Szeged

Szeged
Balra fent a Dóm, jobbra fent a Városháza, alatta a Nemzeti Színház, legalul pedig a Tisza-part látképe
Szeged címere Szeged zászlaja
Becenév: Napfényváros
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Csongrád
Járás	Szegedi
Jogállás	megyeszékhely
Polgármester	Botka László (MSZP-ÖSZE)
Irányítószám	6700–6791
Körzethívószám	(+36) 62
Testvértelepülései	Lista Szabadka Székelyhíd Łódź Várna Vejnan Rahó Póla Cambridge Parma Darmstadt Rotterdam Toledo Temesvár Larnaca önkormányzat
Népesség
Teljes népesség	161 122 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	578,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	75 m
Terület	281 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szeged Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 10′46.25, 20.166666666667
Szeged Pozíció Csongrád megye térképén
Szeged weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged témájú médiaállományokat.

Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz.

Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente.

Szeged lakói a történelem során sokféle nyelvet beszéltek, legtöbbjük saját nyelvéhez vagy helyesírásához igazította a város nevét: németül: Szegedin vagy Segedin, szerbül: Сегедин, horvátul Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin. Ókori forrásokban görögül: Partiszkon, latinul: Partiscum néven ismert.

Fekvése

Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Távolsága Budapesttől 169 km az M5-M43 jelű autópályán. Szegedtől észak felé található a Fehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Sokáig úgy tudták, hogy Szegedtől délre, Tiszaszigeten, a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 méter tengerszint feletti magasságon. Újabb GPS mérések szerint az ország legmélyebben fekvő pontja a Tisza jobb partján, a várostól délnyugatra, de még a közigazgatási határon belül, Gyálarét és Röszke települések között található, 75,8 méteres magasságon, és a Tiszaszigeti emlékpont magassága valójában 76,7 méter.

A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Nevét a sziget szó ősi formájából nyerte. Az itt élő lakosság fokozatosan feltöltötte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület 18–19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.

Éghajlata

Éghajlata szubmediterrán: a nyár forró és a tél általában enyhe.

A Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat Szeged környékét is uralja, viszont erre a térségre jobban jellemzőek az időjárási szélsőségek. Az éves átlagos hőmérséklet 11,2 °C, a csapadék mennyisége pedig az elmúlt százéves átlag alapján 520 mm. Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény – több mint 2100 óra napsütés –, ezért nevezik Szegedet a „napfény városának”.

A táblázat és a szöveg között eltérés előfordulhat!

Szeged éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,7	5,1	11,2	17,1	22,3	25,3	27,4	27,0	23,4	17,6	9,5	3,8	16,0
Átlaghőmérséklet (°C)	−1,8	0,9	5,6	11,1	16,2	19,2	20,8	20,2	16,5	11,0	5,1	0,6	10,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,8	−2,5	0,9	5,5	10,3	13,4	14,4	13,9	10,4	5,6	1,7	−2,1	5,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	29	25	29	41	51	72	50	57	34	26	41	40	495
Havi napsütéses órák száma	62	87	142	180	234	255	288	266	210	170	80	51	2025
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Története

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig	törvényhatósági jogú város
1950–1954	közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város
1954–1971	megyei jogú város
1971–1990	megyei város
1990 óta	megyei jogú város
Hozzá tartozó települések
1950-ig	Ásotthalom, Balástya, Csengele, Mórahalom, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Zákányszék
1952-ig	Domaszék
1973–1997	Algyő
1973 óta	Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé
Területi beosztása
1950-ig	(törvényhatósági jogú város)
1950–1954	Csongrád megye
1954–1971	(megyei jogú város)
1971 óta	Csongrád megye
1994 óta	Csongrád megye, Szegedi kistérség
Megyeszékhely
1962 óta	Csongrád megye
Egyéb központi szerepköre
1950–1983	Szegedi járás székhelye
1984–1990	Szegedi városkörnyék központja
1994 óta	Szegedi kistérség központja
2013 óta	Szegedi járás székhelye

A kezdetektől 1686-ig

Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia provinciák között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attila fő szálláshelye valahol ezen a vidéken volt.

A magyarság letelepedését elősegítette a táj változatos – legeltetésre, vízi életre, hajóközlekedésre egyaránt alkalmas – összetétele. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király felismerte a marosi sóhajózás jelentőségét, ami e torkolati vidéknek megerősítését eredményezte, valamint virágzó településsé vált Szeged. Az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására legalkalmasabb hely Szeged lehetett, ahol fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt. A város lakossága a földművelés térhódítása ellenére állattenyésztő maradt.

Az 500 éves ferences templom és kolostor, Szeged egyik legrégibb épületegyüttese

A templom gótikus mennyezete, barokk oltára

A tatárjárás idején a város lakói a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúltával visszatértek és újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte. Ekkor kapta meg Szeged Buda és Székesfehérvár kiváltságait. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte. Nagy Lajos uralkodása idején Szeged Dél-Magyarország legjelentősebb városává fejlődött, és a török veszély közeledtével stratégiai jelentősége is nőtt. Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost. 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott.

A város legrégibb (nagyobb) pecsétje 1460-ból való s Szeged az 1498-as budai országgyűlésen iktattatott a kétségtelen szabad királyi városok sorába. Mint ilyen, a királyi kincstárnak évenként 2000 forintot fizetett, többet, mint bármely más szabad királyi város. Dózsa György pórhadai 1514-ben megtámadni nem merték, hanem kikerülték. 1516-ban nagy tűzvész pusztította.

1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt.

1525-ben és 1526-ban a török sereg átvonult a városon, kifosztotta, majd 1542–43 telén elfoglalta (lásd: Szeged ostroma (1543)). I. Szulejmán a romokban heverő várat kijavíttatta és megerősítette. Tóth Mihály hajdúvezér, a város menekült főbírája 1552-ben rohammal a várat visszaszerezni igyekezett, de vállalkozása nagy szerencsétlenséggel végződött.

A török hódoltság idején a szegedi nép jelentősen szétszóródott. A gazdag és művelt patrícius családok Debrecenbe, Kassára, Nagyszombatba menekültek. Ezzel egyidejűleg megindult a török, délszláv, raguzai latin népelemek bevándorlása Szegedre, akik már a hódoltság idején elkezdtek a szegedi magyarságba olvadni. Az el nem menekült lakosság, vagyis Szeged népének jelentős része leginkább Alsóvároson, a ferences Havas Boldogasszony templom körül húzódott meg, és halászattal, illetve állattartással foglalkozott. Szeged török kincstári várossá, vagyis hász-birtokká lett. Ez azt jelentette, hogy a haradzs – magyarosan harács nevezetű – vallási jogon alapuló földadót egyenesen a török kincstárnak szolgáltatta be, vagyis közvetlenül a szultánnak adózott. Szeged nem vált szpáhi hűbérbirtokká, mint sok más település. Ez a viszonylagos jogbiztonság magyarázza, hogy számos környékbeli falu lakossága Szegedre költözött.

1686-tól az 1879-es árvízig

A szegedi városháza; az 1879-es árvizet túlélt kevés épület egyike

1686 tavaszán Mercy tábornok a törököket itt megverte, sőt Thököly Imrét is majdnem elfogta. Ugyanez évi október 22-én, De la Verque tábornok hosszas ostromára, a török helyőrség a várat egyezségileg feladta, és ezzel város felszabadult a török uralom alól. Ekkor 2000 lakosa volt.

1700. április 19-én Lipót király a szegedi sóhivatalhoz mázsatisztnek Müller József bécsi udvari kamarai írnokot nevezte ki, mely időtől a sószállítás és árusítás nagyobb arányokat öltött. A sópajták számára egyre nagyobb területre volt igény, ezért a sóhivatal a város telkeit egyszerűen elfoglalta. Emiatt a város és a kincstár közt több összeütközés történt, de a kincstártól a város soha sem kapott kárpótlást.

1704-ben Rákóczi ostromolta a várat, melyet Johann Friedrich von Globitz védelmezett. 1708-ban pestis, 1712-ben pedig árvíz pusztította a várost.

1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját. 1719. május 21-én megkapta szabadalomlevelét és a jelenleg is használt címerét III. Károly királytól. Ezt a napot a város polgárai Szeged napja-ként ünneplik minden évben. A császár egyúttal egy 1723-as rendeletében Szegedet jelölte ki a Csanádi Egyházmegye székhelyéül, de ettől a rangjától tíz éven belül megfosztották.

Az elkövetkezendő évek során Szeged sokat fejlődött. 1719-ben piarista szerzetesek érkeztek a városba, gimnáziumot alapítottak, tudományos előadásokat tartottak és színdarabokat adtak elő. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést és felvilágosodást hoztak. 1728 és 1744 között több boszorkányper is zajlott a városban. A török uralom alatt romba dőlt templomát 1749-ben restaurálták.

1738-ban és 1740-ben pestis, 1722-ben, 1740-ben, 1744-ben, 1790-ben és 1792-ben nagy tűzvészek, 1770-ben pedig ismét árvíz pusztította.

