Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dombóvár–Gyékényes vasútvonal
Dombóvár vasútállomás
Dombóvár vasútállomás
A Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal útvonala
Vonalszám: 41
Vonal: Dombóvár–Gyékényes
Hossz: 101 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Feszültség: 25 kV, 50 Hz ~
Maximális sebesség: 100 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg 40 Budapest felé
BSicon eABZg+r.svg 49 Lepsény felé
BSicon BHF.svg 0 Dombóvár
BSicon ABZgl.svg 50 Bátaszék felé
BSicon ABZgl+l.svg 40 Pécs felé
BSicon BHF.svg 2 Dombóvár alsó
BSicon HST.svg 5 Kapospula mh.
BSicon HST.svg 8 Attala mh.
BSicon BHF.svg 10 Csoma-Szabadi
BSicon HST.svg 13 Nagyberki mh.
BSicon BHF.svg 17 Baté
BSicon HST.svg 20 Kaposhomok mh.
BSicon ABZgr.svg 20 Taszári Repülőtér felé
BSicon BHF.svg 22 Taszár
BSicon ABZg+rxl.svg 35 Siófok felé / egykori Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal
BSicon eABZgl.svg 28,1 Kométa felé
BSicon HST.svg 29 Kaposszentjakab mh. (régen Kaposvár-Közvágóhíd)
BSicon BHF.svg 31 Kaposvár
BSicon ABZgr.svg 36 Fonyód felé
BSicon HST.svg 37 Kaposújlak mh.
BSicon BHF.svg 39 Kaposmérő
BSicon eABZgl.svg egykori Kaposmérő–Középrigóc-vasútvonal Barcs felé
BSicon SKRZ-Au.svg 61-es főút
BSicon HST.svg 42 Kaposfő mh.
BSicon BHF.svg 46 Kiskorpád
BSicon BHF.svg 50 Jákó-Nagybajom
BSicon HST.svg 59 Kutas mh.
BSicon BHF.svg 61 Beleg
BSicon HST.svg 67 Ötvöskónyi mh.
BSicon SKRZ-Au.svg 68-as főút
BSicon ABZg+lr.svg 37 Balatonszentgyörgy felé, 38 Nagyatád felé
BSicon BHF.svg 71 Somogyszob
BSicon HST.svg 74 Bolhás mh.
BSicon BHF.svg 81 Szenta
BSicon HST.svg 84 Zrínyitelep mh.
BSicon BHF.svg 90 Csurgó
BSicon HST.svg 96 Porrogszentkirály mh.
BSicon eDST.svg 99 Gyékényes-kavicsbánya
BSicon ABZg+l.svg 60 Barcs felé
BSicon BHF.svg 101 Gyékényes  Magyarország
BSicon ABZgr.svg 30 Nagykanizsa felé
BSicon GRENZE.svg államhatár
BSicon hKRZWae.svg Dráva folyó
BSicon HST.svg 104 Botovo  Horvátország
BSicon HST.svg 108 Dörnye (Drnje)
BSicon HST.svg Peteranec
BSicon HST.svg Koprivnica-Tvornica
BSicon ABZg+r.svg Varasd felé
BSicon BHF.svg 116 Kapronca (Koprivnica)
BSicon LSTR.svg

A Dél-Dunántúlt kelet-nyugat irányban átszelő Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal a MÁV 41-es számú, egyvágányú, villamosított vonala.

Története[szerkesztés]

Gyékényes felvételi épülete

A Zákány–Dombóvár–Báttaszék-vasútvonal részeként megépült vonalszakaszt 1872. augusztus 14-én helyezték üzembe.[1] A 100 km-es vonalszakasz Zákánytól síkvidéken, majd a Kapos völgyében haladva érte el Dombóvárt. A további, Bátaszék felé vezető vonalszakasz ma az 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalat alkotja. Az építéskor 23,6 kg/fm tömegű, „e” jelű vassíneket használtak, a nagyobb forgalom miatt azonban hamar lecserélték 32,5 kg/fm tömegű, „b” jelű, majd 33,25 kg/fm tömegű, „c” jelű sínekre.

10 évvel később 1882-ben Dombóvár vasúti csomóponttá vált, amikor a MÁV megnyitotta Budapest-Dombóvár-Szentlőrinc-(Pécs) vasútvonalát. Az új vonalon a MÁV Újdombóvár néven új elágazó állomást létesített. Ma ez az állomás viseli a Dombóvár nevet (így a vonal kiinduló pontja), míg a régebbi, Kaposvári vonalon található állomást Dombóvár alsóra keresztelték át. A másik eredeti végpont, Zákány állomás helyett felépült a szomszédos Gyékényes állomás, hogy a vonatok irányváltás nélkül tudjanak Zágráb felé tovább közlekedni.

