Magyar Honvédség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar Honvédség
[[Fájl:
A Magyar Honvédség emblémája
A Magyar Honvédség zászlaja
|250px|A Magyar Honvédség jelképei]]
A Magyar Honvédség jelképei
Dátum 1848. július 11. (az első magyar honvédsereg megalapítása)
1990. március 15. – (jelenlegi formájában)
Ország  Magyarország
Személyzet hivatásos és szerződéses katonák, önkéntes műveleti, területvédelmi és védelmi tartalékos katonák, köztisztviselők, honvédelmi alkalmazottak
Típus fegyveres erők
Feladat Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme.
Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez.
Méret 30180 fő[1]
Parancsnoki struktúra hadsereg (alá-fölé rendeltségi viszonyon alapuló egyszemélyi vezetés) polgári irányítás alatt
Diszlokáció Budapest (HM és HM HVK)
Székesfehérvár (MH ÖHP)
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok Áder János köztársasági elnök (főparancsnok)
Korom Ferenc altábornagy (a HM Honvéd Vezérkar főnöke)
Dr. Benkő Tibor (honvédelmi miniszter)
Jelenlegi parancsnokhelyettes Korom Ferenc altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes
Jelvények
Magyarország hadilobogója
A Magyar Légierő jelképe

A Magyar Légierő repülőgépeinek felségjelzése
A Magyar Légierő felségjelzése - szürke változat
Kultúra és történelem
Mottó „A Hazáért”
Színek

Acélzöld: műszaki; vegyvédelmi, pénzügyi Búzavirágkék: Híradó, informatika, információvédelem, elektronikai harc, elektronikai felderítés Fehér: felderítő Fekete: harckocsizó; tábori lelkész Kármin: hadtáp; térképész; mérnök, technikus; jogi és igazgatási; egészségügyi, gépkocsiszállító; közlekedési; KBH "Lövész" zöld: gépesített lövész Skarlátvörös: tábori; tüzér; légvédelmi tüzér; légvédelmi lokátoros, zenész, díszelgő (díszzászlóalj); katonai rendész Sötétkék: hadihajós

Világoskék: repülőtábornok; repülő; légierő
Háborús részvétel 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Első világháború
Magyar–szlovák kis háború
Második világháború
Afganisztáni háború
Évfordulók május 21. – a Magyar Honvédelem Napja
Magyar Honvédség weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Honvédség témájú médiaállományokat.

Sablon:Jelvény 3

A MH 32. Budapest Őr- és Díszezred katonái az Egyesült Államok elnökét fogadják a Sándor-palota előtt, 2006. június 22-én (a háttérben huszárok láthatóak)
Magyar honvédtiszt 1849-ben
A 2007-es kecskeméti repülőnap alkalmából különleges festést kapott Mi–24-es harci helikopter
A Magyar Honvédség transzparense a Szépművészeti Múzeum bejáratánál, 2010. augusztus 20-án
A hadrendből kivont AM–21 Százhalombatta folyami aknamentesítő hajó Budapesten. Hasonló, jugoszláv gyártmányú Neštin osztályú aknamentesítők ma is használatban vannak.

A Magyar Honvédség (rövidítve MH) polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az általános hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei jogszabályokban meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak.

A Magyar Honvédség fő feladata az ország szuverenitásának és területi épségének védelme, valamint a Észak-atlanti Szerződés Szervezete[2] értelmében a Szervezet kollektív védelmének erősítése. További feladatai közé tartozik, hogy hozzájáruljon az egyéb – a partnerségi, szerződéses viszonyok között – közösen vállalt szövetséges küldetésekhez, béketámogató és humanitárius akciókhoz, súlyos ipari és természeti katasztrófák következményeinek elhárításához, a szövetséges katonai és polgári rendvédelmi erők magasabb szintű kiképzéséhez akár a NATO és az Európai Unió szervezeti határain kívül is. A szövetségek közös védelmének érdekében kész a szükséges katonai erő és egyéb támogatások rendelkezésre bocsátására a vállalt kötelezettségeknek megfelelően. Kész a biztonságpolitikai alapelveknek megfelelő két- és többoldalú katonai együttműködés révén erősíteni a regionális biztonságot és stabilitást. Ezen feladatokat rendszerint a honvédelemben közreműködő más polgári szervekkel együttműködve hajtja végre.

A Honvédséget békében az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter irányítja. Rendkívüli állapot idején a Honvédség legfelsőbb irányító szerve a Honvédelmi Tanács. A Magyar Honvédség vezetése a mindenkori Honvéd Vezérkar főnök (HM HVKF) joga és kötelessége. Gyakorolja jogszabályban rögzített hatáskörét, valamint végrehajtja az irányítására jogosultak utasításait. A Magyar Honvédség szakmai vezetését a Honvéd Vezérkar (HVK) és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) látja el.

1992-től minden év május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, mely napon Buda várának 1849-es visszavételéről emlékeznek meg. A várnegyed déli részén található Dísz téren emelték 1893-ban a Honvéd-szobrot a budai hősök emlékére. A szobor egy zászlót tartó, harcba rohanó fiatal katonát ábrázol, a talapzaton található felírás: „1849. május 21. Szabad hazáért!”.

Története[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: 1848–49-es honvédsereg, Vörös Hadsereg (magyar), Nemzeti Hadsereg, Magyar Királyi Honvédség és Magyar Néphadsereg
Searchtool right.svgLásd még: Magyar hadtörténet

A modern magyar hadsereg megalakulása a gyakorlatban 1848. május végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalogzászlóaljat, névlegesen a Nemzeti Őrsereg részeként – valójában ezt a seregtestet a hivatalos iratokban is „honvédségként” emlegették. A magyar állam ellen irányuló külföldi agresszió fenyegetése és belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11-én, Pesten az országgyűlés képviselői 200 ezer újoncot és a 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg – hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris véderejét, a Honvédséget. Az erélyes intézkedések nyomán Magyarországnak 1848 legvégén már 110 ezer főnyi serege állt hadrendben, amely végigharcolta a szabadságharcot. Az 1849. évi orosz cári invázió következtében az ország közel 20 évig tartó osztrák katonai megszállás alá került, ez idő alatt nemzeti rendelkezésű hadserege nem volt.