Leírás a településről a 18. század végén: >>>>>>>

"SZEGED: Szegedinum, Nagy, és népes szabad Királyi Város Csongrád Vármegyében, ’s e’ Vármegyének fő Városa; fekszik a’ Tisza partyán, Maros vizének bal ágával való öszve folyásánál, Mária Theréziopolishoz 4, Temesvárhoz 14, Pesthez pedig 24 mértföldnyire, lapos térségen, melly szegeletet formáló fekvése miatt, hajdani építői által Szegednek neveztetett. Eredete: E’ Királyi népes, és meszsze elterjedett Városnak bizonytalan, de kiváltképen való gyarapodása II. ANDRÁS Királynak idejekor kezdett öregbűlni, a’ mint a’ régi Királyi Levelek, és Íratok is bizonyíttyák. Véllhető, hogy Magyarok építették, mivel nevezete is magyar; mellyhez képest más Nemzetek is eredeti nevétől származtattyák neveztetését. Históriája: Mihelyt a’ régi Magyar Királyok e’ Várost, Királyi Adománnyaik, ’s Leveleik által gyarapitani kezdették; azonnal más Városok felett kezdett népesedni, a’ mint Istvánfinak munkájából is, Lib. V. fol. 68. l. 3. láthatni, a’ ki belőle így ír: Szegedinum, inquit, Oppidum frequens, & populosum, nullis cinctum mśnibus, fossa tamen, & vallo munitum, prćter Civium magnum numerum, ad tria millia piscatorum habet. Mezővárosnak nevezi ugyan, az említett Könyvszerző, mindazáltal a’ Királyi városok közzűl ki nem rekesztette, ezeket mondván felőle Lib. II. fol. 26. l. 15. Oppidum amplum, & celebre, liberumque; melly hajdani nagyságát, ’s népességét bizonyíttyák még, a’ régi íratokon kivűl, némelly Szentegyházaknak, és világi épűleteknek hajdani méltóságot mutató maradék épűletei is. Különösen kívánták vala a’ régi Magyar Királyok Szeged Városának öregbűlését, a’ mint azt külömbféle Kir. Adományok is bizonyíttyák. A’ többek között látván IV. BÉLA az egész vidéknek elpusztíttatását, a’ Tatároknak nyomdokai után, Tápe nevű faluval ajándékozá-meg a’ Szeged Városába viszszakőltözötteket, noha e’ helység az időben a’ Csongrádi Erősséghez tartozott vala; hozzá kaptsolván Vártót, melly a’ Vármegyének leírásában Hólttisza nevezet alatt fordúla elő. 1200-ban már Királyi várossá lett, ’s az 1247-dik esztendőben adott királyi jótéteményét BÉLA Királynak megerőssítette először I. KÁROLY; az után pedig KORVINUS MÁTYÁS Királyok, kettős függő petsétekkel 1445-dik esztendőben. Tekéntetben vétettetvén pedig a’ Fels. Királyok eránt megmutatott hív szolgálattyok 1452-dik esztendőben, viszont öregbíttetett bírtoka Szeged Városának. 1469-dikben pedig Októberben, ugyan MÁTYÁS Király által kettős függő petsétekkel meg is erőssíttetett. Nevezetes jótéteménye vala Mátyás Királynak Szeged Városában az, midőn Szegeden Ország-Gyűlést tartván, minthogy a’ nagy Óltárt ékesség nélkűl szemlélte; ezen megindúlván, tulajdon királyi palástyát ajándékozá a’ Sz. Demeter’ emlékezetére szenteltt Szentegyháznak, mellyen lévő drága gyöngyök 16 ezer forintra betsűltettek, ’s maradékjai a’ Sz. Ferentz’ Szerzetén lévő Atyáknál tartattatnak. Megerőssíttette továbbá ZSIGMOND Királynak 1454-dikben adott királyi jótéteményét is. Hogy pedig mind ezek állandók maradnának, ULÁSZLÓ Király is megerőssíté Szeged Városát, mind azokban a’ szabadságokban, mellyeket BÉLA, ANDRÁS, és más Királyoktól nyertek vala, azonképen, mint Székes Fejérvárát, és Buda Városát, 1498-dik esztendőben, uralkodásának pedig nyóltzadik esztendejében. Azután viszont megerőssíté régi szabadságaikat II. LAJOS Király 1523-dik esztendőben, mellyet, mint szinte az előbbi Magyar Királyokét is, úgymint: BÉLA, ZSIGMOND, MÁTYÁS, és ULÁSZLÓ Királyoknak adománnyaikat ismét megerőssíté II. MAKSZIMILIÁN Tsászár; ezét pedig II-dik FERDINÁND 1631-dik esztendőben, Novembernek 25-dik napján. Minden eddig nyertt külömbféle szabadságaikat pedig nem tsak megerőssítette vala VI-dik KÁROLY, hanem azokat nevezetesen meg is öregbítette Lukszemburgban kőltt 1719. Májusnak 21-dik napján adott Királyi Levelével. Melly jeles Királyi Adományokat méltó tiszteletben, emlékezetben, és háláadatosságban tartanak, bírnak, és őriznek a’ Szegediek. Minekutánna a’ Királyoknak Szeged Városa eránt való jótéteményeiket előadtuk; lássuk immár annak történeteit, és a’ hadak miatt kiállott nevezetes viszontagságait is. Legelső sanyargattatása esett a’ Tatárok által, melly károkat BÉLA Király hogy a’ Szegedieknek megjutalmaztassa, Tápe helységgel, és a’ Vártóval ajándékozá-meg, a’ mint fellyebb is emlékezet vala felőle. Annakutánna pedig a’ vidékjén elosztott, ’s tartózkodott Tseh Országi fekete Seregnek ragadozásai, ölő, égető, ’s kegyetlenkedő kártékonyságai által sanyargattatott, melly terhesen alkalmatlankodó nadályoktól követeket kűldvén sanyargattatások miatt ULÁSZLÓhoz, felszabadíttattak, a’ mint Istvánfi, Libr. II. f. 16. 17. alias f. 26. l. 15. leírta. – Ugyan is lekűldettetvén Kinizsi, a’ Tseheknek vólt szabadságjok szorosabb határok közzé szoríttatott. – Minthogy pedig még sem szűntek-meg a’ Szegedieket boszontgatni, ’s károsítani: megütközvén vélek Kinizsi, rész szerént elnyomattattak, rész szerént megölettettek, rész szerént pedig hadi zsóld szerént elosztattattak 1491-dik esztendő körűl. Ezután mintegy 23 esztendővel ütött ki, Székely Györgynek vezérlése alatt, a’ Hazabéli Nemesek ellen indított felzendűlés, mellynek idejekor nem tsak sok nemes Urakon illetlenűl kegyetlenkedtek a’ Pártosok; hanem körűl belől mindeneket felforgatván, a’ Hazának egy részét el is ragadák. Szeged Városát is eltökéllették, hogy bírtokokba hajtsák; de hozzá való közelítések után, látván annak jó erősségét, népességét, és a’ Szegedieknek az ő erejek ellen szegezett bátorságokat: nem vólt elegendő szívek azt megtámadni, Istvánfi szerént, Lib. V. f. m. 43. alias p. 68. l. 3. ad An. 1514. Valóban nevezetes vala ez időben a’ Szegedi lakosoknak magok’ vitézi óltalmazások. Székely Györgynek vérengező igyekezete után mintegy 14 esztendővel szomorú halált szenyvedtek Zakány István, Tsötörtök László, Somlyai Pál, és Budai István: mert Budára követségbe menvén, Szeged Várának az Ozmanok’ részére való feladattatása végett: megölettettek; minthogy egy Pribék nevezetű, a’ Budai Mechmet Basának azt mondá: hogy ha a’ megnevezett négy Férfiakat viszsza kűldéndi: a’ Várost vagy igen nehezen, vagy pedig soha sem hajthattya hatalma alá. Ezt hallván a’ Basa, ámbár Budáról már útnak indítá, mindazáltal, tett fogadásának megszegésével, ismét viszsza hivattatá őket, ’s a’ két elsőbbet Budán, a’ más kettejét pedig Pesten öletteté-meg. – Megtudakoztatá ezután ismét Pribéket a’ Basa: mit kellene tenni a’ Szegedieknek könnyebben lehető meghódoltatásokra? mellyre azt felelé: hogy Fársáng idején, midőn ők a’ szokás szerént kedvekre múlatnának, itélete szerént, legalkalmatosabb vólna az ostromoltatásra. Megállapodott Mechmet e’ gonosz embernek tanátsán, ’ számos, és erős Seregeket rendelvén a’ Szegedieknek megtámadásokra, Fársáng’ idején váratlanúl reájok is rohanának. Alig értették-meg szándékját Mechmetnek a’ Szegediek, hogy azonnal Temesbe kűldöttek a’ segedelemért; magok pedig sietőleg fegyverbe őltözködtek, ’s férjfias bátorsággal fogadák az ostromló Ozmanokat. Minthogy pedig reménységjek előtt reájok rohanának az Ozmanok, és sokkal nagyobb erővel, mint a’ mellyet felűl haladhattak vólna: szánakozásra méltóképpen áldozák-fel életeiket a’ Várnak megtarthatásáért. Elérkezett ugyan a’ Losonczi által Temesből kűldött segedelem, de későre. Látván végre ama’ nagy erejű Vitéz Kis Kámpó Szeged Városának végső veszedelmét, bosszúra gerjede szíve, lovával a’ Tiszát által úsztatta, ’s az Ozmanoknak legnevezetesebb Hubiás Agájokat megvivásra szóllította, mind a’ két Seregbélieknek szemek’ láttára. Szerentsésen vívott-meg vele, mert magyarosan által verte; tusdálkozásra, és tiszteletre tanítván általa a’ nézőket. – Azután Kis Kámpó viszsza ment Feleihez; az Ozmanok pedig, sajnálkozván nevezetes Vezérjeknek halálán, nagy pompával eltemették hóltt testét. – Az Ozmanoknak jármokba esett tehát ekkor Szeged Városa, ’s általok meg is erőssíttetett vólt, bástyáin kivűl. Sőt a’ Vár is Szoliman Tsászárnak kőltségével építtetett. Történt azonban, hogy egy Toth Mihály nevezetű érdemes ember, az előtt Szeged Városában Bíró, ’s a’ nép előtt kedves, és vagyonos ember; reá unván a’ Törököknek telhetetlen fösvénységek, ’s kegyetlenkedések miatt a’ Szegedi lakására: őnként Debretzen Városába kőltöze-által. Módot gondolván azonban, ’s jó reménységgel tápláltatván ez az említett jó Hazafi, Szeged Városának viszsza foglalhatására nézve. Béjelenté igyekezetét az ottan telelő Fő Tisztnek Kasztaldnak, hogy a’ Városnak viszszafoglalására ő magát ajánlaná, ha segítséggel eszközöltetnék igyekezete. Megörűlt a’ Fő Tiszt hasznos tzéllyán, ’s készségjén, és Lippára kűldötte Aldanához, az akkori Vár-Igazgatójához, elrendelvén levele által, miként kellene az ajánlott igyekezetet tellyesíteni. Maga mellé vévén tehát Aldana: Tótot, Orodit, Bakits Pétert, Dersfi Istvánt, Dóczi Miklóst, Horvát Ferentzet, Pertsit, és Opperstorfot, tanátsot tartottak a’ Várnak, és Városnak elfoglalhatásáért. Előre kűldettetett Tót Mihály öt ezer Hajdúkkal, másoknak pedig követése parantsoltatott. Ez lassanként az esméretlen, és járatlan útakon, vagy inkább a’ nádasok között vezetvén előre katonáit, tudtokra adá a’ véle egygyet értett Szegedi Lakosoknak elérkezését, a’ kik őtet készen, és örömmel fogadák, ’s eleibe kűldék a’ halász tsónakokat, és őtet 400 Hajdúval a’ Városba bé is fogadák. Ezek lassanként a’ Várból való kijöhetést megakadályoztatták; azután pedig lármát ütvén, az alvó gazdagabb ellenségeiknek házaikat azonnal elfoglalák, az ellentállókat leöldösék, ’s rész szerént a’ Várba viszsza szorítván, rész szerént a’ vizbe ugrattatván, rész szerént megöldösvén, a’ Várost elfoglalták, azzal egygyütt pedig sok kintseket, posztót, és más külömbféle drága eszközöket; ’s egyszersmind elég számos juhoknak, ökröknek, lovaknak, és teheneknek nagy sokaságát is jó móddal hatalmokba kerítették. Minthogy pedig a’ Városban sok jó Szirmiai, Baranyai, és Somogyi borok valának, telhetetlenek lévén a’ Hajdúk a’ jó boroknak hörpölgetésében, egész napokat, és éjjeleket tsak az iszákosságban tőltöttek. Ezt látván Herderbeg a’ Szegedi Várnak akkori Ozman Igazgatója, alattomban egy Rátzot Budára kűldött vala, a’ ki Ali Eunuchusnak megpanaszolná a’ Magyaroknak akkori dobzódásaikat, és vakmerő bátorságjokat, segítségért esedezvén egyszersmind előtte. Ez a’ Rátzot azonnal jó válaszszal kűldé viszsza, és a’ szomszéd Seregeknek a’ minden késedelem nélkűl való elindúlást keményen parantsolta vala. Két választ adott pedig a’ Rátznak, egygyikét a’ vele vitt galambnak lábára kötötték, melly azt fészkébe szerentsésen viszsza is vitte; másikát pedig a’ Rátznak kezébe adván, ez is hasonlóképen haza érkezék, ’s tudósíttya vala a’ Várbélieket a’ kevés idő múlva lejendő segítségnek elérkezéséről. Midőn tehát a’ Hajdúk minden katonai rendtartás nélkűl kénnyek szerént dorbézolgatának, megjelenének véletlenűl a’ sok felszabadító Ozmanok, és megütkölzvén a’ Hajdúkkal, őket szerentsésen megverték, és a’ Várost is viszsza foglalák. Egygyesűlvén ezután a’ Várbéliekkel, öt ezer Keresztyéneknek orraikat levagdalták, ’s némelly győzedelmi jelekkel, és foglyokkal Konstántinápolyba kűldötték, a’ nyertt hadi győzedelemnek bizonyságáúl. Maga Tóth Mihály nagy ügygyel, bajjal a’ Tisztá által úszván, húsz lovagjaival viszsza szabadúlt vala, mind halva hagyván a’ többieket maga után. Ez idő múlva annakutánna Szeged Városa az Ozmanoknak bírtokokban vala 1541-dik esztendőtől fogva egész 1675-dik esztendőig; ’s minthogy majd az Ozmanoknak kitsapásaik által, majd pedig az ostromló Keresztyének