Sárospatak

	Sárospatak
	A sárospataki vár madártávlatból
; Sárospatak címere	; Sárospatak zászlaja
	Becenév: „a Bodrog menti Athén”
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Sárospataki
Jogállás	város
Polgármester	Aros János (FIDESZ)
Irányítószám	3950
Körzethívószám	47
Testvértelepülései	Lista Collegno; Soest; Nokia; Krosno; Rodostó;
	Népesség
Teljes népesség	11 768 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	86,76 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	113 m
Terület	139,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Sárospatak Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″
	Sárospatak Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Sárospatak weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sárospatak témájú médiaállományokat.

Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járás székhelye. Történelmi források gyakran csak Patak néven emlegetik.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre, az Eperjes–Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog mentén.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton elérhető a 37-es főúton; vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal (Sárospatak vasútállomás).

Története[szerkesztés]

Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

Műemlék népi lakóház a Gárdonyi Géza utcában

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.

1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak másik jelentős intézménye, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kara ma az ő nevét viseli, 2000–2013 között a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, 2013. július 1-től tartozik az egri egyetemhez (főiskolához).

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi-család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

1871-ig mezőváros volt, ekkor mivel e rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.

Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.

Városrészek[szerkesztés]

A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a vár körül kialakult jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a túlparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1968-ban pedig Végardót.

Éghajlat[szerkesztés]

Sárospatak éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlaghőmérséklet (°C)	−3,3	−1,2	4,3	10,2	15,8	18,5	20,9	20,0	15,9	10,2	3,9	−0,5	9,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	29	29	30	43	60	70	61	67	48	48	52	41	578
Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői

Címere[szerkesztés]

A vártemplom

A címer csücskös talpú pajzs, vörössel vágott mezőben, pajzsfőben két lebegő, ötszirmú (arany magvú, zöld kelyhű) ezüst rózsa között arany liliom lebeg. A pajzs kék mezőjében két fehér ruhás lebegő angyal, leveles (vörös bélésű) arany koronát tart, alattuk egymással szemközt térdeplő, imádkozó, fehér ruhás angyal lebeg. Közöttük, a pajzstalpban ötszirmú (piros magvú, zöld kelyhű) lebegő aranyrózsa helyezkedik el. A pajzs jobb felső sarkában nyolcágú arany csillag, bal sarkában emberarcú, növekvő ezüst félhold ragyog. A címerpajzson ráhelyezett leveles aranykorona nyugszik.

Zászlaja[szerkesztés]

Vörös és kék színű fekvő téglalap, középen a város címerével.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallja magát.^[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

Sárospataki vár (Rákóczi-vár) (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
Sárospataki Képtár
Domján-ház - Kazinczy út 23. (Domján József festőművész festményekből és metszetekből álló gyűjteménye)
Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
Szinyei-ház
Tengerszem – A tengerszem a településtől északra fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.
Trinitárius kolostor
Vártemplom és rotunda
Sárospatak Város Termálfürdő és Camping: A Termálfürdő 38 °C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz jelentős ásványi anyag tartalmú, kalcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt.

Az ún. Lorántffy-szárny a sárospataki várban

A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban „nagy kőházként", majd gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakásokat és magtárat létesítettek benne. Jelenleg a Farkas Ferenc Művészeti Iskola működik benne.

Jezsuita kolostor

A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez fűződik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban, számukra iskolát és plébániát építtetett. A gótikus kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.

Ferences kolostor

A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a település szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat, három építési időszakhoz emelték, majd a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára azonban a visszatemetett alapok nem láthatóak.

Oktatás[szerkesztés]

Sárospataki Református Kollégium

Közoktatás[szerkesztés]

Vay Miklós Református Szakképző Iskola és Diákotthon

Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium
Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona
ART ÉRT Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda^[4]

Felsőoktatás[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.
A Comenius Tanítóképző Főiskola épülete
Az ötszáz forintos bankjegy hátulján a sárospataki vár látható.
Itt adta ki Medgyesi Pál a Prédikációit, 1658-ban.

A település az irodalomban, filmekben[szerkesztés]

Egy Sárospatak melletti vadászkastély az egyik helyszíne Kondor Vilmos magyar író Budapest romokban című bűnügyi regényének.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Sajtó[szerkesztés]

Sárospataki Lapok (19. század)
Sárospataki Füzetek (19. század, új folyam 1999-től)
Sárospatak hivatalos honlapja (www.sarospatak.hu)
Sárospatak újság

Híres emberek[szerkesztés]

Comenius szobra a kollégium udvarán

Itt született 1207-ben Árpád-házi Szent Erzsébet, II. Endre és Gertrúd – a Bánk bán-féle összeesküvés áldozatául esett merániai királyné – házasságából
Itt tanított 1650–1654 között Comenius.
Itt hunyt el 1660. április 18-án Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Erdély nagyasszonya.
Itt hunyt el 1663-ban Medgyesi Pál.
Itt hunyt el 1680. szeptember 30-án Johann Grueber osztrák származású jezsuita misszionárius, Tibet-kutató.
Itt élt és hunyt el Nyiry István (1776–1838) természettudós, matematikus, az MTA tagja, a Sárospataki Református Kollégium tanára.
Itt született 1845. április 28-án Láczay Szabó László jogász, szőlőbirtokos.
Itt született 1870. január 30-án Finkey Ferenc jogász, egyetemi tanár, kúriai tanácselnök, koronaügyész, az MTA tagja.
Itt született 1885. február 8-án Buza László nemzetközi jogász, egyetemi tanár, MTA-tag.
Itt született 1889. szeptember 16-án Kiss Árpád vegyész, az MTA tagja.
Itt született 1889. november 27-én Finkey József bányamérnök, az MTA tagja.
Itt született 1957. augusztus 5-én Stumpf István magyar jogász, politológus, egyetemi oktató, volt miniszter, alkotmánybíró.
Itt született 1977. augusztus 21-én Spala Korinna magyar táncművész, koreográfus.
Itt végezték ki Bezerédj Imre kuruc brigadérost.