Az önálló magyar hadsereg ismételt felállítására 1868-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása után került sor. 1869-ben megkezdődött az első honvédcsapatok felállítása. A századforduló nem képez éles választóvonalat a honvédség fejlődésében, de az 1900-as évek első évtizedében az általános európai fegyverkezés hatására mélyreható és gyors haderő-fejlesztési program indult be az Osztrák–Magyar Monarchiában. A haderő első vonalát a császári és királyi közös hadsereg és haditengerészet, második vonalát a királyi magyar honvédség, illetve K. u. K. Landwehr alkotta. Az európai nagyhatalmak felgyorsult ütemű fegyverkezését szem előtt tartva a hadvezetés a közös hadsereg tüzérségét óhajtotta fejleszteni, ami létszámnöveléssel járt együtt. Az első világháborúban Magyarország több százezres emberáldozatot szenvedett el, főleg az orosz fronton és az olaszországi Isonzónál. A volt Magyar Királyság területét a köztársasági kormánynak nem sikerült egyben tartania, mert a szomszédos országok igényt tartottak a szlovák, román és délszláv nemzetiségek által lakott területekre (nemzetállami mozgalmak), és az antant támogatásával katonai intervenció indult meg az ország feldarabolására. Az ország jelentős része francia, román és szerb ellenőrzés alá került. Ez a Károlyi Mihály-kormány bukásához vezetett, és 1919. március 21-én az ország még magyar kézen maradt részében a kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat.

A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttekor a külpolitikai helyzet még súlyosabb volt, mint a polgári kormányzat idején. Az események alakulását jelentősen befolyásolta a Vix-jegyzék, melyet 1919. március 20-án adtak át. Az ország vezetői úgy vélték, hogy 3-4 hónap alatt lehetséges egy körülbelül 200 ezer fős hadsereg létrehozása. 1919. március 25-én jelent meg a Vörös Hadsereg fölállításáról szóló rendelet. Április 16-án a román, majd április 27-én megindult a cseh csapatok támadása. A kezdeti katonai sikerek után azonban a Clemenceau-jegyzék hatására – ami kimondta, amennyiben a Vörös Hadsereg kivonul a Felvidékről, akkor cserébe a románok kiürítik a megszállt Tiszántúlt, és Magyarországot meghívják a béketárgyalásokra – a Vörös Hadsereg kivonult a Felvidékről, de a román csapatok nem távoztak, valamint Magyarországot nem hívták meg a béketárgyalásokra. A Vörös Hadsereg szétesett, amely a román csapatok elleni szolnoki ellentámadás sikertelenségével zárult.

A 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés katonai rendelkezései alapvetően biztosították a kisantant államok teljes katonai fölényét. Olyan hadsereg fenntartását engedélyezték Magyarországnak, mely nemcsak támadó hadműveletekre alkalmatlan, de az ország minimális védelmét sem képes ellátni. A Tanácsköztársaság kormányának lemondásával megszűnt hadsereggel párhuzamosan szerveződött a Nemzeti Hadsereg, melynek parancsnoka a Károlyi Gyula vezette szegedi kormány honvédelmi minisztere, Horthy Miklós lett. Létrehozására június 6-án Szegeden hirdette ki rendeletét, a fővezérség pedig augusztus 9-én felállt (a szervezet elnevezése 1922. január 4-én Magyar Királyi Honvédségre változott). Magyarország a területi revízió politikáját támogató két országgal, először a fasiszta Olaszországgal, majd később (1933. után) a legfontosabb gazdasági partner náci Németországgal kereste az együttműködést. A tengelyhatalmak szövetségeseként 1941-ben Magyarország belépett a második világháborúba, melynek casus bellije Kassa augusztus 26-ai bombázása lett. A gyengén felszerelt magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a keleti fronton, majd 1943 januárjában a 2. magyar hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett a Don folyó partján.

Később 1944–45 folyamán, az előretörő szovjet Vörös Hadsereg ellen a Honvédség főleg az ország területének védelmében vett részt, de 1944 nyarán az 1. Magyar Hadsereg például a Kárpát-medence keleti, északkeleti előterében, Galíciában is vívott főleg páncéloscsatákat. Az ország védelmét a kiépített védelmi vonalakkal kívánták biztosítani, így az Árpád-vonallal, Szent László-állással, illetve Hunyadi-állással. Az ország 1944. március 19-én német megszállás alá került, ez év tavaszától angolszász hadászati bombatámadások színterévé lépett elő. Lévén az ország közlekedési szempontból immár kiemelkedő szerepet töltött be a német háborús célok elérése érdekében, az ország légvédelmét megerősítették, a magyar repülőcsapatok műszaki felszereltségét jelentősen növelték. A szeptembertől szárazföldi hadszíntérré váló országban a három honvéd hadseregen kívül jelentős számú német csapatok is tevékenykedtek. Az országba betörő szovjet és román csapatok az év végére elérték a fővárost, melyet végül sikerrel kerítettek be, majd az újév februárjában bevettek. A főváros felmentésére tett minden magyar–német kísérlet kudarccal végződött. A Királyi Honvédség és a német haderő csapatait az egyesített szovjet–román erők március végére kiszorították az országból a nyugati határon át Ausztriába. 1945. április végére gyakorlatilag a magyar haderő megszűnt létezni. A szovjet csapatok által elfoglalt területeken még a harcok alatt megkezdődött a németellenes csapatok szervezése. 1945 elején már aktív, kis létszámú „partizánhaderő” alakult, melyeket be is vetettek. Később a háború alatt hadifogságba esett magyar katonákat a Honvédelmi Minisztérium Igazoló Bizottsága volt hivatott átvilágítani és igazolni, vagy elítélni. A Bizottság már decemberben ítéleteket hirdetett. Az átvilágított, igazolttá nyilvánított tisztekből, tábornokokból létrehozták az újdonsült Magyar Honvédség törzsi, tiszti állományát. A honvédség ismét fejlődésnek indult, 1946-ban már aktív haderőnek számított. A tisztképzés 1947 decemberében indult, az immár Honvéd Hadiakadémián.

1947. február 10-én Párizsban aláírták a magyar békeszerződést, amelynek a hadseregre vonatkozó előírásai értelmében Magyarországnak jogában állt 70 ezer fős hadsereget szerveznie. 1948. végén megkezdődött a hadsereg gyorsított fejlesztési tervének kidolgozása. 1951. őszéig nyolc lövész- és egy páncéloshadosztály, hadseregközvetlen tüzérség, szerény légierő és légvédelmi tüzérség felállítására került sor. Még e nagyságrendileg nem túl jelentős haderő is rendkívüli megterhelést igényelt az országtól, 1950-ben például az állami költségvetés 25%-át. 1951. június 1-jén a Magyar Honvédség elnevezést Magyar Néphadseregre változtatták, az év végétől megkezdődött az állomány szovjet mintájú egyenruházattal való ellátása és a Jugoszlávia ellen esetlegesen indítandó invázióra alkalmas növelt létszámú haderő fejlesztése.

