelő minőségű a 470-es számú út Békés irányába és a Doboz felé vezető pálya. Csanádapáca felé szintén elfogadható minőségű az út, de ez nem mondható már el a Szabadkígyós–Kétegyháza felé vezető szakaszról.

A megyeszékhelynek egészen kiváló autóbusz-összeköttetése van néhány környező településsel, Gyulára naponta 52, Békésre 60 járatpár közlekedik, de Szabadkígyós, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi felé is napi 20 fölött van a járatpárok száma. A távolabbi városok közül megfelelő a kapcsolat Szeged, Debrecen, Baja és Pécs felé. A Kecskemét–Budapest, illetve Szolnok viszonylatban a környezetbarátabb vasút átveszi az autóbusz szerepét.

A távolsági közlekedést ma már szinte csak légkondicionált, kényelmes, nyugati gyártmányú autóbuszok végzik. Az elővárosi vonalakon is folyamatos az elöregedett járművek cseréje.

Vasúti közlekedés

Békéscsaba vasútállomása

A 120-as számú Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal halad át a városon. A vasúti összeköttetés Szolnok–Budapest irányába jónak mondható, a szerelvények 120 km/órás sebességgel közlekedhetnek, naponta 17 járatpárral, villamosított, döntően kétvágányú vonalon. A békéscsabai vasútállomás komplex felújítása is napirenden van. Ennél is nagyobb jelentőségű a pálya 160 km/h maximális sebességre alkalmassá tétele, ami várhatóan két órára szorítja le a budapesti menetidőt. Egyúttal a Lőkösháza felé vezető szakaszt is kétvágányúsítják, átépítik, így a jövőben még sűrűbben és gyorsabban járhatnak a gyorsvonatok.

A 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonalon már kedvezőtlenebb a helyzet, habár a forgalom számottevő, és napi 12 járat közlekedik, de a vonalszakasz egy részén 60 km/h-ás sebességkorlátozás van érvényben. A vonal egyvágányú, nem villamosított, maximális sebessége 80 km/h.

A 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalon még az előbbinél is rosszabb állapotban van, nagy fejlesztések rajta nem történtek. Gyula vasútállomásig még jó állapotú, hézagnélküli, 80 km/h sebességre alkalmas, de onnantól már jellemző a 40–60 km/órás sebességkorlátozás. Nem villamosított, végig egyvágányú. Kötegyán után a vasút folytatódik Nagyvárad irányába, de ma már nem lehet átszállás nélkül elérni közvetlenül a partiumi nagyvárost.

Nagy hátránya a magyar vasúti hálózatnak, hogy túlságosan fővárosközpontú, ezenkívül Trianonban szándékosan úgy húzták meg a határokat, hogy a fő stratégiai pontok (ezek között a legfontosabb a vasút) mind az utódállamok területén haladjanak. Többek között ezért is érződik nagyon a déli vasút teljes hiánya, ugyanis a Pécs felé járó vonatok egyik legfontosabb rendezőállomása Szabadka volt, amit elcsatoltak, majd felszedték a környékén a síneket, így Békéscsabáról csak lassan, több átszállással és nehézkesen lehet elérni a Dunántúl déli részét. Emellett hiányzik a közvetlenül Debrecen felé vezető pálya is, itt ugyanis a Temesvár–Arad–Nagyvárad–Szatmárnémeti vonal szolgálta a megfelelő kapcsolatot a Tiszántúl északi részével, azonban 1920 óta ezek a kapcsolatok sem működnek.

Szintén a város a kiindulópontja a 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalnak, amely egyvágányú, Kétegyháza vasútállomásig villamosított, Mezőhegyesig aránylag jelentékeny forgalommal. A vonal nagy részén 50 km/h a megengedett maximális sebesség.

Helyi közlekedés

Az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) egykori állomásépülete

Békéscsabán a helyi közösségi közlekedés kizárólag autóbuszokkal valósul meg.

A tömegközlekedésen kívül igen nagy szerepe van Békéscsabán a kerékpárutaknak, amiben élen jár úgy a megye, mind a város. Majdnem az összes forgalmasabb főút mentén kiépítették őket, 2011-ben 18 km-nyi kerékpárúttal rendelkezett a megyeszékhely. A városlakók igen nagy hányada ezért a kétkerekűt veszi igénybe a mindennapi használathoz, talán az összes megyeszékhely közül itt a legnagyobb a biciklisták aránya.

