1933

1933 más naptárakban
Gergely-naptár	1933
Ab urbe condita	2686
Bahái naptár	89 – 90
Berber naptár	2883
Bizánci naptár	7441 – 7442
Buddhista naptár	2477
Burmai naptár	1295
Dzsucse-naptár	22
Etióp naptár	1925 – 1926
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1988 – 1989
Shaka Samvat	1855 – 1856
Kali-juga	5034 – 5035
Holocén naptár	11933
Iráni naptár	1311 – 1312
Japán naptár	2593 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4629–4630
Kopt naptár	1649 – 1650
Koreai naptár	4266
Muszlim naptár	1351 – 1352
Örmény naptár	1382 ԹՎ ՌՅՁԲ
Thai szoláris naptár	2476
Zsidó naptár	5693 – 5694

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek

Évek: 1928 – 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934 – 1935 – 1936 – 1937 – 1938

Események

Határozatlan dátumú események

• január 28. – Németországban lemond a Kurt von Schleicher vezette kabinet.
• január 30. – Paul von Hindenburg birodalmi elnök német kancellárrá nevezi ki Adolf Hitlert.
• február 1.
  • A csehszlovákiai Német Nemzetiszocialista Munkáspárt képviselője a prágai parlamentben üdvözli Hitler hatalomra kerülését.
  • Paul von Hindenburg német birodalmi elnök feloszlatja a Reichstagot, hogy lehetővé tegye a „nemzeti koncentráció kormányának” megalakulását.
• február 14. – Jugoszláviában szerb radikális, demokrata és parasztpárti politikusok is követelik a királydiktatúra felszámolását.
• február 16. – A kisantant-szerződés aláírása.
• február 22.
  • A kisantant szervezeti paktuma, amellyel – a kisantant-államok külpolitikai egységét biztosítandó – létrehozzák a szövetség Állandó Tanácsát.
  • Hermann Göring megbízott porosz belügyminiszter az SA-ból, az SS-ből és a Stahlhelm (Acélsisak) paramilitáris szervezetből rendeletileg segédrendőrséget állít fel.
• február 27. – Felgyújtják a Reichstagot, a német parlament épületét.
• február 28. – Hindenburg birodalmi elnök kibocsájtja rendeletét „a nép és az állam védelmére”, amely a weimari alkotmány 48. cikkét felhasználva megvetette a diktatúra alapjait.
• március 1. – Megnyitják a Kelet-Felső-Sziléziát és a gdyniai kikötőt összekötő szénvasútvonalat.
• március 5. – Parlamenti választások Németországban, melyen a nemzetiszocialista pártnak nem sikerült egyedül megszereznie a szavazatok abszolút többségét. (43,9%-os eredményével – és 288 mandátumával – csak a Német Nemzeti Néppárttal – 8%-kal és 52 mandátummal – együtt sikerült biztosítani az 51,9%-os abszolút többséget.)
• március 6. – Lengyelország egy Gdańskban tartott katonai demonstrációval megakadályozza a gdański német fasiszták azon kísérletét, hogy a várost Németországhoz csatolják.
• március 22. – Megnyílik az első koncentrációs tábor, a Harmadik Birodalom területén, a dachaui koncentrációs tábor.
• március 23. – A Reichstag elfogadja a felhatalmazási törvényt.
• március 27. – Csehszlovákiában életbe lép az ún. kartelltörvény, amely jogi védelmet nyújt a termelést, piacot és árakat szabályozó kartelleknek.
• április 1. – Németországban bojkottot hirdetnek a zsidó üzletek ellen.
• április 7. – Németországban törvényt hoznak az állami hivatalnokok átvizsgálásáról, a zsidó származású tisztviselőket azonnali hatállyal kényszernyugdíjba helyezik. (Paul von Hindenburg birodalmi elnök tiltakozására azonban a „nemzeti” érzelműekkel, elsősorban az első világháborúban katonai szolgálatot teljesítőkkel még kivételt tettek.)
• április 25. – A zsidó származásúak kiszorítása a német főiskolákról.
• május 8. – Lengyelországban Ignacy Mościckit ismét államelnökké választják.