Az új Magyar Néphadsereg a szovjet katonai rendszeren és eszközökön alapult. A hatalmas hadi kiadások 1952. végére félbeszakadtak, az akkori haderő létszáma elérte a 250 ezer főt. Sztálin halálával a déli invázió lehetőségét elvetették, a haderő létszámát ismét csökkenteni kezdték. Ez az indokolatlan túlköltekezés az 1950-es évek közepére gazdasági csődközelbe juttatták az országot. Az 1956-os forradalom szovjet leverése után a Szovjet Hadsereg a Magyar Néphadsereg eszközállományának jelentős részét elhordta az országból, a haderő fejlesztését új koncepciókra kellett alapozni.

1968-ban a Prágai tavasz politikai változásokat hozott Csehszlovákia életében. A szovjet vezetés ezt nem nézte jó szemmel, így 1968 nyarán a Varsói Szerződés tagállamainak katonai egységei (Románia kivételével) bevonultak az országba. Magyar részről a zalaegerszegi MN 8. Gépkocsizó Lövészhadosztály 12 500 katonával, 155 harckocsival, 200 löveggel, 2000 gép- és harcjárművel vett részt a hadműveletben. Bár a Magyar Néphadsereg által megszállt területeken nem került sor katonai ellenállásra és vérontásra, a civilek ellenállása jelentős volt, Érsekújváron és Nyitrán tömegoszlatásra került sor.[3]

A rendszerváltozás a hadseregben már 1989-ben megkezdődött. A kormány 1989. november 30-i határozata szerint további 20–25%-os csapatcsökkentést kell végrehajtani, a néphadsereget nemzetközi haderővé alakítani és a diszlokációt egyenletessé tenni. 1990. március 15-étől a haderő hivatalos neve Magyar Honvédség.[4]

Magyarország – a volt Varsói Szerződés tagországai közül elsőként – 1996. január 29-én jelentette be hivatalosan csatlakozási szándékát a NATO-hoz. 1997. július 8-án a NATO madridi csúcstalálkozóján a szövetség állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot csatlakozási tárgyalásokra hívja meg. 1999. március 12-én Magyarország felvételt nyert a NATO-ba.

Az Országgyűlés 2004 novemberében módosította az alkotmányt a sorkötelezettség felfüggesztésével kapcsolatban, ettől kezdve a Honvédség állományát békében kizárólag hivatásos és szerződéses katonák, köztisztviselők, valamint honvédelmi alkalmazottak (2018-ig közalkalmazottak)[5] alkotják.

A Magyar Honvédség összlétszámát az Országgyűlés 2013. májusi határozatában 29 700 főben maximálta. Ebből összesen 8845 altiszt és 5690 tiszt lehet a hadseregben. Az összlétszám legfeljebb 30 százaléka lehet a legénységi állomány. A civil kormánytisztviselők, közalkalmazottak és egyéb munkavállalók köre a honvédségi összlétszám maximum negyede lehet. Az összlétszám nem tartalmazza az önkéntes tartalékos, valamint a rendelkezési állományban lévők létszámát.[6]

Feladatai[szerkesztés]

Fegyverhasználati joggal ellátott feladatok[szerkesztés]

  • Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
  • a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme,
  • a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése,
  • a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrizete és védelme,
  • egyes kijelölt létesítmények őrizete és védelme,
  • részvétel a szükségállapot idején az erőszakos cselekmények elhárításában,
  • talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása.

Fegyverhasználati jog nélkül ellátott feladatok[szerkesztés]

  • Közreműködés a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában,
  • katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása,
  • részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében,
  • közreműködés a nemzetközi megállapodásban vagy jogszabályban meghatározott hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában és a kegyeleti tevékenységben,
  • közreműködés az állami közfoglalkoztatás feladatainak végrehajtásában.[7]

Felépítése, egységei[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: A Magyar Honvédség szervezeti felépítése és egységei

Fontosabb szervezeti egységei[szerkesztés]

Honvédelmi Minisztérium

Polgári és katonai vezetői[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: Magyarország köztársasági elnöke, Magyarország honvédelmi minisztereinek listája és Honvéd Vezérkar

Az önálló magyar haderő 1848-as megalakulása óta több szerkezeti, szervezeti átalakuláson ment keresztül. Megalakulása óta alapvetően jellemezte, hogy a hadvezetést polgári, politikusi vezetők felügyelik. Ez alól még az első és a második világháború hadi eseményei sem voltak kivételek. Kezdetben a megalakult magyar Országgyűlés, majd a Monarchia vezetője, később a kormányzó és kinevezett kabinetje vezette. A második világháborút követően szintén politikai felsőbb vezetés alá tartozott, ahogyan a rendszerváltást követően napjainkban is. A politikai vezetést a mindenkori miniszterelnök, mint kormányfő hadügyminisztere, hadügyi népbiztosa, vagy honvédelmi minisztere (HM) biztosította, a katonaszakmai vezetést pedig a kezdetektől fogva a Honvéd Vezérkar, amely kisebb változtatásokkal, de azonos funkcióval, feladattal napjainkban is látja el. Vezetője a Honvéd Vezérkar főnöke (HVKF). Napjainkban, 1990 óta az ország államfője, azaz a magyar köztársasági elnök a honvédség polgári (legfőbb) parancsnoka, aki a mindenkori választott kormánytól függetlenül képviseli az ország katonapolitikai érdekeit is. Ezzel kerülve el azt, hogy az ország hadereje esetlegesen nem demokratikusan hatalomra került kormánya rendelkezzen a haderő vezetése felett a mindenkori HM-en keresztül, aki a vezérkar összetételében, kialakításában is szerepet játszhat. Ez a szervezeti gyakorlat tipikusnak mondható az európai hadszervezetekben.

Szárazföldi erő[szerkesztés]

Az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj katonái

Rendeltetése[szerkesztés]

A szárazföldi erők alapvető kötelessége Magyarország katonai védelme, az államhatár őrzése és védelme, valamint a nemzetközi szerződésből eredő katonai kötelezettségek (kollektív védelmi feladatok, béketámogató műveletekkel kapcsolatos feladatok) teljesítése. Segítségnyújtás elemi csapás vagy jelentős katasztrófa esetén, valamint protokolláris feladatok ellátása.