A budapesti útirány megépítése jelentősen felértékelte a dombóvár-kaposvár-zákányi vonalat. A magyar közlekedéspolitika kiemelt ügyként kezelte az adriai vasúti kapcsolat megépítését. Budapestről egyenes útirányon a Déli Vasút székesfehérvár-nagykanizsai fővonala ugyan már megépült 1862-ben, azonban az osztrák érdekeltségű társaság az akkor osztrák területen lévő Trieszt kikötője felé vezette a vasútvonalát, míg a magyar kormányzat a magyarországi Fiume kikötőjének fejlesztését támogatta. A MÁV így Budapest–Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes - majd Horvát-Szlavónországon át KaproncaZágráb–Fiume útirányon ért le az Adriára. A fontos hálózati szerep Trianon, majd a konkurens Déli vasút vonalának államosítása után is megmaradt, egészen a közelmúltig közlekedtek a vonalon zágrábi, fiumei vonatok.

Vasút a Kapos-folyó völgyében[szerkesztés]

A Dombóvár-Kaposmérő vonalszakaszra a múltban valós veszélyt jelentett a Kapos-folyó áradása. A természeti jelenség többször tette járhatatlanná kisebb-nagyobb hosszban a vasúti pályát. Kaposvár és Dombóvár között a pályatest a folyó árterében fekszik. Ezen a szakaszon az alépítmény rendkívül nedves, mocsaras jellegű. A Kapos-folyó áradását megakadályozandó, 2014-ben a megyeszékhelytől Nyugatra létesítettek egy víztározót. 

Biztosítóberendezés[szerkesztés]

Elhagyatott vonali őrház Kaposmérő közelében

A vasútvonal teljes szakaszán kétféle biztosítóberendezés működik. Dombóvár-alsó (beleértve az állomást) és Kaposszentjakab-elágazás között Domino 55 rendszerű önműködő biztosítóberendezés üzemel, a közbenső állomásokat 1-1 forgalmi szolgálattevő kezeli. Kaposvár és Gyékényes állomások között Siemens-Halske típusú vonóvezetékes jelző- és váltóállítású berendezések működnek. Egykor ezen a vonalszakaszon is volt alakjelzős térközbiztosítás, ám az 1960-as és 1970-es években zajló átépítéssel a szolgálati helyeket és ezzel együtt a térközjelzőket is felszámolták. A megyeszékhely állomásán az alakjelzőket az 1990-es évek végén biztosított fényjelzőkre cserélték. A közbenső állomásokon alakjelzők és központi állítású váltók üzemelnek, melyeket külön váltókezelők állítanak. Somogyszobon Domino 55 típusú berendezés üzemel központi jelző- és váltóállítással. Gyékényesen Domino 70 berendezés üzemel. A Kaposvár-Gyékényes vonalszakasz átbocsátó képességét jelentősen csökkenti az érvényben lévő állomástávolságú közlekedés.

A vasútvonal forgalma[szerkesztés]

Rippl-Rónai nemzetközi gyorsvonat

Dombóvár-Kaposvár és Kaposvár-Gyékényes között ütemes menetrendben, kétóránként közlekedik személyvonat. Ezenkívül a vonal teljes hosszán közlekedik a Somogy InterCity (Budapest-Keleti és Gyékényes között, Budapest-Dombóvár között a Tubes IC-vel egyesítve), illetve naponta közlekedik a Rippl-Rónai InterCity Budapest-Keleti és Zágráb között. Korábban erre közlekedett az Agram, később a Kvarner IC és a Corvinus IC. Gyorsvonatok közlekednek Pécs és a Balaton között, melyek Dombóvár-alsón csatlakoznak a vasútvonalhoz. A vonalon napjainkban komoly teherszállítás is folyik. Különösen igaz ez az őszi cukkorrépa szállításra. A 2015/2016-os menetrendben az elő és utószezonban hetente kétszer az Adria nemzetközi gyorsvonat is közlekedik mely Budapest-Gyékényes között a Somogy IC-vel egyesítve közlekedik. 2016. szeptember 12-től a Budapest és Zágráb között közlekedő Agram InterCity a 30-as vonal helyett ezen a vonalon közlekedik. A 2016/2017-es menetrendváltástól az Agram IC ismét Fiuméba (Rijekába) közlekedik Kvarner IC néven. Továbbá munkanapokon úgynevezett betétvonatok közlekednek Kaposvár és Gyékényes között. A megyeszékhely több iparvágányán folyamatos az árufeladás. Főként gabonaféléket, fát és ócskavasat szállítanak vonattal. Vidéki teherforgalmat legfőképp a helyi erdészetek generálnak Kiskorpádon, Somogyvárott és Kisbárapátiban. A 41-es vonal potenciális kerülő útvonalként szolgál a 30-as számú dél-balatoni vasútvonal felújítása idején. A síneket koptatják még nemzetközi tehervonatok is, melyekben elsősorban a dunaújvárosi vasműbe szállítanak alapanyagokat. Időszakosan járnak szintén erőművi felhasználásra szénvonatok. A Hidasnémeti-Budapest-Dombóvár-Gyékényes útvonalon acéltekercseket szállító irányvonatok is járnak. A tehervonatok döntő többségét a MÁV-Start mozdonyai vontatják, de az utóbbi években különféle magánvasút-társaságok is megjelentek.