által gyakorta sanyargattatott, nem lehet eléggé lefesteni, melly sok ínségeket, és külömbféle nyomorúságokat szenyvedtek. Nem tuspán az Ozmanok által, hanem a’ Fülekről, Szétsénből, és másunnan oda öszve sereglett Keresztyének által is nagyon fogyasztatott mind a’ Törököknek számok, mind pedig a’ Keresztyénségé. Sőt magok a’ Szegediek közzűl is találkoztak, a’ kik sajnálván kedves Hazájoknak az Ozmanok’ jármok alatt való létét, fortélyosan oda szagúldván, nevezetes győzedelmekkel tértek viszsza. Legnevezetesebb vala ezek között Balog Benedek, a’ ki születésére nézve Szegedi Fi vala, de az Ozmanoknak bírtokokba esvén ez a’ Város, Füleken neveltetett, ’s mind erejére, mind vitézségére nézve, kivált pedig a’ Törökökön véghez vitt külömbféle győzedelmei által nagyon elhíresedett. – Több nevezetes tettei között, midőn tudtára esett, hogy az Ozmanoknak egy követtye a’ Magyar Országi Erősségeknek megszemlélésére kűldettetett, midőn ez maga szinte tébolyogva ide ’s tova járkált vala, a’ Csauzt véletlenűl, lovai kipányvázva lévén kisérőivel, ’s minden véle lévő embereivel agyon verte vala. Elvévén pedig tőle a’ követségi levelet, (minthogy törökűl jól tudott) ’s a’ megölettetteknek ruhái közzűl egybe felöltözködvén, nagy gőgős kevélységgel mene-bé Szeged Várába. Midőn pedig a’ kapunál bémenne, találkozott egy valamelly tséltsáp, a’ ki másoknak azt sugdosá, hogy ez nem a’ Csauz, hanem Balog Benedek vólna: azonnal úgy fejbe üté őtet, hogy mindgyárt földre leesvén, a’ nyelve is mozdúlatlanná lett. Maga pedig a’ leglehetőbb pompával ment bé a’ Várba, holott nemtsak igen szívesen fogadtatott, hanem pénzel, és drága ajándékokkal is megtiszteltetett. Követőűl adtak pedig mellé mintegy három ezer Törököt, ezeket is a’ Szegeden kivűl lévő térségen halálba kerítette, ’s illy hallhatatlan győzedelemmel tért viszsza kedves magyar feleihez. – Találkoztak ellenben a’ Szegediek közzűl ollyak is számosan, a’ kik az Ozmanoknak ajánlásokra ismét viszsza tértek, és a’ felső, ’s alsó, külső Városokban laktak vala, a’ kiknek isteni tiszteletekről a’ Szent Ferentz’ Szerzetebéli Atyák gondoskodtak. Beszéllik, hogy idővel e’ Szerzeteseknek Szentegyházát, minthogy a’ Reformátusok is kérték a’ magok számokra, azt a’ választ adá a’ Várnak akkori Ozman Igazgatója: hogy öszve gyűlvén mind a’ két Fél, a’ melly győzedelmeskedik a’ másikon, azoké fogna lenni a’ Templom. Meg is jelenének mind a’ két részről a’ Vetekedők, ’s minekutánna a’ Szentegyháznak elnyeréséért a’ Hitnek dolgairól, és ágazatairól egymás között darab ideig vetekedtek, végre egy Szerzetes Fráter is engedelmet kért vala magának, hogy ő is tehetne némelly kérdéseket; mellyre a’ Várnak Előljárójától engedelmet is nyervén, majd az Apostoloknak, majd az Evangelistáknak számokról teve kérdéseket, mellyekre feleletet is nyert; de ezek után azt kérdezé: Hát Mahomedet mellyik közzé helyheztetik? Illy tréfával reménytelenűl meglobbantván a’ református Papokat, a’ Sz. Ferentz Szerzeteseknek tulajdoníttatott a’ Szentegyház, ’s még ma is megtartyák a’ Szerzetes Atyák e’ történtt dolognak emlékezetét. Midőn pedig 1676-dik esztendőben a’ több Királyi Városok is viszsza szabadíttattak az Ozmanoknak jármok alól, Szeged Városa is vólt tulajdon bírtokos Urának hatalma alá hódoltattatott. Mertzili, és Häusler Vezérek valának először is, a’ kik meghallván, Seraskiernek 8 ezer Törökökkel, és ezer Tatárokkal való közelítését, eltökéllék az említett Seraskiernek hajnal előtt való megtámadását; úgy is történt vala, mert ezer Töröknél többet levágván, három százat elfogtak, a’ többit pedig Seraskierrel egyetemben, a’ kik között vala Tökölyi is, a’ vizen által kergették. Megérkezének azonban Vallis, és Veterani Vezérek, ’s midőn Szeged Várát mintegy 19-dik Októberben ostromlották vólna: hírűl hozattatott, hogy a’ Nagy Vezér 20 ezer Tatár, és Ozmanokkal sietne a’ Szegedi Várbéli Törököknek segedelmekre, és már Szenta körűl 5 mértföldnyire vólna. Kiválogatván annakokáért négy ezer Lovasokat Vallis, Veteráni, és Barkóczi Vezérek, éjjel menének az ellenségnek felkeresésére, ’s észre vévén, hogy már nem meszsze vólnának az ellenségtől, világosodás előtt két órával megállapodtak, ’s tsata rendbe állítván a’ Sereget, lassan közelítének az ellenségnek táborához. Mihelyt a’ Tatárok észre vették elérkezéseket, azonnal nagy lármát ütöttek, ’s lovaikra ugrosván készíték magokat a’ miéinknek viszsza verésekre. De a’ Keresztyének sem késedelmeskedvén, jobb felől a’ Tatárokat, balról pedig a’ Törököket vitézi erővel megtámadták, ’s a’ Törökök közzűl három százat, a’ Tatárok közzűl pedig ezeret levágván, a’ többit futásra kénszerítették. Felszedvén pedig utánnok az elhagyott zsákmányokat, alig mozdúlának-ki helyből, midőn ismét tudtokra esett, hogy más tsapat ellenség is vólna hátok megett, és így kipányvázott lovaikat rendbe szedvén, ismét megállapodának, ’s hadi rendbe állíták a’ népet, és úgy várták az ellenségnek megérkezését; de midőn ezekkel új viadalba elegyedtek, maga Seraskier is elérkezett 2 ezer friss, és rendbe szedett hadi népével. Szemeikbe tűnvén ezeknek a’ miéink, nagy ordítással rohanának feléjek szemköztt, mellyet a’ Magyarok ismét hasonló bátorsággal fogadván, dühösségjeket vitézi erővel kiállották; annakutánna pedig mind szemköztt, mind óldalról az ellenségre rohanván, nagy vérontással viaskodának, ’s végre megbontván a’ rendet is sokaknak leöldösések által, szerentsésen diadalmaskodtak a’ nagy számú ellenségen, ’s elszélesztették. De ismét viszsza tért vala az ellenség, ’s mintegy ötször megújjítván a’ hartzot, mind annyiszor lett viszsza nyomattatások után, utóllyára megtsökkentek reményekben, viszsza hanyatlottak feltett tzéljoktól az Ozmanok, minekutánna a’ tsata helyen két ezernél többet hagytak halva magok után; ezeken kivűl pedig 17 ágyúkat, 2 száz megterheltt tevéket. Végre futás által kénteleníttettek megmenteni életeket. Látván félelmeket a’ miéink, sietőleg öszve szedék a’ nyereségeket, ’s viszsza tértek a’ Várat ostromló Feleikhez, és a’ Várbélieknek szemek’ láttára kifüggeszték a’ nyertt győzedelemnek jeleit, ’s 3 nagy ágyúknak durrogásai által jelt adván, az Istent magasztaló örvendetes dítséretre, békűldének egy foglyot a’ Városba, a’ ki mind a’ Vezérnek, mind pedig a’ Seraskiernek szerentsétlenségeit elő adván, javasolá a’ Várnak feladattatását. – Valamint egy részről örvendezének a’ Magyarok, a’ nyertt győzedelemen; úgy mély szomorúságba, ’s nyilván való jajgatásba merűltek az Ozmanok. Mert kitévén a’ fejér zászlót, alkuvókat is kűldének-ki magok közzűl, kik a’ Városnak feladattatása felől megegygyeznének: azt kérvén feleiknek, hogy feleségjeikkel, ’s a’ mennyi bútorokat, és vagyonyokat magokkal elvihetnének, szabadok lehetnének az elkőltözhetésre; a’ többek pedig a’ Várossal egygyütt a’ miéinknek hatalmokban maradnának. Tellyesíttetett kérések, és Sz. Imre Hertzeg napján kiindúlván, Temesig el is kisértettek. Elfoglalák tehát a’ Tsászáriak a’ Várost, és abban öt száz férjfiakat őrizetűl hagyván, Csanád Városának viszsza foglalására indúlának-el. Viszsza nyerettetvén e’ szerént Szeged Városa, elszéllyedett vólt lakosai iminnen amonnan ismét viszsza térének vólt kedves lakóhelyekre, ’s megújjítván lassanként mind házaikat, mind pedig a’ Várost, semmit inkább nem óhajtottak, mint azt, hogy már valaha tsendes békeségben élhetnének; de alig kezdették megkóstolni a’ békeséget, és már Rákóczinak hada által ismét széjjel bontattak, ’s némellyek lakó helyeiket is elhagyni kénteleníttettek: mivel a’ rablás, és prédálás végett szágúldozó, Rákóczi’ részén lévőknek alkalmatlankodásai által mintegy 2 esztendeig nagyon nyughatatlaníttattak. 1705-dikben pedig három hétig viselték vala azoknak ostromlásokat. Valóban méltó ditséretekre szolgál a’ Szegedieknek, hogy azokban az időkben mindenféle hoszszas nyomorúságokat békével elszenyvedtek, ’s felégettetvén ugyan a’ külső Városok, mind azáltal a’ Várat, és Palánkat híven megtartották a’ Tsászárnak bírtokában, még pedig Katonái eránt is kivált képenvaló gondoskodással. Ez idő tájban uralkodott vala 1709-dik, és 1710-dik esztendőben a’ dög halál az Országban, melly miatt a’ Szegediek is nevezetesen károsíttattak. Míg az isteni gondviselés, és a’ közönséges véllekedés szerént Bóld. Szűz Máriának jótéteményei által végre elháríttattatott. Kitündöklött továbbá Szeged Városának Királlyai eránt való hívségjek kiváltképen, midőn 1695-dik esztendőben Häusler Fő Vezér által Temesvára nagy éhséggel ostromoltatott vala, mellyet a’ Szegediek búzával, borral, és egyéb lehető segedelmekkel előmozdítani elég készek valának; az ottan megölettetett Häusler Vezért pedig a’ külső Városban B. Szűz Mária Szentegyházába nagy tisztesség adással eltemetteték, melly időbéli jeles hűségjeket maga LEOPOLD Tsászár is megesmérte, és lehetőképpen megjutalmazta. Nemkülömben 1716-dikban is példás hívségjeket mutaták az Eugenius Hertzeg’ vezérlése alatt vólt hadi Sereg eránt. Hadi viszontagságain kivűl, másféle ínségeket is szenyvedett vala Szeged Városa, kivált 1777, és nyóltzvannyóltzadik esztendőben, mert örömest megfizették vólna köblét az életnek 20 forintyával is, ha szerezhettek vólna; melly időben az éhség által többen meghalának, mint 4 százan; a’ többiek pedig nagyon elerőteleníttettek, sőt némellyeket a’ pitvarból ragadának-el a’ farkasok; mások pedig a’ szokatlan roszsz eledel miatt, tsak ugyan nyomorúságosan múltak-ki e’ világból. A’ vízáradások miatt is tetemes károkat szenyvedtek, kivált képen ez előtt mintegy 58 esztendővel, midőn az egész külső alsóbb Város vízbe merűlvén, a’ Szentegyházba hajókon, és tsónakokon kénteleníttettek magokat vitettetni. Illy külömbféle sok nyomorúságos változásaitól megszabadúlván e’ Város, most elég népes, és nagy; de hajdani vólt fényéhez nem hasonlíttathatik. Erőssége VI. KÁROLY Tsászár által kiváltképen megöregbíttetett; most pedig az egész Város napról napra ékesíttetik, szépűl, és gazdagodik, mind a’ Lakosoknak vagyonnyaira, mind pedig számokra nézve. E’ Szabad Királyi Város három részre osztattathatik, mellynek legnevezetesebb része a’ Vár, az az, belső Város, vagy Palánka; ez után a’ külső, és alsó Város. Várnak, és belső Városnak neveztetik az erőssége, mely téglákból rakott kőfallal, és sántzal van körűlvétetve, mellyet Szoliman Tsászár mintegy 1535-dik esztendőben építtetett. Most az egygyik részében az őrálló Katonák vagynak, másikban pedig a’ Törvényszékek által ide itéltetett rabok. Hat Szentegyházakkal díszesíttetik e’ Város, mellyek közzűl egygy a’ Minoritáké, kettő pedig az ó hitüeké. Oskolája, mellyben a’ Piárista Atyák tanítanak, jeles, és most a’ Böltselkedésnek Tudománya is oktattatik benne. Épűletei között számos jeles házak is találtatnak. Külső Városában pedig sóházak vannak. Itten született T. T. Dugonics András Úr, a’ ki külömbféle jeles magyar könyvei által az egész Hazában eléggé esméretes. Szélesen terjedett határja e’ Városnak 10 pusztákból áll, földgye, melly a’ Városhoz közel esik, fekete, de nagyobb része homokos. Egygyik Uradalma Csongrád, másik pedig Torontal Vármegyében van. Lakosai erős, izmos emberek, és tsínos magyar ruházatúak; köz népe földmíveléssel, barmok’ nevelésével, jelesebb polgárjai pedig leginkább dohány kereskedéssel foglalatoskodnak, a’ külömbféle kézi mesterségeknek folytatásán kivűl; határja jól termő, réttyei gazdagok, legelője tágas, marhája sok, hallal bővelkednek, gyapjúból, ’s dohányból szép hasznot vesznek, ’s valóban jó lakást szolgáltat a’ kereskedésre nézve is." Forrás: (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