Fegyverzet[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: A Magyar Honvédség fegyverzete

A Honvédség 1990-ben a Magyar Néphadsereg eszköz- és személyi állományát örökölte meg. A megváltozott geopolitikai helyzet miatt azonban az 1986-ban tervezett haderő-átalakítást átdolgozva egy drasztikusabb haderő-leépítésbe kezdett, amely érintette eszközállományát is. A leépítést részben a CFE-szerződéshez való csatlakozás indokolta, részben pedig az akkori nemzetgazdasági teljesítmény nem tudott akkora haderőt fenntartani, ellátni. A leépítések következtében vonták ki többek között a T–55 típusú harckocsikat, a BM–21 rakéta-sorozatvetőket, a 2SZ1 Gvozgyika önjáró tarackokat, a PSZH, FUG és BMP–1 típusú páncélozott szállító harcjárműveket, az AMD–65 típusú gépkarabélyokat, a MiG–21, MiG–23 és Szu–22 típusú repülőgépeket.

Az ország NATO-csatlakozását követően újabb és modernebb, többcélú eszközök beszerzése vette kezdetét. Ilyenek a különféle típusú és rendeltetésű gépjárművek mellett RÁBA, Mercedes UNIMOG és MAN tehergépjárművek, Mercedes-Benz G 270 CDI terepjáró személygépjárművek, kommunikációs eszközök, lövedékálló mellények és sisakok, új kézifegyverek (például MP5A3 géppisztoly, M4A1 SOPMOD gépkarabély, Gepárd rombolópuska-család stb.), Skylark I típusú pilóta nélküli repülőgépek, TeleMax tűzszerész-robotok stb. Továbbá több régi, meglévő eszközt modernizáltak: különféle rádiólokátorokat (például P–18M és SZT–68U), a 2K12 Kub légvédelmi rakéta komplexumok lengyel-magyar (HM Arzenál ZRt) együttműködésben modernizálásra kerültek (2K12M), a 9M111 Fagot és a 9M113 Konkursz irányított páncéltörő rakéták üzemidő hosszabbításon estek át, továbbá a BTR–80 páncélozott szállító harcjárművek modernizálása is megkezdődött a HM Currus ZRt segítségével (egyéb alegységi járművek is kifejlesztésre kerülnek).

Különleges Erők[szerkesztés]

A magyar különleges erőkhöz tartozó katonák sietnek ki egy MH–47 Chinook helikopterből egy 2009-es horvátországi hadgyakorlaton
Searchtool right.svgBővebben: MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj

A Magyar Honvédség MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj jogelődje az 1939. október 1-jén megalakult Honvéd Ejtőernyős Zászlóalj. A zászlóalj a második világháború nagy részében mint gyalogos alegység harcolt, majd a háború végén felszámolták. Az ejtőernyős fegyvernem hagyományait az 1951. október 4-én Székesfehérváron megalakult ejtőernyős zászlóalj vitte tovább. 1963-ban diszlokált Szolnokra, a Thököly Imre Laktanyába.

A zászlóalj 1990-ben vette fel gróf Bercsényi László nevét. 2005. szeptember 1-jétől az alakulat neve: MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj.

Az alakulat személyi állományából alakult körülbelül 150 fős MH Könnyű Gyalog Század 2004-2006 között vett részt afganisztáni ISAF műveletekben, norvég alárendeltségben. Szintén az alakulat személyi állományára alapozva, 2009-ben került felállításra a körülbelül 16 fős Különleges Műveleti Csoport, amely Vardak tartományban, amerikai parancsnokság alatt folytatja tevékenységét.

Légierő és légvédelem[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: Magyar Légierő

A Magyar Légierő a Magyar Honvédség egyik alapvető haderőneme. Feladata békében és háborúban a Magyarország légterének ellenőrzése és védelme. A Magyar Légierő három fegyvernemből áll, úgymint repülő, légvédelmi rakéta és rádiótechnikai (radar). Személyi állomány jelenleg körülbelül 5000 fő.

Védelmi kiadások[szerkesztés]

A Honvédség költségvetése 2000-2004 között folyamatosan a GDP 1,7%-a körül mozgott. 2005-től a költségvetési megszorítások miatt jelentősen csökkentek a rendelkezésre álló források. Többször is kritika érte Magyarországot, mivel a NATO elvárása a tagországokkal szemben kétszázalékos ráfordítás, ezzel szemben Magyarország 2006-ban a nemzeti össztermék 1,1%-át költötte honvédelmi célokra.[9] Egyébként 2006-ban a kétszázalékos arányt a NATO 26 tagországa közül mindössze hét teljesíti.

Bár a politikai vezetés a 1009/2009. (I. 30.) számú Kormányhatározattal elérendő célként határozta meg, hogy 2013-ig a védelmi kiadások haladják meg a GDP 1,3%-át, de a gazdasági válság miatt a 2009. évi honvédelmi költségvetés alapvetően a 2008-as szinten maradt, sőt, a tárca mozgásterét jelentősen beszűkítette a rendelkezésre álló összeg közel egy tizedének évközbeni befagyasztása. A teljes költségvetésben megállapított 80 milliárd forintot kitevő egyensúlyi tartalékhoz így a Honvédelmi Minisztérium közel 30 milliárd forinttal járult hozzá, ami kiemelkedő volt a többi minisztériumnál jelentkező elvonáshoz képest.

A 2011. évi költségvetésben a Honvédelmi Minisztérium fejezetéből kikerült a „Hozzájárulás a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásának kiadásaihoz” jogcímen betervezett – 2010-ben 26 milliárd forintra rúgó – kiadás, és a költségvetés más részébe került át. Az év közepén elfogadott költségvetési módosítás az eredeti tervhez képest 10%-os kiadáscsökkentést jelentett, így a GDP arányos védelmi kiadás már az 1%-ot sem érte el.

A 2012. február 29-én megszavazott és kihirdetett 1046/2012. (II. 29.) számú kormányhatározat újabb tervet rögzít a honvédelmi kiadások növelése érdekében. Ennek értelmében a Honvédelmi Minisztérium 2013–2015 közötti költségvetési évekre tervezett éves támogatása legalább a 2012-es évre tervezett költségvetési támogatás nominálértékét el kell érnie. 2016-tól az éves tervezett támogatási főösszegnek évenként 0,1%-os GDP arányos bővülést kell elérnie, mellyel 2022-re biztosítani kell a GDP 1,39%-át.[10]

Védelmi kiadások 2000-től
Év Milliárd forint A GDP %-ban Források
2000 226,9 1,7% [11]
2001 272,4 1,8%
2002 279,5 1,7%
2003 214,3 1,7%
2004 310,7 1,5%
2005 284,5 1,25% [12]
2006 283,1 1,20% [13][14][15]
2007 278,2 1,09% [16][17][18]
2008 319,7 1,20% [19][20]
2009 320,6 1,22% [21][22]
2010 308,2 1,14% [23][24]
2011 248,9
 0,88%
 [25][26]
2012 233,7 0,82% [27][28]
2013 241,3 0,81% [29]
2014 241,5 0,78% [30]
2015 260,4 0,76% [31]
2016 301,0 0,85% [32]
2017 364,4 1,0%

(becslés)

[33]
2018 427,3 1,2%

(becslés)

[34]

A fenti költségvetési adatok a Honvédelmi Minisztérium teljes költségvetését jelentik.

