Százhalombatta

	Százhalombatta
	Szent István-templom (Makovecz Imre alkotása)
; Százhalombatta címere	; Százhalombatta zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Érdi
Jogállás	város
Polgármester	Vezér Mihály (ÉSZKE)
Irányítószám	2440
Körzethívószám	23
Testvértelepülései	Lista Szováta; Brzesko; Sannazzaro de’ Burgondi;
	Népesség
Teljes népesség	18 617 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	662,83 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	28,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Százhalombatta Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 18° 54′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 18° 54′ 41″
	Százhalombatta Pozíció Pest megye térképén
	Százhalombatta weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Százhalombatta témájú médiaállományokat.

Bronzkori házikó a Régészeti Parkban

Kora bronzkori lakóépület a skanzenban

Százhalombatta város Pest megyében, az Érdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Százhalombatta Budapesttől 27 kilométerre fekszik, délnyugati irányban, a Duna nyugati partján, a „Mezőföld csücskében”. A Benta-patak itt folyik a Dunába. A Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal mentén fekszik két vasútállomással (Százhalombatta vasútállomás illetve a Dunai Olajfinomító mellett lévő Dunai Finomító vasútállomás).

Története[szerkesztés]

Az Óváros a katolikus templommal, a háttérben Tököl

Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezredekkel ezelőtt települtek itt le emberek. Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítéka a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai mintegy 4000 évvel ezelőttről. A környék i. e. 1300 körül elnéptelenedett, majd az urnamezős kultúra népe lakott itt. I. e. 7-6. században a hallstatti kultúra népe telepedett le.^[3] Ennek emléke az előkelők mintegy 120 halomsírja (a Révai-lexikon még 126 halomsírról beszél, ma már csak mintegy 90 ismerhető fel), melynek 6 hektáros területén ma a Régészeti Park terül el.

A római korban Matrica (ejtsd Mátrika) néven katonai tábor volt a város területén, mely a Duna partján húzódó határt, a limest védte. Először palánkvárat építettek a rómaiak, majd kőerődítményt. Itt a 2. században az afrikai 2. segédlégió állomásozott. Ebben az időben keresztények is éltek a római településen, amit a római korból megmaradt szobortöredékek bizonyítanak.^[4]

A legenda szerint a Tárnok-patak völgyében zajlott le a sorsdöntő csata a rómaiak és a hunok között. A monda szerint Detrik (szász barbárok fejedelme) és Macrinus Potentiánál megütközve a hunokkal azokat a Tárnokvölgybe szorította vissza. A hagyomány szerint itt temették el Kevét (Keveháza-Kajászó), Bélát és Kadosát. A Batta név először 1318-ban fordul elő oklevélben. A 19. század elejéig a falu neve Százhalom, Batta a mellette fekvő puszta. A Batta név állítólag török eredetű és „itatót” jelent. A település a török időben is lakott volt. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban magyar, szerb és sváb nemzetiség élt. 1914-ig a vasárnapi istentiszteletek rendje a következő volt: 2 rác, 1 német, 2 rác, 1 magyar, tehát magyar istentiszteletre csak minden 7. héten került sor.^[4] A 20. század második felében virágzott fel a város a Barátság-vezeték végpontján épült Dunai Olajfinomító és a melléktermékeit hasznosító Dunamenti Erőmű révén, melynek dolgozói számára új városrész épült. 1970-ben a város lakóinak száma 7742 főre gyarapodott. 2007-ben a város átkerült a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakult Érdi kistérségbe.

Az olajfinomító távlati képe (autóból fotózva)

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% görögnek, 0,2% horvátnak, 0,6% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 28,3% (33,2% nem nyilatkozott).^[5]

Választott vezetői[szerkesztés]

id. Tóth György bíró (1925–1945. jan.)
Dubecz István bíró (1945. jan.–nov.)
Csupics Miklós bíró (1945. nov.–1950)
Máthé József tanácselnök (1950–1952)
Vucskovics Gergely tanácselnök (1952–1953)
Lenkei Bertalan tanácselnök (1953–1958)
Balázs Ferenc tanácselnök (1958–1960)
Ferenczi Illés tanácselnök (1960–1970)
Bartha Antal tanácselnök (1970–1972)
Szekeres József tanácselnök (1972–1990)
Vezér Mihály polgármester (SZDSZ; 1990–2002)
Benedek László polgármester (MSZP; 2002–2006)
Vezér Mihály polgármester (ÉSZKE; 2006– )^[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

A feltárt halomsír a régészeti parkban

Nevét a 123 vaskori halomsírról (kurgán) kapta. A Matrica (ejtsd: "mátrika") katonai erődöt feltárták. A Matrica Múzeum a feltárt gazdag régészeti leleteket mutatja be a történelem előtti időktől kezdve. A Régészeti Park egy látogatható feltárt halomsírral és a mellette kialakított őskori skanzen rekonstruált bronzkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon.

Az újváros római katolikus temploma Makovecz Imre értékes alkotása, míg a közelében levő református templomot Finta József tervezte.^[7]

Szintén „látványosságként” a város fölé magasodik az 1960-ban épült Dunamenti Erőmű három 207 méter magas kéménye.

A városban áll Szabolcs Péter alkotása, Szent István bronzszobra^[8]

Sport[szerkesztés]

Futballcsapata a 2004. december 2.-án alapított Dunafüred LC amatőr labdarúgócsapat, amely az aktív pályafutásukat már befejező, illetve hobbi szinten játszó játékosokból áll. A DLC Ráckeve-Szigetszentmiklós körzeti bajnokságban szerepel. A 2005-2006-os idényben második lett, a 2006-2007-es idényben pedig harmadik, a 2007-2008-as szezonban pedig ismét második.