1801-ben létesítették az első nyomdát, ugyanakkor épült fel a régi városháza és a polgári kórház. 1813-ban ismét nagy tüzek pusztították a várost. A sópajták, sőt a tiszai hajóhíd egy része is elhamvadt ekkor. 1816-ban a város egy része ismét víz alá került s e csapás 1830-ban csak nagy küzdelem árán volt elhárítható. 1836 nyarán újabb tűzesetek pusztítottak. Szegeden az első közvilágítás 1827-ben, az első kaszinó 1829-ben, az első kövezet 1840-ben, az első takarékpénztár 1845-ben létesült.

A szegediek fontos szerepet játszottak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, a város négy honvédzászlóaljat állított fel. A Földváry-féle önkéntes nemzetőrség pedig a híres szenttamási sáncok bevételével szerzett dicsőséget. 1849. február 2-án a város nemzetőrsége Teodorovics szerb seregét vitézül visszaverte, de augusztus 5-én a visszavonuló honvédsereg az újszeged-szőregi síkon csatát vesztett.

1849-ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye, Kossuth itt mondta el utolsó nyilvános beszédét 1849. július 12-én, s Bălcescuval ugyanitt, a Klauzál téri Kárász-házban 1849. július 14-én írta alá a magyar–román békülési tervet. Bár a Habsburg-ház megbüntette a várost, Szeged újra virágzásnak indult.

Az 1854-es önkéntes államkölcsön alkalmával a város közönsége 600 000 forintot, a lakosság pedig 400 000 forintot jegyzett. A király 1857-es körútja alkalmával Szegedet is meglátogatta.

1854-ben a várost elérte a vasútvonal, 1860-ban pedig ismét visszakapta szabad királyi városi rangját. A vízvezetékeket 1859-ben fektették le, a légszeszvilágítást pedig 1865-ben szerelték fel. 1869-ben megnyílt Pick Márk boltja, a mai híres Pick Szalámigyár elődje.

1879-től 1944-ig

Szeged, az árvíz szintjele, a Mátyás téri templom belső ajtaján

Az árvízi emlékmű

A Dóm, előterében a Dömötör-toronnyal

Az 1879. évi árvízkatasztrófa Szeged történetének kiemelkedő eseménye. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult: az 5723 házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. A város 70 ezer fős lakosságának nagy részét más településekre költöztették, csak mintegy 10 ezer szegedi maradt a városban. Ferenc József látogatásakor azt ígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. A császár megtartotta ígéretét: az elkövetkezendő pár évben a romok helyén új, modern város épült. Miután a víz lassan levonult, a várost töltéssel vették körül. Ekkor alakult ki a város körutas szerkezete. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített a város újjáépítésben, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. Az újjáépítés során bontották el a Szegedi vár nagy részét is.

Az árvíz előtti épületek közül az alsóvárosi ferences templom és kolostor, a Dömötör-torony, valamint a városháza maradt fenn.

A város 1880. június 5-én egyesült a Tisza túlpartján fekvő Újszegeddel, amellyel 1883 óta híd is összeköti.

A ma csillagbörtönként közismert Szegedi Királyi Kerületi Börtönt 1885. január 1-jén adták át rendeltetésének.

1918 és 1920 között Szeged az ország többi részével ellentétben francia megszállás alatt állt, itt volt a szegedi ellenforradalmi kormány székhelye is. Ezért a Tanácsköztársaság alatt ide menekült sok olyan katona, aki nem akart a Vörös Hadseregben szolgálni. Rájuk támaszkodva indult el 1919 nyarán Horthy Miklós a Dunántúlra.

Az első világháború és a trianoni békeszerződés után Szeged közel került a román és a szerb határhoz, veszítve vonzáskörzetéből és így némileg jelentőségéből is, de ahogy átvette az elveszített városok szerepét, újra egyre jelentősebb lett. 1921-ben Szegedre költözött a kolozsvári egyetem, majd 1923-ban a Csanádi egyházmegye székhelye lett. 1922-től 1931-ig Peidl Gyula, 1931-től 1935-ig Kéthly Anna személyében szociáldemokrata, 1926–1939 között Rassay Károly személyében liberális országgyűlési képviselője is volt.

A második világháború sok szenvedést hozott. A szövetséges légierő 1944. június 2-án kezdte meg az Operation Frantic fedőnevű kb. két hetes légi hadműveletet, amelynek részeként 38 repülőgép a rendező-pályaudvart támadta. A bombaszőnyeg azonban elcsúszott, így a környező házakban keletkezett a legnagyobb kár. A város háborús vesztesége 4728 fő, melyből hozzávetőlegesen 2500–3000 katona a Don-kanyarnál esett el. A zsidó polgárokat gettókba zárták, majd haláltáborokba vitték. A tényleges harc a városért október 8–9-én kezdődött, az itt védekező Matoltsy-harccsoport az algyői hídfőnél találkozott először a támadó Vörös Hadsereg erőivel, s a visszavonuló német erők felrobbantották a közúti és – az azóta is újraépítetlen – vasúti hidat is. A szovjet hadsereg október 11-én foglalta el a várost. Moszkvában este 224 ágyúból 20 díszlövéssel ünnepelték Szeged elfoglalását.

1944 után

Szent Miklós minorita templom

A belváros az újszegedi Tiszapartról

1944–1949 között Szegeden működött a Kolozsvárról visszavont IX. honvéd hadtest parancsnoksága. 1950-ben a hatalmas kiterjedésű szegedi határból a tanyaközpontok körül kilenc új községet alakítottak. Ezek elmúlt fél évszázados fejlődését jól jellemzi, hogy egyikük, Mórahalom, 1989-ben városi címet is kapott. A többi nyolc község név szerint: Ásotthalom, Balástya, Csengele, Domaszék, Röszke, Ruzsa, Szatymaz és Zákányszék.

1956-ban Szegeden már június 30-án megalakult a József Attila kör a pesti Petőfi kör mintájára, és a Tiszatáj őszi cikkei is a társadalmi vitát, a változásokat, a demokratikus gondolatok térnyerését bizonyítják. Október 16-án nagygyűlést tartottak a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának épületében, az azóta nemzeti emlékhellyé váló Auditórium Maximumban, ahol az új ifjúsági szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulását szavazták meg. A forradalmi események alatt a MEFESZ több gyűlést is tartott, voltak más megmozdulások is. Október 26-án Kiskunmajsáról idevezényelt katonák sortüzet adtak le, amelynek során Schwartz Lajos életét vesztette, tizenhatan pedig megsérültek. Forradalmi tanácsok alakulnak az Egyetemen és a városban, de november 5-re megérkeztek a szovjet harckocsik Szegedre. Tavaszra Perbíró Józsefet, a Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökét internálták. A szegedi forradalmi eseményeknek különleges tanúja Szauer S. Ferenc korabeli röpiratgyűjteménye, amely a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár digitális könyvtárában érhető el a hálózaton.

A szocialista időkben Szeged könnyűipari és élelmiszeripari központ lett. 1965-ben a város közelében kőolajat találtak.

1962-ben Szeged lett Csongrád megye székhelye. Teljesen új városrészek épültek.

1970-ben a Tisza az 1879-es árvizet meghaladó vízszinttel áradt. A város megmenekült.

1973-ban Szegedhez csatoltak öt, a várossal szorosan együtt élő községet (Algyő, Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé). Algyő 1997-ben ismét önálló községgé alakult.

Az 1990-es években a szocializmus idején létrehozott gyárak sorra tönkrementek.

Szegedet 2005 decemberében elérte az M5-ös autópálya.

2006-ban a Tisza több mint 10 méterrel áradt.

Napjainkban Szeged a régió legfontosabb városa, egyetemi város, és a turisták körében is népszerű. Egyik legfőbb vonzereje a nyaranta megtartott Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet 1931 óta rendeznek.

Szeged neve idegen nyelveken

• szlovákul, szlovénül Segedín
• lengyelül Segedyn
• románul Seghedin
• németül S(z)egedin
• törökül, horvátul és szerbül Segedin
• olaszul Seghedino

Népesség

Lakosságszám
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	56 901	—
1880	59 143	0,39%
1890	68 924	1,53%
1900	82 803	1,83%
1910	96 063	1,49%
1920	100 175	0,42%
1930	108 448	0,79%
1941	110 740	0,19%
1949	104 867	−0,68%
1960	117 515	1,04%
1970	145 312	2,12%
1980	164 437	1,24%
1990	169 930	0,33%
2001	168 273	−0,09%
2011	168 048	−0,01%
2018	161 122	−0,60%

Szeged lakónépessége 2011. január 1-jén 168 048 fő volt, ami Csongrád megye össznépességének 40%-át tette ki. Szeged, Csongrád megye legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 598 ember volt. Szeged népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 23% volt. A nemek aránya Szegeden kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 174 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72,9, a nőknél 79 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4%-a, mintegy 6 710 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és szerb nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa. A századfordulóra sugárútjaival és körútjaival kiépülő Szeged a Magyar Királyság második legnépesebb városa volt Budapest után, népessége megközelítette a 100 000 főt (a mainál lényegesen nagyobb közigazgatási területen). Trianon után a népességnövekedés lelassult, mivel elvesztette vonzáskörzetének jelentős részét, a népességfejlődésben a hagyományosan vitális Debrecen és a gyorsan iparosodó Miskolc is megelőzte. A Kádár-korszak alatt tapasztalható jelentős népességnövekedés szinte teljes egészében a betelepülésből táplálkozott, mivel a városban és Csongrád megyében is nagyon lassú volt a természetes szaporodás, csökkenés váltakozott enyhe növekedéssel, elterjedt az egykézés. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 169 930-an. 1990 óta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Szegeden, mint 1980-ban.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló szegediek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.

Népcsoportok

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 168 273 fő, ebből 93,5% magyar, 0,7% cigány, 0,6% német, 0,5% szerb, 0,2% román, 0,2% szlovák, 0,1% horvát, 5,0% egyéb. A városban 70 845 lakás van. Szegeden az országos viszonyokhoz képest sok nemzetiség képviselteti magát: a 11 magyarországi nemzetiségből 8 van jelen (szerb, szlovák, örmény, lengyel, horvát, ukrán, német, román).

Vallási összetétel

A vallási összetétel (2011)

Vallási összetétel a 2011-es népszámlálás alapján

Vallási közösség	Arány (%)
Római katolikus	36,4
Evangélikus	1,2
Református	4,8
Görögkatolikus	0,4
Izraelita	0,1
Egyéb	2,4
Nem tartozik vallási közösséghez	23,4
Nem válaszolt	31,4

Politikai élete

Szeged város polgármestere 2002 óta Botka László.