Honvédelmi átalakulások[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: A Magyar Honvédség átalakulása a rendszerváltás után és Modulrendszer a Magyar Honvédségben

A Varsói Szerződés megszűnése és a szovjet csapatok kivonulása után megkezdődött a Magyar Honvédség első jelentős átalakítása. Ebben az időszakban a Honvédség MiG–29-es vadászgépeket, BTR–80-as páncélozott szállító harcjárműveket, illetve Fehéroroszországból T–72-es harckocsikat szerzett be. Megkezdődött a kötelező katonai szolgálaton alapuló reguláris haderő átalakítása vegyes rendszerű – szerződéses és sorozott katonákból álló – hadsereggé. A sorkatonai szolgálatot előbb 9, majd rövid idő elteltével 6 hónapra csökkentette a törvényhozás. A légierő modernizálásával kapcsolatban az amerikai F–16-os, F/A–18-as, a francia Mirage-2000, a svéd JAS 39 Gripen, illetve az orosz MiG–29-es vagy Szu–27-es vásárlása vagy lízingelése került szóba. 2001 őszén a kormány végül a Gripen bérlete mellett döntött.

A Magyar Honvédség egészét tekintve 2006 végén 78 önálló hadrendi elemmel, 44 helyőrséggel és 24 890 fős létszámmal rendelkezett. 2018-ban 23 950 katonával rendelkezik. A tartalékosok létszáma 2005-ben 90 300 fő volt, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem. Ugyanebben az időszakban a mozgósítható létszám 2,66 millió fő, amelyből katonai szolgálatra alkalmas 2 millió fő.[35] 2011-ben 8000 fő tartalékos állomány felállítását javasolta a honvédelmi minisztérium, ezt a szintet 2014-re tervezik elérni.[36]

2012 elején összesen 17 757 katona teljesített szolgálatot, a 22 406 fős keretszámból így 4649 hely volt feltöltetlen. A szerződéses tartalékosok száma 2541 fő volt.[37] A katonák átlagos illetménye 2012. márciusi adatok alapján a tiszti állomány esetében havi bruttó 389 522 Ft, az altiszti állomány esetében bruttó 191 157 Ft, a legénységi állomány esetében pedig bruttó 137 425 Ft volt.[38]

Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és honvédelmi alkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti.

Nemzetközi szerepvállalás[szerkesztés]

Magyar PRT járőr Baglán tartományban

A magyar békefenntartói szerepvállalás a 19. század végéig nyúlik vissza. Magyar katonák az Osztrák–Magyar Monarchia közös hadseregének részeként a világ számos pontján igyekeztek megakadályozni a konfliktusok eszkalációját: békefenntartói feladatot láttak el 1897-ben Kréta szigetén, részt vettek a kínai boxerlázadás (1901) utáni helyzet normalizálásában, óvták a békét Kosovóban (1902–1907) és Albániában (1902–1914). A második világháború után 1973–75 között egy 750 fős magyar kontingens tevékenykedett a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság égisze alatt Dél-Vietnámban.

Ezt követően ismételten 1988-ban az irak–iráni háború záró szakaszában létrehozott Irak–iráni Katonai Megfigyelő Csoport (UN Iran-Iraq Military Observer Group, UNIIMOG) tagjaiként vettek részt magyar katonák az ENSZ békefenntartó misszióiban.

A 90-es évek elejétől a nemzetközi békefenntartáshoz való magyar hozzájárulás folyamatosan fejlődött és erősödött. A Magyar Honvédség kezdetben ENSZ katonai megfigyelőket, néhány fős csoportokat küldött Afrika (Angola, Uganda, Mozambik) és a Közel-Kelet (Irak, Kuvait) válsággócaiba. 1995-ben Magyarország fegyveres békefenntartókat küldött a Sínai-félszigetre, Ciprusra és a Balkánra. Ugyanebben az évben biztosította a NATO-erők átvonulását szárazföldön és a légtérben, befogadó nemzeti támogatást nyújtott átmenetileg az IFOR/SFOR-erők részére, és egy műszaki zászlóaljjal járult hozzá a Camp David-i egyezmény megvalósításához. A boszniai rendezésben való részvétel rendkívül fontosnak bizonyult, mert a magyar hozzájárulásnak komoly súlya volt a NATO tagsági meghívásban.

1999 óta a Magyar Honvédség valamennyi NATO szárazföldi katonai békeműveletben részt vesz. 2003 és 2004-ben Irakban egy magyar logisztikai szállítózászlóalj működött, amely a lengyel vezetésű nemzetközi hadosztály logisztikai támogatását végezte.

2003-tól magyar katonák szolgálnak Afganisztánban is. A legnagyobb létszámú MH Tartományi Újjáépítési Csoport 2004 augusztusa és 2013 márciusa között tevékenykedett az országban, feladatuk a térség stabilizációja, a humanitárius segítségnyújtás, illetve az újjáépítési munka feltételeinek, biztonságának megteremtése, koordinálása és az abban való részvétel volt. A MH Mi–35 Légi Kiképzés-támogató Csoport 2013 májusáig segítette az afgán harci-helikopter pilóták kiképzését. 2013 októberében a több mint 200 fős MH Kabul Nemzetközi Repülőtér Őr- és Biztosító Kontingens is befejezte működését.[39]

Az ország Európai Uniós tagsága óta részt vesz az EU Althea operációban egy katonai rendőri századdal, emellett 2005-től Magyarország részese a kongói EU missziónak is. Az ENSZ-, NATO-, EU-műveleteken kívül magyar katonák szolgálnak EBESZ-missziókban, Afrikai Uniót támogató (EU–AU) műveletekben, és más nemzetközi megállapodásokon alapuló béke feladatokban is.[40]

Az Országgyűlés 2006 őszén határőrök és katonai térképészek Libanonba küldéséről döntött, ahol az ENSZ UNIFIL kötelékében teljesítenek szolgálatot.[41][42][43]

