Kaposvár–Fonyód-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kaposvár–Fonyód vasútvonal
Kaposvár vasútállomás
A Kaposvár–Fonyód-vasútvonal útvonala
Vonalszám: 36
Vonal: Kaposvár–Fonyód
Hossz: 54 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Maximális sebesség: 80 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposvár–Fonyód-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon ABZg+r.svg 35,41
BSicon BHF.svg 0 Kaposvár
BSicon eABZgr.svg 1 Nostra felé
BSicon ABZgl.svg 41
BSicon eABZgr.svg 2 Kaposvári Textilművek felé
BSicon SKRZ-YBUE.svg Jutai út
BSicon HST.svg 3 Kapostüskevár mh.
BSicon ABZgl.svg 4 Raktár utcai iparvágányok felé
BSicon SKRZ-YBUE.svg Raktár utca
BSicon SKRZ-Ao.svg 61-es főút
BSicon BHF.svg 8 Kaposfüred
BSicon HST.svg 12 Várda mh.
BSicon HST.svg 19 Somogyjád
BSicon BHF.svg 23 Osztopán
BSicon HST.svg 29 Pamuk mh.
BSicon HST.svg 32 Somogyvár mrh.
BSicon HST.svg 35 Öreglak mrh.
BSicon HST.svg 38 Tatárvár mh.
BSicon BHF.svg 41 Lengyeltóti
BSicon HST.svg 44 Pusztaberény mh.
BSicon eHST.svg 48 Feketebézseny mh.
BSicon SKRZ-Au.svg M7-es autópálya
BSicon SKRZ-YBUE.svg 7-es főút
BSicon ABZg+r.svg 30
BSicon BHF.svg 54 Fonyód
BSicon STR.svg 30

A Balaton déli partját a Belső-Somoggyal összekötő Kaposvár–Fonyód vasútvonal a MÁV 36-os számú, egyvágányú, nem villamosított fővonala.

Történet[szerkesztés]

Somogyjád vasútállomása

A Kaposvárról kiinduló, 54 km hosszú helyiérdekű vasútvonalat 1896. július 15-én nyitották meg,[1] az üzletkezelését a MÁV látta el, külön szerződés alapján. A dombvidéki jellegű, többnyire folyóvölgyekben haladó vonal viszonylag kevés földmunkával, 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből épült.[2] Az 1960-as években új 48 kg/fm-es sínekből és vasbeton aljakból teljesen átépült a vonal. Ekkor a teljes vonalon 80 km/h volt a megengedett legnagyobb sebesség. Az átépítés csak a szükséges mértékben érintette a biztosítóberendezést, így ma is a régi készülékek működnek. A forgalmasabb közúti kereszteződésekben önműködő fénysorompókat telepítettek. A vonal teljes hosszán állomástávolságú közlekedés van érvényben. A kitérők váltózárral felszerelt helyszíni állításúak. Az 1990-es évektől az alakjelzőket biztosított és nem biztosított fényjelzőkre cserélték. A vasútvonal a kezdetektől egészen az 1990-es évek végéig jelentős teherforgalmat bonyolított le mind helyi és távolsági minőségben. 2009-ig a kaposvári cukorgyárba érkező répavonatok ezen a vasútvonalon közlekedtek, majd a leromlott pályaállapotok miatt ezeket kerülő útvonalakra irányították. Árufuvarozást napjainkban csak két állomáson vállal a Rail Cargo Hungaria: Somogyjádon és Somogyváron. A balatoni üdülőszezonban a távolsági utasforgalom jelentős. A Pécs és Bátaszék felől érkező távolsági fürdősvonatok mind ezen a vonalon érték el a magyar tengert. Szombathely ill. Tapolca felől szintén fürdősvonatok közlekedtek a Balaton érintésével egészen Kaposvárig, korábban Pécsig is. Hivatásforgalomban közepes forgalmat bonyolít a vasútvonal elsősorban kaposvári úticélokkal.