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 28 tagú, ebből 20 tagot választókerületekben, 8 tagot pedig kompenzációs listákról választanak meg. A jelenlegi közgyűlésben 17 MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért párti, 9 FIDESZ-KDNP-L.É.T. Egyesületi, 1 LMP-s és 1 Jobbikos képviselő van. A polgármesterrel együtt 29 tagú közgyűlésben az MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért 62,1 százalékos többséggel rendelkezik, a FIDESZ-KDNP-LÉT 31,1 százalékkal kisebbségben van, akárcsak a Jobbik (3,4%) és LMP (3,4%) is.

Képviselők
Képviselő neve	Jelölő szervezet(ek)
Mihálffy Béla Lajos	FIDESZ-KDNP-L.É.T. EGYESÜLET
Lauer István	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Nógrádi Tibor	FIDESZ-KDNP-L.É.T. EGYESÜLET
Ménesi Imre	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Kardos Irén	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Sebestyén József Zoltán	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Szécsényi Ferencné	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Dr. Kozma József László	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Dr. Solymos László	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Dr. Binszki József	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Hekáné Dr. Szondi Etelka Ildikó	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Szénási Róbert	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Mészáros Tamás	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Tóth Károly	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Kothencz János	FIDESZ-KDNP-L.É.T. EGYESÜLET
Nagy Sándor	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Dr. Szentgyörgyi Pál	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Kormos Tibor	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Joób Márton	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Dr. Berkesi Ottó	MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért
Dr. Bródi János	FIDESZ-KDNP-L.É.T. EGYESÜLET
Dr. Farkas László	FIDESZ-KDNP-L.É.T. EGYESÜLET
Haág Zalán István	FIDESZ-KDNP-L.É.T. EGYESÜLET
Hüvös László Zoltán	FIDESZ-KDNP-L.É.T. EGYESÜLET
Kosik Dénes Pál	FIDESZ-KDNP-L.É.T. EGYESÜLET
Póda Jenő	FIDESZ-KDNP-L.É.T. EGYESÜLET
Szentistványi István	LMP
Tóth Péter	JOBBIK

Műemlékek

Szeged templomai (montázs, 1976)

Anna fürdő

• Fotóműterem, Széchenyi tér 2.
• Móricz-ház, Szent Mihály u. 9.
• Tűzoltólaktanya, Kossuth Lajos sugárút
• Gőzfürdő (Anna fürdő), Tisza Lajos körút 24.
• Wagner-kripta, Belvárosi temető
• Popper-ház, Széchenyi tér 3.
• Aigner-ház, Széchenyi tér 16.
• Aigner-ház, Széchenyi tér 2/a.
• Szeged Állomás, Indóház tér
• Gróf-palota, Tisza Lajos körút 20/b.
• Új református templom, Honvéd tér 1.
• Ungár-Mayer-palota, Kárász u. 16.
• Raffay-ház, Lechner tér 2/a.
• Szígyártó-ház, Lechner tér 2/b.
• Szent Rozália-kápolna, Lechner tér 9.
• Lakóház, Mikszáth Kálmán u. 4.
• Új zsinagóga, Jósika u. 10.
• Raichle-palota, Szentháromság u. 2.
• Márer-ház, Tisza Lajos körút
• Zsótér-ház, Széchenyi tér 9.
• Kakuszy-ház, Csaba u.
• Városháza, Széchenyi tér 10.

Városrészek

Alsóváros Baktó Béketelep Belváros Délikert1

Északi város Felsőváros Gyálarét² Klebelsberg-telep³ Kecskés István-telep4 Kiskundorozsma5

Makkosház Marostői városrész Móraváros Odessza lakótelep Petőfitelep Rókus

Subasa Szentmihálytelek Sziksós Szőreg6 Tarján Tápé7 Újszeged

Új Petőfitelep Újrókus Tompasziget Baktói kiskertek Iparváros

• ¹ 2005-től Gyálarét, Kecskés- és Klebelsberg-telep valamint Szentmihály közös városrésze
• ² 1973-ig önálló település
• ³ régi nevén Hattyas-telep
• ⁴ régi nevén Ságvári-telep
• ⁵ 1973-ig önálló település, a 19. században mezőváros; lásd: külső hivatkozások
• ⁶ 1973-ig önálló település, jelentős szerb kisebbséggel
• ⁷ 1973-ig önálló település

Közlekedés

Helyi közlekedés

Az 1879-es szegedi nagy árvíz utáni újjáépítést követően a növekvő városnak már nem felelt meg az omnibuszközlekedés, ezért 1884. július 1-jétől lóvasutat üzemeltetett a város. Az SZKT jogelődjét 1885-ben alapították Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság néven. 1885-ben az utasszám meghaladta a 300 000-et.

PESA 120Nb típusú villamos a Kossuth Lajos sugárúton

1908. október 1-jén indult útnak az első villamos; a menetdíj elég drágának számított. A villamosok ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak. Az első világháború derékba törte a fejlődést, több villamosvonal megszűnt, két kocsit eladtak más városoknak, a forgalom csökkent.

A második világháború nem okozott nagyobb károkat a villamosvonali infrastruktúrában, a forgalom a harcok végeztével azonnal megindulhatott. A cég 1950. április 14-én felvette a Szegedi Villamos Vasút Vállalat nevet, 1955-től pedig Szegedi Közlekedési Vállalatnak hívták.

Ebben az időben indult meg az autóbusz-közlekedés. Az autóbuszoknak eleinte másodlagos szerepet szántak a villamos mellett, de egyre népszerűbb lett. 1963. január 1-jétől az autóbuszok üzemeltetése átkerült a Tisza Volánhoz.

A villamosvasút teherfuvarozó szerepe időközben egyre csökkent, majd 1971-ben teljesen megszűnt.

1979. április 29-én megindult a trolibusz-közlekedés. Kezdetben kizárólag a szovjet gyártmányú ZiU–9 típusú kocsik közlekedtek, majd hamarosan megjelentek az Ikarus 280-as csuklós trolibuszok, ezeket azonban többféle elektromos berendezéssel szállították, így üzemeltetésük bizonytalan és költséges volt. Jelenleg ezekből a típusokból már csak elvétve látni egy-egy példányt Szeged utcáin. A villamosok a nyolcvanas években háttérbe szorultak, a járműpark elöregedett. A rekonstrukció 1996-ban kezdődött, először három, majd később további tíz darab Tatra T6A2 típusú villamos megvételével. 2005-ben az egykori NDK-ból használtan vásárolt Tatra KT4 típusú villamosokkal váltották le a régi FVV típusúak jelentős részét. 2006. július elsején adták át a forgalomnak a részben korszerűsített 4-es vonalat, amelyen már közlekedhetnek az egyirányú kocsik (Tatra T6A2, Tatra KT4) is. Jelenleg már nem járnak a kizárólagosan az egykor Budapestről leselejtezett, igen korszerűtlen és leromlott műszaki állapotú FVV csuklós villamosok.

A kilencvenes évek első felében az SZKT használt Škoda 14Tr és Škoda 15Tr trolibuszokat is vásárolt Csehországból, illetve Szlovákiából. A folyamat a mai napig tart, jelenleg a trolipark döntő többségét ezek a típusok teszik ki. Beszereztek még három (szintén használt) Škoda 21Tr és egy Škoda 22Tr típusú alacsony padlós trolibuszt is.

Az önkormányzati tulajdonú közlekedési cég korábbi vezetése sokak által vitatott módon saját járműépítésbe kezdett: egy használtan vásárolt alacsony padlós Volvo elővárosi autóbuszt trolibusszá alakítottak át. A kísérlet sikerességét bizonyítja, hogy azóta hat Mercedes-Benz Citaro buszt alakítottak villamosüzeművé.

A városban összesen 5 villamos, 6 trolibusz és 33 autóbuszvonalon lehet közlekedni. Szeged így egyike a négy magyar városnak, amely villamosvonalat üzemeltet (a másik három: Budapest, Debrecen és Miskolc), illetve Szegeden kívül csak Budapesten és Debrecenben ülhetünk trolira.

Helyközi és távolsági közlekedés

A távolsági és helyközi közlekedést Szegeden és környékén a Tisza Volán Zrt. és a MÁV végzi. A város távolsági közlekedése jónak mondható.

Közúti közlekedés

Szeged az M5-ös autópálya - egyben az E75-ös út, M43-as autópálya, az 5-ös, a 43-as, 47-es és az 55-ös főutak találkozópontja. A városban három közúti híd található a Tiszán: az M43-as autópályán a Móra Ferenc híd, a városközpontban a Belvárosi híd, a 43-as főúton a Bertalan híd. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok érnek be a városba, illetve indulnak ki onnan. 2013. december 2-ig közlekedett Tápénál a Tiszán egy komp is ami Maroslelével illetve a Szegedhez tartozó Tápai réttel biztosított közúti kapcsolatot. Mind kettő a Tisza-Maros delta túloldalán, a Tisza bal oldalán illetve a Maros jobb oldalán található. A komp megszűnése óta a faluba illetve a külterületre kijutni Szegedről az M43-as autópályán lehetséges.

Vasúti közlekedés

A város legnagyobb pályaudvara a Szeged pályaudvar, ide érkezik be a legtöbb vonat. A város két kisebb állomása Szeged-Rókus és Újszeged. A Tisza két oldalán lévő vasútállomásokat egykoron a Szegedi vasúti Tisza-híd kötötte össze, amelyet a második világháborúban felrobbantottak és azóta sem építettek újjá.

Jelenleg az alábbi vonalak végállomása Szeged:

• 135-ös számú Szeged-Hódmezővásárhely–Orosháza–Békéscsaba vasútvonal,
• 136-os számú Szeged-Röszke–Horgos–Szabadka vasútvonal,
• 140-es számú Szeged-Kiskunfélegyháza–Kecskemét–Cegléd vasútvonal,
• 121-es számú Újszeged-Makó–Mezőhegyes
• ezenkívül a Fehér-tavi halgazdaságnak is van egy üzemi célú kisvasútja.

Egykor ide futott be a

• Szeged–Temesvár(–Orsova)-vasútvonal,
• a Szeged–Karlova(–Nagybecskerek)-vasútvonal
• és a Szegedi Kisvasút két vonala is, melyeken mára megszűnt a forgalom.

Strandok, fürdők

• Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdő: a Magyar Fürdőszövetség által minősített 4*-os gyógyfürdő. Az Anna-kút vizét 1927-ben vezették be a Városi Gőzfürdőbe. majd 1938-ban nyerte el a gyógyvíz rangot. 2004-ben újították fel. A Fizio- és Balneoterápiás Központ a 944 m mélyről feljutó 58 fokos ún. Anna-gyógyvizet használja a kezelések alkalmával, mely alkáli-hidrogén-karbonátos ún. lágy hévíz. Ivókúraként és fürdőkúraként egyaránt alkalmazzák.
• Partfürdő
• Szegedi Ligetfürdő
• Gyógy- és Termálfürdő
• Napfényfürdő Aquapolis
• Sziksósfürdő

Kultúra

A Dóm tér és a Pantheon

Szeged a dél-alföldi régió kulturális és sportcentrumának számít. A város számos programot kínál az ide látogató turisták és a helyiek számára. Szeged múzeuma, a Móra Ferenc Múzeum évente körülbelül 350 ezer látogatót vonz. A városban található galériák, mozik, diszkók, színházak mind-mind kitűnő szórakozási lehetőséget nyújtanak. Kimagasló kulturális eseménynek számít a nyaranta működő Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet a Fogadalmi templom előtti szabad téren tartanak. Gyakran világhírű operaénekesek, színészek lépnek fel, akik esténként négyezer nézőt vonzanak a Dóm térre. A városban működik az ország egyik legnagyobb, két színházépülettel rendelkező, három tagozatú (dráma, opera, balett) színháza, a Szegedi Nemzeti Színház, melynek zenés színházi produkcióiban közreműködik és szimfonikus koncerteket ad az ország egyik legnagyobb (99 zeneművész taggal rendelkező) zenekara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Az országban a fővároson kívül egyedül Szegeden működik állandó oratóriumkórus, az 1958-ban Szegedi Zenebarátok Kórusa néven alapított Vaszy Viktor Kórus. Az ország egyik legjelentősebb operafesztiválja a 2008-ban Szegeden alapított, 2013-ig Szegeden évente megrendezett, 2014-ben Budapestre áttelepült Armel Nemzetközi Operaverseny és Fesztivál programsorozata. Jelentős nemzetközi zenei versenyeket rendez a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara: évente felváltva a Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenyt, illetve a Simándy József Nemzetközi Énekversenyt. Egy helyi alapítvány rendezi 2007 óta a Szegedi Nemzetközi Hárfaversenyt.