A Dombóvár és Kaposvár közötti 30 km-es szakasz csaknem 1 órás személyforgalmi menetideje miatt „vonatelőző” tüntetés szerveződött 2009-ben, melynek során kerékpárral lehagyták a gyorsvonatot. Az első helyen egy 11 éves kisfiú ért célba. A tüntetők elsődleges követelése az volt, hogy legalább a száz évvel ezelőtti állapotokat érje el a vasút, amikor a gőzmozdonyokkal vontatott szerelvény 38 perces menetidővel tudta teljesíteni a szakaszt. A mozgalom amiatt szerveződött, mert Kaposvár és Budapest jóformán nem rendelkezik közvetlen vasúti kapcsolattal, és a késések miatt az utasok rendszeresen lekésték a Dombóvári átszállást. A Kaposvár és a főváros közötti közlekedés mára nagyrészt áttevődött autóbuszra, így a kihasználatlanság nagyon magas volt.

Felújítások[szerkesztés]

Felújított vágányszakasz Szenta közelében
Taszár végpontja az átépítés után

2012-re a vasúti pálya annyira leromlott, hogy halaszthatatlanná vált a felújítása. Több hónapos vágányzár keretében az év nyarán Somogyszob és Gyékényes állomások között alépítmény stabilizációk és ágyazatcserék zajlottak. A munkák végeztével az addigi 40 ill. 60 km/h-s sebességkorlátozások megszűntek, 80 km/h-ra emelkedett a pályasebesség. 2014-ben elkezdődött a Dombóvár-Kaposvár szakasz átépítése MÁV-forrásból. Első ütemben Baté és Kaposszentjakab között elbontották a régi vágányt, majd földmunkás technológiával a mocsaras, ingoványos alépítményt stabilizálták. A munkálatokat nehezítette a sok csapadék és a magas talajvízszint. A vasúti pályába használt, de jó állapotú vasbeton aljakat és új 54 kg/fm sínszálakat építettek be. Taszáron az állomáson új kitérők létesültek. Kaposhomokon új magasperon épült a megállóhelyen. Az átépítést követően a pályasebességet 100 km/h-ra emelték. 2015-ben a második ütemben Baté és Csoma-Szabadi átmenő fővágányait és kitérőit cserélték ki. A két állomáson mozaikkő burkolatú peronok épültek. A harmadik ütem keretén belül 2016-ban a Dombóvár-Alsó és Baté közötti nyíltvonali pályaszakasz átépítésére került sor. A 2017-ben a tervek szerint Dombóvár-Alsó állomás átmentő fővágányát valamint a Kaposvár elágazás-Kaposvár közötti szakaszt építik át. Kaposvár és Gyékényes között a pálya kisebb felújításaival az átlagos 80 km/h-s sebesség fenntartható. A felújítások eredményeképp a menetidő Kaposvár és Dombóvár között átlagosan 30 percre csökkent, míg Dombóvár és Gyékényes között a menetidő átlagosan 120 perc jelenleg.

Egy átlagos személyvonat a 41-es vonalon
Kaposvár vasútállomása a felújítás előtt...
Kaposvár vasútállomása a felújítás után...

2015-ben kezdődött Kaposvár felvételi épületének teljes külső-belső felújítása melyet 2017.március 9-én[2] adtak át. Távlati tervek között szerepel az egykori Kaposvár-Közvágóhíd (ma Kaposszentjakab) állomás teljes átépítése. Ennek során új tehervonati rendezőpályaudvart létesítenek, hogy a belvárost tehermentesítsék a vonatforgalomtól. A jelentős forgalmat bonyolító cukorgyár kiszolgálását is az új pályaudvar felől végeznék.

Vízház Belegben
Csoma-Szabadi vasútállomás

Források[szerkesztés]

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 139. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. Teljes egészében megújult a kaposvári vasútállomás | MÁV-csoport. www.mavcsoport.hu. (Hozzáférés: 2018. december 5.)