A forgalmi jelzőlámpák száma 28, körforgalomból három épült a megyeszékhelyen. A lámpák megfelelő összehangolásával a zöldhullámos haladás biztosított. A város kitáblázottsága jónak mondható.

A múlt: az Alföldi Kisvasút

A város közlekedésének érdekes színfoltja volt 1899-től 1971-ig a városon keresztülhaladó kisvasút. Az Alföld legnagyobb kisvasúti hálózatának fővonala vezetett keresztül Békéscsaba utcáin, kapcsolatot biztosítva Békéssel, Mezőkovácsházával, Tótkomlóssal. A városban több mellékvonal is létezett, például a városi kórház, a téglagyár, és a malom felé is. A fővonalon a Pályaudvartól a Kossuth térig közlekedett a helyi „motor” 1903-tól. A vasútüzem eredetileg az Alföldi Első Gazdasági Vasút nevet viselte, majd az államosítás után MÁV Alföldi Kisvasút lett a neve. A hálózat egyik nagy központja Békéscsaba volt, a másik Mezőhegyes. A kisvasút északi és dél-nyugati irányba vezetett, északon Békés–Vésztő, dél-nyugaton pedig Szabadkígyós és kaszaperi elágazással Orosháza, Békéssámson és Mezőkovácsháza irányába. Igen jól szolgálta a település lakóinak igényét; több megállója volt a városon belül (Kossuth tér, Kitérő, Rokka stb.). Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció folytán a vonalakat megszüntették, és autóbuszokra terelték a forgalmat.

Jelen

A helyi tömegközlekedést a várossal kötött szerződés alapján a DAKK Zrt. végzi. A társaság autóbuszai járnak a környező, Békéscsabához csatolt településrészekre is (Mezőmegyer, Gerla).

Békéscsabának összesen 8 db helyi járatú autóbuszvonala van, amelyek nagyjából lefedik a város egész területét. Azonban a lakosság felől évek óta meglévő panasz a járatok nem megfelelő sűrűsége. Az elmúlt években sok járatot (4, 6, 10, 14, 12, 19) szüntettek meg, melyek pótlása nem megoldott. Ezért nem meglepő, hogy néhány vonalon (3, 5, 8) egyre több, betűvel jelzett járattal találkozunk (3C, 5K, 8A), ezekkel próbálnak pótolni néhány útvonalat.

A tizennyolc járat közül csak igen kevésnek van viszonylag rövid követési ideje. Csak a 3-as, 5-ös, 7-es, 17-es vonalakon járó buszok tekinthetők valódi, rendszeresen, sűrűn közlekedő járatoknak, 15-25 perc közti követési idővel. Az 1-es, 8-as, 20-as viszonylatokon az autóbuszok körülbelül 30-60 percenként közlekednek. A többi járat ennél is ritkábban érkezik a megállókba. A járatok nagy része az autóbusz-állomásról indul (ami egyébként összeköttetésben áll a MÁV vasúti pályaudvarával). Nagy csomópontnak tekinthetők még a Szabadság tér, Malom tér és Szeberényi tér megállóhelyek is.

2009. április 1-jétől a helyi autóbusz-közlekedés futásteljesítményének csökkenése miatt megszűntek a 14-es és a 19-es számú helyi járatok. Ezek utasait más járatok gyakoribb, vagy hosszabb útvonalon történő közlekedésével szállítja a társaság.

A járművek igen nagy hányada ma már korszerű MAN, Mercedes-Benz, Rába Contact, illetve új generációs Ikarus gyártmányú busz. Természetesen a 80-as években forgalomba állított Ikarus 200-as buszcsalád tagjai is szép számban járják még a várost.

Kultúra

A városban a kultúra kissé megkésve kezdett el fejlődni, mivel a városiasodás szintje is sokáig lényegesen elmaradt a hasonló nagyságú települések mutatóitól. Az igazi kulturális kibonatkozás éppen ezért csak a 19. század második felétől indult el, ami még nagyobb lendületet kapott a kiegyezéstől. Említést érdemel az Alföld állandó kőszínháza, a Békéscsabai Jókai Színház, a város híres festőjéről, a Munkácsy Mihályról elnevezett Munkácsy Mihály Múzeum. Mivel Békéscsaba századokon át fontos központja volt a magyarországi szlovákságnak is, ezért található itt Szlovák Tájház. Fontos szerepet játszik a város közművelődésében a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár is.

