Somogyvámos

	Somogyvámos
	Pusztatemplom
	; Somogyvámos címere
	; Somogyvámos címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Fonyódi
Jogállás	község
Polgármester	Dékányné Károly Marianna (független)
Irányítószám	8699
Körzethívószám	85
	Népesség
Teljes népesség	769 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	30,42 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	25,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Somogyvámos Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 34′ 16″, k. h. 17° 40′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 16″, k. h. 17° 40′ 45″
	Somogyvámos Pozíció Somogy megye térképén
	Somogyvámos weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyvámos témájú médiaállományokat.

Somogyvámos község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Somogyvámos a Balatontól délre a Fonyód és Kaposvár közötti úton található. A települést dombok veszik körül, amelyeken rétek és ösvényekkel szabdalt kisebb erdők váltják egymást. Lengyeltóti a legközelebbi város, kb. 14 kilométerre található. A településnek nincs saját vasútállomása, de a Kaposvár–Fonyód vonalon Somogyvártól autóbusszal lehet eljutni.

Története[szerkesztés]

A község története az avar időkbe nyúlik vissza. Az 1940-es régészeti ásatások során a Táncsics utcában ebből a korból származó temetőre bukkantak, ahol csontokat, cserépedényeket és lószerszámokat találtak. A középkorban a mai Somogyvámos határában egy Csopak nevű falu terült el, amely 1237-ben részben a szentmártoni apátság birtoka volt, amelyről írásos emlékek is fennmaradtak. A török időkben azonban teljesen elpusztult az a település, majd lassan a neve is feledésbe merült. A közelében azonban akkor már állt Vámos, ahol most a román stílusú templom romjait találjuk. Az 1575-ös adólajstrom Vámosfalva néven jegyezte fel az utókornak. A község 1856-ban Kund Vincze birtoka volt és a családé maradt a 20. század elején is (1906-tól özv. Lővensohn Ernőné, egy bérlő gazdálkodott a vámosi földeken, a legmodernebb agrotechnológiát (gőzcséplőgép, benzines szántógép, gőzmalom) alkalmazva). Fejlett állattenyésztésük volt, halastavakat üzemeltettek.

A faluhoz tartozó Gilye vagy Gilla a 15. században a Töli családé volt, majd ez a terület is a Jankovichoké lett. Elhagyott temetője még ma is látható, benne egy 1921-ben emelt kőkereszt áll.^[3] A másik ősi település Remetepuszta volt, amely előbb apátsági, azt követően királyi birtokká vált, későbbi földesura Guary Gábor és Póka Miklós lett. Az egykori Remetepuszta emlékét ma már csak két 198 éves kőkereszt őrzi.^[4]^[5]

Leírás a településről a 18. század végén:

"Vámos: Magyar, és sokacz falu Somogy Várm. földes Ura Gr. Niczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Somogyvárhoz, Pamukhoz, Osztopány, Edde, és Gesztihez is 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, terem búzát, rozsot, zabot, kukoritzát, földgye agyagos, erdeje, szőleje van, malom, és rét nélkűl szűkölködik, piatza Kanizsán van." 			
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

A 20. század változásainak hatására Somogyvámos népességének egy része elvándorolt, az itt maradtak elöregedett közösséget alkotnak. (1945 után kitelepítésekkel is sújtották a német származásúakat.)

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 15,8% cigánynak, 1,8% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,3% ukránnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,1%, református 1,7%, evangélikus 7,6%, egyéb (elsősorban Krisna-hívő) 22,7%, felekezet nélküli 10,7% (8,2% nem nyilatkozott).^[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Pusztatemplom. A falu déli szélén található, a régi katonai térképek Moschee-ruine névvel tüntetik fel a romot.
Halastavak
Krisna-völgy
Hanzel László tojáspatkoló munkái - előzetes bejelentkezéssel látogatható^[7]

Képek[szerkesztés]

Somogyvámosi templomrom
A pusztatemplom, a falu közelében lévő középkori templomrom régészeti feltárását 1968-ban kezdték el ^[8]
Krisna-völgyi elefántok,8699 Somogyvámos, Fő utca 38.^[9]
Krisna-völgy, templom, belső