Szántód
Szántód | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Siófoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vizvári Attila (független)[1] | ||
Irányítószám | 8622 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 561 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 73,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 51′ 38″, k. h. 17° 54′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 38″, k. h. 17° 54′ 09″ | |||
Szántód weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szántód témájú médiaállományokat. |
Szántód község Somogy megyében, a Siófoki járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Somogy megye északi részén, a Balaton déli partján, a Tihanyi-félszigettel szemben fekvő település. A szántódi rév miatt nevezik Somogy északi kapujának is. Szomszédos települések: keleten Zamárdi, délen Kőröshegy, nyugaton Balatonföldvár, ezekkel a helységekkel összeépült a település. Délkeleten Balatonendréd, északon pedig a Balaton túlpartján fekvő Tihany határolja.
Nevének eredete[szerkesztés]
„…A földművelésre kötelezett szolgálónépek lakóhelyét jelöli, akik az uradalom eszközeivel szántottak. A tihanyi apátság birtoka volt. … A települést az 1055-ben kelt Tihanyi alapítólevél még koku zarma néven említi. Az 1211-es oklevél még a régi nevet is leírja: Choczorma. Az új név (Szántó) tehát a két időpont között keletkezett.”[3]
Története[szerkesztés]
Szántód 1997-ben alakult önálló községgé, addig Zamárdi közigazgatása alatt volt.
Címere[szerkesztés]
Szántód község címerét tervezte Gergely Árpád festő és grafikus, 1996.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,4% cigánynak, 0,2% görögnek, 3% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% szerbnek mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,6%, református 9,8%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,4%, felekezet nélküli 13% (29,8% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szántódrév: (Tihanyi u.)
- Szántódpuszta: Majorsági Múzeum [1]
- Szántódpuszta: Szent Kristóf-kápolna
- Szántódpuszta: Régi temető
- Szántód: Szent Kristóf-szobor [2][3]
- Szántód: Kossuth-szobor [4]
- Szántód: Kereszt
- Szántód: Fenyveserdő kilátó-domb [5]
Híres szántódiak[szerkesztés]
- Boross Marietta (Szántódpuszta 1922-) néprajzkutató
- Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) költő, író, hagyománygyűjtő Szántódon gazdálkodott, emlékszobája van
- Tüskés Tibor (1930-2009) író, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő
Források, jegyzetek[szerkesztés]
- Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.
- [www.szantod.hu/dox/ren11.doc Címere]
- ↑ Szántód települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. január 29.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere (Kaposvár, 1984 24.p.)
- ↑ Szántód Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Szántódi linkgyűjtemény - Szántód.lap.hu
- Szántód az utazom.com honlapján
- Légi felvételek Szántódról
- Szántód.lap.hu - linkgyűjtemény