Kulturális intézmények

A Jókai Színház épülete

• Színház, mozi
  • Békéscsabai Jókai Színház (az Alföld első állandó kőszínháza)
  • Napsugár Bábszínház
  • Center Mozi
• Múzeumok, tájházak
  • Munkácsy Mihály Múzeum
  • Munkácsy Mihály Emlékház
  • Gabonamúzeum (Csabai tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely)
  • Szlovák Tájház
  • Jankay Kortárs Galéria (2013-ban a Munkácsy Mihály Múzeummal összevonták)
• Művelődési házak, könyvtárak
  • Arany János Művelődési Ház
  • Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
  • Békési úti Közösségi Házak - Meseház
  • Csabagyöngye Kulturális Központ
  • Csaba Honvéd Kulturális Egyesület (FEK)
  • Lencsési Közösségi Ház
  • Szlovák Kultúra Háza (Dom slovenskej kultúry)
  • Vasutas Művelődési Ház
  • Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza

Művészet

• Zene
  • Bartók Béla leánykar
  • Bartók Béla vegyeskar
  • A Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola kórusai
  • Békés Banda
  • Békéscsabai Evangélikus vegyes kar
  • A Békéscsabai Református gyülekezet énekkara
  • Békés Megyei Szimfonikus Zenekar
  • Békéscsabai Vonós Kamarazenekar
  • Cabianska Ruzicka – Csabai Rózsák népdalkör
  • Csabai Színistúdió
  • Grandmother's Jam zenekar
  • Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar
  • La Bomba zenekar
  • Ludas zenekar
  • Mezőmegyeri Asszonykórus
  • Orgován népdalkör
  • Szendrey Karper László gitárzenekar
  • Szlovák pávakör
  • Telemann Trió
  • A Trefort Ágoston Szakközépiskola fiúkórusa
• Tánc
  • Balassi Néptáncegyüttes
  • Balkán Táncegyüttes
  • Békéscsabai Társastáncklub
  • Boleráz Citerazenekar
  • Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes
  • Hétpróbás Néptánciskola
  • Mariann Balettiskola
  • A MÁV Diákotthon mazsorettcsoportja
  • Nyíri Lajos TáncSport Egyesület
  • Tabán Táncegyüttes
  • Viharsarok Néptáncműhely

Média

A településen az írott és az elektronikus sajtó is képviselteti magát.

Elektronikus média

Békéscsabán valósult meg az országban az elsők között a helyi, magánkézben lévő városi kábeltelevíziózás koncepciója 1992-ben. A társaság neve Csaba TV lett. A következő évre datálódik a helyi kereskedelmi rádióadások sugárzásának elkezdése is.

Az 1990-es évek közepén valóságos fénykorukat érték a megyeszékhelyen a helyi sugárzású rádióállomások. Ekkoriban működött a legtöbb rádióállomás:

• Start Rádió (Fm 88,9, a város első 24 órás rádióadója)
• Alföld Rádió
• Retró Rádió (FM 101.6) (Berettyóújfalu, Szeghalom, Gyula, Békéscsaba vonzáskörzetben hallgatható).
• Róna Rádió
• Délkelet Rádió
• Csaba Rádió (FM 104 MHz) (2017. november 1-től Rádió 1).

Innentől lefelé vezetett az út, egymás után szüntette meg a tevékenységét az Alföld, a Róna és a Délkelet Rádió is. Az ezredforduló elmúltával már csak a két legrégebbi, legnagyobb adó, a Start és a Csaba Rádió állt a lábán az egyre fokozódó verseny miatt, mivel az országos nagy kereskedelmi rádióadók agresszív piacpolitikájával nem bírták a versenyt. 2006-ban pedig a Start Rádió is elhallgatott, mivel megvette a frekvenciáját a Rádió 1. Így jelenleg csak a Csaba Rádió maradt az egykoriak közül. 2006 és 2011 között a Juventus Rádió is szólt az FM 100,9 MHz-en.

Napjainkban 88,9-es FM frekvencián a Rádió 1 adása szól, a 94,4-en a békési Torony Rádió szolgáltat, a 98,4 MHz-es frekvencián a Mega Rádió adását hallgathatjuk, míg az FM 104-es frekvencia megmaradt a Csaba Rádiónak. A Csaba Rádió már többször elnyerte az országban a „legsportosabb rádióadó” címet, ezt főleg a város csapatainak élő közvetítéseivel érték el: a város sportolóit még idegenbe is mindenhová kísérték, főleg a focicsapatot.