Az Országgyűlés határozata alapján Magyarország összesen maximum 1000 főt küld ezekbe a missziókba. 2010 és 2014 első negyedéve között összesen 65 milliárd forintot költött a Magyar Honvédség,[44] 2011-ben 18,2 milliárd, 2013-ban pedig összesen 13,5 milliárd[44] forintot költött az ország ezekre a missziókra, ebből valamivel több mint 8 milliárdot az afganisztáni feladatokra.[45][46]

Katonai missziók, amelyekben magyar katonák feladatot teljesítettek[44]
Ország Szervezet Létszám Megjegyzés
A NATO által működtetett missziók
Afganisztán Afganisztán, Pol-e Homri NATO ISAF >150 fő[44] A részvétel kezdete 2003.
Koszovó Koszovó, Pristina és Peć NATO KFOR 238 fő Törzstisztek, EÜ személyzet, ŐBZ állomány összesen. A részvétel kezdete 1999.
Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovina, Szarajevó EUFOR Althea >160 fő[44] Törzstiszt és IPU állomány összesen. A részvétel kezdete 2004.
Az EU által működtetett missziók
Kongói DK Kongói Demokratikus Köztársaság EUSEC RD Congo/EU kongói tanácsadó misszió 1 fő[44] A részvétel kezdete 2005.
Szomália Szomália EUTM Somalia/EU szomáliai kiképző misszió 4 fő[44] A részvétel kezdete 2010.
Grúzia Grúzia EUMM Georgia/EU grúziai megfigyelő misszió 5 fő[44] A részvétel kezdete 2008.
Mali Mali EUTM Mali/EU mali kiképző misszió 5 fő[44] A részvétel kezdete 2013.
Közép-afrikai Köztársaság Közép-afrikai Köztársaság EUFOR RCA/EUFOR Közép-afrikai Köztársaság 3 fő[44] Görögországi parancsnoksággal. A részvétel kezdete 2014.
Az ENSZ által működtetett missziók
Ciprus Ciprus, Nicosia UNFICYP kb. 80 fő[44] Fegyveres békefenntartók. A részvétel kezdete 1993.
Libanon Libanon UNIFIL 4 fő[44] A részvétel kezdete 2006.
Nyugat-Szahara Nyugat-Szahara MINURSO 7 fő[44] A részvétel kezdete 2006.
Nemzetközi szerződés alapján történő részvétel
Egyiptom Egyiptom, Sínai-félsziget MFO 26 fő katona[44]
16 fő rendőr[44] 		A részvétel kezdete 1995.

Néhány fős létszámmal szolgálnak még magyar katonák Tádzsikisztánban és Albániában is.

Afganisztán Afganisztáni szerepvállalás[47] (Az ISAF keretein belül)
Egység Működés helye Létszám Megjegyzés
MH Katonai Tanácsadó Csoport Mazar-e Sharif, Balh tartomány kb 40 fő A Honvédség az ohioi Nemzeti Gárdával együttműködve 2009-től az MH OMLT keretében katonai kiképzőket biztosított az afgán haderő számára Pol-e Kumriban.

2012 decemberétől Katonai Tanácsadó Csoport (MAT) néven folytatta munkáját. 2013-tól eredeti feladatai ellátása mellett megkezdte a Mazar-e Sharifban szolgálatot teljesítő afgán nemzeti készenléti rendőrség, illetve az afgán határőrök törzsmunkájának mentorálását.[48][49]

MH Különleges Műveleti Kontingens Vardak tartomány, Kápiszá tartomány, Lugar tartomány kb 40 fő A csoport feladata a kormányellenes erők tevékenységének visszaszorítása és az afgán nemzeti biztonsági erők kiképzése és támogatása. 2009 óta az amerikai vezetésű Task Force 10 kötelék részeként szolgálnak. Az egység 2012 novemberében átalakult, létszámában és képességeit tekintve is megerősödött. Működésük részleteit a minisztérium bizalmasan kezeli.[50]
MH Mi–17 Légi Kiképzés-támogató Csoport Mazar-e Sharif, Balh tartomány 10 fő Az MH Mi–17 AMT 2011-től kezdte meg tevékenységét.

Halálesetek a külföldi missziókban[szerkesztés]

A második világháborút követően, az első – akkor az ENSZ által szervezett és 1948. május 29-én kezdődő UNTSO – békefenntartó misszió óta, napjainkig 16 magyar katona vesztette életét a Magyarország által vállalt különféle kiküldetésekben.

  • 1973. április 9., Vietnám – Dylski Aurél határőrszázados és Cziboly Csaba főhadnagy, az ICCS tagjai. Járőrözés közben helikopterük lezuhant.
  • 1998. február 18., Sínai-félsziget – Molnár Lőrinc zászlós és Hídvégi Attila zászlós halt meg autóbalesetben.[51]
  • 2001. október 8., Abházia – Török László ezredes, az ENSZ grúziai megfigyelő missziójának parancsnokhelyettese. Járőrözés közben helikopterét lelőtték.[52]
  • 2001. december 9., Koszovó - Csizamadia Zoltán őrmester, tisztázatlan egészségügyi okból hunyt el.[53]
  • 2004. június 17., Irak – Nagy Richárd szakaszvezető. A vízszállító konvojuk ellen elkövetett pokolgépes merénylet során vesztette életét. A detonációban egy másik szakaszvezető is megsérült.[54]
  • 2004. szeptember 29. - Bosznia-Hercegovina - Meghalt Radics Tibor hadnagy közúti balesetben, egy társa könnyebben megsérült.[55]
  • 2008. június 10., Afganisztán – Kovács Gyula tűzszerész főtörzsőrmester. Egy bomba hatástalanítása közben halt meg, hiába volt rajta a legjobb védőfelszerelés. 30 éves volt. A házi készítésű bombát korábban robottal próbálták elvinni a helyéről, de a súlya miatt ez nem volt lehetséges. A bomba akkor robbant fel, amikor a törzsőrmester kampót akart rátenni, hogy elvigyék a helyéről.[56][57]
  • 2008. július 12., Afganisztán – Nemes Krisztián százados, aki éppen az egy hónappal korábban elhunyt Kovács Gyulát váltotta. Éppen rendőri felvezetéssel úton volt a pokolgép felé, ekkor egy másik robbanószerkezet robbant fel az út mellett. A vezérkari főnök ez után az eset után azt mondta, hogy valószínűleg előre kitervelt merényletekben halt meg a két magyar tűzszerész. Egy rendkívüli honvédelmi bizottsági ülés után a honvédelmi miniszter bejelentette, hogy az afganisztáni misszió továbbra is élvezi mind az öt parlamenti párt támogatását.[58][59][60][61]
  • 2010. augusztus 23., Afganisztán – Pappné Ábrahám Judit törzsőrmester és Kolozsvári György zászlós. Az MH PRT egyik konvoját hajnali 3:30-kor megtámadták, a katonanő a helyszínen életét vesztette, a zászlós 2010. szeptember 7-én reggel halt meg a kórházban. Két másik katona súlyosan megsérült.[62][63][64][65][66]
  • 2011. május 17., Afganisztán – Róth Orsolya őrmester és Dálnoki András szakaszvezető autóbalesetben vesztette életét.[67]
  • 2011. június 10., Afganisztán – dr. Borbély Csaba orvos százados szívinfarktus következtében elhunyt.[68]
  • 2013. május 22., Koszovó - Ismeretlen egészségügyi okokból elhunyt Pászti Zsolt szakaszvezető.[69][70]

