Balatonföldvár
Balatonföldvár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Siófoki | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Holovits György Huba (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8623 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2195 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 140,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,32 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 50′ 58″, k. h. 17° 52′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 58″, k. h. 17° 52′ 45″ | |||
Balatonföldvár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonföldvár témájú médiaállományokat. |
Balatonföldvár város Somogy megye Siófoki járásban, jelentős üdülőközpont.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Balaton déli partján, Szántód és Balatonszárszó között található. A délnyugatra fekvő Kőröshegy felé a felszín emelkedik.
Elérhető az M7-es autópályán, a 7-es főúton, illetve a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon és a 6505-ös közútról Kőröshegyen bekanyarodva, a Dózsa György utcába is elérhető.
Története[szerkesztés]
Régészeti leletek szerint már a 4. században kelta földvár állt területén, amely a helység névadója. Földvárnak első írásos említése a 11. századból származik, majd 1358-ból.
A 17–19. században Földvár-puszta néven jelzik a térképek. Valójában Kőröshegy pusztája ebben az időben.
A fürdőtelepet a 19. század végén a gróf Széchenyi-család alapította. Gróf Széchényi Viktor gyámja, gróf Széchényi Imre, felparcellázta a korábbi puszát. Parkot hozott létre, amelyet Spur István mérnök és Schilhán József kertész készítettek el. 1896-ban nyitották meg hivatalosan a fürdőtelepet. Ekkor már negyven szép villa állt a településen. Kedvelt üdülőhely lett az arisztokrácia és magas hivatali, katonai körökben.
A két világháború között jelentősen fejlődött.
1948-ban vált ki Kőröshegy anyatelepülésből és lett önálló község. 1985-ben nagyközségi rangra emelkedett.
1992-ben kapott városi jogot.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 4,1% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% románnak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,8%, evangélikus 3,6%, református 9,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 13,5% (32,8% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Vaskori földvár maradványa - (innen a település neve)
- Neves villák: Bajor Gizi, Széchenyi Zsigmond, báró Korányi Frigyes, Kandó Kálmán, Rákosi Jenő, Rákosi Szidi, Rákosi Viktor villája
- A kikötő gyaloghídja (Magyarország egyetlen többtámaszú vasbeton szerkezetű hídja - ipari műemlék)
- Galambsziget - a kikötő építésekor mesterségesen alakították ki
- Római katolikus templom (tervezte Irsy László, 1944-ben szentelték) különlegesek színes üvegablakai
- Kápolna - 1897-ben épült Kármelhegyi Boldog asszony tiszteletére
- Közelében parkerdő.
- Kultkikötő
- Balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpont
A városhoz kötődő személyiségek[szerkesztés]
- Korányi Frigyes egyetemi tanár
- Bajor Gizi színésznő
- Kandó Kálmán villamosmérnök
- Németh László író
- Rákosi Jenő
- Rákosi Szidi
- Kvassay Jenő
- Szabó Lőrinc költő
- Ránki György zeneszerző
Testvérvárosai és partnervárosai[szerkesztés]
- Gaienhofen, Németország (1991)
- Steckborn, Svájc (1991)
- St. Georges de Didonne, Franciaország
- Kühbach, Németország
- Ylöjärvi, Finnország
- Zetelaka, Románia
Földvárak együttműködése 2000[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.
- Reőthy Ferenc: Balatonföldvár A Balatonföldvári Községi Közös Tanács kiadvány, 1986.
- Berkesné Hegedűs Márta: Településtörténeti írások, visszaemlékezések Balatonföldvár város Önkormányzata 2007.
- ↑ Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Balatonföldvár Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
|