A közszolgálati rádiók vételi lehetősége az Kossuth Rádió felé billen, mivel mind középhullámon (AM), mind a Békéscsabán sugárzó adó jóvoltából ultrarövid-hullámon (FM) is fogható. A Petőfi Rádió és a Bartók Rádió (mint kultúrahordozók) az FM sávon olyan teljesítménnyel sugároznak, hogy az alacsony térerősség a város belterületén nem teszi lehetővé a komfortos vételt. A Dankó Rádió (Miskolc, 1116 kHz) műsora 5:00-tól 21:05-ig hallgatható.

A jelenleg Békéscsabán sugárzó rádióadók elérhetőségei:

• Csaba Rádió – FM 104,0 MHz
• Rádió 1–FM 104,0 MHz
• Mega Rádió – FM 98,4 MHz
• MR1–Kossuth Rádió – FM 97,3 MHz

A kábeltelevíziók vétele viszont egyre szélesebb területen szolgál ki igényeket, mind az internethasználatban, mind telefonálásban, mind a televíziózásban és a rádiózásban.

A televíziózásban a magánkézben lévő Csaba TV és az önkormányzati tulajdonú 7.Tv készíti a műsorokat a helyi lakosság részére. A műsorok általában a délutáni órákban, 16 óra körül kezdődnek és éjfélig tartanak. A hírekben és a sportműsorokban is a helyi hírek dominálnak.

Békéscsaba közgyűlése 2015 tavaszán döntött arról, hogy a megyeszékhely önkormányzata hozza létre a százszázalékosan tulajdonában álló Békéscsabai Médiacentrum Kft.-t. Már az év októberétől a médiacentrum adta ki a Csabai Mérleget, november 16-án elindult a behir.hu hírportál, majd november 20-án megkezdte sugárzását a 7.Tv.

A 7.Tv körzeti besorolású kereskedelmi televízióként működik, műsora Békés megye valamennyi településén, minden kábeltelevízió szolgáltatónál elérhető, a médiahatóság nyilvántartása szerint 152 000 nézőhöz jut el, ezzel a hét legnagyobb elérésű vidéki televízió közé tartozik. Műsorainkat kezdettől fogva online módon, a behir.hu-n is követhetik azon nézők, akik nem kábeltelevízió előfizetők. A médiacentrum partnere az MTVA-nak, több országos médiumnak, gyakran jelentkeznek be például az M1 adásaiban a megye különböző pontjairól.

Internetes sajtó

Több internetes portál igyekszik kiszolgálni a helyben és a megyében lakókat:

• CsabaiAktuális
• Beol.hu Békés Megye Online
• Csabanet - Békés Megye Kulturális Portálja
• Csabai Mérleg
• Behir.hu
• bekes.lap.hu
• bekescsaba.lap.hu
• Csabai Ifiház
• Békéscsaba-figyelő – Békéscsaba blogja

Írott sajtó

Története

A Békéscsabán megjelent lapok közül a Törekvés című kézírásról sokszorosítva. Lapszámait feltehetőleg stencillel a Rudolf gimnázium diákjai állították elő tanári segédlettel, az 1900-as évek első negyedében.

További lapok:

• Békésmegyei Közlöny (1877-1938)
• Körösvidék (1920–?)
• Viharsarok népe (A BM Hírlap elődje)
• Kossuth Népe
• Független Újság

Jelene

Békéscsabán jelenik meg a Békés Megyei Hírlap és a Csabai Mérleg is. Ezenkívül természetesen időszakos kiadványok is léteznek (például a választások idején megjelenő tájékoztatók, a sportcsapatok időnkénti füzetei stb.). A Békés Megyei Hírlap (továbbiakban: BMH) tulajdonosa az Axel Springer Kiadó Kft., a Csabai Mérleget az Önkormányzat adja ki. A BMH 35 000 példányban jelenik meg, ezzel a megye legnagyobb példányszámú lapja; 1945-ben alakult Viharsarok néven.