• május 10.
  • A nemzetiszocialisták nemkívánatos szerzők mintegy 20 000 könyvét égetik el a berlini Opernplatz-on.
  • A Német Munkafront (DAF) megalakulása.
• június 21. – A porosz belügyminiszter – a birodalmi elnök által a nép és állam védelmére kibocsátott rendeletre hivatkozva – a Német Nemzeti Front Harcszövetségét, valamint annak valamennyi alakulatát, továbbá a Bismarck-Bundban egyesült ifjúsági csoportokat a porosz szabad állam területén feloszlatja és betiltja.
• június 22. – Wilhelm Frick német birodalmi belügyminiszter betiltja a Németországi Szociáldemokrata Pártot.
• június 27. – A Német Nemzeti Front feloszlatja önmagát.
• július 1.
  • Magyarországon államosítják Duna–Száva–Adria Vasúttársaságot (korábban Déli Vasút), az utolsó jelentős magántulajdonú vasutat. (Nevét a Déli pályaudvar őrzi.)
  • Megkezdődik a lakihegyi adótorony építése.
  • Az „Usztasa Alapelvekben” Ante Pavelić kimondja, hogy a mozgalom célja a független Horvátország, amelyben politikai jogai csak azoknak lesznek, akik „rokonsági és vérségi alapon” a horvát nemzet tagjai.
• július 5. – A német centrumpárt feloszlatja önmagát.
• július 8. – Törvény a kormányzói jogkör kiterjesztéséről.
• július 10. – A csehszlovák nemzetgyűlés sajtótörvényt fogat el, amely lehetővé teszi a kommunista, fasiszta és irredenta sajtótermékek betiltását.
• július 14.
  • Törvény mondja ki, hogy Németországban egyetlen politikai párt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt létezik.
  • A német birodalmi kormány elfogadja az örökletes betegségekben szenvedők utánpótlásának megelőzéséről szóló törvényt.
• július 20. – Németország konkordátumot köt a Vatikánnal.
• augusztus 2–15. – Gödöllőn rendezik meg a cserkész világtalálkozót, a dzsemborit.
• szeptember 16. – Csehszlovákiában három hónapra betiltják a magyar ellenzéki pártok központi napilapját, a Prágai Magyar Hírlapot.
• október 2. – Konrad Henlein, a szudétanémet tornaegyletek szövetségének képviselője bejelenti a Szudétanémet Hazafias Front (Sudetendeutschen Heimatfront – SHF) megalakulását.
• október 4.
  • A csehszlovák kormány rendelettel megtiltja a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (Deutsche Nationalsozialistische Arbeiterpartei – DNSAP) és a Német Nemzeti Párt (Deutsche Nationalpartei – DNP) működését.
  • A német parlament elfogadja a szerkesztői törvényt.
• október 14–19. – Németország felfüggeszti a leszerelési tárgyalásokat és kilép a Népszövetségből.
• október 24. – Csehszlovákiában megalakul a Legfelső Államvédelmi Tanács.
• október 25. – Csehszlovákiában életbe lép a politikai pártok tevékenységének betiltásáról hozott törvény.
• november 5. – Salgótarjánban felavatják Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király első hazai köztéri szobrát.
• november 14. – Romániában Ion Gheorghe Duca alakít kormányt.
• december 1. – A német parlament elfogadja a párt és az állam egységéről szóló törvényt.
• december 2. – A lakihegyi adótorony hivatalos átadása.
• december 16. – Elindul az első budapesti trolibuszjárat Óbudán.
• december 29. – A sinaiai állomás peronján a vasgárdisták lelövik Ion Gheorghe Duca román kormányfőt.
• december 30. – A román kormány ostromállapotot hirdet.
• az év folyamán – A Báthory Emlékév keretében országszerte megemlékeznek Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelem és lengyel király születésének 400. évfordulójáról. (Salgótarjánban Báthory-szobrot, Nyírbátorban a református templom falán emléktáblát avatnak.)

