Február
<< | Február | >> | ||||
H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
1 | 2 | 3 | ||||
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | |||
2019 |
Február (régiesen Februárius) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel.
A január és a február volt az utolsó két hónap, amit hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Február a nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta, illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről, amely február 15-én zajlott.
Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül a legtöbb bál, mulatság, lakoma.
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Februárban történt[szerkesztés]
- Az egyes napokon történt eseményeket lásd az adott nap szócikkében!
- 1945. február 4-15 között zajlott a jaltai konferencia, ahol a szövetséges hatalmak vezetői döntöttek Németország lefegyverzéséről
Állandó ünnepek és emléknapok[szerkesztés]
A hónap napjainak egy-egy jellemzőbb ünnepe, emléknapja. (A részleteket és a további ünnepeket, emléknapokat lásd az adott nap szócikkében!)
- február 1.: A köztársaság napja Magyarországon
- február 2.: Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe
- február 3.: Szent Balázs ünnepe
- február 4.: Rákellenes világnap
- február 5.: Szent Ágota ünnepe
- február 6.: A számik (lappok) nemzeti ünnepe
- február 7.: Grenada - a függetlenség napja
- február 8.: Szlovénia - Prešeren-nap
- február 9.: Libanon - Szent Maron ünnepnapja
- február 10.: Olaszország - az emlékezés napja
- február 11.: Betegek világnapja
- február 12.: Darwin-nap
- február 13.: Budapest ostroma végének emléknapja
- február 14.: Szent Bálint napja („Valentin-nap”, a szerelmesek ünnepe)
- február 15.: Nirvána-nap, buddhista ünnep
- február 16.: Litvánia nemzeti ünnepe
- február 17.: Quirinalia ünnepe az ókori Rómában
- február 18.: Gambia nemzeti ünnepe
- február 19.: Nemzetközi férfinap
- február 20.: A társadalmi igazságosság világnapja
- február 21.: Az anyanyelv nemzetközi napja
- február 22.: Szent Péter székfoglalása, katolikus ünnep
- február 23.: Brunei nemzeti ünnepe
- február 24.: Észtország nemzeti ünnepe
- február 25.: A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
- február 26.: Kuvait - a felszabadulás napja
- február 27.: A Dominikai Köztársaság nemzeti ünnepe
- február 28.: Finnország - Kalevala-nap
- február 29.: A ritka betegségek napja[1]
Mozgó ünnepek és emléknapok[szerkesztés]
- általában februárra esik a farsang vége és egyben csúcspontja, a „farsang farka” (a hamvazószerda előtti napokon, farsangvasárnaptól húshagyókeddig).[2]
- február első csütörtöke: A választások világnapja[3]
- február második vasárnapja: A házasság világnapja
- február 6-8 között: A barátságos internet napja
- február harmadik hétfője: Washington születésnapja az USA-ban (gyakran Presidents' Day, azaz „Elnökök napja” néven)[4]
Februári népszokások, hagyományok[szerkesztés]
Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a katolikus templomok körül sok helyen körmenetet tartanak, és közben zsoltárokat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyertyaszentelésre is. A hagyományos néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. A gyertyaszentelő ünnepéhez hagyományosan különféle tavaszjóslatok kapcsolódnak. Az európai hagyomány szerint ha a barna medve - egyes helyeken a borz - gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Az északolasz népi szólásokban e napon a medve mellett a farkas is „időjósként” jelent meg. Észak-Amerikában pedig az újkori bevándorlók az ott élő erdei mormotát tették a február 2-ai népi hiedelem tárgyává, olyannyira, hogy ez a nap „az erdei mormota napjaként” (Groundhog Day) is ismert. Ezeket a hiedelmeket a meteorológusok nem igazolják.[5]
Február 14-e Szent Bálint napja (Valentin-nap), a szerelmesek védőszentjének ünnepe. Az angolszász országokban alakult ki az a hagyomány, hogy ezen a napon a szerelmesek, a jó barátok és mindazok, akik szeretik egymást kisebb ajándékokkal (képeslappal, virággal, színes léggömbökkel, szívekkel) lepik meg egymást.
Általában februárra esik a karnevál, vagyis farsangi felvonulás. A leghíresebb a riói karnevál és a velencei karnevál, Magyarországon pedig a busójárás. (Egyes években ezek az ünnepségek március elejére esnek.)