Az év során számos hangversenyt rendeznek a Tisza Szálló koncerttermében, ahol Bartók Béla is többször koncertezett, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Fricsay-termében és a Korzó Zeneházban. A szegedi templomok adnak otthont a hagyományos májusi Egyházzenei Hetek programsorozatának. Nyaranta a Városháza udvarán Muzsikáló Udvar sorozat keretében hallhatók különböző műfajú hangversenyek.

A Szeged Jazz Napok (Szeged Jazz Days) immár négy évtizede a régió legrangosabb nemzetközi dzsesszfesztiválja. A koncertsorozat hírnevét olyan jazzmuzsikusok alapozták meg, mint Charlie Byrd, Larry Coryell, Tony Scott vagy Jan Garbarek. A hiánypótló seregszemle 2004-től minden év novemberében várja a műfaj legjobbjait, akik közül az utóbbi években Randy Weston, Lonnie Smith, Ron Carter, Mulgrew Miller és Henry Grimes munkásságáért a "Szeged" emlékplakettet kapta.

Szeged könyvtára, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. Olvasói több mint egymillió könyvhöz és folyóirathoz férhetnek hozzá, melyek egy része angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában működő Klebelsberg Könyvtár az ország egyik legnagyobb tudományos könyvtára. A korábbi kari és tanszéki könyvtárak anyagát egyesítő könyvtár minden tudományterület nemzetközi szinten jelentős szakkönyvállományával rendelkezik és közvetlen hozzáférése van külföldi tudományos adatbázisokhoz.

A város több kirakodóvásárnak és fesztiválnak ad otthont. Karácsony tájékán kézműves fesztivált tartanak a Dóm téren, emellett a Széchényi téren vásár fogadja az ajándékok után kutató embereket. A melegebb hónapokon a Liget változatos programoknak ad otthont. Számos koncert, gyereknapok, versenyek helyszínéül szolgál. A bor- és sörfesztivál mellett, a Roosevelt téren (később a Stefánián, a rakparton, illetve a Partfürdőn) rendezett halászléfőző verseny és a Szegedi Ipari Kiállítás tarkítják a programajánlatot. A nyári programokat gyakran színesítik divatbemutatók, melynek helyszínét a Klauzál téren felállított kifutó biztosítja.

A Szegeden található színvonalas evezőspályán, a Maty-éren található Gróf Széchenyi István Nemzetközi Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központban megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998 és 2006 és 2011 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu Világbajnokságot. A termálfürdők, az uszodák, a tiszai szabadstrandok ideális turistacélponttá teszik a várost.

A város egyik legújabb, kulturális szempontból is jelentős intézménye a Szent-Györgyi Albert Agóra. Az intézmény fő célkitűzése a tudomány népszerűsítése, emellett képzőművészeti, táncművészeti, zenei és színművészeti kiállítások és rendezvények is rendszeresen megrendezésre kerülnek itt. Az épület otthont ad szakkörök, művészeti csoportok, és különféle képzések számára, valamint helyet kapott egy gyerekkönyvtár, és itt található meg a Informatika Történeti Múzeum is.

Gazdaság

Szegedi paprika

Hazánk élelmiszeriparának egyik központja. Szegeden és környékén fűszerpaprikát termesztenek és dolgoznak fel. Nemzetközi hírnévre tett szert a szalámigyártás a Pick Szalámigyárnál. Szegeden működik a tejiparral foglalkozó Sole-Mizo Zrt. A környéken (Algyőn) kőolaj- és földgázkitermelés folyik. A rendszerváltás után a város gazdasági szerepe jelentősen visszaesett, sorra szűntek meg nagy múltú üzemei, így például a kábelgyár, a téglagyár, a textilgyár, a kendergyár és a konzervgyár.

A szegedi paprikáról

Szeged élelmiszeriparának egyik ágazata a nagy hagyományokra visszatekintő szegedi fűszerpaprika, mert termesztéséhez hazánkban leginkább a Dél-Magyarország éghajlata, és a Tisza-Maros torkolatvidékének humuszos talaja kedvez. Gazdasági szempontból a paprika az 1890-es években tört az élre Szeged gazdasági életében. A korábban mellékesen termelt fűszerpaprika jelentősége a XIX század közepétől fokozatosan nőtt. Főterményként ültették már a földeken. Gőzmalmok létesültek, termesztő csoportok alakultak, felvásárló cégek jelentek meg és a feldolgozás is sokrétű iparággá alakult. Kialakult a paprikatermelők, kikészítők, malmosok rendje. Ugrásszerűen gyarapodott a Szeged környéki termőterületek száma ezzel párhuzamosan. Az első világháború előtti utolsó békeévben például már - minőségtől függően - 400-800 korona tiszta jövedelmet hozott egy hold paprika. Kialakult a feldolgozás technológiai szabálya is. Rájöttek, hogy a fűszerpaprikának a titka nem csupán a jó minőségű termőföld, hanem a leszedés utáni szárítás folyamata is jelentősen befolyásolja a minőséget, ugyanis a paprikában lévő színt adó kapszantin tartalom a fűszerpaprika beérésétől, és leszedésétől számított hat héten keresztül zajló aszalás során megkétszereződik. A szárítás nyomán e mellett megnövekszik a paprika természetes növényi só tartalma, a különböző szerves enzimek a többféle nemes olaj tartalommal együtt, és nem elhanyagolható benne a sokat emlegetett C-vitamin is, amely együttesen biztosítják a szegedi fűszerpaprika ízét, aromájának erejét, illatát, színét. Az iparág jelentőségét mutatja, hogy 1920-ban az akkori állam gazdasági minisztériuma a paprika minőségének ellenőrzésére bevizsgáló intézetet állított fel. 1934-ben magát a termelést szabályozta rendeletekkel, amikor az ős szegedi paprika termelő földeket, a kalocsaiakkal együtt zárt kertekké nyilvánította. Megszabta termőföld nagyságát, és a rajta termelhető paprika mennyiségét is. Ez rangot adott a szegedi fűszerpaprika termelésnek külföldön és idehaza egyaránt. 1936-ban pedig az értékesítést is szabályozta a kijelölt szövetkezeti felvásárlással. Az őrölt paprika felvásárlását, értékesítését, sőt export értékesítését is erre a rendszerre súlypontozta az állam (Hangya Szövetkezet). 1942-ben felépült az új szegedi paprika feldolgozó üzem, előtte 18 magánkézben lévő paprikamalomban őrölték a termést. Az államosítást követően megalakuló szegedi paprika vállalat volt szinte a kevés szektorok egyike, amelyben meghagyták a maszek. a saját apróbb földeken működő kistermelői ágat a nagy TSZ földek mellett, még a nehéz ötvenes években is, egy szigorú követelményeket ellenőrző, terményt átvevő belső részleggel együtt. A paprika termelés, a szegedi paprika ma is az egyik legismertebb és legkelendőbb termékeket adja a fogyasztók számára, miközben sok-sok munkahelyet, megélhetést biztosít a helyiek és környékbeliek számára. A szegedi édes-nemes, a csípős, és a rózsapaprikák a szegedi különlegességek egyike, a szegedi halászlé, a papucs, halbicska, a szalámi stb. mellett.

Legnagyobb munkáltatók

200-299 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

• Contitech Rubber Industrila Kft.
• Démász Primavill Kft.
• Flóratom Mezőgazdasági Kft.
• Hansa-Kontakt Kereskedelmi Kft.
• Szegedi Paprikafűszer Kft.

300-499 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

• Coop Szeged Kereskedelmi Zrt.
• EPAM Systems Kft.
• Feketesas Pharma Kereskedelmi Kft.
• GDF Suez Energia Zrt.
• IKV Ingatlankezelő Zrt.
• Lombard Pénzügyi Zrt.
• Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági Kft.
• Szegedi Vízmű Zrt.
• SZINT Kft.

500-999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

• EDF Démász Kft.
• Suli-Host Vendéglátó Kft.
• Szegedi Közlekedési Kft.
• Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Zrt.

1000–1999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

• Sole-Mizo Tejtermékeketgyártó Kft.
• Tisza-Volán Közlekedési Zrt.

2000–4999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

• Pick Szeged Szalámi-és húsipari Zrt.

5000 fő fölötti létszámot foglalkoztató egység

• Szegedi Tudományegyetem

Munkanélküliség

Munkanélküliségi ráta 2000–2016 között
2000.01.20.	5 321	5,17%
2001.01.20.	4 969	4,83%
2002.01.20.	4 527	4,22%
2003.01.20.	4 644	4,32%
2004.01.20.	5 002	4,67%
2005.01.20.	5 380	5,01%
2006.01.20.	5 266	4,89%
2007.01.20.	4 625	4,25%
2008.01.20.	5 010	4,60%
2009.01.20.	5 418	4,91%
2010.01.20.	6 939	6,26%
2011.01.20.	7 177	6,50%
2012.01.20.	7 053	6,42%
2013.01.20.	7 529	6,89%
2014.01.20.	4 803	4,17%
2015.01.20.	5 076	4,42%
2016.01.20.	4 748	4,14%

Oktatás

Felsőoktatási intézmények

Az 1876-ban Szegeden megrendezett Országos Ipari Termény és Állat kiállítás emlékplakettjének rajza

A Szegedi Tudományegyetem központi épülete

• A Szegedi Tudományegyetem (elődjei: József Attila Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szegedi Élelmiszeripari Főiskola) Magyarország egyik legnagyobb egyeteme. Az egyetem jogelődje az 1581-ben Báthory István által alapított kolozsvári jezsuita kollégium (1872-től Kolozsvári Tudományegyetem), amely Trianont követően, 1921-ben Szegedre költözött. Az egyetemen 30000 hallgató tanul 12 karon és 19 doktori iskolában, mindezt 2150 oktató munkája biztosítja. A sanghaji Jiao Tong Egyetem által készített (Academic Ranking of World Universities – 2011, A világ egyetemeinek tudományos rangsorolása) listán a Szegedi Tudományegyetem holtversenyben az ország legjobb minősítésű egyeteme: a megosztott 301–400. helyezést érte el.
• A Gál Ferenc Főiskola 1930-ban települt át Temesvárról. 1983-tól világi hallgatókat is képez, 1991 óta pedig fogadja a társintézmények hallgatóit is, és lehetőséget biztosít különböző tárgyakból (főleg társadalom- és neveléstudományi területén) való áthallgatásra.

Gimnáziumok

• Deák Ferenc Gimnázium
• Dugonics András Piarista Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, honlapja
• Eötvös József Gimnázium
• Forrás Felnőttoktatási Gimnázium
• Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium
• Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és honlapja
• SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola
• Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola
• Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnázium

Szakképző iskolák (szakgimnáziumok, szakközépiskolák)

• Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
• Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola
• Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium
• School of Business Szeged Üzleti Szakképző Iskola
• Szegedi Rendészeti Szakközépiskola
• Szegedi Szakképzési Centrum
• Szegedi Szakképzési Centrum Csonka János Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Szegedi Szakképzési Centrum Gábor Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Szegedi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája
• Szegedi Szakképzési Centrum Kőrösy József Közgazdasági Szakgimnáziuma
• Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Szegedi Szakképzési Centrum Móravárosi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
• Szegedi Szakképzési Centrum Vasvári Pál Gazdasági és Informatikai Szakgimnáziuma
• Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Építőipari Szakgimnáziuma
• SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola
• Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Általános Iskolák

• Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Madách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
• Dózsa György Általános Iskola
• Béke Utcai Általános Iskola
• Zrínyi Ilona Általános Iskola
• Rókusi Általános Iskola
• Szegedi Vörösmarty Mihály Általános Iskola
• Orczy István Általános Iskola
• Bonifert Domonkos Általános Iskola
• Tisza-parti Általános Iskola
• Jerney János Általános Iskola
• Fekete István Általános Iskola
• Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Szegedi Arany János Általános Iskola
• Tabán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Petőfi Sándor Általános Iskola
• Király-König Péter Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Gedói Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Alsóvárosi Általános Iskola
• Weöres Sándor Általános Iskola
• Gregor József Általános Iskola
• SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola
• SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája
• SZKTT Közoktatási Intézménye Kossuth Lajos Iskola
• Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnázium

Turizmus

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 251 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 14. legnépszerűbb települése.