Nyelv

A békéscsabai szlovákok kezdettől fogva magyarokkal éltek együtt, ittlétük folyamán a több nyelvű, több vallású település hagyományos kultúrájának meghatározó etnikai elemévé váltak. Az alföldi tót telepesek alkalmazkodtak az őket környező magyar elemhez a népviselet, a szokások és a magyar nyelvhasználat tekintetében is. Szűkebb családi körben – főleg az idősebbek – sok helyen mégis a szlovák nyelvet részesítik előnyben. Ez a nyelv a XVIII. századi szlovák nyelvnek felel meg. Az azóta eltelt 300 év fejlődését a magyar nyelvből merítették. Mindenképpen figyelemreméltó, hogy az alapítók itt élő utódai még 15 nemzedék után is őrzik nyelvüket. Az egyre ritkábban hallott csabai tót nyelv mellett a békéscsabai családnevek is őrzik a szlovák gyökereket. A jellegzetes csabai nevek leggyakrabban keresztnevekből (például Joachim → Áchim), a szülőhelyek neveiből (például Zsilinszky) vagy foglalkozásokból (például Vozár) képződtek, de nem ritka az élelmiszerek (például Kvasz) vagy növények (például Beracka) neveit hordozó családnév sem, sőt találkozhatunk német (például Such) vagy román eredetű (például Moldován), elszlovákosodott családok vezetékneveivel is.

A városban igen komolyan folyik az úgy nevezett irodalmi szlovák nyelv ápolása is (szlovák óvoda, általános iskola és gimnázium; szlovák nyelvű evangélikus istentiszteletek és római katolikus misék; kétnyelvű könyvek kiadása, kétnyelvű utcatáblák stb.).

Oktatás

A város életében igen nagy szerepe van az oktatásnak, főleg a középiskolai, azon belül is a szakképzés magas színvonalú, nagy hagyományú. Az alapfokú oktatást megfelelőnek, míg a felsőfokút kicsit hiányosnak tartják.

Alapfokú oktatás

Lásd még: Békéscsaba általános iskoláinak listája

Békéscsabán jelenleg az alapfokú oktatásban 12 önkormányzati és 2 egyházi intézmény vesz részt. A hagyományos általános iskolákon kívül két intézményben 6, illetve 8 osztályos gimnázium keretében végzik az alapfokú képzést. Egy iskola az enyhe fokon értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végzi, egy iskola pedig a nemzetiségi oktatásban vállal feladatot. 2007-ben 5522 gyermek részesült általános iskolai oktatásban.

Középfokú oktatás

Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium bejárata

Az Evangélikus Gimnázium épülete

A „Közgé” új épülete

A városnak mennyiségi és minőségi szempontból is kiemelkedő szerepe van a középfokú oktatásban. A szakközépiskolai képzésnek több mint fele itt valósul meg, az ezer lakosra jutó középiskolások száma 111. Hozzávetőleg nyolcezer középiskolás végzi tanulmányait Békéscsabán, akiknek 65%-a a megyéből, de Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyéből is rendszeresen érkeznek diákok a településre. Ez is mutatja a város regionális szerepét.

Más gazdasági ágakban a város 12 szakképzést folytató iskolája horizontálisan és vertikálisan széles képzési palettát kínál mintegy 8000 tanuló számára. Speciális szakmaterületeiknek – nyomdaipar, elektronika, vízgazdálkodás, földmérés, zene-, tánc-, textilművészet – köszönhetően regionálisan is vonzóak.

Középiskolák név szerint:

• Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
• Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola → [2]
• BSzC Kós Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája → [3]
• BSzC Trefort Ágoston Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégium→ [4]
• BSzC Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája → [5]
• Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium → [6]
• Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája → [7]
• Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium → [8]
• BSzC Nemes Tihamér Gépészeti, Informatikai és Rendészeti Szakgimnáziuma és Kollégiuma→ [9]
• BSzC Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakgimnáziuma → [10]
• Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola → [11]
• Perfekt Szakközép- és Szakiskola → [12]
• BSzC Szent-Györgyi Albert Szakgimnáziuma és Kollégiuma → [13]
• BSzC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma → [14]
• Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium → [15]
• BSzC Vásárhelyi Pál Szakgimnáziuma és Kollégiuma →[16]

Felsőfokú oktatás

A Szent István Egyetem épülete

A város két felsőfokú intézménnyel rendelkezik, a városban 1986 óta folyik felsőfokú képzés. Az egyik Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola, amely mint kihelyezett tagozatként üzemel. A másik a Szent István Egyetem - Gazdasági Kara (SZIE-GK), amely az egykori Körös Főiskola, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskolából és az Óvóképző Főiskolából alakult meg 2000-ben, és 2009-ben integrálták be a SZIE-be.