Jelentősebb hadgyakorlatok[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: A Magyar Honvédség jelentősebb hadgyakorlatai a NATO csatlakozás óta

Magyarországon NATO-csatlakozása óta több ország hadereje képviseltette magát NATO-együttműködést segítő hadgyakorlatokon. Gyakorlatokon, kiképzéseken jártak az országban olasz, holland, francia, német, amerikai, román illetve szlovén erők.

A magyar hadiipar[szerkesztés]

A magyar hadiipar az utóbbi időkben jelentős fejlődéseken ment keresztül, melyet az állam is támogat. A hadiipar fejlesztéseinek köszönhetőek többek között a Szép, illetve Gepárd mesterlövészpuska családok, KGP–9 géppisztolyok kifejlesztése, rendszerbe állítása, amelyek világszínvonalon is elismeréssel képviseltetik magukat. A legjobb példa lehet talán a hadiipar felé való elkötelezettségre, azonban a Rába katonai terepjáró kamionok fejlesztése, rendszerbe állítása. A Rába Jármű Kft. és a Honvédelmi Minisztérium 2003 áprilisában egy 15 évre szóló együttműködési keretszerződést írt alá, amelynek értelmében 2018-ig a társaság nemzetközi partnereivel együttműködve terepjárókat szállít a Honvédségnek. A Rába most katonai szállítójárműveket, valamint különleges felépítmények hordozására alkalmas járműveket szállít a katonaságnak egy kétéves időszakra aláírt kiegészítő megállapodás keretében. A Rába Jármű Kft. bruttó 14,1 milliárd forint értekben szállít katonai járműveket a Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségének.[71] Az újjászülető magyar hadiipar újabb nagyszerű sikereként jellemezte Hende Csaba honvédelmi miniszter a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. által kifejlesztett Telepíthető Gyorsdiagnosztikai Laboratórium elkészítését. Mint a honvédelmi miniszter hangsúlyozta, világviszonylatban is egyedülálló berendezésről van szó, amellyel kapcsolatban innentől fogva kifejezett cél, hogy a HM EI Zrt. a világ minél több pontjára exportálja. A berendezés iránt már most is több országból, például Oroszországból, Kínából és Indiából is érdeklődnek. Telepíthető Gyorsdiagnosztikai Laboratórium egyedülálló képesség a NATO és az Európai Unió tagállamainak körében.[72]

A Honvédséget szabályozó fontosabb jogszabályok[szerkesztés]

Honvédelmi törvények
  • 1993. évi CX. törvény a honvédelemről
  • 1997. évi LXXV. törvény a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról
  • 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről
  • 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről[73]
A szervezet állományának jogállásairól
  • 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
  • 2007. évi XCIII. törvény törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról
A sorkatonai szolgálatról
  • 2001. évi XLIV. törvény a sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról
  • 16/2004. (VI. 29.) HM rendelet a 2004. évi sorállományváltás végrehajtásának rendjéről
A szervezet létszámáról
  • 106/2007. (XII. 6.) OGY határozat a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról
Egyéb jogszabályok
  • 1998. évi XLVI. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között a honvédelem és a haditechnika területén kicserélt minősített információk és eszközök védelméről, Budapesten, 1998. február 23-án aláírt Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről
  • 7/2010. (I. 20.) HM utasítás a Magyar Honvédség Alaki Szabályzata című szolgálati könyv kiadásáról

Képek, filmek a Magyar Honvédség életéből[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

  • Military of Hungary-welcome.jpg
  • Husaren Elsterwerda Oktober 2007 1.jpg
  • Hungarian T-72 tanks.jpg
  • Hungarian Mil Mi-24.jpg
  • Mi-24 Airshow 2007 Hungary 01.JPG
  • Aero L-39 Albatros Airshow Radom 2007.jpg
  • MiG der HuAF.jpg
  • MiG-29 Huaf Kecskemét 2007.jpg
  • MiG-29 of HuAF.jpg
  • JAS 39 pair HuAF Kecskemét 2007.JPG
  • JAS 39 landing at Kecskemét 2007.JPG
  • JAS 39 HuAF Kecskemét 2007.JPG
  • JAS 39 Gripen at Kecskemét 2007.JPG