Az év témái

1933 a tudományban

• Robert Van de Graaff (1901–1967) amerikai mérnök, fizikus megépíti az első Van de Graaff-generátort.

1933 az irodalomban

• Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
• Malcolm Lowry: Ultramarine
• Thomas Mann: József és testvérei című tetralógia I. kötete
• Radnóti Miklós – Lábadozó szél
• Weöres Sándor és Fülep Lajos találkozása

1933 a zenében

• Seress Rezső–Jávor László: Szomorú vasárnap Első előadója: Kalmár Pál

1933 a sportban

• Az Újpest nyeri az NB1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe.

Születések

• január 6. – Jeney Lajos Ybl Miklós-díjas építész († 2014)
• január 14. – Rockenbauer Pál, magyar felfedező, földrajztudós, filmrendező. († 1987)
• február 3. – Béri Géza, magyar költő, író, műfordító († 1979)
• február 20. – Juhim Leonyidovics Zvjahilszkij, ukrán politikus, Ukrajna miniszterelnöke 1993–1994 között
• március 1. – Láng István, magyar zeneszerző
• március 4. – Fazekas Magdolna, magyar festőművész
• március 17. – Rácz Sándor, 1956-os magyar politikus († 2013)
• március 19. – Philip Roth amerikai író († 2018)
• március 25. – Romano Puppo olasz színész, kaszkadőr († 1994)
• április 2. – Konrád György,Kossuth-díjas magyar író, esszéíró, szociológus
• április 3. – Gyenge Valéria, olimpiai bajnok úszó
• április 4. – Kanizsa Tivadar, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1975)
• április 26. – Arno Allan Penzias amerikai fizikus, az 1978-as fizikai Nobel-díj társnyertese
• május 3. – James Brown, amerikai blues-énekes († 2006)
• május 3. – Steven Weinberg, amerikai Nobel-díjas fizikus
• május 14. – Bácskai Lauró István, magyar filmrendező
• május 14. – Kovács László, magyar operatőr († 2007)
• május 18. – Páskándi Géza, Kossuth-díjas erdélyi magyar író, költő, drámaíró († 1995)
• május 23. – Joan Collins, amerikai színésznő
• május 27. – Ilku Marion József, ukrajnai magyar festő († 2003)
• május 31. – Ambrus Miklós, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó
• június 6. – Goffredo Unger olaszországi színész, statiszta, rendezőasszisztens († 2009)
• június 10. – Charles Nesbitt Wilson amerikai politikus († 2010)
• június 26. – Claudio Abbado, olasz karmester és zongoraművész († 2014)
• július 9. – Elem Germanovics Klimov, orosz filmrendező († 2003)
• július 9. – Komlóssy Erzsébet, Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő († 2014)
• július 9. – Csala Zsuzsa, Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2014)
• július 10. – Janáky Viktor, keramikus († 1999)
• július 26. – Edmund Phelps amerikai közgazdász
• augusztus 27. – Hámori Jenő olimpiai bajnok magyar kardvívó, biokémikus
• szeptember 1. – Conway Twitty, amerikai country énekes († 1993)
• szeptember 4. – Mécs Imre, magyar politikus, forradalmár
• szeptember 11. – Szűrös Mátyás, magyar politikus, diplomata
• szeptember 11. – Susan Sontag, amerikai író († 2004)
• szeptember 19. – Fenyvesi Máté, magyar labdarúgó, orvos
• október 5. – Gergely Ágnes, Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító
• október 9. – Peter Mansfield Nobel-díjas brit fizikus († 2017)
• november 3. – Jeremy Brett, angol színész (Sherlock Holmes) († 1995)
• november 3. – Marsall László, magyar költő († 2013)
• november 19. – Larry King, a CNN műsorvezetője (Larry King Live)
• november 19. – Popper Péter magyar pszichológus, pszichoterapeuta († 2010)
• november 26. – Pozsgay Imre, magyar politikus, államminiszter, egyetemi tanár († 2016)
• november 28. – Sára Sándor, Kossuth-díjas magyar filmrendező, operatőr, a Duna TV elnöke
• november 29. – John Mayall, angol blueszenész
• november 29. – Keserü Ilona, Kossuth-díjas magyar festőművész
• december 7. – Gálszécsy András, magyar politikus, miniszter
• december 23. – Akihito, japán császár
• december 28. – Fantusz Zsuzsanna, magyar asztaliteniszező

Halálozások

• január 7. – Négyesy László irodalomtörténész, esztéta, az MTA tagja (* 1861)
• január 31. – John Galsworthy Nobel-díjas angol író (* 1867)
• február 2. – Sajó Sándor költő, tanár, drámaíró, az MTA levelező tagja (* 1868)
• március 26. – Kürschák József matematikus, az MTA tagja, az algebra kiemelkedő tudósa (* 1864)
• április 23. – Nopcsa Ferenc kalandos életű, román családi gyökerű magyar báró, paleontológus, geológus, albanológus, albán trónaspiráns, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (* 1877)
• május 1. – Kollányi Ferenc egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, az MTA tagja (* 1863)
• május 12. – Krúdy Gyula, író (* 1878)
• június 19. – Kaarle Leopold Krohn finn folklorista, filológus, költő, az MTA tagja (* 1863)
• szeptember 6. – Nyáry Albert festőművész, író és történész (* 1871)
• október 2. – Borsos Károly református pedagógus, gimnáziumi és főiskolai tanár, a Mezőtúri Református Kollégium igazgatója, klasszika-filológus, vallásfilozófus, szabadkőműves (* 1871)
• december 6. – Nádaskay Béla állatorvos és orvosdoktor, a leíró- és tájbonctan tanára, 1878-ban az első magyar állatorvosi folyóirat, a Veterinarius alapítója (* 1848).
• december 10. – Hadik János gróf, 1918-ban 3 napig kijelölt miniszterelnök (* 1863)
• december 17. – Oskar Potiorek osztrák katonatiszt, császári és királyi tábornok, 1902–1906 között az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkari főnökének helyettese, 1911–1914 között a megszállt Bosznia-Hercegovina katonai kormányzója, a szarajevói merénylet túlélője (* 1853)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Erwin Schrödinger, Paul Adrien Maurice Dirac
Kémiai	nem adták ki
Orvosi-fiziológiai	Thomas Hunt Morgan
Irodalmi	Ivan Alekszejevics Bunyin
Béke	Sir Norman Angell (Ralph Lane)

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Németh: Németh István. Németországi alternatívák. 1918–1933. In.: Szabolcs Ottó: A történelem alternatívái. Forrásfüzet az iskolai oktatáshoz. Korona Kiadó, Budapest (1995). ISBN 963 8153 65 2