A SZIE békéscsabai kara a gazdaságiszakember-képzésre és az ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott. A pénzügyi, gazdálkodási és személyügyi szervező szakon a nappali és levelező tagozatokra fölvett mintegy 3000 hallgató képzését hat tanszék biztosítja. Ezek: Pénzügyi és Számviteli, Gazdaságmatematika és Informatika, Gazdaságtan, Elméleti és Alkalmazott Humántudományi, Idegen Nyelvi, Marketing-menedzsment Tanszék. Ezeken túlmenően az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsgaközpont is működik a karon, valamint kihelyezett intézményi kommunikátor szak.

Sport

Békéscsaba városa a rendszerváltás után nagy összegeket fordított a sport rendszeres és észszerű támogatására. Így a város még 2001-ben elnyerhette a Nemzeti Sportváros címet. Ezt annak is köszönheti, hogy a sportra éves szinten több mint 100 millió forintot költ, így teljesül az a kritérium, miszerint a költségvetés legalább 2%-át sportra kell fordítani. Ennek is köszönhetően számos sportegyesület, szakosztály működik a városban, és az itt lakók is hagyományosan sportszeretők. A leghíresebb egyesületek a jelenleg is elsőosztályú, MNK-t is nyerő Békéscsaba 1912 Előre, a szintén elsőosztályú női kézilabda, a Békéscsabai Előre NKSE. Szintén sok sikert elért egyletek a Békéscsabai Női Torna Club, valamint a Buda-Cash Atlétikai Klub és a Békéscsabai Röplabda SE, amely 2000-es újraalakulása óta immáron két első osztályú bajnoki címmel is büszkélkedhet. Az új hullám képviselője a Békéscsaba Raptors AFSE, de a városnak volt saját baseballcsapata is Békéscsabai Villámok néven. Érdekes színfoltja a sportéletnek a városi „derbi”, amelyet a város két alsóbb osztályú labdarúgócsapata, a I. kerületi Békéscsabai MÁV és az V. kerületi Jamina SE vív egymással.

Linkgyűjtemény a város sportjáról:

• "Kvasz András" Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Egyesület
• Hajrá Csaba sportportál
• A Békéscsabai Előre hivatalos honlapja
• A Békéscsabai Előre Női Kézilabda Klub hivatalos honlapja
• Stormcorner – A békéscsabai szurkolók lapja
• Bad Boys szurkolói csoport
• Sziluett Táncsport Egyesület – Békéscsaba
• Békéscsaba Raptors Amerikai Futball Sport Egyesület – Békéscsaba
• Békéscsabai Előre Úszó Klub
• Buda-Cash Békéscsabai Atlétikai Club
• Békéscsabai BDSK férfi kézilabda csapat weblapja

Látnivalók

Az Árpád Fürdő épülete

Evangélikus templomok

A Páduai Szent Antal székesegyház

• Árpád Gyógy- és Strandfürdő, épült 1922-ben, felújítva 2003-ban.
• Békéscsabai Jókai Színház, az Alföld első állandó kőszínháza. Épült 1877–79 között, átépítve 1913-ban.
• Evangélikus kistemplom, épült barokk stílusban, 1745-ben.
• Evangélikus nagytemplom, Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, copf és empire elemekkel. Két karzatszintes belső, a 70 méter magas, eredetileg párnatagosnak tervezett torony sisakját 1843-ban leegyszerűsítették.
• Evangélikus Gimnázium neocopf stílusú épülete (épült 1899-ban, Sztraka Ernő tervei alapján.
• Hotel Fiume, épült 1869-ben, tervezője Sztraka Ernő, előkelő szálloda, nevét az akkoriban épített Nagyvárad–Szeged–Fiume vasútvonalról kapta.
• Jézus Szíve katolikus templom, épült 1992–93-ban, a két alkotót, Patay Lászlót a pápa, Mladonyiczky Bélát az állam tüntette ki ezen művükért.
• Katolikus nagytemplom (Páduai Szent Antal-társszékesegyház). Az 1910-ben épült, kéttornyos, neogótikus stílusú templomot Hofhauser Antal tervezte.
• Kossuth-szobor, a város polgárai 1905-ben emeltették, tervezte Horvay János.
• Munkácsy Mihály Múzeum, a gyermekkorában itt élt és alkotott Munkácsy Mihály munkásságát megörökítő intézményt 1899-ben adtak át. 2007-ben felújították.
• Munkácsy Mihály Emlékház, a híres festő 21 festménye található itt, ahol régebben Gizella nevű húga élt, akit a művész rendszeresen látogatott.
• Meseház, Schéner Mihály Munkácsy-díjas képzőművész által megformált szobrokkal, mézeskalács-figurákkal, rajzokkal díszített ház.
• Szlovák Tájház, barokk és klasszicista, előtornácos, karéjos oromzatú népi lakóház az 1860-as években épült.
• Szoborsétány, az Élővíz-csatorna mellett, a mellszobrokban mutatja be a város nagyjait, illetve a hozzá kötődő személyeket.
• Egykori neológ zsinagóga épülete – ma bútoráruház (Lázár u. 2.) 1893-ban épült.
• Egykori ortodox zsinagóga épülete – ma üzlet (Luther u. 14.) 1894-ben épült.
• Új zsinagóga – Széchenyi liget, neológ zsidó temető mellett, 2007-ben épült.
• Városháza (romantikus, tervezte Sztraka Ernő, a homlokzat Ybl Miklós tervei alapján, épült 1873-ban)
• Református templom (neoromán, tervezte Wagner József, épült 1912-ben, 36 m magas toronnyal, 280 ülőhellyel; harangok: 1049 kg B-hangú és 415 kg A-hangú.) Templomkert id. Koppányi Gyula mellszobrával (Mészáros Attila alkotása). - Deák u. 4.
• Gerlai Wenckheim-kastély, épült romantikus stílusban, az 1860-as években fejezték be. Jelenleg romos állapotban vevőre vár.
• Wenckheim-kastély