A vasútvonal jelene[szerkesztés]

Vágánygeometriai hibák Pamuk közelében

Napjainkban a vonal közbenső állomásai közül csak ott van korlátozott jegykiadás, ahol forgalmi szolgálattevő dolgozik. Várda és Somogyjád épületei lakatlanok, a többiben jellemzően vasutasok és családjaik laknak. Vonatkeresztezési lehetőség napjainkban Kaposfüreden, Osztopánban és Lengyeltótiban van. 2009-ben Öreglakon a mellékvágányokat felszedték, a kitérők helyére folyóvágányt építettek be, ezzel párhuzamosan a forgalmi szolgálat is megszűnt az állomáson. Hasonló sorsra jutott később Somogyjád is, viszont egy vágányt rakodásra fenntartanak. Korábban Somogyvárott is volt vonatkeresztezési lehetőség, majd a III. vágányt kizárták a forgalomból és a kereszteket áthelyezték Osztopánba ill. Lengyeltótiba. A mai Feketebézseny helyén kétvágányos állomás volt, melyet az 1990-es években szintén felszámoltak. 2005-ben az M7-es autópálya építésekor a megállóban nyíltvonali rakodóhelyet létesítettek, az építőanyagokat javarészt vasúton szállították a helyszínre. A megállónál új felüljáró is épült az autópálya számára. A kétezres évek elején a 61-es főút Kaposvárt elkerülő szakaszának létesítésekor az útpályát egy bevágásba süllyesztették. A vasút számára Kapostüskevár és Kaposfüred között acélszerkezetű hidat építettek. Napjainkban a vonalon két pár távolsági gyorsvonat közlekedik: az egyik a klasszikus Pécs-Kaposvár-Fonyód-Tapolca fürdősvonat, a másik a Celldömölk-Fonyód-Kaposvári. A távolsági vonatokat a MÁV-Start közlekedteti jellemzően 418 sorozatú (Csörgő) mozdonyokkal, helyi forgalomban 117 sorozatú (Bézé) szerelvények közlekednek. A vonatok átlagos menetideje a két végállomás között másfél óra. 2014-től rendre felmerült a vasútvonal fejlesztésének gondolata. A felújítás a Dél-Balatoni vasútvonal 2016-ban kezdődött, Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közzött történő átépítéséből visszanyert és még jó állapotú használt anyagokból történik, a munkálatok 2016-ban kezdődtek meg Osztopán és Fonyód között.[3] Az átépítés időszerű, mert a vonal jelentős részén 40 km/h-s sebességkorlátozásokat kellett bevezetni. A vasútvonal Pamuktól északra eső felén a pálya jórészt mocsaras, ártéri területeken vezet, ezért számos helyen súlyos vágánygeometriai hibák keletkeztek. Ezek kijavítása évekig anyagi okok miatt nem történt meg.

2016 szeptemberében a dél-balatoni vasútvonal felújításának harmadik ütemeként elkezdődött a Kaposvár–Fonyód vonal felújítása. A felújítás célja, hogy a vonalon visszaállítsa az eredeti 80 km/h sebességet a vonatközlekedésben, a felépítmények és a vágányzat javításával. A felújítás 2018 őszéig tartott.[4]

A 61-es főút feletti vasúti híd

Nyomvonalkorrekció[szerkesztés]

Felhagyott vasbeton áteresz Somogyjád közelében

Az 1960-as években jelentős nyomvonalkorrekciók történtek. Várda és Somogyjád térségében a jelentős emelkedőket kívánták csökkenteni. A nyomvonalkorrekció során Somogyjád állomását a település központjából félreeső külterületre helyezték át. Az intézkedés akkoriban jelentős közfelháborodást keltett. A munkálatok jelentős földtömeg megmozgatásával jártak, több ponton hosszú bevágásokat, ill. az új somogyjádi állomás közelében ívben fekvő vasúti töltést kellett építeni. Somogyvár Fonyód felé eső végén a korábbi kis sugarú ívet új nyomvonalon nagyobb sugarúval váltották ki. Osztopán állomáson szintén kiváltásra került egy kis sugarú ív a Kaposvár felőli oldalon, így az állomás vágányzatát módosítani kellett. Megfigyelhető, hogy a régi felvételi épület tengelye nem esik egybe a vágányokéval. Napjainkra a régi nyomvonalakat visszahódította a természet, pár helyen lelhetők csak fel beton átereszek, ill. szinte járhatatlan ösvények.  

Személyvonat Pamuk közelében
Keresztre váró répavonat Lengyeltótiban
Osztopán vasútállomása

Források[szerkesztés]

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 101. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 259. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  3. Százmilliárdos vágányzár - visszatér a gépóriás a Balatonra (sonline.hu, 2016. szeptember 1.)
  4. Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vasútvonal-szakasz rekonstrukciója és a Kaposvár-Fonyód vasútvonal felújítása (hu-HU nyelven). nif.hu. (Hozzáférés: 2018. január 13.)