Látnivalók

A legfontosabb látnivalókat feltüntető, útba igazító tábla a Széchenyi téren

A Dóm tér, a Szabadtéri Játékok színhelye

• Víztorony (Szeged), Szent István tér honlapja
• Kálvin téri református templom
• Várkert és Huszár Mátyás Rakpart
• Szegedi Nemzeti Színház honlapja
• Móra Ferenc Múzeum honlapja
• Városközpont: Széchenyi tér és Dóm tér
• Kárász utca és Klauzál tér és Virág cukrászda és Kölcsey utca
• Gogol utca és Hajnóczy utca és Gutenberg utca
• Zsinagóga
• Tisza Lajos körút
• Dugonics tér
• Fekete-ház és Kelemen utca
• Vasalóház
• Oskola utca és Palánk
• Aradi vértanúk tere
• Fogadalmi templom (neoromán, 1913–1930) és a Dömötör-torony
• Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár honlapja
• Püspöki palota (katolikus püspöki székhely)
• Ferences templom és kolostor (gótikus, 15. század vége) honlapja
• Minorita templom (barokk, 18. század)
• Szerb ortodox templom (1773–1778.)
• Indóház tér és vasúti pályaudvar
• Dorozsmai szélmalom (ipari műemlék)
• Egyetemi Füvészkert honlapja
• Szegedi Csillagvizsgáló honlapja
• Szegedi Vadaspark honlapja
• Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum
• Szent István-szobor

Szegedi különlegességek

Szeged történelmében is kialakultak jellegzetes, Szegedhez köthető egyedi sajátosságok, amelyek kapcsán megismerte az akkori világ messze földön Szegedet, és a szegedieket, már az újságok, híradások, sőt a televíziózást megelőző századokban is. Legkorábban a sószállítások révén bírt jelentőséggel a város, ami a 14-15. századtól fogva királyi rendelettel vám és adómentességet élvezett. Mátyás király pedig országos vásár megrendezésére adott engedélyt a város számára, amely az akkori kereskedelem egyik fő központjává tette Szegedet. Mindezek miatt a város jelentősége folyamatosan növekedett az évszázadok során. Eleinte lóvásárai, majd a halbő Tisza folyó révén a halkereskedelme is nevezetessé tette a várost. Idővel élénk szárított hal, dohány és gabonakereskedelme révén vált messzi vidékek kereskedői számára áhított piaci hellyé. Ipari fejlődését jól mutatja, hogy 1870-ben az összeírások idején 4767 iparos működött a városban. Halászok, malomiparosok, faragók, hajókészítők, fűrészelő- és zsindelyvágó iparosok, talicskakészítők, szappanfőzők, cserépégetők… stb. Egyes iparágak mesterei révén néhány termék igazi szegedi különlegességnek számított. A mai korban már ezek a hagyományok kezdenek elhalványulni, holott sokáig ezek révén volt ismert az utolsó száz esztendőben Szeged.

Szegedi papucs

A házi kisipar egyik jellegzetessége volt hosszú évszázadokon keresztül a piros pillangós, kopogós sarkú női papucs, vagy ahogy sokan hívták akkoriban a „szögedi papucs”, amely hosszú időn át a szegedi népviselet egyik fontos kelléke volt. Hagyomány szerint apáról fiúra szálló módon papucskészítő családok állították elő a terméket megannyi motívummal és díszítéssel, de azonos szerkezettel, tartós nagy igénybevételnek is ellenálló módon. Az 1930-as évektől fogva elinduló turizmus ismét a termék felé fordította a figyelmet, és a már-már kihalóban lévő iparág időszakos felvirágzásához vezetett, amely inkább a díszes szuvenír készítését preferálta, a korábbi használatára irányuló minőségi elvárások háttérbe szorulásával. A helyi jellegzetes népviselet sok évszázados hagyományait mind kevesebben őrzik. Ebben a várost és iparosait egykor híressé tevő házi kisipari ágazatban egyre kevesebb mesterember működött; egyik utolsó képviselőjük, Rátkai Sándor népi iparművész 2011-ben hunyt el. A szegedi papucsot felvették a Csongrád Megyei Értéktárba, és mozgalom indult annak érdekében, hogy hivatalosan is hungarikumnak nyilvánítsák.

A szegedi bicska, halbicska

Sok-sok esztendővel a svájci bicskák elterjedése előtt, Szeged már messze földön ismert volt bicskájáról. Tudni való, hogy hazánkban kétféle bicskatípus terjedt el. Az a fajta amelyiknek pengéje a nyelének hasítékába hajtható, s amelyik pengét nem feszít rugó, az a ún. bugylibicska, vagy más szóval kusztora. Ennek Gyöngyösön, Rimaszombatban támadtak főbb gyártó mesterei, még a 17. század idején. A bicskák másik fajtáját a rugós zárszerkezetű bicskák alkotják, ahol a rugó a véletlen becsukódás ellen szolgált. Ez utóbbi igen nagy népszerűségnek örvendett már a 18. században is. Szeged városában működött ilyesmiket gyártó késes a legtöbb, és működésük során a lakatos- és puskaműves céhekkel közösen alkottak közös érdekképviseletet. A szegedi késesesek, és bicskagyártók 1835. február 10-én kaptak önálló céhalkotási engedélyt Ferenc császártól. Olyan híres késesek neve szerepelt az önálló szegedi céhalkotás alapító okiratán, mint Pulmon György, Jaksics József, Sziráki Mátyás, Steinek Péter, Müller János, Pauer Pál, Pulmon István, Steinek Alajos, Gartner Venczel, Náder Ignác. A leghíresebb talán a szegedi késesek közül Sziráky uram volt és a remek furmánya, az összecsukható, rugós szerkezetű zsebbe tehető halbicska (vagy szirákibicska), amely az 1860-1870-es években már keresett terméke volt a városnak. A késes műhelyt 1825 táján Sziráky Mátyás nyitotta meg, majd fia, Sziráky József (1832-1899) tette híressé, ő vitte tovább sikeresen a mesterséget. Egy napon tökélyre fejlesztette az összecsukható, az ugyan nem teljesen az ergonómiájáról híres, de halat formázó bicskát, amely Szeged iránti tiszteletből készült, a városra leginkább jellemző étekféleség alakját felidézve. A Sziráky féle halbicska bekerült az ország legnevezetesebb kézműipari remekei közé, s beválasztották, hogy nagy nemzetközi kiállításokon képviselje hazánkat. Tette ezt sikerrel, hiszen mind a párizsi, mind a brüsszeli világkiállításokon jól szerepelt, a mester különdíjat kapott érte, s nagy nemzetközi figyelem központjába került nemcsak a terméke, és a város, hanem általa hazánk is. Mikszáth novellája szerint képviselete volt Párizsban, Londonban, Amszterdamban és New Yorkban egyaránt. (Mikszáth: Milyen a magyar iparos, 1882.) Ekkortól mondható, hogy a bicska Szeged egyik világhírű terméke lett. Ez előtt, s ezzel párhuzamosan persze sok más szegedi késes család is elkészítette a maga bicskáját a nagy keresletre való tekintettel. Ismert volt az a hosszú, keskeny, finom nyelű náderbicska, amely Náder Ignác szegedi mester készítette bicskatípus, amelynek pengéje széles, de röviden lecsapott volt. De kedvelt volt még a juhászbicska is, amely a Náder-típusú bicska egyik fejlesztése volt, amelynek nyélvégében egy ún. „kacorpengét” is elhelyeztek. Ezt a pengét a juhászok a juhok körmölésénél használták. Volt idő amikor a szegedi bicska afféle státuszszimbólum volt a magyar ember számára, készült olcsóbb fémborítású, illetve simára csiszolt nemes faborítással, és drágább gyöngyház berakásos változatban. Az első világháború kapcsán azután a meginduló nagyarányú ipari változásoknak köszönhetően a bicskagyártás alapanyagait is a gyári előállítás termékévé egyszerűsítette a gazdaságosság, holott hagyományszerűen, az alkatrészek előállítása, és maga az összeállítás is a házi kisipar remeke volt hosszú időn át, sok családnak nyújtva ezzel biztos megélhetést akkoriban. A híres szegedi bicskáknak volt irodalmi vonatkozása is. Emlegetik több Mikszáth novellában (aki szegedi újságíró is volt egykor), „szerepelt” Móricz Zsigmond regényében, a Légy jó, mindhalálig! címűben, és a Rózsa Sándorról készült kisregényében egyaránt, de Tömörkény István több novellájának is mellékszereplője, sőt külön írást szentel az író e nemes bicska történetének. S a híres szegedi csillagos bicska szerepelt Harsányi Zsolt Az üstökös című regényében is… stb.

Ma is találni szuvenírként gyártott halas-bicskákat, vagy más hasonló szegedi bicskákat, igaz a régi drágább gyöngyháznyél helyett, inkább „gyöngyház hatású celluloid” (műanyag) emlékeztet a régi idők, magas minőségi elvárással, és szakmai igényességgel készített szegedi bicskáira, amelyet több generáció használt, és büszkén örököltek meg nagyapáktól, édesapáktól.

Szegedi halászok – a szegedi halászlé

Hosszú évszázadokon keresztül biztosított a Tisza bőséges megélhetést a város folyóvízi halászcsaládjai számára, akik tapasztalataikat hagyományszerűen örökítették apáról fiúra a halászat mesterségének mára már elsorvadó félben lévő tudományát. A halászhajókat, csónakokat többnyire maguk készítették, vagy speciális mesteremberekkel, amely hajók és csónakok jobb esetben ma leginkább a néprajzi múzeumok raktáraiban várnak felújításra, többségük elporladt és a múló századok homályába vész kinézetük, alakjuk, használatuk fortélyaival együtt. A tiszai halászat területeit már a 19. században, hagyományszerűen felosztották szakaszokra és bérlő vállalkozóknak adta ki a város a halászati jogok megfizetése mellett. Maguk a halászok mindig is szegény emberek révén többnyire részesedésre dolgoztak és a bérlő vállalkozóknak adták le jussukat. A szegedi halászok egészen Szolnokig dolgoztak XVIII-XIX. században is már és igen ritka nagy fogások, mázsás harcsák is fűződtek nevükhöz. Legendás hírű volt Antalffy György halászmester, régi halászcsalád sarja az 1930-as évek derekán például. Kialakultak hagyományosan nagy-hírű halász családok, akik rokonaikkal egy-egy Tisza-közeli parton halászcsárdát is üzemeltettek, s a terméküket frissen felhasználva messze földön híres ételeket készítettek, amiért érdemes volt akár órákat is szekerezni egykor. A szegedi, kissé csípős halászlé hagyomány szerint bográcsban készült, legalább négyféle folyami hal felhasználásával (többnyire ponty, harcsa, kecsege és csuka). Alapvetően 1876-ban jelent meg először nyomtatásban Szegeden a recept Dolecskó Terézia, asszonynevén Zsalasovits Józsefné (1821 – 1883. szeptember 30.), azaz Rézi néni szakácskönyvében, de tudni lehet hogy hagyományszerűen sok-sok esztendővel már korábban az egyes szegedi halászcsaládok más és más részletében tökéletesítették a szegedi halászlé elkészítésének módozatait, sokáig ezek a „titkos” finomítások tették érdekessé a hallé élvezetét azok számára, akik inkább csak az evés tudományára helyezték a hangsúlyt.