Híres emberek

Itt születtek

• 1827. január 5-én Haan Antal festőművész, († 1888. május 9. Capri szigete)
• 1838. április 8-án Benka Gyula tanár, pedagógiai író, újságíró († 1923)
• 1840. Takáts Ferenc őrmester az amerikai polgárháborúban az unionisták oldalán
• 1868. január 10-én Feleky Károly karmester, színházigazgató és az amerikai-magyar kapcsolatokra vonatkozó angol nyelvű hungarika anyag gyűjtője.
• 1871. Áchim L. András († 1911), a Magyarországi Parasztpárt megalakítója
• 1880. február 2-án Perlrott-Csaba Vilmos festőművész, († 1955. január 23. Budapest)
• 1883. november 21-én Kvasz András pilóta, magyar aviatika úttörője († 1974)
• 1910. november 11. Medovarszki Mihály politikus, tanácselnök († 1979)
• 1921. április 18-án Rábai Miklós koreográfus Kossuth-díjas érdemes művész († Budapest 1974. augusztus 18.)
• 1922. Lőcsei Pál újságíró
• 1931. március 25-én Sík Ferenc rendező Jászai Mari-díjas (1970), érdemes művész (1975), kiváló művész (1985), Kossuth-díjas (1994), A Nemzeti Színház örökös tagja. (nevéhez fűződik a Gyulai Várszínház létrehozása, művészeti vezetőként irányította 1973–1994 között).(† Budapest, 1995. január 16.)
• 1932 március 6-án Bayer Jenő - kémia-fizika szakos tanár, gyógyszerkémikus, a kémiai tudományok kandidátusa (1965).
• 1932. szeptember 6-án Paláncz Ferenc Jászai Mari-díjas színész
• 1933. február 9-én Lőrinczy Éva színésznő
• 1935. szeptember 11-én Palotai Károly labdarúgó, játékvezető, sportvezető, olimpiai bajnok (1964), FIFA-bíró (1972–1984), néhány elismerése: Aranysíp (1982), Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem arany fokozata (1986), 100 éves MLSZ jubileumi emlékérme (2001)
• 1939. január 3-án Sas József, Jászai Mari-díjas és érdemes művész
• 1947. március 13-án Tunyogi Péter (énekes)
• 1949. március 14-én Csák János magyar sakkszerző nagymester, nemzetközi sakkszerző mester, kilenc magyar bajnoki cím birtokosa
• 1953. május 9-én Rózsa Péter Déri János-díjas magyar újságíró, egyetemi tanár
• 1956. március 6-án Árdeleán László színész
• 1962. július 18-án Radó Denise Jászai Mari-díjas színésznő, rendező
• 1962. augusztus 8-án Kovács Edit színésznő
• 1967. július 16-án Horváth Margit színésznő
• 1969. március 19-én Patyi András jogtudós, egyetemi tanár
• 1974. május 22-én Ónodi Henrietta tornász, olimpiai bajnok (1992 Barcelona, ugrás), világbajnok (1992 Párizs, ugrás), Európa-bajnok (1989 Brüsszel, felemás korlát) Világkupa győztes (1990 Brüsszel, ugrás) és olimpiai valamint világbajnoki ezüstérmes, Békéscsaba díszpolgára
• 1974. június 13-án Debreczeni Dezső – kick box hétszeres világ- és nyolcszoros Európa-bajnok, edző (2007-ben világrekorder)
• 1975. január 25-én Hertelendi Klára, a Baby Sisters lánytrió alapítója
• 1976. március 18-án Iványi Dalma válogatott magyar kosárlabdázó, az első, aki a WNBA-ban játszott.
• 1976. Tóth Hajnalka vívó többszörös világ és Európa-bajnok
• 1979. január 29-én Hajduk Károly Jászai Mari-díjas színész
• 1980. október 25-én Kovács Olga színésznő
• 1988. Mihálka György színész, énekes
• 1992. Böczögő Dorina női tornász, olimpikon
• 1993. Bohus Richárd magyar úszó, 2010-es Európa-bajnokságon és a 2012-es londoni olimpián képviselte Magyarországot.