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ https://magyaridok.hu/belfold/elkeszult-nato-kozpont-szekesfehervaron-1180933/
  2. ↑ Észak-atlanti Szerződés (magyar nyelven)
  3. ↑ Prágai tavasz: mégsem "testvéri segítségnyújtás"?. Múlt-Kor Történelmi Portál, 2013. január 11. (Hozzáférés: 2018. január 4.)
  4. ↑ A Magyar Honvédség megnevezést az 1990. évi XXI. törvény a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról című jogszabály 2. § (2) bek. már említi. Lásd a jogszabályt az 1000ev.hu-n Archiválva 2012. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  5. ↑ A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény. In.: Magyar Közlöny. 2018. évi 207. szám, 35702. oldal (2018. december 20., csütörtök)
  6. ↑ Maximalizálják a hadsereg létszámát. Index.hu/MTI, 2013. május 16.
  7. ↑ A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. §, = Magyar Közlöny 2011. évi 89. szám, 25649. oldal
  8. ↑ http://www.honvedelem.hu/szervezet/mh_2_kulonleges_rendeltetesu_ezred
  9. ↑ Budapesten tárgyalt a NATO főtitkára – magyarorszag.hu
  10. ↑ A 2022-re elérendő 1,39% számolási módja nem világos, ugyanis ha a 2012–2013–2015-ös 0,8%-ból indulunk ki és 2016-tól évenként 0,1%-os bővülést kell biztosítani, akkor a 2022-es évre ez az érték GDP 1,5% körüli értéket kellene elérni (2015: 0,8%; 2016: 0,9%; 2017: 1%; 2018: 1,1%; 2019: 1,2%; 2020: 1,3%; 2021: 1,4%; 2022: 1,5%).
  11. ↑ Defence Expenditures of NRC Countries (1980-2004) (PDF)
  12. ↑ 2004. évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről
  13. ↑ HM 2006. évi költségvetés
  14. ↑ A 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről
  15. ↑ Bruttó hazai termék (GDP), 2006. I-IV. negyedév – ksh.hu
  16. ↑ Mekkora lesz a jövő évi szigor?
  17. ↑ A 2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről
  18. ↑ Bruttó hazai termék, 2007. I-IV. negyedév – ksh.hu
  19. ↑ 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről
  20. ↑ Bruttó hazai termék (GDP), 2008. I-IV. negyedév – ksh.hu
  21. ↑ 2008. évi XCIII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről
  22. ↑ Bruttó hazai termék (GDP), 2009. IV. negyedév – ksh.hu
  23. ↑ 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről
  24. ↑ Bruttó hazai termék (GDP), 2010. IV. negyedév – ksh.hu
  25. ↑ 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről
  26. ↑ Bruttó hazai termék (GDP), 2011. IV. negyedév – ksh.hu
  27. ↑ 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről
  28. ↑ 2012 IV. negyedévében 2,7%-kal csökkent a GDP. KSH, 2013. március 8. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  29. ↑ 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről
  30. ↑ 2013. évi CCXXX. törvény Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről
  31. ↑ 2014. évi C. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről
  32. ↑ 2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről
  33. ↑ 2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről
  34. ↑ 2017. évi C. törvény Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről
  35. ↑ Új Honvédségi Szemle 2005/11 – Haderőkörkép Európából 1.
  36. ↑ H/3837 A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII.6.) OGY határozat módosításáról, 2011. augusztus 1. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  37. ↑ Válasz a K/7300. számú „Mekkora a Magyar Honvédség tényleges létszáma?” című írásbeli kérdésre. Honvédelmi Minisztérium, 2012. június 6. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
  38. ↑ Válasz a K/6695. számú „Mekkora a Magyar Honvédség állományának átlagos havi illetménye?” című írásbeli kérdésre. Honvédelmi Minisztérium, 2012. április 23. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
  39. ↑ Afganisztán - Októberben a Magyar Honvédség újabb egysége fejezi be tevékenységét. honvdelem.hu, 2013. szeptember 4.
  40. ↑ Szenes Zoltán – A békefenntartás hatása a magyar haderőre
  41. ↑ Magyar katonák mehetnek Dél-Libanonba – index.hu
  42. ↑ Magyar Közlöny 2006/124. (PDF)
  43. ↑ UNIFIL Troop-Contributing Countries (angol nyelven), 2013. július 19. (Hozzáférés: 2013. október 9.)
  44. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o Suhajda, Zoltán (2014. június 2.). „Koszovóban van a legtöbb magyar békefenntartó”. metropol, 16. o. (Hozzáférés ideje: 2015. december 27.)   (a táblázat a HM 2014. május 31-i adatai szerint 2014 májusi állapotot tükröz)
  45. ↑ Hende: 13 milliárdba kerülnek jövőre a külföldi magyar missziók (magyar nyelven). MTI, Gazdasági Rádió, 2012. július 13. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
  46. ↑ Válasz a K/7835 . számú, „Pontosan mennyibe kerülnek a Honvédség külföldi missziói?” című írásbeli kérdésre. Magyar Honvédség, 2012. július 10. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
  47. ↑ Az afganisztáni szerepvállalás, 2010. augusztus 23.
  48. ↑ Magyarország átalakítja afganisztáni szerepvállalását (magyar nyelven). honvedelem.hu, 2012. augusztus 23. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  49. ↑ A Katonai Tanácsadó Csoport befejezte az afgán nemzeti hadsereggel utolsó közös műveletét. honvedelem.hu, 2013. február 17.
  50. ↑ Magyarok és a Task Force 10 (magyar nyelven). Magyar Hírlap, 2013. április 23. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  51. ↑ http://www.honvedelem.hu/cikk/24353
  52. ↑ Kronológia a magyar veszteségekről 1973-tól 2004-ig (index.hu/MTI)
  53. ↑ http://www.origo.hu/itthon/20010409nem.html
  54. ↑ Életét vesztette egy Irakban szolgáló magyar (index.hu)
  55. ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20040929autobalesetben.html
  56. ↑ Meghalt egy magyar katona Afganisztánban (index.hu)
  57. ↑ Tragédia Afganisztánban – honvedelem.hu
  58. ↑ Újabb magyar katona halt meg Afganisztánban (index.hu/MTI)
  59. ↑ Nem baleset volt a tűzszerészek halála Afganisztánban (index.hu)
  60. ↑ Ismét gyászolnak a tűzszerészek: újabb társuk esett el Afganisztánban – honvedelem.hu
  61. ↑ Tőrbe csalták tűzszerészeinket – honvedelem.hu
  62. ↑ Életét vesztette egy magyar katona Afganisztánban – honvedelem.hu
  63. ↑ Meghalt egy magyar katonanő Afganisztánban – index.hu
  64. ↑ Kómában van az afganisztáni támadás egyik sérültje – origo.hu
  65. ↑ Elhunyt az Afganisztánban életveszélyesen megsérült katonánk – honvedelem.hu
  66. ↑ Meghalt az Afganisztánban megsérült magyar katona – index.hu
  67. ↑ Balesetben meghalt két magyar katona Afganisztánban. Origo, 2011. május 17. (Hozzáférés: 2011. május 17.)
  68. ↑ http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/katonai-tiszteletadassal-fogadtak-az-elhunyt-katona-koporsojat
  69. ↑ http://mno.hu/kulfold/nem-sikerult-megmenteni-a-magyar-katona-eletet-koszovoban-1162475
  70. ↑ http://www.szuperinfo.hu/hodmezovasarhely/visszatertek-koszovobol-a-magyar-katonak/2345800
  71. ↑ honvedelem.hu - Katonahírek
  72. ↑ http://www.honvedelem.hu/cikk/41241_egyedulallo_magyar_hadiipari_valasz_korunk_egyik_legkomolyabb_kihivasara
  73. ↑ A 290/2011. (XII. 22.) Kormányrendelet szabályozta

Bibliográfia[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Honvédség témájú médiaállományokat.
Európai országok haderői
Europe satellite orthographic.jpg
Lásd még: Európai országok légierői · EUFOR
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) tagországok
Flag of NATO.svg
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Honvédség&oldid=20930521”