A szegedi tarhonya

A szegedi gasztronómia különlegességéhez tartozott sokáig, a gyomrukat is szeretők körében. Ez persze nem azonos gyerekkorunkban a menzákon megszokott tésztagyári „söréttel”, hiszen az eredeti szegedi tarhonya házilag készített e tájegységre jellemző száraztésztafajta volt, amely barnapirosra pörkölt tarhonya nélkül finom marha, vagy birkapaprikás nem volt elképzelhető egykor. A paprikáshoz illő tarhonya, a levesbe való csigatészta, a lebbencsbe való metélt tészta, mind a régi hagyományos magyar, és szegedi tájegységre jellemző étek fontos alkotóeleme volt. Ma már a tésztagyárak ontják, a szabvány szerint gyártott hasonló termékeket, de aki egyszer is megízlelte az eredetit még, az mindig azt az ízt, és állagot keresi, amit Szegeden olyan remekül készítettek egykor, és készítenek ma is.

A szegedi háziszappan

A szappanfőzés nagy hagyományokkal bíró gazdasági tevékenysége volt Szegednek. Szappangyártás számára kedvező adottság állt rendelkezésére, a város körül elterülő nagyobb kiterjedésű sziksós földterületek nagysága révén, mert a mosószerek egyik fő alkotóeleme sok évszázadon keresztül maga a sziksó volt. Egykor csak a háziipar állított elő szappanokat, mosószappanokat, amelyek keresett árucikkek közé tartozott. Az ipari szappangyártás, fokozatosan kiszorította a kisiparosokat erről a piacról is, és idővel csak a mosószappan gyártása volt egyes családi vállalkozások kiegészítő jövedelme, a kézműipar ezen ága lassan elsorvadt, holott évszázadokon át sokaknak biztosított megélhetést ez a szegedi különlegesség is.

A szőregi rózsa

A különlegességek sorában tartozik, és egyes vélemények szerint a török hódoltság korától fogva jelen van a városban és környékén, mások szerint csak 1892-ben került az első termesztésre szánt rózsatő erre a vidékre. A Maros-szög, Szeged, ezen belül is Szőreg városrész környéke különösen kedvező talaj és éghajlati adottságokkal rendelkezik a virágok királynője, a rózsák termesztése terén. Több száz holdas rózsakertészetek működnek, és nagy szakértelemmel rózsatermesztő családok, virágkertészek nevelik, gondozzák lassan több mint évszázados hagyomány szerint az e tájon meghonosodott rózsafajtákat, egyes helyeken több mint 200 fajtát is megkülönböztetve. Talán a rózsatermesztés az egyetlen olyan mezőgazdasági ágazat, amelyet nem vert szét a téeszesítés, és annak későbbi megszűnéséből származó gazdasági hullámzás. 1967-ben alakította meg 34 helyi rózsatermesztő a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ magánszövetkezet, amely ma is töretlenül segíti a talaj előkészítés, fajtabiztosítás, piackutatás, közös értékesítési platformok kialakításával az együttes működés gazdaságosságát. Ma Szeged - Szőreg és környéke biztosítja az ország rózsatő-termesztésének közel 98%-át, amelynek 90%-a külföldi értékesítést nyer, exportra megy. Évente kiállítások és szakmai találkozók nemesítik ezt az illatozó szépségű ágazatot. 2016-ban éppen a XVIII. Szőregi Rózsaünnep megrendezésére kerül sor.

Sport

Szeged a dél-alföldi régió sportcentruma.

Lékó Péter a világ legjobb sakkozói közé tartozik. A 2010-ben elhunyt Savanya Norbert tízszeres búvárúszó világbajnok. A Pick Szeged kézilabdacsapata számos jelentős eredménnyel lepte meg már a szurkolókat, közöttük van a 2006/2007-es magyar bajnoki cím.

2008-ban LEN kupát nyert a Szeged-Beton Vízilabda Egyesület.

Szegeden nagy múltja van a kajak- és kenusportnak. A város melletti színvonalas evezőspályán, a Maty-éren található Gróf Széchenyi István Nemzetközi Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központban megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998, 2006 és 2011 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu világbajnokságot.

Szegedi Tudományegyetem Vívóklub (SZTEV)

2003 óta minden évben kiosztják a Szeged Sportolója és a Szeged Sportjáért díjakat. Nemcsak hogy nagy múltra tekint vissza, de sok stílus irányzatot képviselő, jelentős mennyiségű küzdősport, illetve harcművészeti klubja is van Szegednek, ami komoly tömeget mozgat meg hétről-hétre.

Szeged élvonalbeli labdarúgócsapatai közé tartozott a Szegedi AK, Szegedi VSE, a Szegedi EAC, a Szegedi Honvéd SE és a Szeged LC. Manapság a város csapata a Szeged 2011.

Média

Televízió

• Szeged TV
• Tarjáni Kábeltévé Stúdió
• TiszapART TV
• Telin Televízió
• Egyetem TV

Rádió

• Rádió 88 FM 95,4 Mhz
• All in Party Radio
• Karc FM, FM 100,2 MHz
• MR1 Kossuth Rádió, FM 90,3 MHz
• MR2 Petőfi Rádió, 104,6 MHz
• MR3 Bartók Rádió, 105,7 MHz
• Dankó Rádió, 93,1 MHz
• Rádió1 Szeged, 87,9 MHz

Jeles szegedi napilapok

• Szegedi Híradó
• Szegedi Napló
• Szegedi Új Nemzedék
• Délmagyarország

Híres szegediek

Klebelsberg Kuno szobra

• Agárdy Gábor (1922–2006) színművész
• Babits Mihály (1883–1941) költő, író. A Vitéz utca 16.-ban lakott (1906–1908).
• Boncz Géza (1944–2000) humorista
• Dankó Pista (1858–1903) cigány származású magyar nótaszerző
• Dusev-Janics Natasa (1982–) olimpiai bajnok kajakozó
• Gera Zoltán (1923–2014) színművész
• Gregor József (1940–2006) operaénekes
• József Attila (1905–1937) költő
• Juhász Gyula (1883–1937) költő
• Kalmár László (1905–1976) matematikus
• Klebelsberg Kuno (1875–1932) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter
• Kristó Gyula (1939–2004) történész, akadémikus, egyetemi tanár, a magyar honfoglalás- és Árpád-kor neves kutatója
• Lékó Péter (1979–) sakknagymester
• Mikszáth Kálmán (1847–1910) újságíró évekig Szegeden élt. Több novellája témáját innen merítette.
• Nagy Bandó András (1947–) humorista, előadóművész
• Móra Ferenc (1879–1934) író
• Matkovics Béla (1927–1998) orvos, biológus, egyetemi tanár
• Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díjas biokémikus
• Tömörkény István (1866–1917) magyar író, múzeum- és könyvtárigazgató
• Tettamanti Béla (1884–1959) tanár

Díszpolgárai

• Széchenyi István – 1833
• Kossuth Lajos – 1848, 1861
• Deák Ferenc – 1848, 1861
• Jókai Mór – 1893
• Apponyi Albert – 1923
• Kass János – 1994
• Kristó Gyula – 1998
• Gregor József – 2003
• Lékó Péter – 2005

Szeged az irodalomban

• Szeged az egyik leggyakoribb (az utcanevek vagy más jellegzetességek alapján sokszor nevesítés nélkül is felismerhető) helyszín Tömörkény István és Móra Ferenc írásaiban.
• Szeged a címadója és ihletője Móra Ferenc A szegény Szeged című publicisztikájának.
• Szeged az egyik leggyakoribb helyszín Temesi Ferenc regényeiben és kisebb írásaiban, különös tekintettel a Por c. szótárregényre; az író a várost rendszerint Porlód néven emlegeti.
• Szeged az egyik legfőbb helyszín a szegedi születésű Gabriel Reese Max c. regényében.
• A 19. századi Szegeden játszódik Darvasi László Virágzabálók című, Rotary irodalmi díjas regénye
• Szeged a helyszíne Szilasi László A harmadik híd c. regényének, amelyért a szerző Mészöly Miklós díjat kapott.
• Az 1970-es évek közepén Szegeden játszódik Trenka Csaba Gábor Érinthetetlenek I-II. c. regénye.
• A török hódoltság idejében, Szegeden játszódik Bene Zoltán Farkascseresznye című regénye, valamint Hollók gyomra című regényének is egyik fontos helyszíne a város.

A településen gyűjtött népdalok

Cím	Gyűjtő	Év
Kirje, kirje, kisdedecske	Bálint Sándor	1930
Farkas Ilka bő szoknyája	Bálint Sándor
Általmennék én a Tiszán	Kodály Zoltán	1905
A part alatt	Csaplár Benedek	1870 körül

Nemzetközi kapcsolatok

Testvérváros

Nizza, Franciaország, 1969 Turku, Finnország, 1971 Cambridge, Egyesült Királyság, 1987 Odessza, Ukrajna, 1977 Parma, Olaszország, 1988 Lárnaka, Ciprus, 1994 Rahó, Ukrajna, 1939 és 1997 Darmstadt, Németország, 1990 Toledo, Egyesült Államok, 1990 Marosvásárhely, Románia, 1997

Temesvár, Románia, 1998 Vejnan, Kína, 1999 Kotor, Montenegró, 2001 Liège, Belgium, 2001 Póla, Horvátország, 2003 Szabadka, Szerbia, 1966 és 2004 Łódź, Lengyelország, 2004 Sanghaj, Kína, 2008 Jeruzsálem, Izrael Rotterdam, Hollandia

Képgaléria

• 

  Dóm tér, a Szabadtéri Játékok színhelye

• 

  A Dóm légi fotója

• 

  A Dóm tér és a Pantheon

• 

  A Zsinagóga

• 

  A Szegedi Nemzeti Színház

• 

  Reök-palota Magyar Ede, 1907

• 

  A régi zsinagóga

• 

  Klebelsberg Kuno szobra a Széchenyi téren

• 

  IV. Béla lovas szobra

• 

  Széchenyi tér, az Áldáshozó és a Romboló Tisza (Pásztor János, 1930)

• 

  A Gróf-palota (Raichle J. Ferenc, 1913)

• 

  A Móra Ferenc Múzeum

• 

  A Klauzál tér

• 

  Alsóvárosi napsugaras ház faragott kapuja

• 

  A Szent István téri víztorony

• 

  Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézete

• 

  Belvárosi híd

• 

  Az SZTE Kongresszusi Központ

• 

  Szegedi vitorlásélet

Források

Irodalom

• Apró Ferenc: Szegedi képeslapok - A képeslapok Szegedje, Grimm Könyvkiadó, Szeged, 2002, ISBN 963-9087-28-9
• Fári Irén-Kőhegyi Mihály-Szalontai Csaba 2001: Reizner János és Hampel József levelezése. MFMÉ - Studia Archaeologica VII, 393-439.
• Veress D. Csaba: A szegedi vár, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-326-341-7
• A Pallas nagy lexikona
• Reizner János 1891: Magyar pogánykori sírleletek - Szeged-királyhalmi és bojárhalmi lelet. Archaeologiai Értesítő 11/ 2, 97-114.

További információk

• A Nemzeti Emlékcsarnok
• Szeged panorámaképekben
• Hivatalos oldal
• Légifotók Szegedről
• Szeged.lapozz.hu - linkgyűjtemény
• Szeged.lap.hu - linkgyűjtemény
• Szeged Portál
• Szegedi Sport és Fürdők kft.
• Szegedi Közlekedési Társaság
• Blazovich László: Szeged rövid története.
• iszeged: szegedi kulturális program és cégkereső oldal
• VisitSzeged - Turisztikai információs portál
• SZTE Kongresszusi Központ
• Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum
• Szeged a funiq.hu-n

Kapcsolódó szócikkek

• Szegedi napsugaras házdíszítés
• Szeged belvárosa
• Emléktáblák Szegeden

	Kistelek	Sándorfalva	Hódmezővásárhely
	Mórahalom	Szeged	Makó
	Szabadka (Szerbia részeként)	Horgos (Szerbia részeként)	Nagyszentmiklós (Románia részeként)