Itt éltek, itt élnek

• Itt élt 1744–1749 között, és itt halt meg Tessedik Sámuel id. evangélikus lelkész.
• Itt (valamint Szarvason) végezte középiskoláját Gyóni Géza (Áchim Géza) költő, akinek többrétű családi kapcsolatai is voltak a városban.
• Itt lakott és itt halt meg 1891. augusztus 12-én Haan Lajos evangélikus lelkész, történetíró, az Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Itt élt gyerekkorában, asztalosinasként Munkácsy Mihály festőművész.
• Itt lakott és itt végezte szőlőnemesítő tevékenységét Stark Adolf (Bártfa, 1834. december 28. – Békéscsaba, 1910. augusztus 26. Ő nemesítette a ’Csabagyöngye’ szőlőfajtát.
• A Békéscsabai Társastáncklub (1961-) alapítója Nyíri Lajos (1914–1998), táncpedagógiai munkáját több tanítványának jelentős versenyeredménye bizonyítja.
• Itt élt Féja Géza író, újságíró, szerkesztő, József Attila-díjas (Szentjánospuszta, 1900. december 19. –Budapest, 1978. augusztus 14.), 1945–1956-ig könyvtárosként dolgozott Békéscsabán.
• Itt élt Cseres Tibor (Gyergyóremete, 1915. április 1.–Budapest, 1993. május 24.) író, szerkesztő, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. József Attila-díjas (1951, 1955, 1965), Kossuth-díjas (1975).
• Itt élt Széplaky Endre (Arad, 1927. január 29. – Békéscsaba, 2006. november 5.) színművész.
• Itt élt Felkai Eszter, (Budapest, 1942. november 20. ─ ) Jászai Mari-díjas színművésznő. 1966-tól 2007-ig a Jókai színház tagja.
• Itt élt Gedó György (Újpest, (1949. április 23.) olimpiai bajnok ökölvívó, edző, aki 1957-től a Békéscsabai Építők Előre versenyzője volt 1965-ig.
• Itt él Udvardy Anikó (Mezőberény, 1952. június 12. - ) szobrász.
• Varga Adrienn tornász, Európa-bajnok (1998 Szentpétervár, ugrás), világbajnoki 4. helyezett (1997 Laussane, ugrás), az olimpiai csapat tagja (1996 Atlanta).
• Itt él Erdős Viktor (1987) sakkozó, FIDE nagymester.
• Itt él Böczögő Dorina (1992) tornász, pekingi olimpikon.

Itt haltak meg

• Itt halt meg Láng Ida (1889– 1944. június 20. v. 21. Békéscsaba): regényíró, publicista, költő.

Testvérvárosai

• Belényes, Bihar megye, Partium, Románia (1999)
• Mikkeli, Finnország (1981)
• Nagybecskerek, Szerbia (1966)
• Székelyudvarhely, Hargita megye, Erdély, Románia (1991)
• Tarnowskie Góry, Lengyelország (1994)
• Trencsén, Szlovákia (1992)
• Ungvár, Kárpátalja, Ukrajna (1998)
• Lutherstadt Wittenberg, Szász-Anhalt tartomány, Németország (1995)

Lásd még

• Emléktáblák Békéscsabán
• Békéscsabai repülőtér

További információk

• Békéscsaba Önkormányzatának honlapja
• Startlap linkgyűjtemény
• Békés Megyei Hírlap hivatalos oldala
• Csaba Rádió honlapja
• Archív képek
• Békéscsaba a funiq.hu-n
• Behir.hu Békéscsaba hírportálja