A magyarság körében[szerkesztés]
Február 3-án, Szent Balázs napján volt szokás a balázsolás, amikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Máshol a pap a beteg gyermekek álla alá két gyertyát tett keresztbe és imát mondott. Balázs napja az iskolások ünnepe is volt, amikor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Ez az úgynevezett „balázsjárás”, ami a magyarságon kívül a szlovákok és csehek körében is ismert volt.[6]
Farsang idején széles körben elterjedt szórakozási forma volt a farsangi bál. A vidéki élet kiemelkedő eseményének számított a megyebál. Ezenkívül különféle társadalmi egyletek, sportkörök is hirdettek tagságuknak bálokat, de jótékony célú táncos ünnepségek is. Faluhelyen a farsang legjellemzőbb eseményei közé tartoztak a különböző köszöntő szokások, álarcos, jelmezes farsangi felvonulásokra is sor került. A legkedveltebb figurák voltak például a koldus, betyár, menyasszony, katona. A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. A legények a muzsikosokkal végigjárták a falu utcáit, a lányos házak előtt táncoltak, és megtáncoltatták a házbéli lányt is. A farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadtak, ilyenkor került színre a tréfás lakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság volt, amikor a leányokból, legényekből álló párok egy kidöntött fát húztak végig az úton. A köszöntők és felvonulások evés-ivással, valamint a táncházban vagy fonóházban tartott közös táncmulatsággal, bállal zárultak. A farsangi bálok fontos szerepet játszottak a párválasztásban. A mulatság gyakran elkülönült korcsoportonként. Gyakori volt a lányok, asszonyok külön farsangolása is (asszonyfarsang). A farsangi napokban tartották a disznótort is. Erre rokonokat, szomszédokat hívtak össze, és reggelig mulattak. A farsang jellegzetes süteménye volt a fánk és a rétes. A sok étel fogyasztásától az év bőségét remélték.
A magyar népi mondóka a február hónapot a következőképpen jellemzi:
- Gyertyaszentelő melege
- Sok hó s jégnek előjele,
- Gyertyaszentelő hidege
- Kora tavasznak előhírnöke.
- Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál,
- S ha nem talál, akkor bizony csinál.
- Ha derűs a Román napja,
- Ég áldását bőven adja.[7]
Érdekességek[szerkesztés]
- A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek február hónapba:
- Február folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bak csillagképből a Vízöntő csillagképbe lép.
- Szabályos években a február a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év márciusa és novembere.
- Szökőévekben a február a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az augusztus.
- Minden évben a február a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az előző év júniusa.
- A huszadik század során a februári átlag havi hőmérséklet 10,89 °C volt, míg 2016-ban a februári átlaghőmérséklet 12,1 fok volt.[8]
- Februárban tartják négyévenként a téli olimpiai játékokat.
- Az Arvisurák szerint Jégbontó hava.
Február a művészetekben[szerkesztés]
A februárt számos költő örökítette meg versben, pl.:
- Radnóti Miklós: Február
- Tóth Árpád: Februárius
Lásd még[szerkesztés]
- Februári pátens
- Ünnepek és emléknapok listája
- Magyarországi ünnepek és emléknapok listája
- Nemzeti ünnep
- Keresztény egyházi naptár
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ nem szökőévben február 28-án, lásd. [2008. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
- ↑ Egyes években március 9-éig is kitolódhat a farsangi időszak, a hamvazószerda időpontja ugyanis legkésőbb március 10. lehet.
- ↑ A Közép- és Kelet-európai Választási Szakértők Egyesülete (ACEEEO) 2005-ben kezdeményezte minden év februárjának első csütörtökén, mert a legtöbb választásokkal kapcsolatos nemzetközi egyezményt ezen a napon írták alá. A világnappal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy milyen fontos a szabadválasztás joga, amit az emberek a világ minden részén szeretnének gyakorolni.
- ↑ George Washington az USA legelső elnöke 1732. február 22-én született.
- ↑ The Weather Doctor Almanac 1998
- ↑ Máshol a diákok Szent Gergely napján tartottak hasonló felvonulást, amit „gergelyjárásnak” neveztek - lásd: március 12.
- ↑ A Jeles napok internetes kalendáriumban található elütés eredménye lehet a különböző honlapokon ide-oda másolt következő változat: „Gyertyaszentelő melege, sok hó a jégnek előjele” [1][halott link]
- ↑ Tíz hónapja folyamatosan megdőlnek a hőmérsékleti rekordok. Metropol.hu. [2016. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 20.)
Források[szerkesztés]
A magyar népszokásokról:
|